Kis mazsolázás a tegnap linkelt anyagból:
- a modellezéshez a NASA Goddard Institute for Space Studies (ez a NASA földtudományi részlege alá tagozódott intézet) "ModelE" fantázianevű klímamodelljének akkor aktuális változatát használták. Ez az anyag állítása szerint egy a globális felmelegedés és vulkáni eredetű aeroszolok (füst) vizsgálata terén széleskörűen tesztelt modell.
- 4x5 szélességi/hosszúsági fokos rács felbontással futtatták a modellt, mely 80 km magasságig, összesen 23 réteggel dolgozott
- az 50 és 150 Tg füst forrásaként az Egyesült Államok és Oroszország területe számított, 1,5 hét leforgása alatti légkörbe jutással. (Az anyagban szintén itt-ott szereplő 5 Tg kapcsán mintha azt olvastam volna máshol, hogy egy indiai-paki kölcsönös kiiktatásra saccolt érték.)
- az 50 Tg füst forrásaként a 2006-os atomarzenál 1/3-ának elpukkanását tették meg, míg a teljes mennyiség esetén vették a 150 Tg értéket. Ez utóbbi egyébként kevesebb, mint amivel a 80-as években többen is kalkuláltak, mert akkor 200-230 Tg körüli mennyiségekkel is dolgoztak.
A lenti beágyazott képek az imgur-ra átkattintás után tovább nagyíthatóak kellően nagy méretre.
A globális átlaghőmérséklet és napi csapadékmennyiség változása a használt modell alapján 5, 50 és 150 Tg füstmennyiség mellett.
Látható és a képaláírásban olvasható is, hogy egy össznépi adok-kapok esetében a globális átlaghőmérséklet zuhanna 7-8 fokot, míg a csapadékmennyiség mintegy 45 százaléknyit csökkenne a 2.-4. évben. Összehasonlításként, kék színnel jelölve a Pinatubo vulkán 1991-es kitörése szerepel. A kisebb grafikonon a felszínt elérő napsugárzás hőmennyiségének csökkenése. (Ennek max. értéke egyébként nyáron, szikrázó napsütés mellett olyan 1000 W/négyzetméter.)
Az atomcsapások évének nyara - pontosabban a helyi átlaghőmérsékletekhez mért csökkenés mértéke térképen ábrázolva.
Ugyanez a rákövetkező évben, bejelölve 1-1 jelentős amerikai és ukrajnai agrár régiót, amit részletesebben vizsgáltak
Felül az iowai, alul az ukrajnai helyszín napi minimum hőmérsékletei az első 2,5 évben. Látszik, hogy 150 Tg esetén lényegében nincs fagymentes nap ezen intervallumban, így szabadföldi mezőgazdasági termelés sem. Az anyagban kitérnek rá, hogy a 80-as években úgy kalkuláltak, hogy egy atomháborút követően, globális szinten nézve nagyjából 1 évig lehetetlenülne el a mezőgazdasági termelés - ami alatt persze kifogynának a készletek és a túlélők közül sokan éhenhalnának. Ezen modernebb, jóval részletesebb klímamodell ennél jóval cudarabb képet adott.
Végezetül térképes formában a totális atomháborút követő év nyarának csapadékváltozása. Ez sem fest túl rózsásan.
