A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei

[Halfdan]

https://mandiner.hu/cikk/20190319_demko_attila_odadobtak_az_angolszaszok_magyarorszagot_a_naciknak

A jugszláv bevonulásunk alatt, a diplomáciai kapcsolatok megszakításakor, Anthony Eden angol külûgyér jelezte a magyar nagykövetnek: "ha Magyarország a háborút, anglia ellenségeinek az oldalán fejezi be, részünkről semmiféle jóindulatra nem számíthatnak!" Nehéz lenne azt állítani, hogy nem tartották a szavukat!
Rossz lóra tettünk és meg is fizettûk az árát!

 

[Schurrer]

A jugszláv bevonulásunk alatt, a diplomáciai kapcsolatok megszakításakor, Anthony Eden angol külûgyér jelezte a magyar nagykövetnek: "ha Magyarország a háborút, anglia ellenségeinek az oldalán fejezi be, részünkről semmiféle jóindulatra nem számíthatnak!" Nehéz lenne azt állítani, hogy nem tartották a szavukat!
Rossz lóra tettünk és meg is fizettûk az árát!

Lengyelország jó lóra tett? Finnország rosszra? Bonyolultabb dolog ez tényleg, geopolitikai helyzettől, a szomszédos országoktól és persze a nagyhatalmi érdekektől is függött ez, bár egyéni politikusi képességek sem ártottak volna.

 

[papi]

A jugszláv bevonulásunk alatt, a diplomáciai kapcsolatok megszakításakor, Anthony Eden angol külûgyér jelezte a magyar nagykövetnek: "ha Magyarország a háborút, anglia ellenségeinek az oldalán fejezi be, részünkről semmiféle jóindulatra nem számíthatnak!" Nehéz lenne azt állítani, hogy nem tartották a szavukat!
Rossz lóra tettünk és meg is fizettûk az árát!

Nem a rossz lóra tettünk. Azt kéne megérteni, hogy csak rossz lovak voltak. Ha az angolokat választjuk sanszosan 39-ben a lengyelekkel együtt minket is lerendeznek a friccek.

 

[molnibalage]

Az a baj, hogy szeretjük leegyszerűsiteni a történelmet: ez jó volt, ez rossz, NO ezt akart, MO meg azt, SzU azt akarta tenni, USA ezt nem tette meg. Holott ugyanolyan bonyolult volt minden mint manapság...
A német katonapolitikai kötődések megkérdőjelezhetetlenek, ugyanakkor újra és újra bebizonyosodnak a kikacsintások az angolszászok felé. Egy vesztes világháború, majd maga Trianon után a három hatalom közti ingázást utólag qrva egyszerű magyarázni...,meg félremagyarázni,... Lehet okoskodni mi lett volna a jó vagy jobb döntés menet közben, de ezt akkor és ott qrva nehéz volt meghozni szerintem...

Lássuk azt, amit 1941-ben is tudtak a hadüzenet előtt az ország vezetői. Tehát semmi olyat nem írok le, amire azt lehet mondani, hogy utólag bölcsek voltunk. 1941-ben Alig 20 éve ért véget a "Nagy Háború", ahol...

1. A németek kétfrontos háborút vívtak...
2. Az USA beszállt...
3. Oo-t kiléptették...
4. de végül mégis Németország (pontosabban császárság) vesztett.

Ezek után ki gondolta azt, hogy akkor jó ötlet a Szovjetuniónak hadat üzenni 1941 nyarán úgy hogy:

1. Nyugaton nem zárult le a háború, UK állt mögötte az egész Nemzetközösség.
2. Az USA nem vett részt még hadviselő félként, de Lend Lease már élt. Ez elég világos diplomáciai üzenet, hogy az USA milyen érdekeket véd és hogyan és azt is, hogy milyen áron.
   
3. Akkor már volt balkáni és afrikai front is. Tehát sok frontos háború és USA minimum gazdaságilag részt vesz benne.

Ezek után mennyire kell hülyének lenni, hogy hadat üzenjünk az USA-nak is úgy, hogy az Atlanti-chartát is aláírták...?
Bocsánat, de nem tudok kellően nagy facepalmot rakni ide. Értem én, hogy a revízió ott lebegett mindeni szeme előtt, mint a drog, de az igazi politikus attól az, hogy nem populista és önsorsrontó módon dönt és nem megy fejjel a falnak. Lásd Franco. Igen, Gibraltár mai napig brit terület, csak cserébe spanyol földön azóta sem lőttek egymásra és nem tarolta le az országot a háború. (Az mellékes kérdés, hogy maga az állam berendezkedés és belpolitikai milyen belső árat követelt, de ez az ország saját problémája.)

Szóval lehet álmodozva területi revízióról és lehet békében élni. A kettő együtt nem megy úgy tűnik. Tessék megnézni az elmúlt 100 év európai történelmét. Mikor lett jó vége az ilyen ötleteknek...?

A jugszláv bevonulásunk alatt, a diplomáciai kapcsolatok megszakításakor, Anthony Eden angol külûgyér jelezte a magyar nagykövetnek: "ha Magyarország a háborút, anglia ellenségeinek az oldalán fejezi be, részünkről semmiféle jóindulatra nem számíthatnak!" Nehéz lenne azt állítani, hogy nem tartották a szavukat!
Rossz lóra tettünk és meg is fizettûk az árát!

Kb. És egyesek még mindig áldozati szerepben tüntetik fel Magyarországot és ez a cikk csak olaj a tűzre, mert kb. az egyetlen lényeges pontja az, hogy - micsoda meglepetés, fú - a nagypolitika miről szól. Senki le se szarja azt, hogy a "járulékos kár" mekkora, ameddig rá nincs kihatással politikai, gazdasági, PR, vagy egyéb vetület terén.

Ehhez képest jöttek a borítékolható kommentek, hogy "ez a mi szövetségesünk" és hasonlók. Aha...
Hát amikor VSz-be voltunk tagozódva, akkor az ilyen beszólógatók szerint mire volt szánva a magyar haderő? Ágyútölteléknek. Vagy arra, hogy szégyenszemre részt vegyünk testvéri szocialista ország megszállásában.

Ej...

 

[Kurfürst]

Nehezen tudom megítélni, hogy mennyire anachronizmus, mert Krímet megszállták és kvázi Oo-hoz csatolták. A következő lépés mi lesz?

Megszállják Moszkvát is és kikiáltják Oroszország fővárosának? Hagyjuk már el a szar nyugati propagandát. Nem Finnországba nyomultak be, hanem egy régi cári időktől orosz területre.

