Gondolatok a légiharcászatról / A légi hadviselés jövője

Plusz ha jól értem, elvben pedig mivel a rakéta RCS-e kicsi, a radarok függőleges érzékelési szöge pedig kicsi, így a beérkező rakétát nem észlelnék.
3 fokos nyalábbal 250 km-es távolságban a nyaláb kb. 13 km-es függőeleges zónát fog le. A mai E-3C AWACS-ban ESA elevation eltérítés van. Szóval ezzel meglógni nem lehet. Ha csak néha felcsekkol radar, akkor az elevetionból nem fog kibújni a rakéta, egyedül az RCS-e a kérdéses. 1986-ben látta az E-3 250 km távolságból az Sz-200 indításokat. Ez volt 30 éve akkor, mai szemmel 40 éves cuccal.
 
Úgy tűnik, hogy egy fiatal kutató a school of aerospace engineering in beijing institute of technology eljátszadozott a gondolattal, hogy ballisztikus rakétát használjanak légvédelmi feladatra. Erről meg írt is egy kisebb kutatást aminek a tartalma angolul olvasható és van benne néhány ábra.
Az egyik ábrán egy repülőgépről indítják a szóban forgó rakétát. De a lényeg, hogy az angol reentry vehicle kifejezést használja, ami ugyebár olyasmit feltételez, hogy a harci rész elhagyja az atmoszférát és a visszatérő egységet használnák légi célpontok ellen.
A lényeg, hogy ez egy tanulmány, amit egy lelkes egyetemista, fiatal kutató is készíthetett, nem jelenti azt, hogy rajta kívül más is komolyan foglalkozna az ötlettel.
 
Úgy tűnik, hogy egy fiatal kutató a school of aerospace engineering in beijing institute of technology eljátszadozott a gondolattal, hogy ballisztikus rakétát használjanak légvédelmi feladatra.
A "probléma" az, hogy a Patriot és Sz-300 lassan 40 éve használják már ezt, tehát semmi új nincs a gondolatban, ha a SAM-e nézzük.Mind a kettő lényegében végfázis irányításos ballisztikus rakéta. Az indításkori célparaméterek alapján rakéta elindítják egy adott pályán és minimális manőverek vannak közben csak a végfázisig. Ezért van az, hogy nagyobb magasságú cél ellen irgalmatlan hatótávolságuk van. 8-10 másodperccel az indítás után elérik az M7.0 sebesség táját 4-5 km magasan.

Légellenállás és lassulás nélküli modell szerint ezzel 45 fokos pályaívvel cirka 400 km-es távolság jön ki földi becsapódásra. Természetesen a rakét lassul és némi manőverre is szükség van. Viszont nem a földre zuhan vissza. Így jön ki az Sz-400 250 km-es HMZ-je manőverező célok és BM ellen is.
 
És ezek kilépnek a földi légkörből? Majd, ha hazaérsz, jobban megszakérted.
 
És ezek kilépnek a földi légkörből? Majd, ha hazaérsz, jobban megszakérted.
A légkör defincíója nagyon laza, mert az terrmoszféra és exoszféra messze a klasszikus aerodinamikai zónán nyúlnak, bár műhold léptékben még 200 km magasságban is akkora a légellenállás, hogy onnan hamar leperecel már egy műhold.

Ha arra gondolsz, hogy adott esetben elérik -e a 20 km feletti tartományt, akkor a válaszom az, hogy simán, akár a 30-35 km-es magaságot is. Egyébként az Sz-200 is felmászott ekkora magasságra sőt, asszem akár 40 km tájára is és manőverezett is ott.

Otthon megvan a teszlövészet mérési diagramja, azon meg tudom nézni max. HMZ vitorlázó módot. HMZ diagramon is elég szép magasságok vannak.
http://www.ausairpower.net/PDF-A/S-200VE-Engagement-Envelope-F.pdf
 
Jelenleg semmit, mert a céges gépen nem látszanak a képek... :(
Majd otthon este megnézem.
Megnéztem. Az amendotary toldalék proportional navigation résznél így értelmezhetetlen, bár sanszosan nagy jelentősége nincs, valami kínai fordítási izé lehet.

