Magyar történelem

http://www.magyarbajusz.hu/node/33?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201908
oreghonved_01.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz, phaidros, SilvioD and 3 others
A marha elkepzelheto hogy nem magyar eredetu szo. /de egy nagyon oregtol se hallottam egyebkent a marha szot :) max karomkodasba /oregasszonyoktol/ meg regen szitokszonak... A tehen es a bika vagy boju /borgyu./ uszo okor megnevezessel szoktak illetni... Pont a hasznositasa miatt nem igen hasznaltak gyujtofogalmat ra. Ez gyakori volt ellenpelda a baromfi... Az meg osszefoglalo...
A nyelvujitas sok vizet kavart... Ha a mai nyelvbol akar valaki eredeztni valamit az nem okes... /elnek meg a regi szavak csak mar kopik a hasznalatuk.../ egyebkent pesti/budai nyelvjaras lett elterjedve... Ugye ami egy olvaszto tegelye volt az orszagnak de cserebe az echte magyar sgavak hatterbe kerultek... /tobbek kozott finnugorositottak is.../ ma mar az beszel rosszul aki helyesen beszel :) sot le van nezve az aki magyarosabban beszel hogy elmaradott meg magyarul se tud stb.., mikozbe magyarabbul beszel mint a kimuvelt.,, a nyelvtan meg a csucsa a egesznek ... Ott aztan betettek a szabalyokkal a szabad nyelvnek..,,
 
Vicces is lett volna dedi szajabbol a szarvasmarha szot hallani de a marhan is csodalkoztam volna szerintem.... A marhaborre se azt mondta hogy marhabor hanem csak szimplan bor... Az volt a bor az osszes tobbi valamilyen bor vilt /de a marhabor csak siman bor./
 
Mondjuk dedoregapam nem volt agyonoktatva igy ugy mondott mindent ahogy azt az oregek tanitottak neki. /3 osztalya volt csak mert 4. Be uj tanitono jott egy falu beli fiatal tanito leany akit minden diak ismert azt parancsolgatni akart az oregnek es masodmagaval elvertek a leanyt hogy az mit parancsolgat nekik lusta leany dogozni se tud majd pont ra halgatnak :) azt kicsaptak /nem volt hulye az oreg csak nem tisztelte azt aki arra nem szolgalt meg./
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz
Ajánlom figyelmetekbe az alábbi könyvet:
pic_400x600_355.jpg

röviden a kötet a magyar történelemmel foglalkozik, egészen a középkorig. A kötet alapjául a saját magunkról írt feljegyzések szolgáltak, amely Nándorfehérvár elestekor török kézre került. Így török nyelvre fordították, majd törökről vissza nemrégiben. Éppen ezért nehézkes az olvasása (pl. a kronológia kettős, hol Krisztus szerint, hol a teremtéstől számított van megadva), gyakori török-iszlám verslábakkal tagolt, illetve a mára megsemmisült települések és helynevek azonosítása sem egyszerű.
Viszont végre sok -számomra ellentmondásos- cselekmény kontextusba helyeződik, amely a mai genetikus antropológiával eléggé egybevág azon mondakörrel, amelyet eddig hajlamosak voltak "mesének" titulálni (avagy Erdélyben maradott székelyek hun kapcsolata Aladár révén, vagy a magyarság Szittyaként való emlegetése Csaba révén, esetleg a mongol invázió durvaságának alapja és oka).
Nincs kommentárral teletűzdelve és megszakítva.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55, blitzkrieg and megazez
Szittya said:
A nyelvujitas sok vizet kavart...
Kattints ide a kinyitáshoz...
Hát, én ebben azért kételkedem. Több 1800-as évekbeli, falusi levelet olvastam. Nehezen tudom elképzelni, hogy mind térben és időben annyira áthatott volna a nyelvújítás és mind szinte teljesen értelmezhető, esetleg a latin titulusok és szakszavak képezhetnek néha némi fejtörést. Igaz, ezen levelek esetében nem volt akkora mértékű nyelvjárás, tájszólás. De a korábbi korok magyarnyelvű írásai is teljesen jól értelmezhetőek.
 
