Kínai pilóta nélküli repülőgépek

[laiki]

A Stinger is tüzelj és felejtsd el, aztán próbálj meg lelőni egy ilyen célpontot vele. Attól hogy szakkifejezésekkel dobálózol még nem válik érdemivé az adott helyzetben az adott tulajdonság.

Attól hogy a RAM passzív irányítású, még nem lesz lassabb a Brahmos, nem lesz gyorsabb a RAM, nem marad több idő a lelövésre és nem lesz nagyobb a megsemmisítési valószínűség sem egy adott célponttal szemben. A RAM azért ilyen irányítású, hogy gyors egymásutánban több különálló célpontra is lehessen indítani. De ettől még nem lesz hatékonyabb a Brahmos kategóriás rakéták ellen. Persze ennek a célpont váltásnak és befogásnak is van időigénye, tehát ez a képesség is főleg azon robotrepülők ellen bontakoztatható ki, amelyek elég időt hagynak a RAM számára.

 

[laiki]

Annyival igan, hogy szimultán többet tudsz indítani egy célpontra, úgy, hogy nem igényel külön célcsatornát mint a radaros.

Ezt félaktív radarvezérlésű rakétával is meg lehet tenni. Az oroszoknak kifejezetten szokása.

 

[Mackensen]

Ebből magasságból rálát 320-350 km távolságig a tengerre.

Naigen, csakhoz nem pont a hordozó felett tartózkodnak hanem távolabb tőle. Ezen kívül még bőven van szenzoruk a világürben is amely figyelmeztetni tudja őket egy komolyabb támadásra.

 

[Mackensen]

A Stinger is tüzelj és felejtsd el, aztán próbálj meg lelőni egy ilyen célpontot vele. Attól hogy szakkifejezésekkel dobálózol még nem válik érdemivé az adott helyzetben az adott tulajdonság.

Attól hogy a RAM passzív irányítású, még nem lesz lassabb a Brahmos, nem lesz gyorsabb a RAM, nem marad több idő a lelövésre és nem lesz nagyobb a megsemmisítési valószínűség sem egy adott célponttal szemben. A RAM azért ilyen irányítású, hogy gyors egymásutánban több különálló célpontra is lehessen indítani. De ettől még nem lesz hatékonyabb a Brahmos kategóriás rakéták ellen. Persze ennek a célpont váltásnak és befogásnak is van időigénye, tehát ez a képesség is főleg azon robotrepülők ellen bontakoztatható ki, amelyek elég időt hagynak a RAM számára.

Nincs "ezüstgolyó". Amivel lőhetsz egy hordozócsoportot az ellen hatékony védelem is van.

 

[dudi]

Naigen, csakhoz nem pont a hordozó felett tartózkodnak hanem távolabb tőle. Ezen kívül még bőven van szenzoruk a világürben is amely figyelmeztetni tudja őket egy komolyabb támadásra.

És ott hogy védik meg?Vagy talán folyton az E-2D mellett lesz egy század F-18(Kína ellen nem lenne elég 1-2 géppár),hogy az nyugodtan repkedhessen messze a flotta előtt?

 

[laiki]

Történetesen van, mivel 20 kilometerre lévő célra is tudod indítani, aztán félúton valahol találkoznak. Nem kell megvárd míg 9 kilométerre ér be a másik rakéta. De az új Standardok is képesek infrával befogni.

Csak úgy érdeklődésképpen: melyik új Standard rakétára gondolsz? Ugyanis SM-2ER-ből csak az RIM-156B Block IVA lett volna infra vezérlésű és az is főleg a ballisztikus célpontok légkörön kívüli elfogása érdekében. De azt a változatot törölték. Az SM-3 ugyebár nem robotrepülők elfogdosására való, arra konkrétan alkalmatlan. Az SM-6 nem rendelkezik infra vezérléssel (aktív radarossal igen). Az SM-2MR rakéták közül is kizárólag az RIM-66M-5 Block IIIB rendelkezik infra vezérléssel is. Egyrészt kérdés, hogy mennyi ilyen, kisebb hatótávolságú SM-2MR típust cipelnek a hajók a nagyobb hatótávolságúak és ballisztikus cél elhárításra is képesek rovására, valamint hogy azokból épp a Block IIIB változat van-e betöltve. Másrészt ha nincs céladat a radarhorizont alatti célpontról, akkor ezek sem indíthatók. Ha meg van céladat és rávezetés adatkapcsolaton keresztül, akkor az elég a CH-X-re való rávezetéshez is. Az az infra kereső nem kizárólag óriási infra céljelet tud befogni, hanem a hagyományos szubszonikus robotrepülők ellen is tervezték. Rávezetéssel azokhoz is befogási távolságon belülre kerülhet. Tehát továbbra sem látom a CH-X érdemi előnyét és a Brahmos kategóriás fegyver hátrányát a hőkibocsátás alapján, viszont a gyorsabb robotrepülő az SM-2MR Block IIIB megsemisítési zónáján is gyorsabban áthalad.

