[Kantin] Magyarország
- Téma indítója silurusglanis
- Indítva
- Status
Vásárlóerő-paritáson mért jövedelemszínvonal az EU-ban (Románia a bázis).
Most már a románok és bolgárok is előttünk, vagyis az EU-n belül tök utolsók vagyunk.
Lehet éljenezni a felcsúti ***nek és bűnbandájának.
https://66.media.tumblr.com/3bbaeaf626f06cb9e313d759c0afd363/tumblr_odj74qJuGp1rasnq9o1_r1_1280.png
Most már a románok és bolgárok is előttünk, vagyis az EU-n belül tök utolsók vagyunk.
Lehet éljenezni a felcsúti ***nek és bűnbandájának.
https://66.media.tumblr.com/3bbaeaf626f06cb9e313d759c0afd363/tumblr_odj74qJuGp1rasnq9o1_r1_1280.png
Na még egyszer:
http://kepfeltoltes.hu/160926/tumbl...www.kepfeltoltes.hu__www.kepfeltoltes.hu_.jpg
A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu
http://kepfeltoltes.hu/160926/tumbl...www.kepfeltoltes.hu__www.kepfeltoltes.hu_.jpg
A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu
Ez mi akar lenni? A bevándorolt pirézek számát mutatja?Na még egyszer:
http://kepfeltoltes.hu/160926/tumbl...www.kepfeltoltes.hu__www.kepfeltoltes.hu_.jpg
A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu
A térképről, a bevándorló pirézek számát is levezethetted volna.
Pánik a magyar munkahelyeken - elbuknak a kemény főnökök?
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/...elyeken_elbuknak_a_kemeny_fonokok.621360.html
Bemásolom a teljes cikket, mivel 4 hét után fizetős lesz.
Szélsőséges reakciókat szült a fizikai- és betanított munkaerő hiánya. Egyes cégek ad hoc béremelésekkel és toborzó hadjárattal igyekeznek vadászni alapvetően bárkit, de főként a konkurenseiknél dolgozó munkásokat. Más vállalatok viszont erőből reagálnak, s gyakorta túldolgoztatják az alkalmazottaikat. Szakértők szerint azonban eddig csak kevés termelővállalatnál ismerték fel, hogy a bizalmas munkahelyi légkör, az "emberi" bánásmód ugyanolyan sokat számít a dolgozók megszerzésében és megtartásában, mint a fizetésemelés.
Kiss Gergely, 2016. szeptember 26. hétfő, 07:07
Egy év alatt hetven százalékkal nőtt a fizetése annak a targoncásnak, aki hét alkalommal váltott munkahelyet, miközben ki sem mozdult a győri ipari parkból. A dolgozónak úgy jött össze a bravúr, hogy a szomszédos riválisok egymás után csábították el - fokról fokra többet ígérve neki. Mire hetedszerre mozdult, a havi bére majd' háromnegyedével lett több mint az induláskor - mesélte lapunknak Mezriczky László hr-szakember, az Ispiro Consulting Kft. ügyvezetője.
De a kétkezi munkásokért folyó hajsza nem csak az ország nyugati felében produkál abszurd helyzeteket. Például egy Pest megyei, multinacionális hátterű termelőcég szenvedett attól, hogy a mellette lévő kereskedelmi elosztóközpont folyamatosan szipkázta el a dolgozóit. A helyzetet megelégelte a társaság és 40 százalékkal növelte az operátori szinten lévők fizetését. Ettől kezdve fordult a széljárás: a kereskedelmi cég 30-40 százalékos munkaerőhiánytól kezdett fuldokolni, mivel nagyon sok dolgozója hagyta ott, hogy a boldogulást inkább a szomszédnál keresse.
A fizikai dolgozók gyakran havi 10-20 ezer forintnyi pluszpénzekért gondolkodás nélkül váltanak munkahelyet, ami az ő helyzetükben indokolt is, hiszen ennek köszönhetően tudják például nehézségek nélkül kifizetni telefonszámlájukat vagy beiskolázni a gyereküket. A cégeknek azonban igen költséges a fluktuáció, hiszen rengeteg pénzük kárba vész, amelyet toborzásra, betanítására, munkaügyi és adminisztrációs kiadásokra fordítanak.