Az lehet, hogy nem volt mozgásterünk és a végén ugyanúgy megszállnak, csak nagyon más az olvasta annak, hogy ha 1941-ben sem engedjük át őket, nem megy az ország a szovjetek ellen, sem az USA ellen és fegyveres ellenállás közben elfoglalják az országot. Akkor senki nem kezelt volna minket úgy, hogy "a nácik utolsó szövetségese".

A lengyelek is szovjet befolyás alá kerültek 1945 után, de senki nem vesztes és náci csatlós államként kezelte a békekötéseknél tudtommal. Ez orbitális difi.

Ezzel szemben, mint toltuk a kétkulacsos seggnyalós politikát és ellen se állt az ország a német megszállásnak 1944-ben fegyveresen.

Neeeeem, csak éppen el tetszik felejteni 1939-ben a ruszkik is megszállták őket, agyonlőtték Katynban a tisztikart, 1944-ben mosolygva végignézték ahogy a németek módszeresen leverik a varsói felkelést majd lerombolják a várost, majd 1945-ben mint nem vesztes, utolsó náci csatlóst azzal jutalmazták hogy levágták Lengyelország keleti 1/3-át és hozzácsapták a Szovjetunióhoz. Az ország maradék része meg romokban hevert.

Ehhez képest mi relatív megúsztuk a háború / revízió előtti határokhoz képest asszem 3 falu elvesztésével. Szokták mondani, hogy a "győztes" csehek, románok, bulgárok, lengyelek stb. ugyanazt kapták jutalomként, amit mi büntetésként. Szovjet megszállást, bábkormányokat.

Utólag könnyű okosnak lenni, de azért megjegyezném hogy a háború utáni történések azt mutatják, hogy valamelyik táborhoz csatlakozni kellett, mert egyszerűen nem volt mozgástér a kimaradáshoz. Az oroszoknak expanziós terveik voltak a térségben, talán minket nem biztos hogy érint, de ott volt a kommunizmus rémképe is, amiből szintén kapott az ország némi ízelítőt. Az igencsak kézzelfogható német birodalmi törekvések, pláne hogy a revíziós célt is támogatták, ehhez képest a kisebb rossznak tűnhettek, az más kérdés, hogy ugyanolyan bukó volt ez is, de egyszerűen ilyen ócska lapokból ezt a játékot lehetett játszani - rárúgni az ajtót a Szovjetunióra és reménykedni hogy a németek kerekednek felül az egyébként elkerülhetetlen nagy keleti háborúban. Nem látom, hogyan lehetett volna belőle színvallás nélkül kimaradni, max. a keleti frontos veszteségeket lehetett volna megúszni 1944-ig, amíg ideérnek a ruszkik. A németektől gazdasági függés ugyanúgy létezett volna, bakker, a környéken sőt egész európában minden német megszállás vagy befolyás alatt volt...[/QUOTE]

 

[molnibalage]

Megszállják Moszkvát is és kikiáltják Oroszország fővárosának? Hagyjuk már el a szar nyugati propagandát. Nem Finnországba nyomultak be, hanem egy régi cári időktől orosz területre

Neeeeem, csak éppen el tetszik felejteni 1939-ben a ruszkik is megszállták őket, agyonlőtték Katynban a tisztikart, 1944-ben mosolygva végignézték ahogy a németek módszeresen leverik a varsói felkelést majd lerombolják a várost, majd 1945-ben mint nem vesztes, utolsó náci csatlóst azzal jutalmazták hogy levágták Lengyelország keleti 1/3-át és hozzácsapták a Szovjetunióhoz. Az ország maradék része meg romokban hevert.

Ehhez képest mi relatív megúsztuk a háború / revízió előtti határokhoz képest asszem 3 falu elvesztésével. Szokták mondani, hogy a "győztes" csehek, románok, bulgárok, lengyelek stb. ugyanazt kapták jutalomként, amit mi büntetésként. Szovjet megszállást, bábkormányokat.

Utólag könnyű okosnak lenni, de azért megjegyezném hogy a háború utáni történések azt mutatják, hogy valamelyik táborhoz csatlakozni kellett, mert egyszerűen nem volt mozgástér a kimaradáshoz. Az oroszoknak expanziós terveik voltak a térségben, talán minket nem biztos hogy érint, de ott volt a kommunizmus rémképe is, amiből szintén kapott az ország némi ízelítőt. Az igencsak kézzelfogható német birodalmi törekvések, pláne hogy a revíziós célt is támogatták, ehhez képest a kisebb rossznak tűnhettek, az más kérdés, hogy ugyanolyan bukó volt ez is, de egyszerűen ilyen ócska lapokból ezt a játékot lehetett játszani - rárúgni az ajtót a Szovjetunióra és reménykedni hogy a németek kerekednek felül az egyébként elkerülhetetlen nagy keleti háborúban. Nem látom, hogyan lehetett volna belőle színvallás nélkül kimaradni, max. a keleti frontos veszteségeket lehetett volna megúszni 1944-ig, amíg ideérnek a ruszkik. A németektől gazdasági függés ugyanúgy létezett volna, bakker, a környéken sőt egész európában minden német megszállás vagy befolyás alatt volt...

Lengyelországot nyugatabbra tolták. Tehát ok, hogy a Szu elvett területeket tőlük, aztán lazán elfelejted azt, hogy mai lengyel-német határ "picit" van csak nyugatabbra, mint 1939-ben...

Ráadásul pont azokat a területeket csatolták el a lengyelektől, amiket a sok turbómagyar pont ilyen etnikai alapon követel vissza, hogy magyarlakta többség van.

Szóval csudálatosan szelektíven vizsgáltad meg lengyelek helyzetét. Nem győztesként kezelték őket, de nem is vesztesként. Csak kaptak egy olyasfajta határrevíziót, hogy a szlávok által lakott területeket a Szu-hoz csatolták és a lengyelek német területet kaptak.

Ezen felül, ha nem támadjuk meg a Szu-t (1941-ben a némteknek nem volt oka megszállni minket a Barbarossa hadművelet terhei miatt később meg aztán erejük sem a front távolsága miatt), akkor a szovjeteknek elég muris indokokat kellett volna találni arra, hogy egy országot, ami ellenük nem vett rész hadműveletben és nem hadviselő fél miért is kéne megtámadni. Főleg úgy, hogy adott esetben akár a szovjeteknek is nyújthattunk volna segítséget, bár ez erősen sci-fi. Horty antikomcsi volt és finneknek küldtünk segítséget 1939/40 fordulóján.