Szittya said:
A nyelvujitas sok vizet kavart... Ha a mai nyelvbol akar valaki eredeztni valamit az nem okes... /elnek meg a regi szavak csak mar kopik a hasznalatuk.../ egyebkent pesti/budai nyelvjaras lett elterjedve... Ugye ami egy olvaszto tegelye volt az orszagnak de cserebe az echte magyar sgavak hatterbe kerultek... /tobbek kozott finnugorositottak is.../
Kattints ide a kinyitáshoz...
Hát speciel az első valamirevaló nyelvemlékünkben, a Halotti beszéd és könyörgésben alapvetően csak a finnugor eredetű szókincsünk érthető a mai beszélő számára*. :)

*meg néhány korai jövevényszó, mint az iráni ahszin, ami a HBK-ban még mint ȧhszin szerepel, de mi már asszonynak ejtjük
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz
Ertelmezheto mert nem sikerult a regi szavakat kitorolni.. Megmaradt a hasznalatba a regi szavak so resze.../jobban mondva ismered a szot de mar nem hasznalod a minden napokba./ hala a videken elmaradott oktatasnak.../szerintem azal se volt semmi gond hogy eggyesek a falujuk hatarat nem leptek at az csak annak bizonyiteka hogy jo dolguk volt es nem volt szukseg arra hogy elkoricaljanak./
 
Szittya said:
Vicces is lett volna dedi szajabbol a szarvasmarha szot hallani de a marhan is csodalkoztam volna szerintem.... A marhaborre se azt mondta hogy marhabor hanem csak szimplan bor... Az volt a bor az osszes tobbi valamilyen bor vilt /de a marhabor csak siman bor./
Kattints ide a kinyitáshoz...
Bűr. Nem bőr. Marhabűr. 900-as évek után már marháztak, de azon bellü meg is vót mindenik különböztetve. :D Ki mivel foglalkozik, annak sokféle nevet ad.
 
rappali_ said:
Ajánlom figyelmetekbe az alábbi könyvet:
pic_400x600_355.jpg

röviden a kötet a magyar történelemmel foglalkozik, egészen a középkorig. A kötet alapjául a saját magunkról írt feljegyzések szolgáltak, amely Nándorfehérvár elestekor török kézre került. Így török nyelvre fordították, majd törökről vissza nemrégiben. Éppen ezért nehézkes az olvasása (pl. a kronológia kettős, hol Krisztus szerint, hol a teremtéstől számított van megadva), gyakori török-iszlám verslábakkal tagolt, illetve a mára megsemmisült települések és helynevek azonosítása sem egyszerű.
Viszont végre sok -számomra ellentmondásos- cselekmény kontextusba helyeződik, amely a mai genetikus antropológiával eléggé egybevág azon mondakörrel, amelyet eddig hajlamosak voltak "mesének" titulálni (avagy Erdélyben maradott székelyek hun kapcsolata Aladár révén, vagy a magyarság Szittyaként való emlegetése Csaba révén, esetleg a mongol invázió durvaságának alapja és oka).
Nincs kommentárral teletűzdelve és megszakítva.
Kattints ide a kinyitáshoz...
De hol lehet ezt megtalálni?
 
phaidros said:
Hát, én ebben azért kételkedem. Több 1800-as évekbeli, falusi levelet olvastam. Nehezen tudom elképzelni, hogy mind térben és időben annyira áthatott volna a nyelvújítás és mind szinte teljesen értelmezhető, esetleg a latin titulusok és szakszavak képezhetnek néha némi fejtörést. Igaz, ezen levelek esetében nem volt akkora mértékű nyelvjárás, tájszólás. De a korábbi korok magyarnyelvű írásai is teljesen jól értelmezhetőek.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Gondolom kellett vagy 3 generáció hogy kikopjon ez-az, vagy épp rögzüljön.
 