Komoly tartalékok másutt is vannak
Mára egyértelműn kereslet alakult ki az alacsony képzettséggel betölthető munkakörökben is. A korábban a céges diktátumoknak kiszolgáltatott munkavállalók öntudatára ébredtek annak, hogy alkupozícióba kerültek - figyelmeztetett Mezriczky László.
A fordulat körülbelül 2014 második felétől kezdődött, egy dinamikusan növekvő gazdasági környezetben és nem csak a hr-eseket érte felkészületlenül, de a munkaszervezést is. A vállalatoknál nehezen értik meg, hogy a dolgozókat nem lehet oly módon félvállról venni, ahogyan korábban, mert manapság a "nem tetszik, akkor el lehet menni innét" hozzáállás a profitot veszélyezteti. Úgy látja: a magyar cégeknél gyökeres változás kellene hr- és vezetői szinten, ám ennek a folyamatnak még csak az elején vagyunk. A munkaerőhiány kezdi áttörni a cégek "fájdalomküszöbét" és mostanában jelenik meg tömegesen az érdeklődés az új belső kommunikációs modellek iránt. E témában már "tonnaszám" szervezik a konferenciákat - érzékeltette az igényt. Ám ezek látogatói még inkább passzív résztvevők, jellemzően nyomás alatt lévő személyzetisek, akik nehezen nyílnak meg.
**************
Tömegek hiányoznak
A KSH adatai szerint a gyártásban és a feldolgozóiparban közel 670 ezren dolgoznak ma Magyarországon. Jelenleg e szektorokban biztos, hogy tízezres nagyságrendű a hiány betanított dolgozókból, illetve szakmunkásokból - becsülte a Napi.hu-nak Bánhegyi Tamás, a ManpowerGroup Hungary (Manpower Kft.) menedzsere. Tapasztalata szerint a legegyszerűbb munkafolyamatokat ellátó betanított munkások rendkívül keresettek a munkáltatók körében és ugyancsak kiemelkedő az érdeklődés a raktári és építőipari dolgozók, illetve a szakmunkások - például lakatosok, esztergályosok, cnc-forgácsolók - iránt.
A fluktuáció felpörgött : a legalacsonyabb szintű "kékgalléros" dolgozóknak már 5-6 ezer forintnyi pluszpénz is elegendő vonzerőt jelent a munkahelyváltásra. Kétkezi, betanított munkakörök esetében a havi bruttó alapbér még mindig csak 115 és 150 ezer forint körül mozog átlagban - ezért a pénzért azonban a cégek egyre nehezebben találnak munkaerőt. Bánhegyi szerint a vállalatok többsége a kelleténél lassabban jön rá a munkáltatói márkaépítés és a munkahelyi körülmények javításának fontosságára.
**************
Ezres nagyságrendben készítettünk interjúkat a vállalatoknál és azt látjuk, hogy az olyan cégeknél, ahol a kommunikáció stratégiailag van szervezve, a dolgozókat szerény fizetés mellett is meg tudják tartani - magyarázta Mezriczky. Alacsony az elvándorlás ott, ahol napi szinten alakítottak ki kollaborációt: rendkívül sokat számít a dolgozóknak a munkahelyi közeg, a bánásmód, a hangulat, illetve az előrelépési lehetőség. Olyan apróságok mérvadóak lehetnek, minthogy köszön-e a főnök a beosztottaknak reggelenként, vagy sem.
Bajok vannak vezetői szinten
A főnökök pedig egyre kevésbé tudják a régen jól bevált nyers fegyelmezőeszközöket hatékonyan alkalmazni, ezzel együtt most kezd kiviláglani, hogy sok cégnél súlyos bajok vannak vezetői szinten. Ennek egyik oka, hogy sokan nem fordítottak energiát a vezetőképzésre, amely egyébként nincs is jelen a magyar felsőoktatásban. Ilyen képzés eddig csak posztgraduális szinten, vállalatok által szervezett formában volt elérhető.
