[BIZTPOL] Kína

[Python]

 

[gacsat]

https://twitter.com/i/web/status/1194170748945911808

 

[Python]

Az egyetemi kampuszok is hongkongi tüntetéssorozat hadszíntereivé váltak a Guardian cikke szerint. Szerdán szinte teljesen lebénult a város, több száz irodai dolgozó ebédidőben a Central nevű üzleti negyed utcáira vonult. A demonstrálók téglákat szórtak szét az utakon és olyan szlogeneket skandáltak, mint például hogy ne lőjetek a fiataljainkra!
Teljes káosz Hongkongban: íjjakkal és nyilakkal fegyverkeznek az egyetemisták

 

[Python]

 

[Python]

Hat hónapja tartanak a tüntetések Hongkongban, de az elmúlt pár napban elszabadult a pokol. Az indulatokat főleg egy 22 éves egyetemista, Chow Tsz-lok halála korbácsolta föl. A diák még november 3-án, az összecsapások közben zuhant egy parkolóház harmadik emeletéről a másodikra. A tüntetők szerint a rendőrség megakadályozta, hogy a mentők időben ellássák és kórházba szállítsák a fiút, aki súlyos fejsérülést szenvedett, és öt nap után, a kórházban belehalt sérüléseibe.
Gyerekeket motoznak meg, terhes nőt vernek a hongkongi rendőrök, de Kína szerint a tüntetők a terroristák

 

[kacsacsor]

Hongkong: tüzelőanyag bekészítve.

https://twitter.com/i/web/status/1194437101825093633

 

[Python]

„Ez az utolsó esélyünk, mondták tényszerűen (a tüntetők). Ha feladjuk, semmi nem marad köztünk és Kína között. Aztán Hszincsiangról beszéltek, és arról, mit művelt ott Kína az ujgur kisebbséggel. Sok tüntetőt hallottam az ujgurokról beszélni az elmúlt hónapokban. Kína lehet, hogy példát akart statuálni azzal a területtel, de a hongkongiak éppen az ellenkező következtetést vonták le ebből - hogy teljes erővel ellen kell állni, mert ha egyszer veszítesz, az katasztrófát jelent a népednek, és a világ nem fog törődni ezzel.”
Az ujgurok példája kísérti a hongkongi tüntetőket, ezért tudják, hogy nem adhatják fel

 

[Python]

 

[Python]

Az elmúlt öt napban szinte megállt az élet Hongkongban. Az elmúlt napokban már olyan súlyos összecsapások volt a tüntetők és a rendőrök között, hogy részben leállt a tömegközlekedés, bezártak az iskolák, az utakat barikádok, téglahalmok zárják el. Olyan pontra jutott az öt hónappal ezelőtt kezdődött tiltakozáshullám, hogy kizárt, hogy a kedélyek csak úgy maguktól lecsillapodnának. Hamarosan el kell dőlnie, merre tart Hongkong, teret engednek-e a tiltakozók követeléseinek, és elindulnak a nyugati demokrácia irányába, vagy akár a hadsereg bevetésével, akár a demokrácia lassú, de biztos leépítésével Kína teljesen átveszi a hatalmat a város felett.
Hongkongban az elmúlt napokban már valóságos állóháború alakult ki a rendőrök és a lakosság között, és most jött el az a pont, ahonnan szinte biztosan nincs visszaút. A tüntetők a rendőri túlkapások miatt elszántabbak, mint valaha, és a lakosság többségének támogatását is maguk mögött tudhatják, bármennyire is szeretne mást sugallni a kínai propaganda. Hongkong utcáin barikádok sorakoznak, az egyetemek kampuszai átváltoztak a tüntetők főhadiszállásává. Itt készülnek a Molotov-koktélok, és - mivel a kantin is bezárt - itt főznek egymásra a diákok.
Hongkong: innen már nemigen van visszaút

 

[Bleroka]

„Ez az utolsó esélyünk, mondták tényszerűen (a tüntetők). Ha feladjuk, semmi nem marad köztünk és Kína között. Aztán Hszincsiangról beszéltek, és arról, mit művelt ott Kína az ujgur kisebbséggel. Sok tüntetőt hallottam az ujgurokról beszélni az elmúlt hónapokban. Kína lehet, hogy példát akart statuálni azzal a területtel, de a hongkongiak éppen az ellenkező következtetést vonták le ebből - hogy teljes erővel ellen kell állni, mert ha egyszer veszítesz, az katasztrófát jelent a népednek, és a világ nem fog törődni ezzel.”
Az ujgurok példája kísérti a hongkongi tüntetőket, ezért tudják, hogy nem adhatják fel

Nem nagyon lett megemlítve az egyik legfontosabb játékos Tajvan,akik lélegzetvisszafojtva nézik az eseményeket.

Ha Peking vérbe fojtja a tiltakozásokat,akkor 100 évre kizár bármilyen,közeledést Tajvan-ál,és a Tajvani Kína barát erők is lehúzhatják magukat a porcelánon.

Hon kong gazdasági szerepe valóban marginális lett,csak azt felejtik el hozzátenni,hogy továbbra is Kína fő pénzügyi központja Hon kong.