 

[rappali_]

Ha a Németeknek 41-ben is nemet mondunk, akkor nem 44-ben szállnak meg és nem 3 évvel később indulnak a deportálások. Ergó: nem hiszem, hogy jó a vége.
Ha netán semlegesek maradunk (lol: esélytelen lett volna), akkor a szovjet rohan át rajtunk...ahogy ugye Bulgárián. Tessék levéltárban is olvasgatni vagy a szovjet nagykövetség titkos jelentéseit (Seres Attila; Tofik Iszlámov; etc közlése).

"turbómagyar"...khm...az milyen is ?!

 

[hunter85]

Ha a Németeknek 41-ben is nemet mondunk, akkor nem 44-ben szállnak meg és nem 3 évvel később indulnak a deportálások. Ergó: nem hiszem, hogy jó a vége.
Ha netán semlegesek maradunk (lol: esélytelen lett volna), akkor a szovjet rohan át rajtunk...ahogy ugye Bulgárián. Tessék levéltárban is olvasgatni vagy a szovjet nagykövetség titkos jelentéseit (Seres Attila; Tofik Iszlámov; etc közlése).

"turbómagyar"...khm...az milyen is


De nem lesz romhalmaz az ország, Erdély estében volt esély területeket visszakapni, a szovjetek hajolttak volna rá.
Kevesebb vérvesztseéggel megússzuk ha a románoknak ugrunk.

 

[arcas]

Ezek után mennyire kell hülyének lenni, hogy hadat üzenjünk az USA-nak is úgy, hogy az Atlanti-chartát is aláírták...?

A történelmünk ezen időszaka tele van ilyen és ehhez hasonló ostoba döntésekkel, melyekre mai szemmel ép ésszel nem találunk magyarázatot. Mégis megtörténtek...sajnos.

Értem én, hogy a revízió ott lebegett mindeni szeme előtt, mint a drog, de az igazi politikus attól az, hogy nem populista és önsorsrontó módon dönt és nem megy fejjel a falnak.

A populizmus szerintem nem jár kéz a kézben az önsorsrontással, de abban igazad van -és magam is tapasztalom, amióta önkormányzati képviselő vagyok- hogy felelős döntéseket qrvára hideg fejjel kell hozni, számtalanszor megyek szembe a saját elveimmel ha látom, és belátom, hogy nem azok mentén tudunk előre lépni.

A "revizió" fogalma, "mint a drog" ahogyan azt irtad teljesen mást jelent Neked mint nekem, és azok a generációk akik megélték, átélték, elszenvedték - a földeken dolgozó parasztól a Bp.-i kispolgárig a vezető politikusokig bezárólag...bizony, akkor azt láthatták és tapasztalhatták, hogy erővel bármit lehet...oda is , meg vissza is.

Szóval lehet álmodozva területi revízióról és lehet békében élni. A kettő együtt nem megy úgy tűnik.

Amiről beszélni tudok: Mi itt sokan álmodunk, mert álmodni még szabad. És mi felvidéken békében élünk. Ha gond is van, láthatóan nem a magyar szitja mellét verve a tüzet, hanem szlovák belpol veszi elő azt az ominózus kártyát...

Ép olyan bonyolult ez ma is mint akkor volt, hidd el...

 

[jurgenbauer]

Ha a Németeknek 41-ben is nemet mondunk, akkor nem 44-ben szállnak meg és nem 3 évvel később indulnak a deportálások. Ergó: nem hiszem, hogy jó a vége.
Ha netán semlegesek maradunk (lol: esélytelen lett volna), akkor a szovjet rohan át rajtunk...ahogy ugye Bulgárián. Tessék levéltárban is olvasgatni vagy a szovjet nagykövetség titkos jelentéseit (Seres Attila; Tofik Iszlámov; etc közlése).

"turbómagyar"...khm...az milyen is


De nem lesz romhalmaz az ország, Erdély estében volt esély területeket visszakapni, a szovjetek hajolttak volna rá.
Kevesebb vérvesztseéggel megússzuk ha a románoknak ugrunk.

Ha nem lépünk be a szovjetek ellen, de a románok igen, ha minden így marad, szerintem a háború után visszakapjuk volna Erdélyt és talán a Felvidéket is, vagy legalábbis a háború előtti (háború előtti értsd: 1941 nyár előtti) határainkat megtarthatjuk, viszont 1990 után mi is túl lennénk már egy belső polgárháborún a nagyszámú román ÉS szlovák kisebbség okán.

De, 1941ben nem úgy nézett ki, hogy Németország veszít. Az akkor dőlt el, amikor hadat üzent az USAnak. Ha nem üzen hadat, az USA először főleg a japánokkal foglalkozott volna, viszont ez pont elég időt adott volna a németeknek, hogy addig húzzák, míg az új fegyvereket ki nem fejlesztik. Minden máshogy alakult volna, az biztos. Vsz lett volna elég katonája a III. Birodalomnak, hogy egy erős döntetlenre hozza az orosz frontot.

 

[ZeiG]

...semmi olyat nem írok le, amire azt lehet mondani, hogy utólag bölcsek voltunk. 1941-ben Alig 20 éve ért véget a "Nagy Háború", ahol...

1. A németek kétfrontos háborút vívtak...
2. Az USA beszállt...
3. Oo-t kiléptették...
4. de végül mégis Németország (pontosabban császárság) vesztett.

Ezek után ki gondolta azt, hogy akkor jó ötlet a Szovjetuniónak hadat üzenni 1941 nyarán úgy hogy:

1. Nyugaton nem zárult le a háború, UK állt mögötte az egész Nemzetközösség.
2. Az USA nem vett részt még hadviselő félként, de Lend Lease már élt. Ez elég világos diplomáciai üzenet, hogy az USA milyen érdekeket véd és hogyan és azt is, hogy milyen áron.
   
3. Akkor már volt balkáni és afrikai front is. Tehát sok frontos háború és USA minimum gazdaságilag részt vesz benne.

Ezek után mennyire kell hülyének lenni, hogy hadat üzenjünk az USA-nak is úgy, hogy az Atlanti-chartát is aláírták...?
Bocsánat, de nem tudok kellően nagy facepalmot rakni ide.

Én is úgy gondolom, hogy hatalmas, és 1941 nyarán ráadásul még fölösleges hiba is volt hadat üzenni a SZU-nak. Önként és kardcsörtetve belevágni ebbe a háborúba és a Kárpátokon túlra küldeni a magyar bakákat. Ugyanakkor nem gondolom, hogy az ország akkori vezetése annyira "hülye" lett volna, mint ahogyan feltünteted. 1941 nyarán valószínűnek tűnt a németek győzelme. Számolni lehetett azzal, hogy ha végül nem is nyerik meg a háborút, pazar alkupozícióból tárgyalhatnak majd a békéről, Kelet-Közép-Európát szorosan a markukban tartva.

