Torpedók / Tengeralattjáró elleni rakéták

Szerintem azért nem oldották meg előbb mert nekik nem volt az jó akkor,hogy a világ legjobb tengeralattjárójából van kevés,nekik akkor arra volt szükségük,hogy egy modern jó tengeralattjáróból legyen megfelelő mennyiség.Hiába van neked a világ legjobb valamijéből 10 darab,ha egyszerre 15 helyen lenne rájuk szükség akkor vesztettél.Jó példa erre a II.vh.A a Panther 1000x jobb tank volt mint bármelyik T-34 csak épp Pantherből gyártottak 5-6000 darabot a T-34-ből meg 80.000-et,így nem lehet nyerni(igen tudom,hogy ez ennél bonyolultabb de az alapproblémát jól szemlélteti).

A másik kérdéssel kapcsolatban pedig szerintem rosszul látod.Ha elfogadjuk,hogy egy amerikai tengeralattjáró,hogy az halkabb és jobbak az érzékelői és az feltételezzük,hogy100km-ről(azért 100 mert jól érzékelteti az arányokat és egyszerű számolni) hallja az orsz tengeralattjárót,viszont az orosz hajó az amerikait csak 50km-ről érzékeli akkor azt kapjuk,hogy mind a két hajó hallani fogja a másikat bőven a torpedóindítási távolságon kívülről.
Egész egyszerűen a torpedók kis hatótávolsága a szűk keresztmetszet.
A tengok hátrafele vakok.Vontatott szonar ugyan már a 70es évektöl létezik,de az csak nagyon lassú menetben használható.Több ütközés is történt amiatt,mert az amik ebben a vakfoltban maradva követték a szovjet hajókat.Szovjetek viszont tudtak erről a lehetőségröl,ezért idönként gyors hátrafordulásokat csináltak.Idönként túl gyorsat.Álitólag orosz tengó süllyedt is el ilen ütkzésben,de ami hajó biztossan szorult toronycserére
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
A másik kérdéssel kapcsolatban pedig szerintem rosszul látod.Ha elfogadjuk,hogy egy amerikai tengeralattjáró,hogy az halkabb és jobbak az érzékelői és az feltételezzük,hogy100km-ről(azért 100 mert jól érzékelteti az arányokat és egyszerű számolni) hallja az orsz tengeralattjárót,viszont az orosz hajó az amerikait csak 50km-ről érzékeli akkor azt kapjuk,hogy mind a két hajó hallani fogja a másikat bőven a torpedóindítási távolságon kívülről.
Egész egyszerűen a torpedók kis hatótávolsága a szűk keresztmetszet.
Mondom, nem ez a helyzet. A szovjet tengók sokszor képtelenek voltak érzékelni a jenki tengókat, amikor azok követték őket. A SOSUS rendszer hatékonyságáról meg tényleg fogalmuk sem volt az árulásig.
 
Mondom, nem ez a helyzet. A szovjet tengók sokszor képtelenek voltak érzékelni a jenki tengókat, amikor azok követték őket. A SOSUS rendszer hatékonyságáról meg tényleg fogalmuk sem volt az árulásig.

Fentebb meg is adták a választ arra,hogy ez miért volt lehetséges.De ez csak akkor működött ha sikerült mögéjük kerülni ami békében meg lehet tenni de háborúban szinte kizárt.Ha nekem gyorsabb a hajóm mint az ellenségnek és azt akarom,hogy ne kövessenek akkor teljes sebességgel hajózok ki így a lassabb hajó ha mögém is kerül esélytelen(ha torpedót indít a bázishoz köze akkor azonnal észreveszik és kilövik a partvédelmi rendszerek úgy mint hajó,repülő,helikopter),hogy mögöttem maradjon,ha ugyan olyan gyorsak vagyunk akkor is működik a dolog,hisz nincs az a hülye aki az ellenséges bázishoz közel max sebességre gyorsítana mert akkor ugyan úgy észreveszik mintha torpedót indítana.Ha pedig a kihajózáskor nem sikerül mögékerülni akkor a nyílt vízen minimális esély van rá.
 
Hpasp

Remélem folytatod még a sorozatot, mert nagyon érdekes!