A gondok jelenlétét megerősíti a Vasas Szakszervezeti Szövetség legújabb felmérése - erről László Zoltán alelnök elmondta: a magyar munkahelyeken igen elterjedt, hogy a dolgozókkal "embertelen" módon bánnak, durván, alpárian beszélnek és egyes helyeken a fizikailag bántalmazzák őket. A bajok gyökerét szerinte nem csúcsvezetői, hanem elsősorban alsó- és középvezetői szinten kell keresni. (Az ugyanakkor nem vitatható, hogy az ilyen helyeken felsőbb szinten érdektelenek a napi munkamenet iránt, illetve aránytalan teljesítményelvárásokat támasztanak).
Sem földrajzi alapon, sem cégprofil vagy cégméret szerint nem tudták meghúzni a határvonalat a téren, hogy jellemzően mely termelővállalatoknál korrekt, s melyeknél brutális a dolgozókkal való bánásmód. Általában elmondható, hogy egy társaság minél távolabb helyezkedik el az értékteremtési lánc csúcsgyártójától, annál rosszabb nála a munkahelyi légkör. Ám László Zoltán szerint számos kivétel van: több dunántúli, sőt borsodi beszállító kkv-t is említett, ahol a munkások ugyan alul vannak fizetve, mégis ragaszkodnak a céghez a jó hangulat miatt. Ezeknél a vállalatoknál gyakorlatilag nincs fluktuáció, a távozások "kihalásos alapon" történnek.
A munkahelyi vezetők viselkedése legalább annyira fontos, mint a bérhelyzet. Az, hogy ma az emberek apró előnyökért is megmozdulnak, arról tanúskodik, hogy a munkahelyi közérzet a legtöbb vállalatnál nagyon rossz - állapította meg a szakember.
Dzsungelharc az elvadult helyeken
Sok társaság érdemben igyekszik fizetést emelni, vagy a szervezet fejlesztésén gondolkodik, ám a vállalatok egy másik, jelentős hányada úgy igyekszik úrrá lenni a munkaerőhiányon, hogy nyolcról 12 órás műszakra áll át és kimeríti dolgozói túlórakeretét. Mivel hozzászoktak az alacsony bérekhez, ebben gyakorta a munkavállalók is partnerek. László Zoltán olyan esetről is beszámolt, ahol egy iparvállalat üzemi tanácsának ülésén a munkások "lehurrogták" a szakszervezet képviselőjét, amikor az a nagymértékű túlóráztatás ellen emelte föl a szavát. Fő érvük az volt: hagyják őket rendesen keresni!
Ám sok helyütt egész egyszerűen kényszerítik az alkalmazottakat a túlmunkára, amely gyakran a középvezetők hirtelen támadt döntése, miközben a felső vezetés nem is tud róla. Az egyik társaságnál például egymás után két szombati napon is berendelték az embereket műszakba. Ám a hétvégi munkát végül nem voltak hajlandóak kifizetni - mondván, nincs rá keret, mivel nem egyeztettek róla a felső vezetéssel - világított rá, konkrét cégnév említése nélkül.
Másutt kirúgással fenyegetik meg a beosztottakat, ha nem vállalják a túlórákat és nem engedik el őket szabadságra sem. Az érdekképviseletnél olyan esetet is följegyeztek, hogy egy csúcsüzemben működő cégnél még egy nap szabadságot sem voltak hajlandóak kiadni annak a munkásnak, aki a gyereke esküvője miatt kéredzkedett el.
E munkáltatói körben egészen hajmeresztő esetek is ismertek. Például tavaly egy győri cégnél arra köteleztek egy 62 éves asszonyt hogy a munkaidő lejárta után órákra bent maradjon dolgozni egy olyan targoncával, amelyre nem is volt jogosítványa. Egyik nap, az esti órákban a járműre rázuhant egy konténer és a magára hagyott dolgozó szörnyethalt.