1. A Nagy Háborúban a németek egyedül Belgiumot és Luxemburgot foglalták el (igaz, többre nem is volt szükségük), és négy év alatt Párizst sem sikerült elérniük. Ebben a háborúban viszont sokkoló gyorsasággal ütötték ki egész Franciaországot, úgy, hogy előtte hetek alatt besöpörték Lengyelországot, Dániát, Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot is.
2. A Nagy Háborúban évekig tartott tehermentesíteni a Balkánt, kiütni Szerbiát, Montenegrót majd Romániát, de Görögország így is az Antanté maradt. Most a német hadigépezet szintén hetek alatt lerendezte Jugoszláviát, majd Görögországot is, meg sem állva Krétáig. Sőt, a német csapatok ekkor már Észak-Afrikában jártak.
3. A Nagy Háborúban Olaszország és Japán is ellenség volt (mégha utóbbi pártállásának akkor nem is volt szerepe), most mindkét állam szövetséges. A Nagy Háborúban Románia is ellenség volt, Finnország nem is létezett, most mindkettő a német szövetségi rendszer tagja volt.
4. Hitler kezdettől kereste a békekötés lehetőségét a Brit Birodalommal és 1941 nyarán még semmiféle garancia nem volt arra, hogy az USA be fog lépni a németek ellen a háborúba. Az év végéig az is kérdéses volt, hogy Japán vajon hogyan és mikor lép be a háborúba. Reális esély volt arra, hogy az USA helyett szintén a SZU ellen fordul.
5. A szomszédos, Magyarországgal szemben ellenséges Románia belépett a SZU elleni háborúba, ahogyan Finnország is. Sorra küldte csapatait a fasiszta Szlovákia, Horvátország, idővel Olaszország, hadüzenet nélkül Spanyolország, miközben a SZU nyugati területein felszabadítóként köszöntötték a bevonuló német és szövetséges csapatokat. Hitler pedig nyilvánvalóvá tette, hogy aki a tortából részesedni akar, annak a főzésnél is segíteni kell.

Egy szó, mint száz, 1941 nyarán nem csak páratlan politikai tisztánlátás, de hatalmas bátorság is kellett volna ahhoz, hogy tudatosan távol maradjunk a háborútól. De még ha így is történt volna, legfeljebb egy évvel odázhattuk volna el a belépést, ugyanezzel a végeredménnyel. Magyarország politikai kényszerpályán mozgott, mert ha a későbbiekben is vonakodtunk volna, akkor a németek napok alatt átvették volna az ország vezetését. Ahogyan az meg is történt 1944 márciusában és októberében is!
(Korabeli anekdota: Megkérdezik a német tábornokot: - Mennyi időt venne igénybe Magyarország megszállása? - 24 órát. - És ha ellenállásba ütköznének? - Akkor 12 órára lenne szükség. - Ez hogy lehetséges!? - Akkor elmaradnának az üdvözlő beszédek.)

De játszunk el a gondolattal, nem lépünk be '41 nyarán és nemet mondunk '42 nyarán is. Mi történt volna? Ugyanígy német megszállás, nyilas bábkormány, csak sokkal korábban. Ugyanúgy végigpusztította volna a háború az országot, és ugyanúgy vesztesként fejeztük volna be, talán annyi különbséggel, hogy akkor a holokauszt 100%-os lett volna.

 

[molnibalage]

Én is úgy gondolom, hogy hatalmas, és 1941 nyarán ráadásul még fölösleges hiba is volt hadat üzenni a SZU-nak. Önként és kardcsörtetve belevágni ebbe a háborúba és a Kárpátokon túlra küldeni a magyar bakákat. Ugyanakkor nem gondolom, hogy az ország akkori vezetése annyira "hülye" lett volna, mint ahogyan feltünteted. 1941 nyarán valószínűnek tűnt a németek győzelme.

1914-ben Marne előtt is annak tűnt. Aztán kopp...
Kétszer sikerült ugyanazt csúnyán benézni...

Számolni lehetett azzal, hogy ha végül nem is nyerik meg a háborút, pazar alkupozícióból tárgyalhatnak majd a békéről, Kelet-Közép-Európát szorosan a markukban tartva.

Lásd I. vh.
1914 Marne
1918 A végén is francia területeken álltak még emlékeim szerint a fegyverszünetkor. Ettől függetlenül az ország kimerült.

1. A Nagy Háborúban a németek egyedül Belgiumot és Luxemburgot foglalták el (igaz, többre nem is volt szükségük), és négy év alatt Párizst sem sikerült elérniük. Ebben a háborúban viszont sokkoló gyorsasággal ütötték ki egész Franciaországot, úgy, hogy előtte hetek alatt besöpörték Lengyelországot, Dániát, Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot is.

Csak ettől még UK nem kért békét és az USA gazdaságilag mégis segítette UK-t. Tehát ennek ellenére nem ért véget a meccs.

2. A Nagy Háborúban évekig tartott tehermentesíteni a Balkánt, kiütni Szerbiát, Montenegrót majd Romániát, de Görögország így is az Antanté maradt. Most a német hadigépezet szintén hetek alatt lerendezte Jugoszláviát, majd Görögországot is, meg sem állva Krétáig. Sőt, a német csapatok ekkor már Észak-Afrikában jártak.

Aztán jugóknál jöttek a partizánok és Észak-Afrika is vitte az erőforrásokat. A többfrontos háború következményei ismertek volt a Nagy Háborúból. Itt ugyanez ment. Miért vártak más eredményt? Csakis a rövidtávú német sikerek miatt?

3. A Nagy Háborúban Olaszország és Japán is ellenség volt (mégha utóbbi pártállásának akkor nem is volt szerepe), most mindkét állam szövetséges. A Nagy Háborúban Románia is ellenség volt, Finnország nem is létezett, most mindkettő a német szövetségi rendszer tagja volt.

Ez bizony tényleg valid. Csak éppen 1941 nyarán az is ismert volt, hogy olaszok annyira "erős" szövetségesek, hogy miután nekiestek a görögöknek akkor a németeknek kellett beavatkozni, hogy a görögök ne kezdjék el Albániából is kiverni az olaszokat. Ej...

4. Hitler kezdettől kereste a békekötés lehetőségét a Brit Birodalommal és 1941 nyarán még semmiféle garancia nem volt arra, hogy az USA be fog lépni a németek ellen a háborúba. Az év végéig az is kérdéses volt, hogy Japán vajon hogyan és mikor lép be a háborúba. Reális esély volt arra, hogy az USA helyett szintén a SZU ellen fordul.

