Páncéltörő rakéták, páncéltörő gránátok

[Törölt tag]

Szlovákia is a Spikot választotta.
"..The Slovak Ministry of Defence has signed a contract with Eurospike (a European Joint Venture between Rafael Advanced Defence Systems Ltd., Diehl Defence and Rheinmettal Electronics) for the supply of the advanced 5th generation SPIKE LR2 ATGM and dismounted advanced ICLU launchers (Integrated Control Launch Units). The procurement was carried out through the NATO Support & Procurement Agency (NSPA).."
Darabszámot nem mondanak de majd kiderül...

 

[rejsz felügyelő]

Type 96 MMPM, japán gyártású nagy hatótávolságú páncéltörő rakéta.

 

[Törölt tag]

Type 96 MMPM, japán gyártású nagy hatótávolságú páncéltörő rakéta.

Felettéb érdekesen néz ki a rakéta orra.
Ha jól látom akkor ez is egy Hellfirehez hasonló aerodinamikai kialakítású de MMW, SAL, és talán EO/ IR irányítású

 

[rejsz felügyelő]

Felettéb érdekesen néz ki a rakéta orra.
Ha jól látom akkor ez is egy Hellfirehez hasonló aerodinamikai kialakítású de MMW, SAL, és talán EO/ IR irányítású

Elnézést siettem, nem néztem rendesen utána a képeknek.

Kis korrekció: az általam bemásolt képekből a legalsó

becsületes neve a Type 96 Multi-Purpose Missile System. Ezt -ahogy a neve is mutatja- 1996-ban rendszeresítették, földfelszíni(harckocsik, kommunikációs pontok, lőszerszállító járművek, stb.), lassú légi(helikopterek) és vízi(partraszállító csónakok, úszó harcjárművek) célpontok ellen.
160mm átmérő, 2m hossz, kb. 25km hatótáv, 60kg össztömeg. Az orrban kettős(IIR/EO) kamera van, az operátor monitorjára száloptikás kábelen jut el az érzékelők képe, azon keresztül irányítja a rakétát(track via missile).

A többi képen szereplő rendszer Middle range Multi-Purpose Missile néven fut.

2009-ben állt hadrendbe, kisebb, könnyebb és olcsóbb mint a Type 96.
Kétféle irányítási mód lehetséges, SALH vagy IIR/EO önirányítás, utóbbit csak a képek alapján sejtem hogy rádiós datalinkkel. Látható hogy mindegyik jármű rendelkezik irányzó rendszerrel így önállóan is tudnak tevékenykedni.
Főbb adatok: 26kg tömeg, 140mm átmérő, 1,4m hossz, 10km hatótáv.

A Type 96 a szerb ALAS illetve a brazil FOG-MPM rendszerekhez hasonló, az MRMP pedig a Spike ER-hez, annyi különbséggel hogy nem indítható állványról, cserébe kétféle irányítással rendelkezik.

 

[Roni]

Nincs semmi extra csak Kina leszállította az első( ismeretlen ) megrendelőnek a javelin szerű cuccot .

 

[boki]

Amikor egy madár megsemmisíti a TOW rakétát

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[fishbed]

A madár taran fajhoz tartozott.

 

[Törölt tag]

A Lockheed-Raytheon páros elkezdte gyártani a Javelin legújabb "F" modelljét (FGM-148F).
Az első vevő úgy tűnik Lengyelország lesz (180 rakéta - 79 indító modul - $100 millió)
Az F modell annyiban különbözik a korábbi verzióktól hogy:
- egy fejlettebb harci része van ami egyrészt hatékony az ERA páncélok ellen is, másrészt fokozott repeszhatása van a puhább célok ellen;
- az indító könnyebb;
- növelték a célbefogás pontosságát

Az ARMY 2100 F modellt rendelt amivel a régi FMG-148E (Block 1) rakétákat cserélik.
A 2021 es költségvetési évben ebből 771 db valósul meg $210 millióért.