Én például nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy amikor megjelentek a "gumi" szigetelő burkolatok, meg a menet közben passzív reaktor hűtés, akkor az mennyit csökkentett a nukleáris tengeralattjárók zajszintjén.
 
Hpasp

Remélem folytatod még a sorozatot, mert nagyon érdekes!

Én például nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy amikor megjelentek a "gumi" szigetelő burkolatok, meg a menet közben passzív reaktor hűtés, akkor az mennyit csökkentett a nukleáris tengeralattjárók zajszintjén.

Igen, megyünk majd szépen tovább, amint lesz időm rá...
... azután még tervezek egy hasonló sorozatot a szonárokról is (sokkal több matekkal :)) és akkor már elég jó rálátással (fegyverzet, sebesség, zajvédelem, szonárok) lehet tovább vitatni az egyes tengó típusok lehetőségeit.
 
Igen, megyünk majd szépen tovább, amint lesz időm rá...
... azután még tervezek egy hasonló sorozatot a szonárokról is (sokkal több matekkal :)) és akkor már elég jó rálátással (fegyverzet, sebesség, zajvédelem, szonárok) lehet tovább vitatni az egyes tengó típusok lehetőségeit.

A Pr705 Alfa megjelenésére két programmal reagált a US NAVY.
A rövidtávú program eredménye már 1980-ban rendszeresítésre is került.

Mk.48 Mod.4 (Envelope Extension Program)

Enyhén növelték a torpedó sebességét 50 csomóról 55 csomóra, ezáltal 35 csomóval haladó atom-tengeralattjáró is leküzdhetővé vállt (ez volt a következő amerikai vadász kitűzött elérendő sebessége), ami két szempontból volt érdekes...

- az Alfát továbbra is csak nagy szerencsével lehetett ezzel elkapni, ahhoz ugye 63 csomós torpedóra lett volna szükség

- a szovjetek ekkorra már a sebesség helyett a zajvédelmen dolgoztak

Jelentősen növelték a torpedó hatótávolságát, 20'000 yard-ról 35'000 yard-ra.

Szintén nőtt a rávezető fej érzékenysége, 3'000 lábról 4'000 lábra, ezt javított Doppler zajszűréssel érték el.

Az első két eredményt a torpedó üzemanyag tartályának meghosszabbításával érték el, így az 312kg helyett már 430kg OTTO-II üzemanyagot szállított.

Mark_48_advanced_capacity_torpedo_in_Asheville_SSN_758_on_9_January_1995.jpg
 
A Pr705 Alfa megjelenésére két programmal reagált a US NAVY.
A rövidtávú program eredménye már 1980-ban rendszeresítésre is került.

Mk.48 Mod.4 (Envelope Extension Program)

Enyhén növelték a torpedó sebességét 50 csomóról 55 csomóra, ezáltal 35 csomóval haladó atom-tengeralattjáró is leküzdhetővé vállt (ez volt a következő amerikai vadász kitűzött elérendő sebessége), ami két szempontból volt érdekes...

- az Alfát továbbra is csak nagy szerencsével lehetett ezzel elkapni, ahhoz ugye 63 csomós torpedóra lett volna szükség

- a szovjetek ekkorra már a sebesség helyett a zajvédelmen dolgoztak

Jelentősen növelték a torpedó hatótávolságát, 20'000 yard-ról 35'000 yard-ra.

Szintén nőtt a rávezető fej érzékenysége, 3'000 lábról 4'000 lábra, ezt javított Doppler zajszűréssel érték el.

Az első két eredményt a torpedó üzemanyag tartályának meghosszabbításával érték el, így az 312kg helyett már 430kg OTTO-II üzemanyagot szállított.

Mark_48_advanced_capacity_torpedo_in_Asheville_SSN_758_on_9_January_1995.jpg

1981-ben a szovjet titkosszolgálatoknak sikerült a COCOM kereskedelmi listán szigorúan tiltott 9 tengelyes nagyméretű marógépet beszerezniük a Toshibától, és ezzel párhuzamosan a vezérlésükhöz szükséges számítógépeket a Kongsberg-től.
Ezekkel az átcsempészett eszközökkel már lehetővé vált a csendes propellerek legyártása.