• Lend Lease?
• Atlanti-charta?
• Az, hogy hadüzenet nélkül is voltak már jenki támadások német tengók ellen és a britek felé felderítési jelentéseket továbbítottak a tengókról? (Bár nem tudom, hogy erről tudtak-e.)

Az első ként pont szerinted mire utaló magatartás? Hát nálam rohadtul nem az, hogy "ebből kimaradunk".

5. A szomszédos, Magyarországgal szemben ellenséges Románia belépett a SZU elleni háborúba, ahogyan Finnország is. Sorra küldte csapatait a fasiszta Szlovákia, Horvátország, idővel Olaszország, hadüzenet nélkül Spanyolország, miközben a SZU nyugati területein felszabadítóként köszöntötték a bevonuló német és szövetséges csapatokat. Hitler pedig nyilvánvalóvá tette, hogy aki a tortából részesedni akar, annak a főzésnél is segíteni kell.

Csak kóstolás közben derült ki, hogy az étlap egészen más, mint promó anyagon. A spanyol részvéte jelképes szinten volt, egy gyenge hadosztály rémlik. Az olasz már ennél picit nagyobb volt, az három ho. volt 1942 táján. A finnek csak az elvesztett területeket foglalták vissza, további előrenyomulásra nem voltak hajlandóak. A többi nemzetet bevallom nem ismerem.

Egy szó, mint száz, 1941 nyarán nem csak páratlan politikai tisztánlátás, de hatalmas bátorság is kellett volna ahhoz, hogy tudatosan távol maradjunk a háborútól.

Én máshogy látom. Szerencsejátéknak. Csak azért, mert előtted valaki egyszer nyert a rulettasztalnál - mert lengyelek és skandináv államok lenyomása nem volt nagy kihívás a német erőknek, "csak" Fr. kiütése - nem jelenti azt, hogy a következő gurítás is nyerő lesz főleg úgy, hogy ha ez olyan asztal, hogy az oddsok is változnak.

De még ha így is történt volna, legfeljebb egy évvel odázhattuk volna el a belépést, ugyanezzel a végeredménnyel.

Ezt kérlek fejtsed ki. Ha egyáltalán nem lépünk be és elindul az Barbarossa de magyar részvétel nélkül és addig nem szállnak meg, akkor miféle kényszer lett volna a belépésre...? Mert ez kb. olyan szintű muris komment, mintha Törökországot poénból elfoglalta volna Bulgária után a Szu, mert szomszédos a bolgárokkal. A Szu ellen hadat nem viselő semleges ország elfoglalása elég nyílt agresszió lett volna...
Bár abban igazad van, hogy ez kb. annyira zavarta a nyugatot 1939/40 táján, hogy kizárták a Szu-t a Népszövetségből. Na, ettől sztálin biztos kereste a zsepijét, hogy sírjon...

Magyarország politikai kényszerpályán mozgott, mert ha a későbbiekben is vonakodtunk volna, akkor a németek napok alatt átvették volna az ország vezetését. Ahogyan az meg is történt 1944 márciusában és októberében is!

Azért ez igen erős ferdítés. 1944 márciusában sokan fegyvertársakként gondoltak rájuk és a politikai lefejezés után (Horthy túsz) nem mert lépni senki. Na, de ha 1941-ben vagy később Németország fegyveresen támadja meg a nem hadviselő Mo-t, akkor gondolod nem állunk ellen? Hát, ez elég meredek feltételezés.

(Korabeli anekdota: Megkérdezik a német tábornokot: - Mennyi időt venne igénybe Magyarország megszállása? - 24 órát. - És ha ellenállásba ütköznének? - Akkor 12 órára lenne szükség. - Ez hogy lehetséges!? - Akkor elmaradnának az üdvözlő beszédek.)

Ismerem. De ez pont amiatt van, amit mondtam. Akkor már majd 3 éve harcoltak egy oldalon a német és magyar erők.

De játszunk el a gondolattal, nem lépünk be '41 nyarán és nemet mondunk '42 nyarán is. Mi történt volna? Ugyanígy német megszállás, nyilas bábkormány, csak sokkal korábban. Ugyanúgy végigpusztította volna a háború az országot, és ugyanúgy vesztesként fejeztük volna be, talán annyi különbséggel, hogy akkor a holokauszt 100%-os lett volna.

Annyira bírom, hogy ezen alternatív történelem megközelítésben simán leírják azt, hogy az adott esetben sokkal jobban seggberúgott német erők hogyan szállnának meg minket, akik addig kimaradtak a háborúból? Honnan a frászból jön az a merész megközelítés, hogy:

• nem állunk ellen
• nincs mivel ellenállni
• és sikerül is a németeknek

 

[yangwenli]

1914-ben Marne előtt is annak tűnt. Aztán kopp...
...

Annyira bírom, hogy ezen alternatív történelem megközelítésben simán leírják azt, hogy az adott esetben sokkal jobban seggberúgott német erők hogyan szállnának meg minket, akik addig kimaradtak a háborúból? Honnan a frászból jön az a merész megközelítés, hogy:

• nem állunk ellen
• nincs mivel ellenállni
• és sikerül is a németeknek

Ezt a veget kicsit nem ertem mit irsz. Ugy gondolod lett volna esely a nemetek ellen 41-ben MO-nak? Azok ellen akik ellen a SZU elet-halal harcot vivott es majdnem elesett Moszkva(vegtelen emberanyag, USA tamogatas stb.)?

A Romanok meg gondolom nemet szovetsegeskent csak neztek volna ahogy nekiugrunk a nemeteknek? Szerintem egybol barati es szovetsegesi tamogatast nyujtottak volna NO-nak es akkor az sem lett volna szep sztori...

De lehet, hogy csak felreertettelek, nem akarok belekeveredni az eszmecserebe

 

[molnibalage]

Ezt a veget kicsit nem ertem mit irsz. Ugy gondolod lett volna esely a nemetek ellen 41-ben MO-nak? Azok ellen akik ellen a SZU elet-halal harcot vivott es majdnem elesett Moszkva(vegtelen emberanyag, USA tamogatas stb.)?

A Romanok meg gondolom nemet szovetsegeskent csak neztek volna ahogy nekiugrunk a nemeteknek? Szerintem egybol barati es szovetsegesi tamogatast nyujtottak volna NO-nak es akkor az sem lett volna szep sztori...

De lehet, hogy csak felreertettelek, nem akarok belekeveredni az eszmecserebe

Nem. Arról beszélek, hogy 1941-ben az Barbarossa előtt nem lett volna idő és erőforrás arra, hogy a Balkánnal együtt elfoglalják Mo-t és utána 1941 júniusában induljon a B hadművelet. Szerinted miért kérték és forszírozták annyira, hogy ne kelljen itt harcolni? Nem amiatt, hogy nem sikerülhet, hanem Hitler akkor már keletebbre kacsintott.