 

[laiki]

Nincs "ezüstgolyó". Amivel lőhetsz egy hordozócsoportot az ellen hatékony védelem is van.

Nincs "ezüst légvédelem", ami bármilyen nehézségű célpontot 100 % valószínűséggel szed le.

 

[laiki]

Naigen, csakhoz nem pont a hordozó felett tartózkodnak hanem távolabb tőle. Ezen kívül még bőven van szenzoruk a világürben is amely figyelmeztetni tudja őket egy komolyabb támadásra.

Mert szerinted a kínaiak lovagiasan előre bejelentik, hogy mikor és milyen irányból lehet rájuk számítani, hogy a radargép eléjük siethessen? Ha a radargép egyik irányban távol van a hajtól, akkor az ellenkező irányban csökken a hajóhoz mért felderítési távolsága. És még mindig a kínaiak tudják, hogy hol van a nagy energiával sugárzó radargép és nem a radargép tudja, hogy hol van a teljes kínai légierő. Tehát maradjunk annyiban, hogy ott lesz az a hajó közelében.

A hajókat megvédeni is nehéz ügy, nem hogy még egy jó távol elkóricáló radargépet is védjenek. Egy repülőgép hordozó igencsak véges számú gépet tud folyamatosan levegőben tartani.

De amúgy is mi jelentősége ennek a céltalan kötözködésben rejlő komoly élvezeten kívül? Mert ugye a radargép a CH-X-et ugyanúgy felderíti egy bizonyos távolságból, mint a Brahmos kategóriás rakétát. Sőt a méretekből kiindulva esélyes, hogy az előbbit előbb deríti fel. Repülővel pedig el lehet jutni a hajóktól 200-300 km távolságig. Radargép ide, vagy oda. Mint ahogy tengóval is.

 

[Mackensen]

Nincs "ezüst légvédelem", ami bármilyen nehézségű célpontot 100 % valószínűséggel szed le.

Viszont a nehézséget nem a nagy sebesség jelenti hanem a bejövő darabszám.

 

[Mackensen]

És ott hogy védik meg?Vagy talán folyton az E-2D mellett lesz egy század F-18(Kína ellen nem lenne elég 1-2 géppár),hogy az nyugodtan repkedhessen messze a flotta előtt?

Egy ilyen forgatóköny szerint gondolom a hordozók feladata nem a szárazföld támadása lenne, hanem a Tajvant támadó légi és vizi célpontok támadása. A lényeg, hogy nem kell pont a parthoz közel menjenek. És az amerikaiaknak van annyi szenzoruk a környéken meg a világűrben, hogy egy komolyabb támadást még a szárazföld felett időben észleljenek.

 

[Mackensen]

Mert szerinted a kínaiak lovagiasan előre bejelentik, hogy mikor és milyen irányból lehet rájuk számítani, hogy a radargép eléjük siethessen?

Amerika nem csak az AWACS támaszkodik. Kétlem, hogy meglepetésszerüen meg lehetne támadni őket.

 

[Mackensen]

De amúgy is mi jelentősége ennek a céltalan kötözködésben rejlő komoly élvezeten kívül? Mert ugye a radargép a CH-X-et ugyanúgy felderíti egy bizonyos távolságból, mint a Brahmos kategóriás rakétát. Sőt a méretekből kiindulva esélyes, hogy az előbbit előbb deríti fel. Repülővel pedig el lehet jutni a hajóktól 200-300 km távolságig. Radargép ide, vagy oda. Mint ahogy tengóval is.

És akkor mi marad reális esélyként egy hordozócsoport ellen?

 

[dudi]

Ilyen lassú manőverképtelen valamiből gyakorlatilag bármennyi mehet...Azt nem fogod fel,hogy pusztán mennyiséggel nem nagyon lehet túlterhelni egy hordozó csoport légvédelmét amennyiben csak ilyen primitív eszközökkel támadsz.Más lenne a helyzet ha teszem azt Harpoonnal vagy H-35-tel próbálnád meg mert azok megfelelően gyorsak és képesek manőverezni tehát nem számítanak könnyű célpontnak ezzel a valamivel ellentétben.