Szittya said:
azal se volt semmi gond hogy eggyesek a falujuk hatarat nem leptek at az csak annak bizonyiteka hogy jo dolguk volt es nem volt szukseg arra hogy elkoricaljanak
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ez a falu határát se lépték át is szép mítosz, közben meg szerintem a valóságot nem fedi. Most így visszagondolva nem is emlékszem olyan olvasmányomra, ahol az emberek ne kóricáltak volna.
 
Jah,dehogy volt jó dolguk, olyan csórók voltak hogy nem mentek sehova, meg nem is értek rá nagyon az állatok miatt, és nem mindig a saját állataik miatt. Szomszédos településekre átjártak ezért azért, de ennyi. Ha nagyon szegények voltak a gyerekeket valami inasnak vagy szobalánynak, cselédnek adták odébb valahol ha össze tudták kuporgatni az útra valót, csak hogy ne kelljen etetni.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
Szittya said:
A marha elkepzelheto hogy nem magyar eredetu szo. /de egy nagyon oregtol se hallottam egyebkent a marha szot :) max karomkodasba /oregasszonyoktol/ meg regen szitokszonak... A tehen es a bika vagy boju /borgyu./ uszo okor megnevezessel szoktak illetni... Pont a hasznositasa miatt nem igen hasznaltak gyujtofogalmat ra. Ez gyakori volt ellenpelda a baromfi... Az meg osszefoglalo...
A nyelvujitas sok vizet kavart... Ha a mai nyelvbol akar valaki eredeztni valamit az nem okes... /elnek meg a regi szavak csak mar kopik a hasznalatuk.../ egyebkent pesti/budai nyelvjaras lett elterjedve... Ugye ami egy olvaszto tegelye volt az orszagnak de cserebe az echte magyar sgavak hatterbe kerultek... /tobbek kozott finnugorositottak is.../ ma mar az beszel rosszul aki helyesen beszel :) sot le van nezve az aki magyarosabban beszel hogy elmaradott meg magyarul se tud stb.., mikozbe magyarabbul beszel mint a kimuvelt.,, a nyelvtan meg a csucsa a egesznek ... Ott aztan betettek a szabalyokkal a szabad nyelvnek..,,
Kattints ide a kinyitáshoz...

A jószág szót használták mint gyűjtőnév a lóra, tehénre, bikára, stb.
Ez a szó jelentette a vagyont is. Valószínűleg a marha szó azután kezdte háttérbe szorítani, hogy ez vált a legfőbb exportcikkünkké, és nagyrészt a németekhez ment.
 
Az érdekelne hogy a honfoglalás előtti hun-avar-magyar seregek ismerték és használták-e a számszeríjat.
Illetve van-e magyar nyelvű szakirodalma a fent említett népek ostromeszközeinek és ostromtechnikáinak?
 
Toltes epiteserol, fal mellett nagy tuz csinalasarol van emlites a mondakban. Annyira azert nem volt komoly fala minden telepulesnek csak egy egy varosnak volt ko fala, ami eleg magas es vastag is volt akoriban. 1000 elott varak nem nagyon voltak, ha voltak is kisebb taborok eroditesek azok joreszt fold-fa kombinaciok voltak. Szoval annyira komoly ostromot nem igenyeltek. Felgyujtottak a falakat es kesz. Pannoniaban ha kb feltucat varosnak voltak ko falai, azok is a birodalom bukasa utan leomlottak es utana fabol epultek ujja, majd csak 1200 korul kezdenek ujra kobol felepulni zommel. Dunatol keletre meg meg annyi sem. Roma es Konstantinapoly volt a ket legerosebb falu varos akkoriban. A szamszerijat ismerhettek, vagyis tudtak hogy mi az, kina es a romaiak mar akkoriban hasznaltak. Viszont a lovasnomad harcmodorhoz nem passzolt szerintem sehogy, igy nem terjedt el. A lovasok szamara megfelelo szamszerij majd csak az 1300-as evek korul kezd elterjedni de jobbara akkor is csak nyugaton az Alpokon tul.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat and Ettemlevest
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back