A szovjet titkosszolgálat eredményes akciójára emelt emlékmű...

prop_8.jpg


És amit a US NAVY legjobban el szeretett volna kerülni, az 1984-ben bekövetkezett, a nyugati tengeralattjáró kapitányok által csak "Walker Class" nak nevezett hajó a rendszerbe állt, és összesen 7db készült el belőle 1992-ig, amikor újabb eredményt ért el az akkor már orosz zajvédelem. (ismételten nyugati, ezúttal amerikai segítséggel)

Pr971 Akula-I

A Victor-III-ason alkalmazott gépészet testtől való leválasztásán kívül felkerült a csendes hajócsavar, így taktikai sebességen az Akula-I már csak 140dB zajjal járt, ami megegyezett az 1967-ben (17 évvel korábban) vízre-bocsájtott SSN-637 Sturgeon osztály zajával, ami még nem is lett volna akkora probléma, viszont ez a zajszint már a SOSUS általi Óceáni érzékelhetőség* határain túl volt, így megkérdőjelezte annak a rendszernek a további létét.

*részletesebben majd a következő tengeralattjárók zaja és szonárok képességei sorozatban...

Akula_6.jpg
 
1981-ben a szovjet titkosszolgálatoknak sikerült a COCOM kereskedelmi listán szigorúan tiltott 9 tengelyes nagyméretű marógépet beszerezniük a Toshibától, és ezzel párhuzamosan a vezérlésükhöz szükséges számítógépeket a Kongsberg-től.
Ezekkel az átcsempészett eszközökkel már lehetővé vált a csendes propellerek legyártása.

A szovjet titkosszolgálat eredményes akciójára emelt emlékmű...

prop_8.jpg


És amit a US NAVY legjobban el szeretett volna kerülni, az 1984-ben bekövetkezett, a nyugati tengeralattjáró kapitányok által csak "Walker Class" nak nevezett hajó a rendszerbe állt, és összesen 7db készült el belőle 1992-ig, amikor újabb eredményt ért el az akkor már orosz zajvédelem. (ismételten nyugati, ezúttal amerikai segítséggel)

Pr971 Akula-I

A Victor-III-ason alkalmazott gépészet testtől való leválasztásán kívül felkerült a csendes hajócsavar, így taktikai sebességen az Akula-I már csak 140dB zajjal járt, ami megegyezett az 1967-ben (17 évvel korábban) vízre-bocsájtott SSN-637 Sturgeon osztály zajával, ami még nem is lett volna akkora probléma, viszont ez a zajszint már a SOSUS általi Óceáni érzékelhetőség* határain túl volt, így megkérdőjelezte annak a rendszernek a további létét.

*részletesebben majd a következő tengeralattjárók zaja és szonárok képességei sorozatban...

Akula_6.jpg

A hidegháború vége előtt a US NAVY két jelentős eszközt is rendszeresített.
Az első a modernizált 688-as tengeralattjáró, ami 23 példányban készült el.

688i Improved Los Angeles Class

1988-ban állt rendszerbe, elérte a 35 csomó kitűzött sebességet, és ezáltal kétségessé tette a rendszerben álló УСЭТ-80 eredményességét, ráadásul annak végletekig kifacsart elektromos meghajtásától már nem volt várható további képesség növekedés, így ez az előny hosszú távúnak ígérkezett.

Az amcsik ismételten átvettek egy zajcsökkentő Britt technikát, (az első a gépészet leszigetelése volt) ami öt évvel korábban lett a Royal NAVY-nél bevezetve. Ez pedig a hajó testének külső leszigetelése volt.

Trelleborg.jpg


Ennek igazi előnye az aktív szonároknál mutatkozik meg, ott akár 20dB-el is csökkentheti a visszavert jel erősségét, de a 688i zaja a szigetelés alkalmazásával mintegy 5dB-el, 120dB-re csökkent.

Santa_Fe_SSN_763.jpg


1990-ben, a hidegháború végére pedig elkészült az Alfa megsemmisítését lehetővé tévő torpedó is.
A sors gonosz fintora, hogy még abban az évben egy kivételével az összes Alfát kivonták a szovjet szolgálatból...

