Il-20M Coot (Iljusin)

Az a borzasztó, hogy a 21 században sem volt semmi esélye - a modern elektronikával felszerelt - igaz szintén nem fiatal orosz gépnek egy özönvíz előtti orosz félaktív lokátoros önirányítású rakétával szemben. Pedig azért arra számíthattak a pilóták, hogy ha beindul a légvédelem mikor még a levegőben vannak akkor ott bármi megtörténhet...Hol maradt a dipol szórás? Vagy a pilóták tényleg azt hitték, hogy a rakéta majd kikerüli őket? Mennyi idő alatt játszódhat le egy ilyen esemény? Van idő egyáltalán reagálni főleg ha ilyen rohadt szituációba kényszerít az ellenség? Lehet, hogy inkább a rájuk mászó F-16-osok miatt aggódtak és már későn vették észre a csapdát...
 

"így bármikor ha az NRZ saját célt észlel, akkor a lőszabályzat szerint azonnal meg kell szakítani a tüzelést."

Ez alapján annak a rakétának el se lett volna szabad indulnia.
 
Az a borzasztó, hogy a 21 században sem volt semmi esélye - a modern elektronikával felszerelt - igaz szintén nem fiatal orosz gépnek egy özönvíz előtti orosz félaktív lokátoros önirányítású rakétával szemben. Pedig azért arra számíthattak a pilóták, hogy ha beindul a légvédelem mikor még a levegőben vannak akkor ott bármi megtörténhet...Hol maradt a dipol szórás? Vagy a pilóták tényleg azt hitték, hogy a rakéta majd kikerüli őket? Mennyi idő alatt játszódhat le egy ilyen esemény? Van idő egyáltalán reagálni főleg ha ilyen rohadt szituációba kényszerít az ellenség? Lehet, hogy inkább a rájuk mászó F-16-osok miatt aggódtak és már későn vették észre a csapdát...
Az ilyen repülőgépeket nem arra tervezik, hogy lőnek rájuk és főleg nem váratlanul baráti erők.
Az elektronikai felderítők azok nem elektronikai zavaró gépek.

Ezen felül a SOJ zavarást is sokan félreértik. Ha figyelmesen tetszik olvasni a HT Összefoglalót, akkor láthatja, hogy a SOJ gépek a Patriot háromszögel ahogy az szovjet-orosz AVR is, ha képes rá. A SOJ gépek viszonylag jól nyomon követhetőek, az ő általuk okozott zavarásban tevékenykednek a harcászatik, amik legtöbbször addig nem zavarnak, amíg be nem fogják azokat a tűzvezető radarok.

Egy Il-20 se nem SOJ sem nem harcászati gép. Én nem ismerem, de erős a gyanúm, hogy semmiféle zavaró/elhárító rendszer nincs rajta, mert egész egyszerűen olyan környezetre van tervezve, ahol erre nincs szükség. Egy elektronikai felderítő nem megy ennyire közel semmihez. Egy közeli baráti lövés ellen meg mi a fenét csináljon?
 
Az a borzasztó, hogy a 21 században sem volt semmi esélye - a modern elektronikával felszerelt - igaz szintén nem fiatal orosz gépnek egy özönvíz előtti orosz félaktív lokátoros önirányítású rakétával szemben. Pedig azért arra számíthattak a pilóták, hogy ha beindul a légvédelem mikor még a levegőben vannak akkor ott bármi megtörténhet...Hol maradt a dipol szórás? Vagy a pilóták tényleg azt hitték, hogy a rakéta majd kikerüli őket? Mennyi idő alatt játszódhat le egy ilyen esemény? Van idő egyáltalán reagálni főleg ha ilyen rohadt szituációba kényszerít az ellenség? Lehet, hogy inkább a rájuk mászó F-16-osok miatt aggódtak és már későn vették észre a csapdát...

S-200 ha nincs ellentevékenyésg akármilyen okból a mai napig potens rendszer.