 

[Galthran]

az érdekelne hogy a track-via-missile és a man-in-the-loop között van-e különbség. az elsőről tudom hogy azt jelenti: a rakéta kameráján keresztül jelöli ki a célpontot a kezelő, a második miben különbözik ?

 

[molnibalage]

az érdekelne hogy a track-via-missile és a man-in-the-loop között van-e különbség. az elsőről tudom hogy azt jelenti: a rakéta kameráján keresztül jelöli ki a célpontot a kezelő, a második miben különbözik ?

Öööö, totális tévedés.

A TVM azt a légvédelmi rakéták használják. TVM pl. a Patriot. Lásd a Haditechnikai összefoglalót. Minden fegyver minden fő vezérlési formája benne van.

A Man in the loop volt a GBU-15 és AGM-130.

 

[Törölt tag]

az érdekelne hogy a track-via-missile és a man-in-the-loop között van-e különbség. az elsőről tudom hogy azt jelenti: a rakéta kameráján keresztül jelöli ki a célpontot a kezelő, a második miben különbözik ?

Egy másik magyarázat aztán majd eldöntöd melyik az érthetőbb...
A TVM nél a felállás a következő:
Van egy földi radaràllomás ami besugározza a célt. A rakétán a SAR irányításhoz hasonlóan van egy passzív radar ami veszi a célról visszaverődő jeleket.
Itt jön viszont a különbség: a kormàny parancsokat TVM-nél nem a rakétán elhelyett számítógép dolgozza ki (mint a SAR nál) hanem a vett jeleket a rakéta egy datalinken visszasugározza a földre, ahol ez alapján egy nagyobb számítógépen kidolgozzák a kormány parancsokat, amit szintén a datalinken visszaküldenek a rakétára.

A MILoop irányításnál konkrétan egy homo sapiens figyeli a rakéta orrában lévő EO/IR szenzoron keresztül a célt és ha kell korrigál, új célpontot jelöl ki vagy ha felismeri hogy barátot készül kilőni akkor elirányítja a rakétátva cèlról.
Az adatkapcsolat a rakéta és az irányító között lehet üvegszál vagy RF

 

[boki]

Vojennaja prijomka vasárnapi adása: Kornet, a tankgyilkos.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[boki]

Drón lelövése Kornettel (a videóból)

 

[Galthran]

Öööö, totális tévedés.

A TVM azt a légvédelmi rakéták használják. TVM pl. a Patriot. Lásd a Haditechnikai összefoglalót. Minden fegyver minden fő vezérlési formája benne van.

A Man in the loop volt a GBU-15 és AGM-130.

Egy másik magyarázat aztán majd eldöntöd melyik az érthetőbb...
A TVM nél a felállás a következő:
Van egy földi radaràllomás ami besugározza a célt. A rakétán a SAR irányításhoz hasonlóan van egy passzív radar ami veszi a célról visszaverődő jeleket.
Itt jön viszont a különbség: a kormàny parancsokat TVM-nél nem a rakétán elhelyett számítógép dolgozza ki (mint a SAR nál) hanem a vett jeleket a rakéta egy datalinken visszasugározza a földre, ahol ez alapján egy nagyobb számítógépen kidolgozzák a kormány parancsokat, amit szintén a datalinken visszaküldenek a rakétára.

A MILoop irányításnál konkrétan egy homo sapiens figyeli a rakéta orrában lévő EO/IR szenzoron keresztül a célt és ha kell korrigál, új célpontot jelöl ki vagy ha felismeri hogy barátot készül kilőni akkor elirányítja a rakétátva cèlról.
Az adatkapcsolat a rakéta és az irányító között lehet üvegszál vagy RF

ó, engem félrevezettek! de fentebb is rosszul írták ezek szerint
tehát a manin the loop az amire én gondoltam, ezek szerint ezzel a módszerrel akár egy domb mögötti területre is lőhetek anélkül hogy rálátnék az ottani célpontokra?

a spike rakétákon kívül tudja még ezt valamelyik?