A kontroll nélküli túldolgoztatás ugyanakkor súlyosan vissza is üthet az azt alkalmazó cégekre. Mezriczky László negatív példának egy olyan üzemet hozott fel - szintén cégnév említése nélkül - ahol az évente szokásos 2-3 hetes leállást 2-3 napra szűkítették az idén nyáron. A dolgozókkal konzultálva kiderült, hogy nagy többségük immár arra készül, hogy a tél beköszönte előtt felmond - mivel elterjedt a szóbeszéd, hogy a vállalat a karácsonyi időszakra sem fog kiadni szabadnapokat.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/...elyeken_elbuknak_a_kemeny_fonokok.621360.html
http://www.napi.hu/forumtopic/panik_a_magyar_munkahelyeken_elbuknak_a_kemeny_fonokok.45783.html
Másik cikk:
Levél ment Orbán Viktornak is - nincs elég munkás a vidéken
http://www.sonline.hu/somogy/gazdas...ktornak-is-nincs-eleg-munkas-a-videken-685276
Kiwi vagyok mennyit fizet(ne) ez a figura a dolgozóknak.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/...elyeken_elbuknak_a_kemeny_fonokok.621360.html
Bemásolom a teljes cikket, mivel 4 hét után fizetős lesz.
Szélsőséges reakciókat szült a fizikai- és betanított munkaerő hiánya. Egyes cégek ad hoc béremelésekkel és toborzó hadjárattal igyekeznek vadászni alapvetően bárkit, de főként a konkurenseiknél dolgozó munkásokat. Más vállalatok viszont erőből reagálnak, s gyakorta túldolgoztatják az alkalmazottaikat. Szakértők szerint azonban eddig csak kevés termelővállalatnál ismerték fel, hogy a bizalmas munkahelyi légkör, az "emberi" bánásmód ugyanolyan sokat számít a dolgozók megszerzésében és megtartásában, mint a fizetésemelés.
Kiss Gergely, 2016. szeptember 26. hétfő, 07:07
Egy év alatt hetven százalékkal nőtt a fizetése annak a targoncásnak, aki hét alkalommal váltott munkahelyet, miközben ki sem mozdult a győri ipari parkból. A dolgozónak úgy jött össze a bravúr, hogy a szomszédos riválisok egymás után csábították el - fokról fokra többet ígérve neki. Mire hetedszerre mozdult, a havi bére majd' háromnegyedével lett több mint az induláskor - mesélte lapunknak Mezriczky László hr-szakember, az Ispiro Consulting Kft. ügyvezetője.
De a kétkezi munkásokért folyó hajsza nem csak az ország nyugati felében produkál abszurd helyzeteket. Például egy Pest megyei, multinacionális hátterű termelőcég szenvedett attól, hogy a mellette lévő kereskedelmi elosztóközpont folyamatosan szipkázta el a dolgozóit. A helyzetet megelégelte a társaság és 40 százalékkal növelte az operátori szinten lévők fizetését. Ettől kezdve fordult a széljárás: a kereskedelmi cég 30-40 százalékos munkaerőhiánytól kezdett fuldokolni, mivel nagyon sok dolgozója hagyta ott, hogy a boldogulást inkább a szomszédnál keresse.
A fizikai dolgozók gyakran havi 10-20 ezer forintnyi pluszpénzekért gondolkodás nélkül váltanak munkahelyet, ami az ő helyzetükben indokolt is, hiszen ennek köszönhetően tudják például nehézségek nélkül kifizetni telefonszámlájukat vagy beiskolázni a gyereküket. A cégeknek azonban igen költséges a fluktuáció, hiszen rengeteg pénzük kárba vész, amelyet toborzásra, betanítására, munkaügyi és adminisztrációs kiadásokra fordítanak.
Komoly tartalékok másutt is vannak
Mára egyértelműn kereslet alakult ki az alacsony képzettséggel betölthető munkakörökben is. A korábban a céges diktátumoknak kiszolgáltatott munkavállalók öntudatára ébredtek annak, hogy alkupozícióba kerültek - figyelmeztetett Mezriczky László.
