Jak-38 / Yak-38 Forger (Jakovlev, Szovjetunió)

Csak egy tipp: Nem lehet, hogy azért kapott oxigén betáplálást mert a felszálláskor a hajtómű újra beszívta a működése során keletkező gázok egy részét? A JSF programban a Boeing F-32 is -többek közt- ezen bukott el.
Azért kapott, mert meleg párás levegőben be sem indult.
 
Itt egy résztvevő beszámolója az afganisztáni kisérleti bevetésekről: http://ahtubinskpilot.ru/?p=2398
Egy jó szót se szól a tipusról. Annyi derül ki belőle, hogy rakétákkal és lőszerrel repültek, és legalább egy leesett és elégett.
 
Azért az eléggé egyértelmű, hogy a Jak-38 fő problémája a megfelelő hajtómű hiánya volt. Mivel a szovjet iparnak akkoriban még terv-szinten se létezett megfelelő kétáramúsági fokú ventilátoros hajtóműve, kényszer volt a lefordítható fúvócsövű menethajtóműből + két kiegészítő emelő-hajtőműből álló konstrukció. Így a fel és leszállás kivételével a két emelőhajtómű a normál repülés ideje alatt csak ballaszt-súlyként foglalta el a helyet a sárkányban a plusz tüzelőanyag és elektronika rovására.
Itt pl. kimondottan káros volt a konstrukcióra, hogy Ivánék nem tudták a megfelelő hajtóművet lekoppintani/kifejleszteni.
ML
 
  • Tetszik
Reactions: endre
emel

Az F-35-nél is csak ballaszt az emelőhajtómű a fel és leszállást kivéve.
 
dudi:
tulajdonképp a futómű is holtsúly repülés közben.
Érdekesség, hogy az RD-36-35 fajlagos tolóereje veri az f-135-ét is és ezzel szerintem világelső a gshművek között.
 
vilmoci:
Biztos? Az 3db hajtomű 1*r28 + 2*rd38. Jak141nél is 3db.
F-35Bnél meg egy clutch csapolja meg az F-135öt, ami F-35Bben van csak egy nagy fan.
Egymagában az F-135 jóval combosabb. A 3db hajtomű össz teljesítménye ami nagyobb mint az F-135é. Jóval kissebb a holt súly F-35Bnél és minden toloerő rendelkezésre áll hamár repül.
Igaziból azt nem tudom, hogy konstrukciós, vagy technologiai korlát miatt nem uezt csinálta Yakovlev én a Yak megoldást sokkal rosszabbnak tartom.
 
emel

Az F-35-nél is csak ballaszt az emelőhajtómű a fel és leszállást kivéve.

Ez így van, csak nem hőálló acélból van, mint a gázturbina! Kissé más súlykategória. A helyet persze így is foglalja a gépben, de ma már van mikroelektronika is, akkor még nem volt, így az is jobban elfér, és így több lehet a keró.
Üdv ML
 
  • Tetszik
Reactions: endre
@ambasa
De ha oxigént táplálnak be akkor több üzemanyagot is fecskendezhetnek be az égéstérbe, ezzel pedig legfőképpen a kiáramló gázsebességet növelhették (és kismértékben a kiáramló gázok tömegeét is a többlet üzemanyag miatt)

Amúgy meg nagymértékbenHarrier utánzat a levegő reakciós szétosztás ötletét és a sárkányt nézve, kivéve az emelőhajtóművet a szovjetek nem tudták egy hajtóművel megoldani az emelést .
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
emel

A helyigénye sokkal nagyobb.

Amúgy már eleve abszurd a megállapítás,hogy fölösleges...
 
voltagemultiplier!

ez így szép és jó, de ha önmagában csak tüzelőanyag mennyiségét növeled, már azzal is nő a gázhő (a legtöbb esetben ennek növelése leginkább a turbina hőelviselő képessége szab határt). Persze egy idő után elégtelen lesz az égés mivel a kompresszor sűrítési viszonya, így az átáramló levegő mennyisége korlátozott , és ezért a kerozin nem fog tökéletesen elégni, de ebben az esetben ugyan az fog történni mint a B 707-esetében nő a kiáramló gáz tömege. Ehhez nem kell oxigénbetáplálás.
De továbbra is mondom, van oxigén betáplálás más szovjet típusoknál is de nem tolóerő növelés, hanem az égés biztosabbá tétele miatt. Hogy mi teheti bizonytalanná az égést, arra lehet több lehetőség is van, akár ahogy Zeal írta a hajtómű saját égésgázai, amit hajlandó vagyok elfogadni, ha az oxigén betáplálásra, valóban felszállás közben kerül sor, de lehetséges fegyverhasználatkor is, ahogy a MiG-21 esetében van.

TG
 
Fade:

a hajtómű fajlagos tolóereje:
РД-36-35: http://de.wikipedia.org/wiki/Kolessow_RD-36-35
23,49kN/176kg=133,4N/kg; (mellette az РД-38, ami 3250кгс tolóerővel bír, csak annak nem találtam semmit a tömegéről, de érezni, hogy ekörül kell lennie)
F-135: http://en.wikipedia.org/wiki/Pratt_%26_Whitney_F135
191,35kN/1701kg=112,5N/kg (gondolom, ha tolja utánégetővel, akkor nincs teljesítmény levéve)

Megjegyzendő, hogy az Р27В-300-nál 6100кгс/1350kg=44,3N/kg;
(ez meg talán minden idők legalacsonyabb értéke, persze érthető, hiszen egyáramú kétforgórészes közel sem ideális fúvócsővel)

Szóval a három kisebb egység törvényszerű is, hogy nehezebb legyen, mint az 1 nagy, pláne 40 éves műszaki előnnyel (az lenne csúnya, ha nem)
 
Vilmoci: Akkor elbeszéltünk egymás mellett és ebben az esetben azt mondom nincs mihez hasonlítani. F-35ben nincs emelőhajtómű.
 
@vilmoci

Fékpadi érték, lényegtelen. Az AL-31 és F100-nál az F-15 cikkban láthattad, hogy a szívócsatorna, sebesség és magasság mit művel. Elég durván beleszól.

Ezen felül a fajlagos fogyasztásra is kíváncsi lennék meg az élettartamara. Bármelyik hajótművnél tudsz limitált életartammal ennyit növelni csak épp a fajlagos fogyasztást katapulttal lövik ki a csillagok közé. Ezért volt akkor fostaliga a Jak-38.
 
---Arra mondjatok valamit, hogy 231 gépet gyártottak, de csak 200 kiképzett pilóta volt.
 
Fade:
mindkettő gshmű. A gshműveknél számítható a fajlagos tolóerő. Tehát rendelkezésre áll egy-egy érték és ebben az РД-36 jobb. Ennyi, nem kell ezen fölöslegesen rugózni

molnibalage: Kössz, korábban is láttam már hasonlót (mondjuk egy emelőhmű kb kifut egy munkapontra és ott üzemel, sem sebesség sem magasság nem túl érdekes a számára).
Csak ismételni tudom magam, rávilágítottam egy adatra (amely hműveknél korántsem elhanyagolható), ami elsőre kissé meglepő (bár jobban belegondolva ezt is vártuk), de nem kell belőle messzemenő következtetéseket levonni.