Közlekedés (infrastruktúra, vasút, autó-motor, elektromos járművek, ...)

De itt van pl. ez a rendszer is:

állítólag a Merci az F1-ben a turbókorszak bevezetésekor (részben) valami ilyesmi rendszernek köszönhetően tett nagy előnyre szert a motorok terén. Azóta már a Ferka is használja (pont a Mahle rendszerét).
Azt írja, hogy 45%-os termikus hatásfok érhető el vele:

https://www.mahle-powertrain.com/en/experience/mahle-jet-ignition/

Szóval azért van itt még potenciál a belső égésű motorok emissziójának csökkentésére.
 
Legutoljára asszem 1944-ben szereltek BMW motort szériában vízbefecskendezéssel. Methanol Wasser einspritzung ist wieder da! :D

DB605 (ismerős? :D) MW50.
De itt van pl. ez a rendszer is:

állítólag a Merci az F1-ben a turbókorszak bevezetésekor (részben) valami ilyesmi rendszernek köszönhetően tett nagy előnyre szert a motorok terén. Azóta már a Ferka is használja (pont a Mahle rendszerét).
Azt írja, hogy 45%-os termikus hatásfok érhető el vele:

https://www.mahle-powertrain.com/en/experience/mahle-jet-ignition/

Szóval azért van itt még potenciál a belső égésű motorok emissziójának csökkentésére.

Erről még régen hallani. A Mercedes F1 Hybrid rendszerével ( nem csak a belsőégésű motor, hanem az MGU_H és az MGU-K is) 50% fölé mentek. A rendszer amúgy azon alapul, hogy az előkamrából nagy nyomással kilövellő lángsugár sebessége nagyobb, mint benzin-levegő keverék frontszerűen égésének frontsebessége. Így felgyorsítható az égés anélkül, hogy komoly kopogás lépne fel.

de erről se nagyon hallottam, hogy bármelyik autóba beépítették volna, pedig már évekkel ezelőtt szériaérett volt:

https://totalcar.hu/magazin/technika/2015/07/21/kozvetlen_vizbefecskendezes_bmw/

A baj ezzel, hogy újabb karbantartási, töltési feladatot ad a tulajnak. A VW is (többek között) azért állt el az AdBlue adalékolástól (ezért bukott meg) mert az USA-ban AdBlue a benzinkutakon nem forgalmazható. Az AdBlue fogyasztás meg kb. az üzemanyag fogyasztás 3-5%-a, így a karbantartásközi (kb. 15000km) fedélzeti tároláshoz kb 50 literes AdBlue tatály kellett volna úgy, hogy az adalékot elvileg kb. 6 hónapig lehet károsodásmenetesen tárolni.
Amúgy az ilyen típusú kopogásmentesítést (belső hengertéri hűtés) egyébként alkalmazzák csak nem vízzel, hanem benzinnel (ami ugyan nem hűt olyan jól, de belső korróziót sem okoz és nem kell külön tárolni). A közvetlen befecskendezéses motorok általában a szívóütem kezdetén fecskendeznek be (kivéve a rétegzett üzemet) hogy homogenizálódjon a keverék. Ha kopogást észlel a rendszer, akkor kettéválasztja a benzinadagot. Egy részét a szívás kezdetén lövi be, hogy homogén keverék alakuljon ki, a második részt pedig a sűrítés végén, ami a benzin párolgásával némi hűtést ad a keveréknek. Hétköznapi literteljesítményhez ez bőven elég.
 
DB605 (ismerős? :D) MW50.

Hallottam már róla. ;)

mw-50-for-db-605-jpg.34352
 
Amatőrök... :cool:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
USA-ban vasútfotósok tízezrei szép nagy dugókat okoznak ahogy a felújított UP 4014-es Bigboy-t üldözik első útján (fénykorában ez a szépség 9.6 tonna szenet égetett el óránként a 26 tonnás készletből, a felújítás során sajnos átalakították olajtüzelésűre)

j34UAe2.jpg


ygoVbtu.jpg


YPWCMOU.jpg
 
Gázmotoroknál, többlépcsős turbófeltöltéssel, Miller-ciklussal, 12.5-ös kompresszióval a gyakorlati termikus hatásfok 46-51%.

Az szép. A különbség az lehet, hogy azok stacioner üzemben dolgoznak, nagyjából egyetlen munkaponton. Vagy tévedek?

Az F1 motorok nyilván nem elsősorban a hatásfokra vannak kihegyezve (így szóba sem jön Miller-, vagy Atkinson ciklus, mert a változtatható szelepvezérlés tiltott), a jó hatásfok csak "mellékterméke" a korlátozott felhasználható üzemanyagnak.
 
A gázmotorok jellemzően stacioner gépek, 1000 vagy 1500-as fordulatszámon operálnak, lehetőleg fixen, de a teljesítményük 50 százalékáig tartják a hatásfokukat.
 
Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy az a rengeteg vas, réz, ón stb. amit az elmúlt évezredekben kibányásztak és felhasználtak, hova a fenébe tűnt, és vajon mennyire lehetne újra hasznosítani (és most hagyjuk azt hogy ipari szinten valszeg olcsóbb újat kibányászni)?
 
Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy az a rengeteg vas, réz, ón stb. amit az elmúlt évezredekben kibányásztak és felhasználtak, hova a fenébe tűnt, és vajon mennyire lehetne újra hasznosítani (és most hagyjuk azt hogy ipari szinten valszeg olcsóbb újat kibányászni)?

Szerintem ami fémet kibányásztak az 1900-as évek előtt, az egyrészt a mai világban jelentéktelen mennyiség, másrészt mindet vagy újrahasznosították, vagy elkopott, vagy eltemették vagy elvesződött.
Csak az utóbbi pár évtizedben dobják szemétdombra a tönkrement vagy megunt dolgokat, mert olcsóbb újat bányászni és gyártani.
Régen pl. az ekéket addig használták amíg el nem kopott majd a maradékot újrahasznosították. Kardokat, egyéb fegyvereket meg gyakran eltemették a meghalt katonával vagy elveszett a harcmezőn.
Régen a fémek (is) sokkal értékesebb anyagok voltak annál, minthogy csak úgy kidobják, amikor már tönkrement az adott eszköz.
 
Szerintem ami fémet kibányásztak az 1900-as évek előtt, az egyrészt a mai világban jelentéktelen mennyiség, másrészt mindet vagy újrahasznosították, vagy elkopott, vagy eltemették vagy elvesződött.
Csak az utóbbi pár évtizedben dobják szemétdombra a tönkrement vagy megunt dolgokat, mert olcsóbb újat bányászni és gyártani.
Régen pl. az ekéket addig használták amíg el nem kopott majd a maradékot újrahasznosították. Kardokat, egyéb fegyvereket meg gyakran eltemették a meghalt katonával vagy elveszett a harcmezőn.
Régen a fémek (is) sokkal értékesebb anyagok voltak annál, minthogy csak úgy kidobják, amikor már tönkrement az adott eszköz.



Nem is volt az olyan rég, nagyszülők korában is felhasználtak mindent, szinte semmit nem dobtak ki.
 
Kardokat, egyéb fegyvereket meg gyakran eltemették a meghalt katonával vagy elveszett a harcmezőn.
Régen a fémek (is) sokkal értékesebb anyagok voltak annál, minthogy csak úgy kidobják, amikor már tönkrement az adott eszköz.
Ez a két állítás tökéletesen ellentmond egymásnak...
 
Ez a két állítás tökéletesen ellentmond egymásnak...

Ezek a kereszténység előtti Európában voltak jellemzők leginkább, a kard nagyon nagy értéket képviselt, csak a vagyonosak engedhették meg maguknak, az hogy eltemették velük vallási rituálé volt, amikben racionalitást mai szemmel ne keressünk. Az eltemetett fegyverei, ékszerek stb, mind az elhunyt gazdagságát mutatta. Az hogy a pórnépnek szög sem jutott, hát nagy ívben le...
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
Ez a két állítás tökéletesen ellentmond egymásnak...

Ezek a kereszténység előtti Európában voltak jellemzők leginkább, a kard nagyon nagy értéket képviselt, csak a vagyonosak engedhették meg maguknak, az hogy eltemették velük vallási rituálé volt, amikben racionalitást mai szemmel ne keressünk. Az eltemetett fegyverei, ékszerek stb, mind az elhunyt gazdagságát mutatta. Az hogy a pórnépnek szög sem jutott, hát nagy ívben le...

Ezért terjedt el olyan gyorsan a kereszténység, csak egy fadoboz meg egy fakereszt kellett a temetéshez.
 
Ez a két állítás tökéletesen ellentmond egymásnak...

Nem mond egymásnak ellen. A harcmezőn gyakran vesztek el fegyverek, pl. folyón, mocsarakon való átkelés esetén, vagy beletört a halottba a dárda, nyíl, stb. Ezeket aztán ásatásokon meg megtalálják.

Eltemették: mint ahogy Hunter85 is írta, akkoriban szokás volt, hogy a harcossal temették a fegyvereit, gondolom, kellett neki a túlvilágon (a hitük szerint).

Egyébként én pont ezen filóztam már párszor, hogy ez a szokás nagyon visszavetette a fejlődést akkoriban.
Amit egy ember nagy nehezen összegyűjtögetett élete során (nagyon kicsi volt a termelékenység és ezáltal a tőkefelhalmozás), azt nem az utódaira hagyta, hogy ők már ne a nulláról induljanak, hanem halálakor nagyrészt vele temették.
Ez főleg a lovasnomád népeknél volt durva, amikor náluk egy harcos meghalt, velük temették az összes fegyverüket, lovukat, stb. Lényegében mindent amiért életében megdolgozott (vagy inkább harcolt).
Na, mivelhogy a lovasnomádoknál szinte a teljes férfilakosság harcos volt, hiába kűzdöttek annyit életük során a nagy vagyonért (ami az ő esetükben leginkább fegyverekből, drága ruhákból és ékszerekből állt), az halálukkor szinte mind elveszett.
Ezek után nem is csoda, hogy annak ellenére, hogy sokkal erősebb és fejlettebb hadseregeket állítottak ki, az idők során technológiailag és gazdaságilag lemaradtak a többi néptől, hisz náluk nem volt tőkefelhalmozódás, ami megalapozhatta volna a következő generációk fejlődését.