A fordulat körülbelül 2014 második felétől kezdődött, egy dinamikusan növekvő gazdasági környezetben és nem csak a hr-eseket érte felkészületlenül, de a munkaszervezést is. A vállalatoknál nehezen értik meg, hogy a dolgozókat nem lehet oly módon félvállról venni, ahogyan korábban, mert manapság a "nem tetszik, akkor el lehet menni innét" hozzáállás a profitot veszélyezteti. Úgy látja: a magyar cégeknél gyökeres változás kellene hr- és vezetői szinten, ám ennek a folyamatnak még csak az elején vagyunk. A munkaerőhiány kezdi áttörni a cégek "fájdalomküszöbét" és mostanában jelenik meg tömegesen az érdeklődés az új belső kommunikációs modellek iránt. E témában már "tonnaszám" szervezik a konferenciákat - érzékeltette az igényt. Ám ezek látogatói még inkább passzív résztvevők, jellemzően nyomás alatt lévő személyzetisek, akik nehezen nyílnak meg.
**************
Tömegek hiányoznak
A KSH adatai szerint a gyártásban és a feldolgozóiparban közel 670 ezren dolgoznak ma Magyarországon. Jelenleg e szektorokban biztos, hogy tízezres nagyságrendű a hiány betanított dolgozókból, illetve szakmunkásokból - becsülte a Napi.hu-nak Bánhegyi Tamás, a ManpowerGroup Hungary (Manpower Kft.) menedzsere. Tapasztalata szerint a legegyszerűbb munkafolyamatokat ellátó betanított munkások rendkívül keresettek a munkáltatók körében és ugyancsak kiemelkedő az érdeklődés a raktári és építőipari dolgozók, illetve a szakmunkások - például lakatosok, esztergályosok, cnc-forgácsolók - iránt.
A fluktuáció felpörgött : a legalacsonyabb szintű "kékgalléros" dolgozóknak már 5-6 ezer forintnyi pluszpénz is elegendő vonzerőt jelent a munkahelyváltásra. Kétkezi, betanított munkakörök esetében a havi bruttó alapbér még mindig csak 115 és 150 ezer forint körül mozog átlagban - ezért a pénzért azonban a cégek egyre nehezebben találnak munkaerőt. Bánhegyi szerint a vállalatok többsége a kelleténél lassabban jön rá a munkáltatói márkaépítés és a munkahelyi körülmények javításának fontosságára.
**************
Ezres nagyságrendben készítettünk interjúkat a vállalatoknál és azt látjuk, hogy az olyan cégeknél, ahol a kommunikáció stratégiailag van szervezve, a dolgozókat szerény fizetés mellett is meg tudják tartani - magyarázta Mezriczky. Alacsony az elvándorlás ott, ahol napi szinten alakítottak ki kollaborációt: rendkívül sokat számít a dolgozóknak a munkahelyi közeg, a bánásmód, a hangulat, illetve az előrelépési lehetőség. Olyan apróságok mérvadóak lehetnek, minthogy köszön-e a főnök a beosztottaknak reggelenként, vagy sem.
Bajok vannak vezetői szinten
A főnökök pedig egyre kevésbé tudják a régen jól bevált nyers fegyelmezőeszközöket hatékonyan alkalmazni, ezzel együtt most kezd kiviláglani, hogy sok cégnél súlyos bajok vannak vezetői szinten. Ennek egyik oka, hogy sokan nem fordítottak energiát a vezetőképzésre, amely egyébként nincs is jelen a magyar felsőoktatásban. Ilyen képzés eddig csak posztgraduális szinten, vállalatok által szervezett formában volt elérhető.
A gondok jelenlétét megerősíti a Vasas Szakszervezeti Szövetség legújabb felmérése - erről László Zoltán alelnök elmondta: a magyar munkahelyeken igen elterjedt, hogy a dolgozókkal "embertelen" módon bánnak, durván, alpárian beszélnek és egyes helyeken a fizikailag bántalmazzák őket. A bajok gyökerét szerinte nem csúcsvezetői, hanem elsősorban alsó- és középvezetői szinten kell keresni. (Az ugyanakkor nem vitatható, hogy az ilyen helyeken felsőbb szinten érdektelenek a napi munkamenet iránt, illetve aránytalan teljesítményelvárásokat támasztanak).