Az ábrán levő relatív értékek semmiben sem térnek el a Sz-400/Patriot végfázistól adott célparaméterek mellett. Semmi új. Annyi, hogy repülőgépen nincs 1800 kg-os légiharc rakéta, viszont nem is kell. 10 km magasan indítva egy kisebb is elérhetné a 300-400 km-es kinematikai hatótávot, egy kb. egytonnás. Csak az a probléma, amit mindig is írtam. Egy ekkora célt a mai korszerű AWACS indításkor elvileg észlel, ha 40 éves technikával ment 250 km+ táján az Sz-200-at sikerült.

Az elevation sem korlát, ha létezik ilyen veszély, akkor az AWACS fel fog nézni olyan magasságba, hogy észleljen ilyen célokat, ESA eltérsítés mellett meg aztán végképp nem kunsz ilyen célt is keresni.

Az érdekes az, hogy bár az AWACS hunter AAM koncepció egyszerűnek tűnik mégsem csinált senki eddig ilyet. Ezek szerint mégsem csak annyi az egész, hogy rátesz az ember egy HARM féle szenzort és egy ARH fejet egy szép nagy rakétára... Az oroszok sem csinálták meg és nem is igényelte és finanszírozta ezt külföldi megrendelő.
 
  • Tetszik
Reactions: Mackensen
Köszi! Azért az nem kis előny, vagy tévedek? A Viggen olyasmi gép akkor mint a Mig-25?
Teljesen más. A MiG-25 egy egyedi nagy sebességű és nagy magasságon operáló elfogó vadásznak lett tervezve. Az más kérdés, hogy csináltak belőle magassági felderítőt, csapásmérőt (RBT), SEAD gépet (BM) és klassziks ASF-ként próbálták használni, hol katasztrofálisan leszerepelt.
 
Pedig az előbb ahogy néztem a jellemzőit a Mig-25 igazából méretben és sebességben múlta felül, még a magasság sem olyan jelentős különbség. Na de persze ez nem autós kártya.
 
Pedig az előbb ahogy néztem a jellemzőit a Mig-25 igazából méretben és sebességben múlta felül, még a magasság sem olyan jelentős különbség. Na de persze ez nem autós kártya.
A MiG-25 bombázó és SR-71 elfogásban jobb volt. Klasszik vadászként a tipikus légiharc magassában meg a Viggen hülyére pofozta volna a 25-öst, ahogy minden más klasszikus vadász a korszakból.
 
A MiG-25 az egyik legsikeresebb orosz harcászati vadászrepülőgép amellyel még az az egyedülálló dolog is megesett, hogy éles körülmények között aratott légigyőzelmet egy nálánál egy generációval modernebb típus (F/A-18 Hornet) felett.
A sikeresség egyetlen "apró" szépséghibája, hogy közben azért jócskán lőttek belőlük az izraeli és iráni vadászpilóták is.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and fishbed
A MiG-25 az egyik legsikeresebb orosz harcászati vadászrepülőgép amellyel még az az egyedülálló dolog is megesett, hogy éles körülmények között aratott légigyőzelmet egy nálánál egy generációval modernebb típus (F/A-18 Hornet) felett.
A sikeresség egyetlen "apró" szépséghibája, hogy közben azért jócskán lőttek belőlük az izraeli és iráni vadászpilóták is.
Hát, ettől nem lesz egyedi. Vietnám felett MiG-17 elég sokszor megtette ugyanezt.

A Hornetet meg úgy lőtte le, hogy a gép képességeinek ahhoz semmi köze nem volt A gép képes volt befordulni a kötelékbe mielőtt lelőtték volna. Ennyi erővel egy Mirage F.1 vagy MiG-23/29-es is lehetett volna.
 
A MiG-25 az egyik legsikeresebb orosz harcászati vadászrepülőgép amellyel még az az egyedülálló dolog is megesett, hogy éles körülmények között aratott légigyőzelmet egy nálánál egy generációval modernebb típus (F/A-18 Hornet) felett.
A sikeresség egyetlen "apró" szépséghibája, hogy közben azért jócskán lőttek belőlük az izraeli és iráni vadászpilóták is.
Emlékeim szerint még egy iráni F-5-tel szemben is egyszer elbukott, ami elég erős indikátora, hogy mire nem kellett volna használni.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Hát, ettől nem lesz egyedi. Vietnám felett MiG-17 elég sokszor megtette ugyanezt.