A B-vel egyidőben erőforrás nem volt rá és annak értelme sem lett volna, később még annyira sem. 1942-ben már csak egy irányban délkeletre voltak képesek támadni, a többi helyen védekezésre álltak be. ---> Kimaradhattunk volna az egészből és a németek nem tudtak volna katonailag ekkor már nyomást gyakorolni, hiszen nem volt mivel.

Tehát, ha mi ellenállunk egy esetleges német inváziónak - lengyelek 4,5 hétig kitartottak úgy, hogy két oldalról ütötték őket, nálunk csak Ausztria felől indulhatott volna a támadás - akkor a Barbarossa 1941-ben vagy el sem indul vagy minimum 1,5 hónappal később és még kisebb erőkkel. Ekkora késéssel értelme sincs elindulni, biztosan nem értek oda volna sehova. A balkáni kaland miatt csúszott eleve a B. hadművelet.

Röviden.

A opció.
Ellenállunk, elfoglalnak 1941-ben ---> Nincs idő elkezdeni a B hadműveletet 1941-ben. Ez H számára sem lehetett opció, annyira még ő sem volt hülye, hogy elhiggye, hogy 6 hét alatt 4-5-ször akkor távolságot tesznek meg, mint Fr inváziójánál. Mi tudtuk, hogy nem tudnánk ellenállni. Ezért engedtük át.

B opció.
Átengedjük őket Jugó felé, de nem veszünk részt a B hadműveletben. A németeknek nincs erőforrásuk berángatni minket és mi nem veszünk részt a háborúban. Franco ebből még az átengedést is kihagyhatta, mert a Pireneusokon átkelésnek + G-ig masírozásnak nem volt realitása, hogy aztán még az erős britekkel birkózzanak.

A baj az, hogy a B opcióval nem éltünk az A után, hanem választottuk a C-t... Azt meg tudjuk, hogy mi.

 

[dudi]

Nem. Arról beszélek, hogy 1941-ben az Barbarossa előtt nem lett volna idő és erőforrás arra, hogy a Balkánnal együtt elfoglalják Mo-t és utána 1941 júniusában induljon a B hadművelet. Szerinted miért kérték és forszírozták annyira, hogy ne kelljen itt harcolni? Nem amiatt, hogy nem sikerülhet, hanem Hitler akkor már keletebbre kacsintott.

A B-vel egyidőben erőforrás nem volt rá és annak értelme sem lett volna, később még annyira sem. 1942-ben már csak egy irányban délkeletre voltak képesek támadni, a többi helyen védekezésre álltak be. ---> Kimaradhattunk volna az egészből és a németek nem tudtak volna katonailag ekkor már nyomást gyakorolni, hiszen nem volt mivel.

Tehát, ha mi ellenállunk egy esetleges német inváziónak - lengyelek 4,5 hétig kitartottak úgy, hogy két oldalról ütötték őket, nálunk csak Ausztria felől indulhatott volna a támadás - akkor a Barbarossa 1941-ben vagy el sem indul vagy minimum 1,5 hónappal később és még kisebb erőkkel. Ekkora késéssel értelme sincs elindulni, biztosan nem értek oda volna sehova. A balkáni kaland miatt csúszott eleve a B. hadművelet.

Röviden.

A opció.
Ellenállunk, elfoglalnak 1941-ben ---> Nincs idő elkezdeni a B hadműveletet 1941-ben. Ez H számára sem lehetett opció, annyira még ő sem volt hülye, hogy elhiggye, hogy 6 hét alatt 4-5-ször akkor távolságot tesznek meg, mint Fr inváziójánál. Mi tudtuk, hogy nem tudnánk ellenállni. Ezért engedtük át.

B opció.
Átengedjük őket Jugó felé, de nem veszünk részt a B hadműveletben. A németeknek nincs erőforrásuk berángatni minket és mi nem veszünk részt a háborúban. Franco ebből még az átengedést is kihagyhatta, mert a Pireneusokon átkelésnek + G-ig masírozásnak nem volt realitása, hogy aztán még az erős britekkel birkózzanak.

A baj az, hogy a B opcióval nem éltünk az A után, hanem választottuk a C-t... Azt meg tudjuk, hogy mi.

"Sajnos" idő nem lett volna rá,így is késett a Barbarosa a görög hadjárat miatt.Úgy gondolom,hogyha nincs a görög hadjárat miatti időveszteség akkor Hitler elfoglalja Moszkvát.Több mint egy hónapot vett el a németektől a görög nyaralásuk.

 

[Hegylakó]

1914-ben Marne előtt is annak tűnt. Aztán kopp...
Kétszer sikerült ugyanazt csúnyán benézni...


Lásd I. vh.
1914 Marne
1918 A végén is francia területeken álltak még emlékeim szerint a fegyverszünetkor. Ettől függetlenül az ország kimerült.


Csak ettől még UK nem kért békét és az USA gazdaságilag mégis segítette UK-t. Tehát ennek ellenére nem ért véget a meccs.


Aztán jugóknál jöttek a partizánok és Észak-Afrika is vitte az erőforrásokat. A többfrontos háború következményei ismertek volt a Nagy Háborúból. Itt ugyanez ment. Miért vártak más eredményt? Csakis a rövidtávú német sikerek miatt?


Ez bizony tényleg valid. Csak éppen 1941 nyarán az is ismert volt, hogy olaszok annyira "erős" szövetségesek, hogy miután nekiestek a görögöknek akkor a németeknek kellett beavatkozni, hogy a görögök ne kezdjék el Albániából is kiverni az olaszokat. Ej...

• Lend Lease?
• Atlanti-charta?
• Az, hogy hadüzenet nélkül is voltak már jenki támadások német tengók ellen és a britek felé felderítési jelentéseket továbbítottak a tengókról? (Bár nem tudom, hogy erről tudtak-e.)

Az első ként pont szerinted mire utaló magatartás? Hát nálam rohadtul nem az, hogy "ebből kimaradunk".


Csak kóstolás közben derült ki, hogy az étlap egészen más, mint promó anyagon. A spanyol részvéte jelképes szinten volt, egy gyenge hadosztály rémlik. Az olasz már ennél picit nagyobb volt, az három ho. volt 1942 táján. A finnek csak az elvesztett területeket foglalták vissza, további előrenyomulásra nem voltak hajlandóak. A többi nemzetet bevallom nem ismerem.


