A török elleni harcok I. (Nagy) Lajostól II. Józsefig (1342-1790)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
11 487
14 276
113
Úgy vélem történelmünk egyik legmeghatározóbb és legsorsfordítóbb időszaka a törökök megjelenése a határainknál, és az ellenük viselt harcok - valamint a velük való kollaborálás. Ez volt az az időszak, ami felmorzsolta az önálló Magyarországot és megszüntette a Kárpát-medence/történelmi Magyarország magyar etnikai dominanciáját, és amikor számos nagy magyar hős és címeres gazember született. Mindenképp megér egy topikot (a címadást az indokolja, hogy az első fegyveres összecsapás I. (Nagy) Lajos uralkodása alatt történtek, az utolsó pedig II. József idején. 423 év.


Kezdetnek itt ez az írás, ami mentén talán meg lehetne kezdeni felszámolni néhány hamis toposzt a magyar történelmet illetően (és aminek a végén ha minden jól megy lekerülhet Bethlen, Bocskai és Thököly szobra a Milleniumi emlékműről.

Bethlen Gábor nagyívű terveket küldött a szultánnak, hogyan is kellene a törököknek tatár és magyar segítséggel elfoglalniuk a keresztény Nyugatot, lerabolni Lengyelországot és Közép-Európát.
http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/...szlim_meghoditasat_szorgalmazta_bethlen_gabor


Szívesen hangoztatjuk, különösen az efféle migráció-sújtotta időkben, hogy mi, magyarok mindig is szilárd bástyái és megroppanthatatlan védőpajzsai voltunk a keresztény Európának − különösen a török veszedelmek idején. Nos, ez nagyjából igaz is volt Mohácsig; de utána enyhén szólva is bonyolult lett a képlet.

Annyira, hogy másfélszáz évvel később már a korabeli nemzetközi NATO-erőkre volt szükség a túlságosan ide szokott törökök kiszorításához; miközben az olyan nagy magyar hősök, mint a Hősök terén máig ünnepelt Thököly Imre és társai, jellemzően török zsoldban állva ahol csak tudták, hátráltatták a keresztény Európa seregeinek győzelmét, miközben saját magyar szülőföldjüket sarcolták, rabolták.

De sajnos nem csak a nyomorult rablóvezér Thökölyt kellene már egyszer lerántani az érdemtelen piedesztálról. Nála érdemesebb magyar államférfiakat is ideje lenne a valós helyükre tenni.

Koraújkorász és erdélyész történettudósoknak talán nem új találat, a magunkfajta kibiceknek viszont döbbenetes olvasmány egy bizonyos levél, amit történelmünk nagy személyisége, a kétezresünkön szereplő, országépítő, Erdélyt gazdagító kiművelt fejedelem, Bethlen Gábor vetett papírra arról, hogyan is kellene a törököknek tatár és magyar segítséggel elfoglalniuk a keresztény Nyugatot.

Sem az általános, ismeretterjesztő történelemkönyvekben, sem a köztudatban nem szerepel ez a Bethlen által 1621-ben Rimay János sztambuli követnek küldött dokumentum, ami egy mai átiratban rendes magyarjobbos konteótartalom is lehetne, mint mondjuk Soros „Dark Force” György Nagypáholyának Titkos Jegyzőkönyve a keresztény Európa kívánatos iszlamizációjáról.

Írásában a meglódult fantáziájú fejedelem Dél-Ausztria, majd Észak-Itália elfoglalását javasolja a török szultánnak. Bethlen pár tízezer török és tatár harcosról is álmodozik, akikkel ő maga elfoglalhatná a Duna mentét. Az is tetszene a fejedelemnek, ha fölfelé egészen a Rajnáig feldúlhatnák törökök, tatárok és magyarok együtt Európa belsejét.

Erdély fejedelme lelkesen ábrándozik arról, hogy a török szultán nem csak egy Eger-szerű várat, hanem egy egész királyságot is uralma alá hajthatna. Azt is javasolja a törököknek, hogy küldjék rá a tatárokat Lengyelországra, hadd rabolják és égessék fel azt az országot.