A Hornetet meg úgy lőtte le, hogy a gép képességeinek ahhoz semmi köze nem volt A gép képes volt befordulni a kötelékbe mielőtt lelőtték volna. Ennyi erővel egy Mirage F.1 vagy MiG-23/29-es is lehetett volna.


Nem volt köze a gép képességeinek?Mondj egy másik gépet mi képes lett volna olyan rövid idő alatt megközelíteni a köteléket,hogy ne tudjanak rá reagálni és miután észrevették el tudott volna menekülni.Ugye sokat nem tudunk arról,hogy a MIG milyen repülési profillal közelítette meg a a Horneteket de elég nagy pénzt merek rá tenni,hogy a menekülést a nagy sebességre építették.
 
Nem volt köze a gép képességeinek?Mondj egy másik gépet mi képes lett volna olyan rövid idő alatt megközelíteni a köteléket,hogy ne tudjanak rá reagálni és miután észrevették el tudott volna menekülni.Ugye sokat nem tudunk arról,hogy a MIG milyen repülési profillal közelítette meg a a Horneteket de elég nagy pénzt merek rá tenni,hogy a menekülést a nagy sebességre építették.
Bármelyik szuperszonikus vadász. Az F-18 magasságán - sőt valójában picit alatta repült - a MiG-25 semmivel sem volt sem gyorsabb sem jobban gyorsuló, mint bármelyik szuperszonikus vadászgép.
.
Az utólagos rekonstrukció alapján a közeledő gépre nem tudtak indítani, ami befordult a nagy támadó kötelékbe és onnan indított rakétát, a sok cél közül nem tudták kikapni a támadót. Az indítást A-6 fedélzetéről látták. A beszámoló mindig ott homályos, hogy hogyan lépett le a támadó.

Ha nem volt védővadász 10-15 km-en belül, akkor a távolodó MiG-25-öt egyik sem tudta nagyon üldözni, ezt is megmagyaráztam már, hogy miért. Nem egyszer...
 
Bármelyik szuperszonikus vadász. Az F-18 magasságán - sőt valójában picit alatta repült - a MiG-25 semmivel sem volt sem gyorsabb sem jobban gyorsuló, mint bármelyik szuperszonikus vadászgép.
.
Az utólagos rekonstrukció alapján a közeledő gépre nem tudtak indítani, ami befordult a nagy támadó kötelékbe és onnan indított rakétát, a sok cél közül nem tudták kikapni a támadót. Az indítást A-6 fedélzetéről látták. A beszámoló mindig ott homályos, hogy hogyan lépett le a támadó.

Ha nem volt védővadász 10-15 km-en belül, akkor a távolodó MiG-25-öt egyik sem tudta nagyon üldözni, ezt is megmagyaráztam már, hogy miért. Nem egyszer...


Te hogy menekültél volna egy MIG-25-tel?Mert én felmentem volna abba a magasságba amelyikre optimalizálták a gépet és "tőgázon"elhúztam volna.Abban ugye egyet értünk,hogy a MIG-31-en kívül nem létezett olyan gép ami követni tudta volna az így távolodó Foxbatot.Tehát minimum a menekülésre áll az,hogy a gép képességeinek kihasználásával történt és teszem azt egy 29-essel vagy Mirage F-1-el nem lehetett volna megcsinálni mert ugyan képesek nagy magasságon gyorsan repülni de olyan hamar kifogynának a kerozinból,hogy nincs is értelme így megpróbálni kereket oldani.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Te hogy menekültél volna egy MIG-25-tel?Mert én felmentem volna abba a magasságba amelyikre optimalizálták a gépet és "tőgázon"elhúztam volna.Abban ugye egyet értünk,hogy a MIG-31-en kívül nem létezett olyan gép ami követni tudta volna az így távolodó Foxbatot.Tehát minimum a menekülésre áll az,hogy a gép képességeinek kihasználásával történt és teszem azt egy 29-essel vagy Mirage F-1-el nem lehetett volna megcsinálni mert ugyan képesek nagy magasságon gyorsan repülni de olyan hamar kifogynának a kerozinból,hogy nincs is értelme így megpróbálni kereket oldani.
Itt megint kicsit elszomorodom, de legalább igazolja azt, hogy írjam bele ezt a HT összefoglalóba... (Pedig az F-15 írásban is benne van az AIM-7-nél.)