A Kínába befektetni szándékozó külföldiek,Honkongon keresztül intézik a pénzügyeket,senki sem olyan hülye,hogy a pénzét egy kínai kommunista bankba betegye.

 

[Python]

 

[Horizon]

 

[Python]

 

[Python]

Újabb heves összecsapások törtek ki Hongkongban a tüntetők és a rendőrség között, a fő csatatér a Hong Kong Egyetem egyetemvárosa, a kormányellenes csoportok egyik főhadiszállása. A terjedő erőszak miatt a külföldiek tömegesen menekülnek el a városállamból, a brit egyetemek is egymás után szólítják fel a hazatérésre a Hongkongban cserediákként tanuló egyetemistáikat.
Hongkong végleg elsüllyedhet az erőszakban

 

[Python]

Kínai hivatalnokok juttattak el a New York Times-hoz 403 oldalnyi belső dokumentumot, amik a Kínában, főleg Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségek átnevelőtáborairól szólnak. Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból, valószínűleg az mozgathatta a szivárogtatókat, hogy a kínai vezetés legmagasabb szintjén lévők minél nehezebben tudják elhárítani maguktól a felelősséget. A dokumentumokból kitűnik az is, hogy a kormányzat belső dokumentumokban elismerte, hogy az átnevelőtáborok családokat szakítanak szét, és sok más módon is brutálisan beleavatkoznak a kínai muszlimok életébe. Kiderül emellett, hogy a kínai közigazgatásban több hivatalnok is ellenezte a táborok felállítását éppen azok embertelensége miatt.

Míg a kínai kormány nemzetközi téren és országon belül is arról beszélt, hogy a muszlim kisebbségekkel kapcsolatos új programjai csak szelíd kísérletek a politikai és vallási szélsőségek megfékezésére, valamint arra szolgálnak, hogy a kínai muszlimok könnyebben kapjanak munkát, és illeszkedjenek be a társadalomba, a dokumentumok szerint nagyon is jól tudták, mennyire drasztikusak a programok és milyen súlyos következményekkel járnak.

Az iratokban nemcsak arról számolnak be, hogyan visznek el szülőket a gyerekeik mellől, de arról is, hogy sok környéken nem maradt elég munkás ahhoz sem, hogy learassák a terményt, hiszen mindenkit táborokba zártak. Eközben a kormányzati propaganda azt harsogta, hogy az emberek legyenek hálásak a kormány segítségéért.

A dokumentumok szerint az átnevelőtáborok és a többi, drasztikus lépés megalapozása személyesen Hszi Csin-ping elnöktől és pártvezetőtől jött, aki 2014 áprilisában Hszincsiang tartományba látogatva több zárt körű beszédet is tartott helyi hivatalnokoknak. A beszédek gyújtó hangját magyarázza az is, hogy a látogatás előtti napokban ujgur szélsőségesek 150 embert késeltek meg egy vonatállomáson, 31 embert meg is öltek.
403 oldalnyi, az ujgur átnevelőtáborokat leleplező, titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz

 

[Horizon]

Kínai hivatalnokok juttattak el a New York Times-hoz 403 oldalnyi belső dokumentumot, amik a Kínában, főleg Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségek átnevelőtáborairól szólnak. Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból, valószínűleg az mozgathatta a szivárogtatókat, hogy a kínai vezetés legmagasabb szintjén lévők minél nehezebben tudják elhárítani maguktól a felelősséget. A dokumentumokból kitűnik az is, hogy a kormányzat belső dokumentumokban elismerte, hogy az átnevelőtáborok családokat szakítanak szét, és sok más módon is brutálisan beleavatkoznak a kínai muszlimok életébe. Kiderül emellett, hogy a kínai közigazgatásban több hivatalnok is ellenezte a táborok felállítását éppen azok embertelensége miatt.

Míg a kínai kormány nemzetközi téren és országon belül is arról beszélt, hogy a muszlim kisebbségekkel kapcsolatos új programjai csak szelíd kísérletek a politikai és vallási szélsőségek megfékezésére, valamint arra szolgálnak, hogy a kínai muszlimok könnyebben kapjanak munkát, és illeszkedjenek be a társadalomba, a dokumentumok szerint nagyon is jól tudták, mennyire drasztikusak a programok és milyen súlyos következményekkel járnak.

Az iratokban nemcsak arról számolnak be, hogyan visznek el szülőket a gyerekeik mellől, de arról is, hogy sok környéken nem maradt elég munkás ahhoz sem, hogy learassák a terményt, hiszen mindenkit táborokba zártak. Eközben a kormányzati propaganda azt harsogta, hogy az emberek legyenek hálásak a kormány segítségéért.

