Nimitz osztály (USA)
- Téma indítója Tcat
- Indítva
Anglia partjainál.
Nyilvánvaló, hogy a legrozsdásabb képet teszem ki. (A bizonytalanok és a megsértődők kíméljenek.)
Nyilvánvaló, hogy a legrozsdásabb képet teszem ki. (A bizonytalanok és a megsértődők kíméljenek.)
Idézek az Armata topikból.Ezt a szart rozsdásodik,trehány munka!
USS Abraham Lincoln forgolódik. Gondolom, hogy tengerállósági teszt.
Az nem derül ki, hogy eleve csupasz volt, vagy a centrifugális erő rendet tett.
Az nem derül ki, hogy eleve csupasz volt, vagy a centrifugális erő rendet tett.
Lefelé mennyire látnak ezek a ladikok,a tengerfenék felé?Van valami képelakotós cucc rajta,ami a tengerfeneket mutatja,és kiszúrhat rajta a kezelő 1 nuki torpedót 1000m mélységben,mármint ami nem mozog,hanem rá vár,mozdulatlanul?A nemrég (valamelyik topikban)említett Orosz nuki torpedónak inkább az(is)a (tervezett) hatásmechanizmusa,hogy a hordozó csoport alatt durrantják el,800-1000M mélységben,amitől akár 300-600M sugarú gömbben a tengervíz gőzzé válik,és ez a gőzbubi értelemszerűen elindul a felszín felé,ahogy felér,a csökkenő víznyomás miatt akár 1.5x-esére is tágulhat,és ugye a gőzön/bármilyen gázon viszonylag problémás hajókázni,ezért a kedves hordozó pottyan egy pár száz métert a gőz bubi aljáig,ami rögvest fasírtot csinál a legénységből,ill. ócskavasat a ladikból,és még a víz is a bubi felszínt érése után,összecsap felette,mármint a ladik felett,ami x100Méterre a felszín alatt lapul/laposodik.
Másodlagos hatása,ha nem is sikerülne pontosan a ladik alatt eldurrantani,egy ilyen ~1km-es bubi felszínre érkezésekor olyan vízmozgásokat indukálna,hogy felborulnának a felszíni hajók is,ill súlyosan megsérülnének a rajtuk átcsapó hullám(ok) miatt,sanszosan a kísérő hajók is belepotyognának egy-egy bubiba.
Nem mellesleg lehet több ilyet durrantani pl 1.5km-enként,négyzetrács formában,esetleg késleltetve,több bubit generálva.
Működhet?
Nekem a legnagyobb feladatnak a torpedó,vagy akna a hordozó csoport útjába helyezése tűnik,onnantól kezdve hatékonynak tűnik.
Van valamije a ladiknak 1000M mélységben lévő célra?
Másodlagos hatása,ha nem is sikerülne pontosan a ladik alatt eldurrantani,egy ilyen ~1km-es bubi felszínre érkezésekor olyan vízmozgásokat indukálna,hogy felborulnának a felszíni hajók is,ill súlyosan megsérülnének a rajtuk átcsapó hullám(ok) miatt,sanszosan a kísérő hajók is belepotyognának egy-egy bubiba.
Nem mellesleg lehet több ilyet durrantani pl 1.5km-enként,négyzetrács formában,esetleg késleltetve,több bubit generálva.
Működhet?
Nekem a legnagyobb feladatnak a torpedó,vagy akna a hordozó csoport útjába helyezése tűnik,onnantól kezdve hatékonynak tűnik.
Van valamije a ladiknak 1000M mélységben lévő célra?
M
molnibalage
Guest
Képalkotós...? Itt most infrvörös kamerát képzeljünk el? Mert a víz nagyon erősen nyeli el. A HT összefoglaló diagramjain ez is látszik. Infrakamerával szerintem komoly hőmforrásokat nem látsz a vízben néhány tucat méter mélyen, ha azok teljesítménye nagy, akkor a környező felmelegedő vizet talán. Egy torpedot vízalatti IR kamerával néhány tucat méterről sem látni már.
Mindegy. Atomháború. Világvége.
Hogy mi, milyen sorrendben pusztul el az a végeredményt tekintve mindegy.
Röviden: így nem.
Hosszabban: Először is nem képalkotás a kulcsszó (ilyen mélységben semmi értelme, hiszen már ~80-100 méter mélyen általában sötét van, plusz ilyen vastag vízréteg optikailag torzít), hanem a hangradar. Especiel a szuper-hordozókon nem szokott lenni, a többi hadihajónak az orrán ott az aktív-passzív szonár.
Adott esetben tehát a kísérőhajók és tengeralattjárók feladata lenne az aknák felderítése. 1000 méter mélyen fekvő aknát felderíteni viszont így kb. lehetetlen.
A felvázolt művelet viszont marhaság. Először is aknát oda telepítesz, ahol tudod, hogy el fog menni a hordozó, ezért jellemzően öbölbejáratok, szorosok környékén veszélyes dolog az aknazár. Úgy bele a nagy vak világba aknát telepíteni marhaság, márpedig 1000 méteres mélység csak nyílt tengeren van.
A másik dolog maga az 1000 méter, ilyen mélyre nem telepítenek aknát, zömmel 25-500 méter között szoktak különféle fenékaknákat telepíteni, a hajó ellenieket inkább 25-150 méter közé. A nukleáris fenékakna létező dolog, de nem ilyen használattal, hanem sekélyebb vizekben, a felvonulási utakra, vagy konkrétan lezárni egy adott útvonalat (nem hajózik senki szívesen át egy radioaktív zónán...).
M
molnibalage
Guest
Egyetlen kivétel Gibraltár és környéne, ami így beugrik. Van ott igen mély terület is.
Valóban, de az is 14km széles, szóval hogy pont alatta robbanjon...
Ha már van egy kellően erős nukleáris tölteted, akkor aligha ez a legoptimálisabb bevetési eljárás arra, hogy egy szuper-hordozót kiiktass...
Ő nem hagyományos aknára gondolt hanem egy konténerre amiben egy torpedó van.Tehát egy olyan "aknára"ami biztosítja a torpedó energiaszükségletét és ha észlel valamit(gondolom be lehet állítani,hogy a halászhajóra ne működjön el) a torpedó már indítja is magát.
M
molnibalage
Guest
Ebben az van, hogy a fajlagos költsége nő egy kisebb hordozónak. (Nem olvastam végig.)
https://www.rand.org/content/dam/rand/pubs/research_reports/RR2000/RR2006/RAND_RR2006.pdf
Az F-35B teljes fejlesztési költséggel mindennel kb. 150 millás árat karcolgathatja és úgy, hogy a másik két változatnál is nyomorító, tehát költségnövelő hatása van. A USMC cirka 340 db gépet akar. Még nagyon alulbecsült 100 millás költség mellett is csak a beszerzés 50 mrd körül van. Az eszméleten drága új CVN is "csak" 13 mrd tája. Egy kisebb és nem szuperfejlett CVN ennél kevesebből is kijönne...
M
molnibalage
Guest
Az F-35B, mint igény alapvető hülyeség, tehát koncepcionálisan marhaság az én szememben.
De most már nagyon kevered a témákat. Ne egy topikban legyen szó az F-15I és F-35B-ről, mert ez így követhetetlen.
M