Ez bizony egyáltalán nem jó ötlet. Ugyanis azzal, hogy te magasságot gyűjtesz azzal az üldöző gép HMZ-jét növeled egy pontig, ha nem tudsz közben legalább annyi plusz sebességet gyűjteni, mint amivel ezt kompenzálod. Miért? Azért, mert az AIM-7 csak minimálisan loftolt vagy semennyire. Ez az arányos megközelítésből és az SARH voltából fakad. Tehát, ha maradsz alacsonyabban akkor hamar sűrű légrétegbe kényszeríted az AIM-7M-et, de a MiG-25 azért utánégető nélkül is hasít M.9 felett, tehát csak utánégetőt használva közelíthet az F-15, akkor meg az MiG-25 is pucolhat. A pocsék fajlagos fogyasztás ellenére az MIG-25 közepes magasságon azért bírja ezt keróval és M1.5 tája simán elérhető 5-6 km felett.

Emelkedés közben meg a MiG-25 sem tud gyorsulni nagyon, csak adott emelkedési szögig, viszont 6-8 km-es magasság felett kezd durván megugrani a rakéta kinematikai hatótávolsága mikor még a MiG-25 nem tud annyira kigyorsítani, de a rakéta számára a légellenállás még nem nő meg drámaian.

Tehát egy Mirage F.1 vagy MiG-21, ha megtalálja a célt és tüzelési pozícióban van, akkor azok meg tudnak pattani, mert azok is hasítanak M0.9 táján AAM konfiggal.

Számtalanszor leírtam már, hogy üldözni gépeket szinte lehetetlen még ma is, ha a célpont időben kapja fel a nyúlcipőt. Az F-111 írásban is ott volt, hogy a 29-es nem tudta utolérni az F-111-et. A B-1B személyzete is azt nyilatkozta Ostraávban, hogy egy vadász képes elkerketni őket, de ha időben csinálják meg a hátraarcot, akkor utolérni őket nemigen képesek. Alacsonyan irgalmatlan sokáig képesek M.95 táján haladni utánégető nélkül. A vadász egyszerűen, ha utánégetőt kapcsolt, akkor mire utolérné mondjuk 50-60 km-ről, ki is fogy a keróból és mehet haza.

Azonos magasságú célok ellen az AIM-7F/M 10 km magasan cirka 15-16 km-es indítási távolsággal bírt M0.9 sebességű gép ellen indítva M0.9-es gépről. A magasság feleződésével ez 10---> 5 km-re ez kb. feleződik. Ja, és ez nem manőverező célra igaz...

A célgép ezzel szemben azzal, hogy M0.9 tájáról időlegseen M1.5 tájára gyorsít már azzal elég keményen odaver, hiszen a rakéta azon tartománya, ahol egyáltalán közeledik, Az M3.5-1.0-ről, M3.5-1.5-re szükül. Ez nem tűnik soknak, csak nézd meg az eltérő dv-ből adódód távolság eltérést 15-20 sec alatt. Izé.

Ezért van az - Blaze is magyarázta, de láthatólag mintha a falhoz beszélnénk - hogy BVR-ban nem véletlenül kezdi mindenki dobni a magasságot. Ezzel tart sebességet és még az ARH korszakban is redukálja a rakéta HMZ-t, bár az erősebb rakéta loft miatt kevésbé.
 
Elég nagy susmus volt az elvesztett gép körül, illetve ha jól emlékszem sokáig észre se vették hogy valaki hiányzik. Legalábbis egy 10 éves sasban mintha így írták volna. Sok volt a jel és nem tudták mindet figyelni, de mintha az rémlene hogy a 25-ös nagy sebességgel közeledett szemből. Bár azóta biztos jobban kivesézték a témát már és én sem mindenre emlékszem pontosan amit akkor írtak.