Bethlen javára szól persze, hogy a nagy haditerv megvalósítása utánra csak annyit kér a fényességes szultántól, hogy az oszmánok birodalmába foglalt Magyarország határait és törvényeit ne változtassa meg.

Tudunk persze a korábbi századok törökbarát, katolikus- és Habsburg-ellenes, protestáns fejedelmeiről, hadvezéreiről, kurucairól; tudunk Erdély speciális helyzetéről is a Török Birodalom peremén. Sok mindent megértünk, meg is kell értenünk. De nem kellene valamit kezdenünk a kurucbarát/antilabanc történetírásunk és -oktatásunk áthangolásával?



A konkrét levél a cikk linkjére kattintva olvasható.

Két jó komment:
http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20170106_counter_a_hodoltsag_korarol

„1. Erdélyt többször dúlta fel a török, mint a királyi területeket.
2. Saját zsebre az erdélyi fejedelmek szoktak dolgozni, nagyjából mindenki azzal kezdte az országlását, hogy 2-3 rivális család birtokait koncepciós perekben elkobozta - a saját javára.
3. Ha nincs a Budát török kézre játszó függetlenségi párt, nincs ilyen súlyú török hódoltság.
4. A magyar érdek bizony első-, másod-, harmad- és huszonhatezredsorban is a tartós török hódítás elkerülése lett volna. Akár azon az áron is, hogy Bethlen Gáborból sosem lesz fejedelem Erdélyben.
5. Emiatt vált többek között nemzeti erénnyé a ravaszkodás, alattomosság, hitszegés és a Portához futkorászás.
6. Még hogy a szultán nem szólt volna bele az erdélyi belügyekbe! Mindig a Porta jelölte ki a fejedelem személyét. LOL.”



http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20170106_arma_gedeon_bethlen_gabor_levelerol

Bethlen levele a 30 éves háború elején íródott. Ha ez a háború, melyben a Protestáns Párt a török birodalmat természetes szövetségesének tekintette, nem dönti romba a Német Birodalmat, a török kiűzése és Magyarország újraegyesítése egy szűk évszázaddal korábban végbemehetett volna.
Hisz a geopolitikai erőviszonyok alapján a török ellen csak a német birodalom erőforrásai voltak elegendőek a pápai, lengyel, velencei, spanyol , stb. (sőt akkor egy pici francia) segítség mellett.
Már a 15 éves háborúba közel volt a felszabadítás lehetősége, ekkor állított a a Porta csatasorba Bocskait Erdély visszaszerzése érdekében és ebben nagy szolgálatokat tett a fiatal Bethlen
. Hogy az óriási magyar véráldozattal a Magyar Királysághoz visszacsatolt Erdély újra a töröké legyen.
Ekkor Bethlen már évek óta a Porta fizetett alkalmazottja volt, ő provokálta bele Bocskait a levelezésük Habsburg kézre juttatásával a felkelésbe, ő égette fel mögötte a hidat, hogy a király alattvalója maradhasson.
A török saját erőből nem látta akkor Erdélyt viszaszerezhetőnek, csak a magyarok megosztásával. Ebben volt kulcsszerepe Bethlennek. A magyar még közel egy évszázadig tovább pusztult a belharcokban, Bethlen miatt is.”
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
28 583
63 950
113
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1532_augusztus_5_megkezdodik_koszeg_ostroma/

http://www.arcanum.hu/hu/online-kia...ok-alatt-1CEBA/koszeg-ostroma-1532-ben-1CEC8/