A dokumentumok szerint az átnevelőtáborok és a többi, drasztikus lépés megalapozása személyesen Hszi Csin-ping elnöktől és pártvezetőtől jött, aki 2014 áprilisában Hszincsiang tartományba látogatva több zárt körű beszédet is tartott helyi hivatalnokoknak. A beszédek gyújtó hangját magyarázza az is, hogy a látogatás előtti napokban ujgur szélsőségesek 150 embert késeltek meg egy vonatállomáson, 31 embert meg is öltek.
403 oldalnyi, az ujgur átnevelőtáborokat leleplező, titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz

Nem tudom miért mondjátok, a táborba zárt férjek helyére kínai dublőrt küld a jóságos állam, hogy mégse maradjon hidegen a hitvesi ágy, ez igazán kedves nem?
https://www.businessinsider.com/china-uighur-monitor-home-shared-bed-report-2019-11

 

[DINAMO]

Kínai hivatalnokok juttattak el a New York Times-hoz 403 oldalnyi belső dokumentumot, amik a Kínában, főleg Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségek átnevelőtáborairól szólnak. Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból, valószínűleg az mozgathatta a szivárogtatókat, hogy a kínai vezetés legmagasabb szintjén lévők minél nehezebben tudják elhárítani maguktól a felelősséget. A dokumentumokból kitűnik az is, hogy a kormányzat belső dokumentumokban elismerte, hogy az átnevelőtáborok családokat szakítanak szét, és sok más módon is brutálisan beleavatkoznak a kínai muszlimok életébe. Kiderül emellett, hogy a kínai közigazgatásban több hivatalnok is ellenezte a táborok felállítását éppen azok embertelensége miatt.

Míg a kínai kormány nemzetközi téren és országon belül is arról beszélt, hogy a muszlim kisebbségekkel kapcsolatos új programjai csak szelíd kísérletek a politikai és vallási szélsőségek megfékezésére, valamint arra szolgálnak, hogy a kínai muszlimok könnyebben kapjanak munkát, és illeszkedjenek be a társadalomba, a dokumentumok szerint nagyon is jól tudták, mennyire drasztikusak a programok és milyen súlyos következményekkel járnak.

Az iratokban nemcsak arról számolnak be, hogyan visznek el szülőket a gyerekeik mellől, de arról is, hogy sok környéken nem maradt elég munkás ahhoz sem, hogy learassák a terményt, hiszen mindenkit táborokba zártak. Eközben a kormányzati propaganda azt harsogta, hogy az emberek legyenek hálásak a kormány segítségéért.

A dokumentumok szerint az átnevelőtáborok és a többi, drasztikus lépés megalapozása személyesen Hszi Csin-ping elnöktől és pártvezetőtől jött, aki 2014 áprilisában Hszincsiang tartományba látogatva több zárt körű beszédet is tartott helyi hivatalnokoknak. A beszédek gyújtó hangját magyarázza az is, hogy a látogatás előtti napokban ujgur szélsőségesek 150 embert késeltek meg egy vonatállomáson, 31 embert meg is öltek.
403 oldalnyi, az ujgur átnevelőtáborokat leleplező, titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz

Es a kinaiak ezt fogjak tenni MINDEN mas kisebbseggel nemzetiseggel amelyik nekik nem tetszik. Minnelmagasabbra emelkednek minnel erosebbek lesznekannal tobben fognak szivni miattuk. Csakugy mint a nacik meg a komunistak eseteben.

Nem kene oket nagyon tamogatni meg ha az USA sem egy szent mert azert hatalmas a kulonbseg.

 

[BiancoGasto]

Es a kinaiak ezt fogjak tenni MINDEN mas kisebbseggel nemzetiseggel amelyik nekik nem tetszik. Minnelmagasabbra emelkednek minnel erosebbek lesznekannal tobben fognak szivni miattuk. Csakugy mint a nacik meg a komunistak eseteben.

Nem kene oket nagyon tamogatni meg ha az USA sem egy szent mert azert hatalmas a kulonbseg.

Milyen sokáig halgattuk a Kina a békés óriás dumát. A Southfront Youtube csatornáján mondtak egy érdekeset. Kína sok 3. világbeli országba befektet,támogatja a helyi rezsimet, de még nem mutatta meg,hogy képes kiálni melletük katonailag is. Úgy értve,hogy Kínátol távol is képes beavatkozni, katonai erejét latba vetni,mint az USA vagy az Orosz Konföderáció. Elgondolkodtató instabil régiókban lévő országok szemszögéből.

 

[Horizon]

Milyen sokáig halgattuk a Kina a békés óriás dumát. A Southfront Youtube csatornáján mondtak egy érdekeset. Kína sok 3. világbeli országba befektet,támogatja a helyi rezsimet, de még nem mutatta meg,hogy képes kiálni melletük katonailag is. Úgy értve,hogy Kínátol távol is képes beavatkozni, katonai erejét latba vetni,mint az USA vagy az Orosz Konföderáció. Elgondolkodtató instabil régiókban lévő országok szemszögéből.

Vagy csak nem akarja elkövetni ugyanazt a hibát mint az USA.

 

[rejsz felügyelő]

Minnelmagasabbra emelkednek minnel erosebbek lesznekannal tobben fognak szivni miattuk.

Nem olvastál el még egyetlen történelem könyvet sem?

meg ha az USA sem egy szent

Nem hát.

mert azert hatalmas a kulonbseg.

A kínai módszer valóban gyorsabb és hatékonyabb.