F-16ot tuti nem aggodták túl.
 
  • Tetszik
Reactions: Loken
Az a borzasztó, hogy a 21 században sem volt semmi esélye - a modern elektronikával felszerelt - igaz szintén nem fiatal orosz gépnek egy özönvíz előtti orosz félaktív lokátoros önirányítású rakétával szemben. Pedig azért arra számíthattak a pilóták, hogy ha beindul a légvédelem mikor még a levegőben vannak akkor ott bármi megtörténhet...Hol maradt a dipol szórás? Vagy a pilóták tényleg azt hitték, hogy a rakéta majd kikerüli őket? Mennyi idő alatt játszódhat le egy ilyen esemény? Van idő egyáltalán reagálni főleg ha ilyen rohadt szituációba kényszerít az ellenség? Lehet, hogy inkább a rájuk mászó F-16-osok miatt aggódtak és már későn vették észre a csapdát...

Dipól szórás egy folyamatos hullámú doppler alávilágító lokátor ellen-tevékenységeként???
:eek::confused:o_O
 
Az a borzasztó, hogy a 21 században sem volt semmi esélye - a modern elektronikával felszerelt - igaz szintén nem fiatal orosz gépnek egy özönvíz előtti orosz félaktív lokátoros önirányítású rakétával szemben. Pedig azért arra számíthattak a pilóták, hogy ha beindul a légvédelem mikor még a levegőben vannak akkor ott bármi megtörténhet...Hol maradt a dipol szórás? Vagy a pilóták tényleg azt hitték, hogy a rakéta majd kikerüli őket? Mennyi idő alatt játszódhat le egy ilyen esemény? Van idő egyáltalán reagálni főleg ha ilyen rohadt szituációba kényszerít az ellenség? Lehet, hogy inkább a rájuk mászó F-16-osok miatt aggódtak és már későn vették észre a csapdát...

Nos a Guglira rakva a fenti rajzot, 53km lőtáv jön ki.
Ennyire közeli célra a Vega rakéta nem gyorsít maximum sebességre (az csak 80km lőtáv fölött történik meg), hanem csak Mach3 fölött repül (III-as program)...
... vagyis a cél megvilágításától a találatig úgy 1 perc telhetett el.

2018_09_19_21_05_17_Google_Earth_Pro.jpg
 
Idén januárban pedig az Sz-400 ezred vezetési pont is meglett...
Igen, biztos régebben volt, de esély sincs megkeresni a 3500 oldalas Szíria topikban.
Figyusz, leírtam a komment-számot, olvass onnan vissza.





Az hogy ideböfögöd (a téma kitárgyalása után pár hónappal ismét) a megjelent marhaságokat, csak téged minősít.


Javaslom vedd elő a Google Earth programot, és te magad nézz Tartusz kikötőjéből Libanon, és Al Sharjat felé.





Mit látsz???





Nem szeretem a politikai oldal függő lérak bashinget, legyen az Patriot vagy Sz-400.


Ez technikai topic, nem propaganda idefosós.






Az hogy ideböfögöd (a téma kitárgyalása után pár hónappal ismét) a megjelent marhaságokat, csak téged minősít.


Javaslom vedd elő a Google Earth programot, és te magad nézz Tartusz kikötőjéből Libanon, és Al Sharjat felé.





Mit látsz???





Nem szeretem a politikai oldal függő lérak bashinget, legyen az Patriot vagy Sz-400.


Ez technikai topic, nem propaganda idefosós.

Nem haraxom rád, egyszer mindenki vacsorázhat rosszat.
 
Igen, biztos régebben volt, de esély sincs megkeresni a 3500 oldalas Szíria topikban.
Figyusz, leírtam a komment-számot, olvass onnan vissza.





Az hogy ideböfögöd (a téma kitárgyalása után pár hónappal ismét) a megjelent marhaságokat, csak téged minősít.


Javaslom vedd elő a Google Earth programot, és te magad nézz Tartusz kikötőjéből Libanon, és Al Sharjat felé.





Mit látsz???





Nem szeretem a politikai oldal függő lérak bashinget, legyen az Patriot vagy Sz-400.


Ez technikai topic, nem propaganda idefosós.






Az hogy ideböfögöd (a téma kitárgyalása után pár hónappal ismét) a megjelent marhaságokat, csak téged minősít.


Javaslom vedd elő a Google Earth programot, és te magad nézz Tartusz kikötőjéből Libanon, és Al Sharjat felé.





Mit látsz???





Nem szeretem a politikai oldal függő lérak bashinget, legyen az Patriot vagy Sz-400.


Ez technikai topic, nem propaganda idefosós.

Nem haraxom rád, egyszer mindenki vacsorázhat rosszat.

? o_O
 
SAMsim kézikönyv, 14. oldal. Az Összefoglaló mellékletében is ott van.

ШИР. (széles) vagy УЗК. (keskeny) nyaláb
Az 1.4º nyaláb sugár üzemmódot célkutatáskor alkalmazzuk, ha a cél 200km-nél
közelebb van.
A 0.7 º keskeny sugarat célkövetéskor, illetve célkutatáskor alkalmazzuk, ha a cél
200km-nél távolabb van.

Sanszosan 200 km-nél közelebb volt a cél, tehát 1,4 fokos a nyaláb, ebből lehet ívhosszat számolni. A legegyszerűbb módon kör kerületének 1,4/360-ad része.
K = 2*R*3,14.
R az 50 km

2*50*3,14*1,4/360. ---> 1,22 km széles itt a nyaláb már 50 km távolságban is

Tehát, ha ennél közelebb repült, a két gép, akkor mindkettő a nyalábban volt. A nyalábon is belül lehet célt megkülönböztetni, de hogy erre milyen szinten képes az Sz-200, arról fogalmam sincs.HT Összefoglaló 107 oldalán esik erről szó, hogy távolság és oldalszög esetén mit lehet tenni.



Az IFF rendszernek is van nyalábszélessége. Ha azon belül két cél van, akkor megette a fene. Erről is szó esik az Összefoglalóban, 123-124. oldal és 192. oldalon.

Na ezért írtam meg, elég csak hivatkozni rá.
SAMsim kézikönyv, 14. oldal. Az Összefoglaló mellékletében is ott van.

ШИР. (széles) vagy УЗК. (keskeny) nyaláb
Az 1.4º nyaláb sugár üzemmódot célkutatáskor alkalmazzuk, ha a cél 200km-nél
közelebb van.
A 0.7 º keskeny sugarat célkövetéskor, illetve célkutatáskor alkalmazzuk, ha a cél
200km-nél távolabb van.

Sanszosan 200 km-nél közelebb volt a cél, tehát 1,4 fokos a nyaláb, ebből lehet ívhosszat számolni. A legegyszerűbb módon kör kerületének 1,4/360-ad része.
K = 2*R*3,14.
R az 50 km

2*50*3,14*1,4/360. ---> 1,22 km széles itt a nyaláb már 50 km távolságban is

Tehát, ha ennél közelebb repült, a két gép, akkor mindkettő a nyalábban volt. A nyalábon is belül lehet célt megkülönböztetni, de hogy erre milyen szinten képes az Sz-200, arról fogalmam sincs.HT Összefoglaló 107 oldalán esik erről szó, hogy távolság és oldalszög esetén mit lehet tenni.



Az IFF rendszernek is van nyalábszélessége. Ha azon belül két cél van, akkor megette a fene. Erről is szó esik az Összefoglalóban, 123-124. oldal és 192. oldalon.

Na ezért írtam meg, elég csak hivatkozni rá.

Pontosabban...

Célkutatáskor a cél távolságának függvényében 0.7º vagy 1.4º nyalábot használunk.
A cél felderítése után, annak követése minden esetben 0.7º nyalábbal történik.

nyaláb átmérője - d
cél távolsága - r = 53km

d = r * sin 0.7º = 53km * sin 0.7º ≈ 650m
 
Én ugyan nem értek ilyen szinten a radartechnikához, de úgy látom, hogy vita hevében a "szakértő uraknak" sikerült kiönteni a gyereket is a mosdóvízzel együtt. Ne felejtsük már el, hogy a légvédelmi rakéta kezelője nem az Iljusinra lőtt, nem azt világította meg a radarja, hanem az ismeretlen - de mindenképpen nagyobb - távolságra levő, zavaró, vagy nem zavaró F-16-os rajt. (Magánvélemény: ha csapásmérők nem is zavartak, biztos, hogy volt légvédelmet lefogó biztosításuk. Szóval volt zavarás.)
A másik dolog: irtó könnyű utólag okosnak lenni, és íróasztal mögül kihirdetni, hogy ki "baszta el". Ott és akkor másodpercek alatt kellett dönteni, egy REH környezetben, úgy, hogy a cél F-16-osok, és az elektronikai felderítő is több száz kilométer sebességgel, esetleg manőverezve repült. Egyáltalán nem biztos, hogy a rakéta indításakor az Il-20 veszélyben lett volna.
Mint ahogy az sem, hogy be volt kapcsolva a transzpondere. Orosz viszonylatban gyakori. A szír kezelőnek lehetett akár cél is. (Mivel a körzet le van zárva a légiforgalom elől, a saját jelet nem sugárzó gép ellenséges.)
Az orosz állítás meg, hogy az F-16-osok ráhúzták a rakétát az orosz gépre... Hát nem hiszem, hogy ne lett volna más lehetőségük a rakéta elkerülésére. Ezt előre nem lehet megtervezni, akkor meg, nem volt idejük "ravaszkodni", hiszen éppen egy csapásmérő bevetés közepén voltak, légvédelmi ellentevékenység alatt.
Szerintem az Iljusin balszerencséjére rosszkor volt rossz helyen. Egyszerűen berepült a rakéta útjába. Mire a besugárzásjelzője bejelzett, már annyi is volt.
 
Az ilyen repülőgépeket nem arra tervezik, hogy lőnek rájuk és főleg nem váratlanul baráti erők.
Az elektronikai felderítők azok nem elektronikai zavaró gépek.

Ezen felül a SOJ zavarást is sokan félreértik. Ha figyelmesen tetszik olvasni a HT Összefoglalót, akkor láthatja, hogy a SOJ gépek a Patriot háromszögel ahogy az szovjet-orosz AVR is, ha képes rá. A SOJ gépek viszonylag jól nyomon követhetőek, az ő általuk okozott zavarásban tevékenykednek a harcászatik, amik legtöbbször addig nem zavarnak, amíg be nem fogják azokat a tűzvezető radarok.

Egy Il-20 se nem SOJ sem nem harcászati gép. Én nem ismerem, de erős a gyanúm, hogy semmiféle zavaró/elhárító rendszer nincs rajta, mert egész egyszerűen olyan környezetre van tervezve, ahol erre nincs szükség. Egy elektronikai felderítő nem megy ennyire közel semmihez. Egy közeli baráti lövés ellen meg mi a fenét csináljon?


Az Il-20-nak N+1 változata van. Önvédelmi rendszereik valóban nincsenek - gondolom így értetted a nem tud zavarni kijelentésedet. Viszont van olyan változata is, ami képes zavarni. Bár nem légvédelmi radart, hanem kommunikációs, adatátviteli és drón-vezérlő frekvenciákat, de tud. Ezt a változatot pont Szíria felett is megfigyelték az USAF szerint. Azt persze nem állítom, hogy a lelőtt gép is ilyen volt.