Mk.48 Mod.5 ADCAP (ADvanced CAPabilities - fejlett képességek)

A fejlett képesség a 63 csomó sebességét takarja, amivel egy 42 csomóval haladó célt is nagy valószínűséggel le lehet küzdeni. (csak már nem létezik ilyen cél)
Az összes többi paramétere megegyezik az Mk.48 Mod.4-el.
A fenti sebesség növekedést jelentős modernizálással érték el.
A korábban alkalmazott giroszkópokat és inerciális rendszer helyett digitális gyorsulásmérőket alkalmaztak, illetve a vezérlő rendszert mikroprocesszorokkal miniatürizálták, és az így felszabadult helyre még-több üzemanyag került. A kétütemű hathengeres motor nem változott, mindössze az OTTO-II üzemanyag átfolyási sebességét növelték meg jelentősen.

5772787b88e4a7fd018b4676_960_897.jpg
 
Hpasp

Az oroszoknál mikortól használtak külső hangszigetelést? Mert nekem ott is a 80's évek rémlik, talán a Delta III-al együtt.
 
Az első két eredményt a torpedó üzemanyag tartályának meghosszabbításával érték el, így az 312kg helyett már 430kg OTTO-II üzemanyagot szállított.
A torpedó hossza nem változott gondolom. Ennél a változatnál min spóroltak ennyi helyet?
 
Az csak pletyka, vagy az Alfák tényleg nagy százalékban titánból készültek?
Nem. A vázszerkezet és a nyomásálló rész nagyrészt abból volt. Pontosabban titánötvözetből. Hogy hány százalékban tartalmazott teljes egészében titánt, azt szerintem ma már senki nem tudja megmondani, csak közelítőleg, de kb 40-80% közé eső becsléseket láttam, forrástól függően.
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
Fentebb meg is adták a választ arra,hogy ez miért volt lehetséges.De ez csak akkor működött ha sikerült mögéjük kerülni ami békében meg lehet tenni de háborúban szinte kizárt.Ha nekem gyorsabb a hajóm mint az ellenségnek és azt akarom,hogy ne kövessenek akkor teljes sebességgel hajózok ki így a lassabb hajó ha mögém is kerül esélytelen(ha torpedót indít a bázishoz köze akkor azonnal észreveszik és kilövik a partvédelmi rendszerek úgy mint hajó,repülő,helikopter),hogy mögöttem maradjon,ha ugyan olyan gyorsak vagyunk akkor is működik a dolog,hisz nincs az a hülye aki az ellenséges bázishoz közel max sebességre gyorsítana mert akkor ugyan úgy észreveszik mintha torpedót indítana.Ha pedig a kihajózáskor nem sikerül mögékerülni akkor a nyílt vízen minimális esély van rá.
Bizonyos sebesség fölé gyorsitva a passiv szonár használhatatlan előrefelé is,a saját zaj miatt,az aktivat meg a tulpartrol is meghallják,Bizony a leggyorsabb hajókn ak is a legfontossabb üzemmdja a settenkedő.A szovjetek külön settenkedő hajócsavarokat is használtak.A szovjetek az Alfa után még megépitették a Sierra osztályt,ami szintén titánbol épült-de nemsokat tudni róla.Ta lán Hpasp erre a rejtéjes osztályra is kitér.Különben a szovjet tengókra is igaz,hogy a mérnökök pompás tervekkel álltak elő,majd megépült a szovjet ipar realitásának megfelelő változat.
 
Bizonyos sebesség fölé gyorsitva a passiv szonár használhatatlan előrefelé is,a saját zaj miatt,az aktivat meg a tulpartrol is meghallják,Bizony a leggyorsabb hajókn ak is a legfontossabb üzemmdja a settenkedő.A szovjetek külön settenkedő hajócsavarokat is használtak.A szovjetek az Alfa után még megépitették a Sierra osztályt,ami szintén titánbol épült-de nemsokat tudni róla.Ta lán Hpasp erre a rejtéjes osztályra is kitér.Különben a szovjet tengókra is igaz,hogy a mérnökök pompás tervekkel álltak elő,majd megépült a szovjet ipar realitásának megfelelő változat.
A Papa osztályra lennék kíváncsi. Kísérleti, 1 db épült...
 
  • Tetszik
Reactions: fip7