 

[dudi]

És akkor mi marad reális esélyként egy hordozócsoport ellen?

Sok gyors rakéta vagy kevesebb még gyorsabb rakéta de a legjobb az,ha a még gyorsabb rakétát egy tengóval jó közel(100km vagy kevesebb)viszed.

 

[dudi]

Egy ilyen forgatóköny szerint gondolom a hordozók feladata nem a szárazföld támadása lenne, hanem a Tajvant támadó légi és vizi célpontok támadása. A lényeg, hogy nem kell pont a parthoz közel menjenek. És az amerikaiaknak van annyi szenzoruk a környéken meg a világűrben, hogy egy komolyabb támadást még a szárazföld felett időben észleljenek.

Tajvant csak a partok közeléből tudod megvédeni akkora erő összpontosul a szorosban.Ha messzebbről próbálkozol akkor nem érsz oda időben.Teszem azt 500km-ről te nem fogsz tudni hordozókkal segíteni Tajvanon az biztos.

 

[Mackensen]

Ilyen lassú manőverképtelen valamiből gyakorlatilag bármennyi mehet...Azt nem fogod fel,hogy pusztán mennyiséggel nem nagyon lehet túlterhelni egy hordozó csoport légvédelmét amennyiben csak ilyen primitív eszközökkel támadsz.Más lenne a helyzet ha teszem azt Harpoonnal vagy H-35-tel próbálnád meg mert azok megfelelően gyorsak és képesek manőverezni tehát nem számítanak könnyű célpontnak ezzel a valamivel ellentétben.

De nem csak ezzel támadsz. A hordozócsoportot védő rakéták száma véges. Ha a partokhoz elég közel ér akkor minden fog menni szinte egyszerre ahogy a csövön kifér. Egy hajó elleni ballisztikus rakéta ára kb annyi mint egy vadászgép és abból is lehet már vagy 100 darab. Egy tomahawk kategória kb 1 millió dollár. Ha ezt sikerül kihozni a feléből akkor 500-600-at ebből is simán legyárthatnak ha nem többet.

 

[Mackensen]

Sok gyors rakéta vagy kevesebb még gyorsabb rakéta de a legjobb az,ha a még gyorsabb rakétát egy tengóval jó közel(100km vagy kevesebb)viszed.

Naigen csak a "ha"-ra nem építhetsz egy védelmi stratégiát. Persze összejöhet, volt rá példa, hogy egy kínai tengó egy amerikai hordozóhoz közel bukkant fela vízből. És az ő tengóik is képesek víz alól robotrepülőket indítani. De nagyon úgy tűnik, hogy ők egy túlterheléses stratégiára játszanak.

 

[dudi]

De nem csak ezzel támadsz. A hordozócsoportot védő rakéták száma véges. Ha a partokhoz elég közel ér akkor minden fog menni szinte egyszerre ahogy a csövön kifér. Egy hajó elleni ballisztikus rakéta ára kb annyi mint egy vadászgép és abból is lehet már vagy 100 darab. Egy tomahawk kategória kb 1 millió dollár. Ha ezt sikerül kihozni a feléből akkor 500-600-at ebből is simán legyárthatnak ha nem többet.

Soha nem lesz ennyi rakéta egy helyen még Kínában sem ahol látszólag kimeríthetetlen pénzek állnak rendelkezésre.

 

[Mackensen]

Tajvant csak a partok közeléből tudod megvédeni akkora erő összpontosul a szorosban.Ha messzebbről próbálkozol akkor nem érsz oda időben.Teszem azt 500km-ről te nem fogsz tudni hordozókkal segíteni Tajvanon az biztos.

Viszont ők ezt meg akarják akadályozni. Erre van az a bizonyos Anti Acces Area Denial stratégiájuk.

 

[dudi]

Naigen csak a "ha"-ra nem építhetsz egy védelmi stratégiát. Persze összejöhet, volt rá példa, hogy egy kínai tengó egy amerikai hordozóhoz közel bukkant fela vízből. És az ő tengóik is képesek víz alól robotrepülőket indítani. De nagyon úgy tűnik, hogy ők egy túlterheléses stratégiára játszanak.

Egy tengeralattjáróval ami lehetőleg nem egy Type VIIC simán meg tudsz közelíteni 100 km-re egy hordozó csoportot,itt nincs ha ez ma már röhögve megy minden közepesen modern tengeralattjárónak!