Szabó József FB
Az ukrán helyzetjelentésnek még nincs vége, jön a 4. rész is, csak közben van egy kis kitekintés Oroszország helyzetére is.
Az orosz „felőrlő gazdaság” állapota a Szvecsin-féle felőrlő stratégia-elmélet keretében (2026. február)
Monetáris és költségvetési pillér
A stratégia alapja nem a gyors győzelem, hanem az erőforrásokkal való tartós és takarékos gazdálkodás, az erőforrások felhasználásnak dinamikus egyensúlya.
• Kamatláb: Az Orosz Központi Bank sikeresen stabilizálta a piacot; az alapkamatot 2025. decemberében 16%-ra csökkentette. Ez ugyan még mindig magas, de a 2025-ös 21%-os csúcs utáni csökkenés a bizalom jele és egyben azt is jelenti, hogy Elvira Nabiullina (a CBR elnöke) sikeresen navigálta át a gazdaságot a 2024-es túlhevülésen.
• Hadi kiadások: A GDP 6,3%-át kitevő védelmi költségvetés (kb. 145 milliárd dollár) Szvecsin logikája szerint nem teher, hanem befektetés a „dinamikus egyensúlyba”. Ez a szint fenntartható, mivel nem éri el a hidegháborús Szovjetunió önmegsemmisítő (15%+) szintjeit.
• A költésgvetés januári bevétele: Az olaj- és gázbevételek 393,3 milliárd rubelre estek (kb. 50%-os csökkenés éves szinten), de ezt felfoghatjuk a Szvecsin-modellben kalkulált veszteségnek, amit a Nemzeti Jóléti Alap még meglévő likvid eszközei (kb. 52 milliárd dollár) képesek pufferelni. (Pluszként Oroszország rendelkezésére áll még nem értékesített, tengeri tankhajókon ideiglenesen tárolt 143 millió hordó (kb. félhavi termelési mennyiség) nyersolaj).
Élőerő és munkaerő: a mozgósítás matematikája
A nyílt forrásokból származó adatok alátámasztják, hogy Oroszország képes fenntartani a frontot anélkül, hogy a hátország gazdaságilag és logisztikailag összeomlana.
• A haderő utánpótlása: Az évi 403-420 000 új szerződéses katona nemcsak fedezi a központi és a területi költségvetések alapján számított havi 5-7 ezer fős KIA veszteséget, hanem lehetővé tette az aktív állomány 1,5 millió főre történő emelését.
• Munkaerőpiaci súrlódás: A 76,3 milliós munkaerőpiacból a fegyveres testületek és a hadiipar összesen kb. 8,4%-ot (6,4 millió fő) köt le. Ez nem okoz összeomlást, de rekordalacsony munkanélküliséget (2,2%) és bérnyomást szül a civil szektorban.
• Vendégmunkások: A hiányzó civil munkaerőt (kb. 2,5-3 millió fő) Oroszország 2026-ban már célzottan, több százezer közép-ázsiai és dél-ázsiai munkás bevonásával pótolja.
Olajpiaci manőverek: Kína, mint a stratégiai mélység része
Oroszország sikeresen diverzifikálta az exportját, kihasználva a „keleti fordulatot”.
• Kína szerepe: 2026 januárjában Oroszország Kína első számú beszállítójává vált, napi 1,86 millió hordós tengeri exporttal (46%-os növekedés éves szinten).
• India kettészakadása: Míg az indiai állami cégek (IOC) a szankciók miatt napi 1,1 millió hordóra vágták az importot, a magánfinomítók (Reliance, Nayara) továbbra is a „mosoda” szerepét töltik be. India ráadásul beleegyezett abba, hogy az orosz olajért ne csak rúpiában fizessen, hanem a fizetési oldalon egy vegyes rendszer alakuljon ki, és jüanban, valamint dirhamban is történjen kifizetés, illetve az indiai központi bank enyhített a rúpia felhasználásának a feltételein és engedélyezte az orosz bankok számára indiai államkötvénybe valamint vállalati részvényekbe, hajógyárakba és kikötőkbe történő befektetést.
• Árazás: Az Urals a nyílt piaci kereskedésben 56-57 USD/hordó körüli szinten stabilizálódott (a Brenthez képest $13-15 diszkonttal – ez nőtt az elmúlt évhez képest, aminek okai egyértelműen a másodlagos szankciók, valamint az amerikai kitermelési mennyiség növelése).
Logisztika és rugalmasság: a „szellemflotta” államosítása
A logisztikai lánc 2026-ra orosz irányítás alá került, csökkentve a külső kitettséget.
• Visszalobogózás: A januári nyugati lefoglalásokra (pl. a Marinera-incidens) válaszul Moszkva elkezdte a „szellemflotta” (kb. 1400 hajó) tagjait orosz zászló alá vonni. Már közel 100 nagy tanker hajózik közvetlen orosz védelem alatt.
• Tengeri tárolás: A 143 millió hordónyi eladatlan olaj a tengeren Szvecsin értelmezésében egy stratégiai puffer, amely lehetővé teszi a piaci ingadozások kivédését a kitermelés csökkentése nélkül.
• Finomítók állapota: A dróncsapások utáni javítások sikeresek voltak (ami napi 2,43 millió hordó késztermék exportot eredményez), a szibériai és belarusz tartalék finomítói kapacitások (15%) pedig érintetlenek.
Összegző statisztika (2026. február)
Mutató Érték Stratégiai jelentőség
Alapkamat 16% Stabilizált monetáris környezet.
Védelmi kiadás GDP 6,3%-a Fenntartható háborús gépezet.
Kínai export 1,86 m hordó/nap Sikeres piacváltás.
Úszó tárolás 143 m hordó Piaci manőverezési lehetőség.
KIA (becsült) ~5-7 ezer/hó Toborzással bőven ellensúlyozott veszteség.
Következtetés:
Oroszország 2026 elején nem a „túlélésért”, hanem a Szvecsin-féle „izmor” (felőrlő) stratégia fenntartásáért küzd. A gazdaság nem dőlt össze, hanem egy alacsonyabb hatékonyságú, de rendkívül szívós, katonai-ipari komplexumra épülő üzemmódra állt át, mintegy optimalizálva magát egy tartós konfliktusra. A rendszernek csak addig kell kitartania, amíg Ukrajna belső erőforrásai és a nyugati politikai akarat el nem éri a szakadási pontot.