Sem földrajzi alapon, sem cégprofil vagy cégméret szerint nem tudták meghúzni a határvonalat a téren, hogy jellemzően mely termelővállalatoknál korrekt, s melyeknél brutális a dolgozókkal való bánásmód. Általában elmondható, hogy egy társaság minél távolabb helyezkedik el az értékteremtési lánc csúcsgyártójától, annál rosszabb nála a munkahelyi légkör. Ám László Zoltán szerint számos kivétel van: több dunántúli, sőt borsodi beszállító kkv-t is említett, ahol a munkások ugyan alul vannak fizetve, mégis ragaszkodnak a céghez a jó hangulat miatt. Ezeknél a vállalatoknál gyakorlatilag nincs fluktuáció, a távozások "kihalásos alapon" történnek.
A munkahelyi vezetők viselkedése legalább annyira fontos, mint a bérhelyzet. Az, hogy ma az emberek apró előnyökért is megmozdulnak, arról tanúskodik, hogy a munkahelyi közérzet a legtöbb vállalatnál nagyon rossz - állapította meg a szakember.
Dzsungelharc az elvadult helyeken
Sok társaság érdemben igyekszik fizetést emelni, vagy a szervezet fejlesztésén gondolkodik, ám a vállalatok egy másik, jelentős hányada úgy igyekszik úrrá lenni a munkaerőhiányon, hogy nyolcról 12 órás műszakra áll át és kimeríti dolgozói túlórakeretét. Mivel hozzászoktak az alacsony bérekhez, ebben gyakorta a munkavállalók is partnerek. László Zoltán olyan esetről is beszámolt, ahol egy iparvállalat üzemi tanácsának ülésén a munkások "lehurrogták" a szakszervezet képviselőjét, amikor az a nagymértékű túlóráztatás ellen emelte föl a szavát. Fő érvük az volt: hagyják őket rendesen keresni!
Ám sok helyütt egész egyszerűen kényszerítik az alkalmazottakat a túlmunkára, amely gyakran a középvezetők hirtelen támadt döntése, miközben a felső vezetés nem is tud róla. Az egyik társaságnál például egymás után két szombati napon is berendelték az embereket műszakba. Ám a hétvégi munkát végül nem voltak hajlandóak kifizetni - mondván, nincs rá keret, mivel nem egyeztettek róla a felső vezetéssel - világított rá, konkrét cégnév említése nélkül.
Másutt kirúgással fenyegetik meg a beosztottakat, ha nem vállalják a túlórákat és nem engedik el őket szabadságra sem. Az érdekképviseletnél olyan esetet is följegyeztek, hogy egy csúcsüzemben működő cégnél még egy nap szabadságot sem voltak hajlandóak kiadni annak a munkásnak, aki a gyereke esküvője miatt kéredzkedett el.
E munkáltatói körben egészen hajmeresztő esetek is ismertek. Például tavaly egy győri cégnél arra köteleztek egy 62 éves asszonyt hogy a munkaidő lejárta után órákra bent maradjon dolgozni egy olyan targoncával, amelyre nem is volt jogosítványa. Egyik nap, az esti órákban a járműre rázuhant egy konténer és a magára hagyott dolgozó szörnyethalt.
A kontroll nélküli túldolgoztatás ugyanakkor súlyosan vissza is üthet az azt alkalmazó cégekre. Mezriczky László negatív példának egy olyan üzemet hozott fel - szintén cégnév említése nélkül - ahol az évente szokásos 2-3 hetes leállást 2-3 napra szűkítették az idén nyáron. A dolgozókkal konzultálva kiderült, hogy nagy többségük immár arra készül, hogy a tél beköszönte előtt felmond - mivel elterjedt a szóbeszéd, hogy a vállalat a karácsonyi időszakra sem fog kiadni szabadnapokat.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/...elyeken_elbuknak_a_kemeny_fonokok.621360.html
http://www.napi.hu/forumtopic/panik_a_magyar_munkahelyeken_elbuknak_a_kemeny_fonokok.45783.html
Másik cikk:
Levél ment Orbán Viktornak is - nincs elég munkás a vidéken
http://www.sonline.hu/somogy/gazdas...ktornak-is-nincs-eleg-munkas-a-videken-685276
Kiwi vagyok mennyit fizet(ne) ez a figura a dolgozóknak.