Én máshogy látom. Szerencsejátéknak. Csak azért, mert előtted valaki egyszer nyert a rulettasztalnál - mert lengyelek és skandináv államok lenyomása nem volt nagy kihívás a német erőknek, "csak" Fr. kiütése - nem jelenti azt, hogy a következő gurítás is nyerő lesz főleg úgy, hogy ha ez olyan asztal, hogy az oddsok is változnak.


Ezt kérlek fejtsed ki. Ha egyáltalán nem lépünk be és elindul az Barbarossa de magyar részvétel nélkül és addig nem szállnak meg, akkor miféle kényszer lett volna a belépésre...? Mert ez kb. olyan szintű muris komment, mintha Törökországot poénból elfoglalta volna Bulgária után a Szu, mert szomszédos a bolgárokkal. A Szu ellen hadat nem viselő semleges ország elfoglalása elég nyílt agresszió lett volna...
Bár abban igazad van, hogy ez kb. annyira zavarta a nyugatot 1939/40 táján, hogy kizárták a Szu-t a Népszövetségből. Na, ettől sztálin biztos kereste a zsepijét, hogy sírjon...


Azért ez igen erős ferdítés. 1944 márciusában sokan fegyvertársakként gondoltak rájuk és a politikai lefejezés után (Horthy túsz) nem mert lépni senki. Na, de ha 1941-ben vagy később Németország fegyveresen támadja meg a nem hadviselő Mo-t, akkor gondolod nem állunk ellen? Hát, ez elég meredek feltételezés.


Ismerem. De ez pont amiatt van, amit mondtam. Akkor már majd 3 éve harcoltak egy oldalon a német és magyar erők.


Annyira bírom, hogy ezen alternatív történelem megközelítésben simán leírják azt, hogy az adott esetben sokkal jobban seggberúgott német erők hogyan szállnának meg minket, akik addig kimaradtak a háborúból? Honnan a frászból jön az a merész megközelítés, hogy:

• nem állunk ellen
• nincs mivel ellenállni
• és sikerül is a németeknek

Húúú! Mennyi infó! ???
Megnéztem volna amint a magyar kormány elutasítja Észak-Erdély visszacsatolását a nagyhatalmi konszenzus hiányára hivatkozva. Feláll Teleki a parlamentben és elmondja, hogy nem vesszük vissza Észak-Erdélyt. Megüzeni Gyurcsány módra, hogy kedves erdélyi magyarok, maradjatok szépen román megszállás alatt...
Néha, nagyon elcsodálkozom rajtad...
Magyarország elszigeteltségben élt Trianon után. Az első kitörési kísérlet a szovjetek felé volt és nyitottak is voltak rá, de végül is elutasítottuk ideológiai alapon (mondjuk Horthy izgalmasan adta volna elő, hogy a Szovjetunióval szövetkezünk, miközben a nemzeti hadsereg élén legitimálta hatalmát a vörösök ellen).
A második próbálkozás Jugoszlávia irányában volt, de miután horvát szeparatisták megölték a királyt nehéz lett volna, főleg hogy itt képezték ki őket.
A harmadik ami már működött is, az Olaszország volt.
A negyedik pedig Németország.
Az angol szimpátia egy dolog... Mit tettek ők értünk? Tessék belehelyezkedni a korszellembe... A realitás az, hogy ha rohan feléd a Grizly, akkor pont leszarod a tüdőrákot, meg a magas vérnyomást. Akkor is voltak "színes forradalmak", gondolj csak a tengelyhez csatlakozó Jugoszláv kormányra, amit távollétében megpuccsoltak.
Magyarországon mi lett volna...? Nem állt volna itt senki ellent a németeknek. Vagy legalább is nagyon kevés erő.
Amúgy éppen 3 millió katona volt a keleti fronton. Mivel álltál volna ellent? A 150 Ansaldóval, vagy a pár tucat Toldi I-el?
A külpolitikánk "Hitler ellenessége" az olaszokhoz simulásban nyilvánult meg. Az olasz vereségek és az, hogy ők is hadba léptek a SZU ellen ezt egy csapásra lehetetlenné tették.

Magyarok! Tartsatok ki német testvéreink ellen a végsőkig! Vissza akarják adni Észak-Erdélyt és a Délvidéket! Éljen Trianon!
Ott lőtték volna agyon a bakák a tisztjeiket. Itt mindenki úgy gondolta, hogy ha kitartunk 18-ban, akkor nincs Trianon. A németek is így voltak.
Hogy is volt a Bukásban? Ja igen, én még egyszer nem teszem le a fegyvert! Ez volt a korszellem! Egyébként mindenki tudta, hogy a szovjetek támadásra készültek.
Itt mindenki a Tanácskormány 2.0 ellen küzdött, ami mellesleg meg is jött Rákosiék képében.

 

[BiancoGasto]

Ha nem lépünk be a szovjetek ellen, de a románok igen, ha minden így marad, szerintem a háború után visszakapjuk volna Erdélyt és talán a Felvidéket is, vagy legalábbis a háború előtti (háború előtti értsd: 1941 nyár előtti) határainkat megtarthatjuk, viszont 1990 után mi is túl lennénk már egy belső polgárháborún a nagyszámú román ÉS szlovák kisebbség okán.

De, 1941ben nem úgy nézett ki, hogy Németország veszít. Az akkor dőlt el, amikor hadat üzent az USAnak. Ha nem üzen hadat, az USA először főleg a japánokkal foglalkozott volna, viszont ez pont elég időt adott volna a németeknek, hogy addig húzzák, míg az új fegyvereket ki nem fejlesztik. Minden máshogy alakult volna, az biztos. Vsz lett volna elég katonája a III. Birodalomnak, hogy egy erős döntetlenre hozza az orosz frontot.

Én nem hiszem,hogy így lett volna (mármint területek megtartása,stb.),ha a szövetséges lengyeleket is szénné szopatták a háború végén.

 

[BiancoGasto]

Na azért a semleges Iránt is megszálták a 2. VH alatt a brit-szovjet csapatok,ezért nem lehet kijelenteni,hogy minket nem száltak volna meg a ruszkik,akkor ha semlegesek vagyunk. A finnek pedig Murmanszk bekerítésével is próbálloztak a németek oldalán szovjet területen.
Lényeg az,hogy mivel az 1.Vh végén a ,,sötét erők" győztek és nem volt számottevő hatalom kk. európában így is úgy is rábaszunk a 2. végén.

 

[imike]

A spanyol részvéte jelképes szinten volt, egy gyenge hadosztály rémlik.