Körülbelül minden második település megszűnt létezni 15-20 km-es körzetben. Néhányat aztán újratelepítettek,vagy újratelepült, de sok végleg elpusztult a török portyázások egy hónapja során. Jobbára amik megmaradtak magyar településnek azok a Kőszegi várhoz tartozó kiszolgáló települések voltak, így a lakosság is berendeltetett védelmi célból. Hogy őszinte legyek fogalmam sincs hogy a kor falusi embere hova bújt el több mint egy hónapra úgy hogy nem volt TV, mobil, internet, szóval fogalma nem volt nagyon mi van tőle 10 km-re, és mindenhol nyüzsögnek a törökök. A "szerencsésebb települések" közt soknak az ura Szapolyai párti volt még Vas megyében is, így azokat a török általában megkímélte ha behódoltak, míg a Habsburg pártiakét elpusztították a felvonulás során.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
20 675
32 311
113
Valojaban nem mohacsnal veszett az orszag hanem a logodi kapunpal. Ha maria egy kicsitt batrabb a mohacsi csatavesztesnek egy fejezetet se szenteltek volna a tortenelem konyvekbe.
A palota orseggel es a kiralyno testorsegevel a budai var orsege 1000parszaz fo volt. A torok sereg 12 nap tavolsagban. A varos szegenyei nem tudtak menekulni. Ezt ok is tudtak. Szeremi gyorgy kaplan leirasabol tudhato hogy 2000 fo szegeny lehetett volna zsoldbafogadni buda vedelmere amit tovabbi 1000 fovel egeszulhetett volna ki a kozelebbi felvideki varakbol. Ezzel a var vedelme 4000 fot tett volna ki. A csatara valo keszulodes miatt a budai varban tobb tizezer ember obb heti maradt felhalmozva plusz a varos es a var elelmiszerkeszletei. Persze tobb hetes ostromnak nem allt volna ellen a var ennyi vedovel foleg hogy a vedok fele kepzetlen "civil" de nem is kellett volna tobb hetes ostromra keszulni. Hagyni kellett volna a torokot felvonulni es higy belekezdjen az ostromba...
Delrol frangenpan kristof horvat ban 10.000 lovasserege zaklathatta volna a torokot ahogy ezt tette is mikor budara tartitt (erzekeny vesztesegeket okozott a torok utovednek fehervar kornyeken.)
A mohacsi csatavesztes napjan egy szinten 10.000 fos zsoldos sereg (kifizettett zsoldal) tartozkodott gyornel mohacs fele haladva. Akiket egy kuldonc altal a duna menten buda fele kellett volna vezenyelni hogy ott allasokat foglalva zarjak a kelepcet.
Ez a sereg meg csekely lett volna de volt buda kozeleben egy 30.000 fos parasztsereg akiket a kiraly valami (financialis) oknal fogva nem vitt le mohacsra (ekkor meg tolnara) ezt a sereget kesobb szet is verte a torok) )
De ha eszszeruen pilisvorosvar tersegeben rejtetten allomasoztattak volna oket es osszehangolt tamadassal 3iranybol a zsoldos es horvat lovassereggel lecsaptak volna az ostromra keszulo torok seregre akik ez miatt szet voltak tagozodva biztos lett volna a siker es a gyozelem. De ha megse szapolyai serege es budanak iranyitasaval a bacskai 40.000 parasztsereggel (akik a kivonulo torokok kozel negyedet meszaroltak le egy mocsarba kesobb) csatlskozssaval masodik hullamba meg mindig szetverhettek volna a torok ostromlosereget... de ha nem a banyavarosokbol meg boven lett volna ido az elso hullam eleste eseten sereget toborozni es vagy a masodik vagy egy harmadik felszabadito hullamot inditani...

Akar hogy is volt penz ember fegyver lehetoseg csak batorsag nem...
(A torok nem veletlen vonult ki es hagyott hatra budat pestet es mknden mast)

A vegeredmeny az lett volna hogy a tronorokos lett volna a jogos kiraly anyja maria meg kormanyozhatta volna az irszagot ha mar akkora dama hireben allt. Jo esellyel meg maga szulejman is fogsagba esett volna amivel nem kis alkupozicioba kerultunk volna... azthiszem a kulfoldi menyecske tehetetlensege elcseszte az egeszet... (legalabb varkapitanyt es hadvezert nevezett volna ki semmit nem vesztett volna... de meg erre is keptelen volt...) vagy direkt a testverenek jatszotta volna az orszagot
 