M
molnibalage
Guest
Tényleg elég durva. A targoncás halálozással járó cég vajon mekkora dádát kapott ezután...?
Ez kissé leegyszerűsített, hatásvadász ábra.
Mögötte mi van azt is tudod ? Hogy mekkora a hiteltörlesztési rátánk és 2010-13 között kellett visszafizetni a 2008-as gigahitelt ? (a kádári mellett ! - ő nem g*** ??)
Továbbá, hogy vannak még további dollármilliárdok amelyekkel érvényesen jelenleg is tartozunk a hitelezőknek ? (közel 20 mrd.)
Románia ? Főbb vonalakban: eleve nem volt hitelük. Kétszer annyian vannak mint mi. Nem privatizáltak olyan eszetlenül, (értsd saját zsebre) mint nálunk.
És sokkal kevesebbet adóznak. 20 millió román polgárból már most is 3,5 külföldön dolgozik.
Átköltözhetsz simán ide Erdélybe, uniós jog a szabad mozgás. Ki lehet próbálni a római életet magyaroknak is - bár én még csak olyannal találkoztam, aki onnan jött ide.
Még románok is.
Nem a céget kell büntetni (céget csak pénzre lehet, azt meg egyszerűen megspórolják a melósokon), hanem x és y név szerinti felelősöket sok évre beküldeni a hűvösre!! Akkor a hasonló beosztású felelősök majd egészségesebben állnak hozá az ilyen helyzetek elkerüléséhez.
A cég is felelős azért, hogy kiket alkalmaz. Nyilvánvaló, hogy ahol a rendes működéshez hozzátartozik a különböző jogszabályok lesz*ása, ott a céget is büntetni kell. Meg persze a konkrét vétkest is.
Attól ,hogy kiraksz egy képet szöveg nélkül, majd TE írsz hozzá egy szerinted miről szól a kép szöveget, nem lesz hiteles a térképed.
Tudtam, hogy a fidesznyikek mindent kimagyaráznak.
Még hihető is lenne, ha a fidesznyik klientúra nem lopná évente százmilliárd számra az adófizetők pénzét.
Duplára árazott nagy (és kis)beruházások), online kassza mentesség a haveri kaszinóknak.
Ami a privatizációt illeti, az sem érv, mert a *idesz pont a magyar földet privatizálja szét a klientúrának - még a természetvédelmi területeken is - de a kaszinókat is említhetném. Igazi pénzszivattyúk. Sőt, ők még a magyar állampolgárságot is privatizálják, és ezrével árulják Afrikában meg a Közel-Keleten.
És persze a c*tenyésztés is folyik tovább, mert ugye nincs hiába megszületett élet, meg hát ők a mi rejtett tartalékaink ugye...
Persze mint hozzászólásod is mutatja, létezik a hívők egy olyan köre, akinek bármekkora ***t le lehet nyomni a torkán, nemcsak megmagyarázzák, de még mosolyognak is hozzá.
Tehát az osztrákoknak még kétszer akkora jövedelmük sincs mint a románoknak. Még jó, hogy ők ezt nem tudják.
Vásárlóerő-paritáson számolt reáljövedelem.
Látom lövésed sincs, hogy az micsoda.
Amúgy a térkép alapjául szolgáló adatok forrása
http://www.numbeo.com/
".... a kérdés ez: megengedheti-e magának bármely állam, ha mégoly toleráns is, hogy befogadjon egy egyre erősebbé és nagyobbá váló kisebbséget, amelyet nem tud kézben tartani? A válasz ismét csak nem lehet." John Wyndham: Szemünk fényei ( és tudjátok mikor írta ezt?! 1957-ben!!!)
Azóta sokan elfeledkeztek erről, esetleg nem olvasták, vagy tagdják, ezt.
- Status