Itt van a hadosztály története:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kék_Hadosztály

Elvileg önkéntesek voltak.
A hadosztály kötelékében 1941 és 1943 között összesen 45 482 fő szolgált.
Az önkéntes alakulat szervezését Franco ahhoz kötötte, hogy az kizárólag a szovjetek ellen fog harcolni.
A toborzás után 14 780 legénységi állományú, 2272 altiszt és 640 tiszt képezte személyi állományát.
A Kék Hadosztály a spanyol hadsereg hivatalos egyenruháját nem használhatta, az ugyanis felért volna Spanyolország hadba lépésével. Ehelyett a falangisták kék színű egyenruháját viselték, amikor Németországba utaztak. A kék egyenruha miatt lett nevük a Kék Hadosztály.
A hadi helyzet kedvezőtlen alakulása, a külföldi diplomácia, illetve a spanyol katolikus egyház nyomása miatt Franco úgy határozott, hogy kilép a kvázi német szövetségből és hazarendeli az Szovjetunióban harcoló spanyol és portugál katonákat.
Előzetes egyeztetések után 1943. október 10-én Franco kiadta a parancsot a Kék Hadosztály visszavonására. A spanyol katonák néhány csoportja, amelyek fanatikus kommunistagyűlölő falangistákból álltak – mintegy 1500–3000 fő – nem volt hajlandó hazatérni, és maradt a német hadsereg kötelékében.
A harcokban a Kék Hadosztály összesen 4954 halottat veszített, 8700 katona megsebesült. A hadifoglyok száma 372.

 

[molnibalage]

Húúú! Mennyi infó! ???
Megnéztem volna amint a magyar kormány elutasítja Észak-Erdély visszacsatolását a nagyhatalmi konszenzus hiányára hivatkozva. Feláll Teleki a parlamentben és elmondja, hogy nem vesszük vissza Észak-Erdélyt. Megüzeni Gyurcsány módra, hogy kedves erdélyi magyarok, maradjatok szépen román megszállás alatt...
Néha, nagyon elcsodálkozom rajtad...

Látom nem érted. A területeket 1940 augusztusában kaptuk vissza.
1941-ben ettől lehetett volna az az A, B és C opció, amit írtam. Igen, ez eddig nem esett le senkinek úgy látszik, de ha 1941-ben ellenállunk, akkor a német nagyhatalmi időtervet romba dönthettük volna, ami bizony enyhe zsarolási faktor azon az áron, hogy elfoglalnak, de a németnek inkább megérte velünk egyezkedni ezért. A nagyhatalmak is lehetnek megszorulva, amikor "nagylelkűek.". Ja bocs nem, érdekből látszanak annak és egy pillanatra valóban partnerként tekintenek rád.

Tehát veszélyes húzás lehetett volna, de mondhattunk volna azt, hogy legfeljebb logisztikai szállításokat engedünk "behunyva a szemünket".

Magyarország elszigeteltségben élt Trianon után. Az első kitörési kísérlet a szovjetek felé volt és nyitottak is voltak rá, de végül is elutasítottuk ideológiai alapon (mondjuk Horthy izgalmasan adta volna elő, hogy a Szovjetunióval szövetkezünk, miközben a nemzeti hadsereg élén legitimálta hatalmát a vörösök ellen).
A második próbálkozás Jugoszlávia irányában volt, de miután horvát szeparatisták megölték a királyt nehéz lett volna, főleg hogy itt képezték ki őket.
A harmadik ami már működött is, az Olaszország volt.
A negyedik pedig Németország.

Ez az egész gondolatmenet azt feltételezi, hogy mindenáron revízió szembemenve a realitásokkal. Így is lehet, az eredmény ismert...

Magyarországon mi lett volna...? Nem állt volna itt senki ellent a németeknek. Vagy legalább is nagyon kevés erő.

Melyik évben és melyik helyzetben?

Úgy, hogy 1941-ben mondjuk direkt német támadás ér minket? Én ezt el is tudom és nem is tudom képzelni. Innentől fogva viszont értelmetlen a vita. Nincs bizonyíték egyikre sem.

Amúgy éppen 3 millió katona volt a keleti fronton. Mivel álltál volna ellent? A 150 Ansaldóval, vagy a pár tucat Toldi I-el?

Melyik részét nem érted az A, B és C opciókáka, amiket leírtam? Kérlek olvasd már el FIGYELMESEN és az időrendiséget és logikai kapcsolatok figyelembe véve.

A külpolitikánk "Hitler ellenessége" az olaszokhoz simulásban nyilvánult meg. Az olasz vereségek és az, hogy ők is hadba léptek a SZU ellen ezt egy csapásra lehetetlenné tették.

Franco simulékonysága kimerült egy szutyadék hadosztályban. Ennyi...Nem támadták meg, nem fogalták el őket. Nem érte meg.

De, ha nagyon féreg politizálást képzelünk el és nem megyünk keletre 1941-ben, akkor amíg a románok verekednek az orosz ellen, addig mi elfoglaljuk Erdélyt. Ahogy ők tették hasonlóan a Nagy Háború alatt. A kérdés az, hogy akkor a "mindenáron revízió" megközelítésbe milyen féreg húzások férnek bele egyeseknél. Ez megint egyéni ízlés dolga.

Magyarok! Tartsatok ki német testvéreink ellen a végsőkig! Vissza akarják adni Észak-Erdélyt és a Délvidéket! Éljen Trianon!

Akarták a fenét. Te úgy állítod ezt be, mint valami jószívűséget. Érdek. Semmi több. Tudod, nagypolitika.

Minek háborúzzon két országgal is vagy azok egymással, akik így kvázi ingyért mentek a frontra és egy német se halt bele...? Szerinted egy konferencia, papír és tinta a drágább, vagy a harckocsi és emberéletek? Ez az erőforrás menedzsment. Minek dörögjön a puska és ágyú, ha serceghet a toll és csilingelhet a pezsgőspohár...? A két kis ovis a tanító nénihez ment, aki úgy tartott rendet a tanterem alvégén, hogy oszt meg és uralkodj alapon a két nebuló egymást nevelte és licitált a hülyeségben egymásra. Értsd, mentek a fontra.

Ott lőtték volna agyon a bakák a tisztjeiket.

Kérlek sorold fel a történelem azon eseteit, ahol erre sor került. Alig várom ezt a listát...

Itt mindenki úgy gondolta, hogy ha kitartunk 18-ban, akkor nincs Trianon.

A vágyak és gondolatoknak sokszor nincs metszete a realitással...

Egyébként mindenki tudta, hogy a szovjetek támadásra készültek.

Az ilyen kijelentésektől megyek a falnak.

• Ki az a "mindenki"?
• Akkor miért is van, hogy azóta is vitáznak Szuvorov vagy kicsoda könyvén, hogy mennyi a sci-fi és mennyi a realitás abból, amit leírt...