  • Tetszik
Reactions: Littlejohn

Littlejohn

Well-Known Member
2010. április 20.
3 478
14 750
113
Kedves Szittya.......
A történészek nem szeretik a "mi lett volna, ha" teóriákat.
Az akkori politikai viszonyokba bele volt kódolva az ország veresége és ez tökmindegy. hogy Mohács vagy Logodi-kapu.... A helyzet az, hogy a török vezetés, a tanácsadók vagy maga a szultán tudatosan időzítette támadását ekkorra. A széthúzás, a hatalmi harc nem tette lehetőv egy egységes vezetés alatt álló, a török offenzívát megállítani tudó hadsereg működését. Igazad van, volt elég erő az országban, de ezek inkább egymás torkát vágták volna át. Így a török kihasználhatta ezt. A leglényegesebb a dologban, hogy azóta sem tanultunk semmit a dologból. A széthúzás, a feljelentgetés, a "dögöljön meg az ő tehene is" felfogás a nemzeti egység szinte teljes hiánya máig ható méreg nemzetünk testében.
Azért köszönet, hogy itt is megemlékeztél erről...
 

rappali_

Well-Known Member
2016. szeptember 18.
3 507
15 690
113
Valojaban nem mohacsnal veszett az orszag ...az orszagot
A király megbuktatásában volt érdekelt nem kevés főúr és vajda. Ez történt, nem több. Mohácsnál katonailag és gazdaságilag csekélynek mondható veszteség érte a Magyar Királyságot...csak ugye oda lett az uralkodó (szemben mondjuk a fájóbb muhi-csatánál) és ez fokozta a káoszt, amit könyörtelenül kihasználtak a törökök. De megkérdezem...mikor is volt Erdély aranykora? :)

Manapság lenne esély összefogásra...csak az kellene, hogy mi magyar emberek igazgassuk a sorsunkat, ne pedig...khm... és nem a fideszre célzok most.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 186
13 455
113
Kellene valakinek középkori magyar várak kutatása című topikot, meg kozépkori magyarországi csaták topikot. Mindkét topicot a történelem kedvelőinek... VALAKI ELINDÍTANA Mondjuk Mc szerkesztőségi tagként.

Ha gondoljátok, átnevezem ezt a topikot középkori magyar hadtörténelem topikká. Ennek hasonló a témája és rengeteg átfedés lenne.
 
M

molnibalage

Guest
Hunyadi parancsolta a kereszteseknek,hogy keljenek át a Száván csak a keresztesek látva,hogy a várból(engedetlenségből)kitörő íjászok elfoglalnak egy magaslatot a Száva partján Kapisztrán parancsa ellenére elkezdtek idő előtt átkelni.A magaslat elvesztésének a török nem tulajdonított nagy jelentőséget meg a keresztesek átkelésének sem mert úgy gondolta,hogy az elit Szpáhik visszaszorítják a hozzájuk képest "csürhe"kereszteseket csak ez nem jött be mert a beszűkült terepen nem tudták kihasználni az előnyüket(meg ott voltak a magaslaton az íjászok is).Ezt látva a tört ki Hunyadi a várból(a kereszteseket támadó janicsárokat kapta oldalba) és lett az ami.Tehát volt terve Hunyadinak,ő hívta át a kereszteseket csak azok előbb jöttek.
Az első mondatod elejének nem látom nyomát sem sehol sőt, Kapisztrán pont ezt próbálta megakadályozni. A dombos nyilazás részig egyezik a sztorid a forrásokkal amit az első soktucat helyen feldob a net, de utána nagyon nem...

Nem vágom, hogy miért.
 
  • Tetszik
Reactions: szpg9

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 819
113
Az első mondatod elejének nem látom nyomát sem sehol sőt, Kapisztrán pont ezt próbálta megakadályozni. A dombos nyilazás részig egyezik a sztorid a forrásokkal amit az első soktucat helyen feldob a net, de utána nagyon nem...

Nem vágom, hogy miért.

Az én forrásom a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban dolgozó hadtörténészek munkája a tiéd pedig a neten írt bárkik munkája.Gondolom nem árulok el titkot azzal,hogy kinek áll komolyabb forrás és kutatási lehetőség a rendelkezésére.
 
  • Tetszik
Reactions: dragonette
M

molnibalage

Guest
Az én forrásom a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban dolgozó hadtörténészek munkája a tiéd pedig a neten írt bárkik munkája.Gondolom nem árulok el titkot azzal,hogy kinek áll komolyabb forrás és kutatási lehetőség a rendelkezésére.
Hol érhető el ez a munka?
 

LMzek

Well-Known Member
2017. szeptember 18.
610
523
93