 

[Törölt tag]

ó, engem félrevezettek! de fentebb is rosszul írták ezek szerint
tehát a manin the loop az amire én gondoltam, ezek szerint ezzel a módszerrel akár egy domb mögötti területre is lőhetek anélkül hogy rálátnék az ottani célpontokra?

a spike rakétákon kívül tudja még ezt valamelyik?

Igen a Spikekkal meg lehet csinálni hogy olyan célpontra lősz amit nem látsz.
Ezt a képességet egy másik kifejezés jelöli: fire-on-grid target. A rakétát egy kezelő által nem látott de a hatósugáron belül lévő földrajzi koordinátára indítják ami igen, lehet egy domb mögött is.
A végfázisban persze itt is benne van a kezelő aki pontosítja a célt, vagy új felbukkanó célpontot jelòl ki, vagy elirányítja a rakétát a célról.
A Spikon kívül a Francia MMP is tudja ezeket de a Spike egy fegyver család amelynek a kicsi kommandós vàltozattól a 30 km-es nagy hatótávolságú változatig több tagja van.

 

[Pocok75]

Drón lelövése Kornettel (a videóból)

Mekkora haditett két oszlop közé kifeszített, mozdulatlan drónt ledurrantani egy ilyen rakétával?? Ezt egy mesterlövész puskával is leszedik, akkor már az is jó lesz drónok ellen?? Fejvakarós emoji!

 

[tarzaan]

Igen a Spikekkal meg lehet csinálni hogy olyan célpontra lősz amit nem látsz.
Ezt a képességet egy másik kifejezés jelöli: fire-on-grid target. A rakétát egy kezelő által nem látott de a hatósugáron belül lévő földrajzi koordinátára indítják ami igen, lehet egy domb mögött is.
A végfázisban persze itt is benne van a kezelő aki pontosítja a célt, vagy új felbukkanó célpontot jelòl ki, vagy elirányítja a rakétát a célról.
A Spikon kívül a Francia MMP is tudja ezeket de a Spike egy fegyver család amelynek a kicsi kommandós vàltozattól a 30 km-es nagy hatótávolságú változatig több tagja van.

Az MBDA-nak is van mindenféle kategóriájú cucca, csak nem ugyanúgy nevezik őket.

Szerintem a japóknak is, ők meg ugye nem exportálnak.

 

[Robur]

Igen a Spikekkal meg lehet csinálni hogy olyan célpontra lősz amit nem látsz.
Ezt a képességet egy másik kifejezés jelöli: fire-on-grid target. A rakétát egy kezelő által nem látott de a hatósugáron belül lévő földrajzi koordinátára indítják ami igen, lehet egy domb mögött is.
A végfázisban persze itt is benne van a kezelő aki pontosítja a célt, vagy új felbukkanó célpontot jelòl ki, vagy elirányítja a rakétát a célról.
A Spikon kívül a Francia MMP is tudja ezeket de a Spike egy fegyver család amelynek a kicsi kommandós vàltozattól a 30 km-es nagy hatótávolságú változatig több tagja van.

Az nem az NLOS képesség?

 

[Törölt tag]

Az nem az NLOS képesség?

De.
Az NLOS az annyit jelent hogy Non Line of Sight vagyis hogy a indításkor a célpont kívül esik a látómezőn.
Meg mondhatjuk hogy azt is hogy a Spike LOAL - lock-on after launch - képes.
A lényeg hogy a rakétát egy indításkor nem látható koordinátára irányítják (oda ahol a célpontot sejtik...) és a kezelő amikor megpillantja a célt a rakéta szenzorán akkor befogja azt és a becsapódásig szépen nyomon követi, korrigálja a rakétát.
Az adatkapcsolat lehet üveg kábel vagy RF.

 

[boki]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása