Hát a megjelent leirások szerint a Spike alkalmas az inditás utáni célbefogásra.Lehetséges a terepfedezék mögötti ccél támadása vele.Pont ettöl olyan nagy szám.
Úgy emlékszem 170 m/s, míg a Javelin esetében 200 m/s rémlik. Egyszer utánanézek.
De ezt tökéletesen biztos,hogy nem autonóm módon teszi.Vagy ha igen akkor nem emelkedik a rakéta hanem a röppályája vízszintes
Pedig a Spike nagyobb változatai képesek ilyesmire. A Spike NLOS-nak meg ugyebár a nevében is benne van (Non Line Of Sight). Elég ha tudod a célpont hozzávetőleges helyét.
Nem autonom módon teszi,és nem visszintes repülésben.Olvasd el ujra amit irtam.Nem én találtam ki,a rakéta leirása(i) tartalmazzák ezt a működési metódust.
Valahol olvastam,hogy a kicsike SR legújabb változata is képes rá.Csak annak a változatnak vastagabb ceruzával irták az árcéduláját.Nem is nagyon kapkodnak érte
Itt látható amint tüzelés után célpontot változtat és egy olyat kűzd le ami indításnál még nem volt a látómezőbe
Annyit hozzá tennék a vitához, hogy:
1. Az orosz lézer vezérlésű ATGM-ekkel nem kell a célpontra célozni indításkor. Általában jóval föléjük céloznak és csak a repülés utolsó szakaszában "húzzák rá" a rakétát a célra. Így a támadott célpontnak nem sok ideje van reagálni, hiszen a besugárzás jelzője se jelez be.
2. A Spike családot én is nagyon szeretem, nagyon komoly cucc. De az F&F képessége egy nagyon drága extra. Az orosz rakéták olcsóbbak.
3. Az APS rendszereknek rohadtul mindegy az, hogy milyen vezérlésűek a rakéták. Ugyanis ezek aktív radaros rendszerek. Jön a rakéta, a rendszer meg elhárító töltetett indít.
Az oroszok nagyon elöl járnak az APS terén, mégis úgy döntöttek, hogy nem kell az F&F, maradnak a sokkal olcsóbb fél aktív lézeresnél vagy rádiós vezérlésnél. (SACLOS) Ennek persze vannak hátrányai is,( főleg levegőből indítva,) viszont olcsóak a rakéták. És mivel az APS rendszerek rohamos elterjedése várható, így szerintük rohadtul nem mindegy, hogy 10,000 vagy 100,000 dolláros ATGM-et szed le az APS rendszer.
Ráadásul a félaktív rendszereknél lehetséges bevetési mód a "salvo" üzemmód, vagyis egy célra több rakétát is rá tudsz vezetni, ugyan azzal a sugárral/nyalábbal.
1. Az orosz lézer vezérlésű ATGM-ekkel nem kell a célpontra célozni indításkor. Általában jóval föléjük céloznak és csak a repülés utolsó szakaszában "húzzák rá" a rakétát a célra. Így a támadott célpontnak nem sok ideje van reagálni, hiszen a besugárzás jelzője se jelez be.
2. A Spike családot én is nagyon szeretem, nagyon komoly cucc. De az F&F képessége egy nagyon drága extra. Az orosz rakéták olcsóbbak.
3. Az APS rendszereknek rohadtul mindegy az, hogy milyen vezérlésűek a rakéták. Ugyanis ezek aktív radaros rendszerek. Jön a rakéta, a rendszer meg elhárító töltetett indít.
Az oroszok nagyon elöl járnak az APS terén, mégis úgy döntöttek, hogy nem kell az F&F, maradnak a sokkal olcsóbb fél aktív lézeresnél vagy rádiós vezérlésnél. (SACLOS) Ennek persze vannak hátrányai is,( főleg levegőből indítva,) viszont olcsóak a rakéták. És mivel az APS rendszerek rohamos elterjedése várható, így szerintük rohadtul nem mindegy, hogy 10,000 vagy 100,000 dolláros ATGM-et szed le az APS rendszer.
Ráadásul a félaktív rendszereknél lehetséges bevetési mód a "salvo" üzemmód, vagyis egy célra több rakétát is rá tudsz vezetni, ugyan azzal a sugárral/nyalábbal.
T
Törölt tag
Guest
És nem csak a Spike ilyen. A Francia MMP és a Török OMTAS / UMTAS rakéták is LOAL képesek. Olyan kifejezésekre érdemes rákeresni a Googleban mint: Man-in-the-Loop meg FO&U (Fire Observe and Update)
Itt egy videó az MMP-ről:
Pontosan erre próbáltam utalni én is többször korábban...
APS rendszerek ellen a legjobb megoldás a túlterhelés és az ha nehéz célpont a beérkező rakéta. A túlterhelés nem igényel nagy magyarázatot, sok rakéta kell egy időben(ehhez viszont olcsónak kell lenni, NEM fér bele a multiszenzoros úri muri), az sem baj ha az általad említett "szalvó" mód is játszik a sikeres túlterheléshez. Ez egy F&F smart fegyverrendszerrel, pláne ha multiszenzoros, konkrétan kurva drága, nem tudom szebben leírni!
A nehéz célponthoz az APS számára meg az sem árt, ha nagy a beérkező rakéta mozgási energiája, főleg a sebessége.
Egy multiszenzoros drága smart szinte a hatótáv végén már csak a nagy szárnyain vitorlázó Spike az nem ilyen célpont... Ezért mondtam azt, hogy jó cucc, de van előny és van hátrány is, mindenhol kompromisszumok és belőtt arányok vannak, én nem sajnálom azért a jelenleg Rus ATGM fejlesztéseket, és osztom dudi véleményét, nem nem tudnak FandF ATGM-et csinálni, csak szimplán osztottak-szoroztak, azt ezt dobta ki az Ő igényeikre a gép, hogy Vikhr meg ATAKA és Kornet lett belőle.
SACLOS rendszer egyszerre csak egy rakétát képes célra vezetni,mivel nem félaktiv rendszer,hanem vezetősugaras.Spike képes a felülröl támadásra,ahol a legtöbb APS rendszer nem véd.SACLOS rendszerek nem igazán alkalmassak a hálozatos hadviselésre,csak az inditó vezetheti célra a rakétát,és az inditnak folyamatos tiszta rálátása kell hogy legyen a célra.Összességében drágán megfizetik az olcsó rakéta árát.
De rá van lockolva egy célpontra a rakéta nem csak úgy a nagy világba indították,ezen kívül nem is az ember irányítja a rakétát,nem kézi a rávezetés.Ő arról beszél,hogy nem lát semmilyen célpontot csak tudja,hogy ott a domb mögött van és indít.Ilyen a világon nincs!
Az ilyen "hozzávetőleges" célmegjelöléssel az a gond, ha véletlenül ott tartózkodik a közelében egy saját harcjármű, amiről nem tudok, vagy az indítás után szerzek tudomást, akkor esélyes, hogy azt találom el. Vagy mi a garancia, hogy nem? Ha kamerán keresztül figyelhetem, akkor sem biztos, hogy időben felismerem a sajátot.
T
Törölt tag
Guest
Nem így van. Nézd meg a Spike 2-ről meg az MMP-ről a képeket.
Az érzékelők a rakéta hossztengelyéhez képest szög alatt vannak beépítve (cca. 30 fok szerintem)
A rakétát kb. 45 fokban indítják felfelé úgyhogy már indításnál az szenzor képes vízszintesen előre nézni, repülés közben pedig legalább 45 fokban lefelé (a rakéta forgás stabilizált)
Végfázisban pedig mikor a cél a rakéta hossztengelyébe kerül akkor egyenesen felfelé kell néznie a szenzornak
Te atya világ.Olvass már utána,hogy mi az a félaktív rendszer mert az alapján amit írtál elképzelésed sincs.A vezetősugaras megoldás a félaktív kategóriába esik mint ahogy a lézeresek is.
Nem így van. Nézd meg a Spike 2-ről meg az MMP-ről a képeket.
Az érzékelők a rakéta hossztengelyéhez képest szög alatt vannak beépítve (cca. 30 fok szerintem)
A rakétát kb. 45 fokban indítják felfelé úgyhogy már indításnál az szenzor képes vízszintesen előre nézni, repülés közben pedig legalább 45 fokban lefelé (a rakéta forgás stabilizált)
Végfázisban pedig mikor a cél a rakéta hossztengelyébe kerül akkor egyenesen felfelé kell néznie a szenzornak
Ezt nem tudtam.De ez ugye okafogyottá is vált amikor kiderült,hogy nem az ember irányítja a rakétát hanem csak a célt jelöli ki számára és itt jön be az a dolog,hogy ha nem látod a célt az indításkor akkor hogyan is indítasz?
Tévedni tetszik.A félaktiv vezérlés a élrol visszaverődő jeleket érzékelve vezetiönmagát célra.R33 esetében ez radiólokátor visszaverődése,Hellfiere esetén meg lézer célmegvilágitó visszavert jele az ominózus jel.A vezetősugaras esetén erről szó sincs.A rakéta érzékelő rendszere eleve a rakétatest végén,a seggében van,ami érzékeli a vezetőjelet.Akár lézeres,akár rádióvezetősugárzó rendszerröl van szó