[BIZTPOL] Amerikai Egyesült Államok, Kanada

amerikaban sem tudtak a kereket..

De létrehoztak birodalmakat, fejlett tarsadalmakat. A varosaikat a spanyolok is csodaltak.

igen, de ezt mind ugy hogy total szetkurtak a kornyeket es amikor kifogytak az eroforasok a legtobb civilizacio tonkrement mert nem volt eleg kaja meg viz a 100.000 lakosanak.

az az 1-2 ami meg valahogy tartotta magat, azoknak meg az europaiak beuttek az utolso szoget a koporsoba.

az europaiak azert is lettek azok akik, mert a legjobban tudtak gazdalkodni az eroforasokkal vilagon (ebbe bane van a terv is hogy elvagyek masoktol).
 
Amúgy vannak Afrikaban is kobol keszult varosok maradvanyai, de nem nagyon tudunk arról kik, milyen kultúra lehetett. Ezek a gyarmatosítók érkezésekor mar csak romok voltak.
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
amerikaban sem tudtak a kereket..

De létrehoztak birodalmakat, fejlett tarsadalmakat. A varosaikat a spanyolok is csodaltak. Igaz ezek valamiert Del Amerikaban jottek letra, Eszakon megmaradtak a torzsi szervezodesek.
Jared Daemond
-Háborúk,járványok technikák
-Ősszeomlás
2könyve is ezzel foglalkozik az ürgének.Mondjuk erősen ökologiai szemléletüek,de hát ökológus a manus
 
  • Tetszik
Reactions: sandman and enzo
A hozzászólásodra reagálva, és csak nagyon zárójelben és lehet emiatt nyugodtan rasszistázni, de azért abba egy ici - picit bele kellene gondolni, hogy miért Európa "hódította meg" Afrikát annak idején és nem fordítva? Nyilván a rabszolgaság egy szemét dolog (volt), de a tények makacs dolgok és annak azért volt valami oka, hogy amikor Jones vagy Francoise vagy Hosé galleonnal és kovás puskával hódította a világot akkor még Uwambe egy száll fa**ban rohangált a kőkorszaki nyilával.

Az megvan, hogy Afrikában ma is dívik a rabszolgatartás egyes vidékeken, bár nem hivatalosan. A rabszolgáka Afrikából pedig leginkább a saját uralkodóik által eladva, illetve a leigázott másik törzsből voltak.
Azért raktam a volt szót zárójelben, mert igen, a rabszolgaság még ma sem ment ki a divatból.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Hát azért volt az pár száz év virágzás, az indián kultúrák pedig több, mint ezer évre nyúlnak vissza. Fekete Afrikában még a kereket sem ismerték a legtöbb helyen vagy az írást, pedig ezek az első dolgok között vannak amit egy civilizáció elér.
Van jobb magyarázat, a genetika és az evolúció. Az Afrikából való kivándorlás során az emberi törzseknek változatos megpróbáltatásokon kellett keresztül menniük, amelyek alatt csak a legrátermettebbek (legokosabbak, legjobb problémamegoldók) maradtak meg. Amerikába vagy Ázsiába is csak komoly áldozatok és fejlődés útján jutott el az ember. Ezek a tényezők a fekete afrikaiaknál kimaradtak. Itt van helye valamelyest a földrajzi determinizmusnak.

amerikaban sem tudtak a kereket..

De létrehoztak birodalmakat, fejlett tarsadalmakat. A varosaikat a spanyolok is csodaltak. Igaz ezek valamiert Del Amerikaban jottek letra, Eszakon megmaradtak a torzsi szervezodesek.

igen, de ezt mind ugy hogy total szetkurtak a kornyeket es amikor kifogytak az eroforasok a legtobb civilizacio tonkrement mert nem volt eleg kaja meg viz a 100.000 lakosanak.

az az 1-2 ami meg valahogy tartotta magat, azoknak meg az europaiak beuttek az utolso szoget a koporsoba.

az europaiak azert is lettek azok akik, mert a legjobban tudtak gazdalkodni az eroforasokkal vilagon (ebbe bane van a terv is hogy elvagyek masoktol).

Az amerikaiaknál nem igazán voltak igavonónak alkalmas állatok, ezért nem tudták rendesen megművelni a földet + a talaj sem volt olyan jó az esőerdős térségekben.

Emellett míg Eurázsiában azonos szélességi kör mentén több civilizáció is kialakult, amik tudtak egymástól tanulni, Amerikában ez nem igazán jöhetett szóba.

+ amikor a spanyolok megjelentek, amerikásában még mindig az emberáldozás dívott, ezért is tudott pár száz spanyol birodalmakat megdönteni, mert a különféle törzsek kifejezetten örülnek, hogy végre nem vágják le a napistennek a fejüket.
 
Ennek az elképzelésnek neve is van, földrajzi determinizmusnak hívják. A földrajzi elhelyezkedés determinálja/meghatározza az adott társadalom fejlettségi szintjét. Az a baj ezzel, hogy vannak rá ellenpéldák pl. az ókori vagy középkori közép és dél-amerikai indián kultúrák, akik szintén olyan körülmények között éltek, hogy a fán volt gyümölcs egész évben. Mégis 100.000-es városokat hoztak létre meg csillagászatot és matematikát stb. Valamint a dél-kelet-ázsiai vidék is ilyen, lásd Indokínai félsziget. Érdemes utána nézni, hogy ott milyen civilizációk voltak.
Ezt az elméletet nem is tartják kielégítő magyarázatnak a társadalomföldrajz tudósok. Befolyásolhat bizonyos dolgokat, de nem a Szent Grál.

Ne feledd, ezek az indiánok ősei Eurázsiából érkeztek, vagyis már eleve elértek egy szintet a kiválasztódásban.

+ az éghajlat is sokat változott még az elmúlt pár ezer évben is.
 
Amúgy vannak Afrikaban is kobol keszult varosok maradvanyai, de nem nagyon tudunk arról kik, milyen kultúra lehetett. Ezek a gyarmatosítók érkezésekor mar csak romok voltak.

Monomatapáknak hívják és a régi Rhodesia azaz a mai Zimbabwe területén találhatók .
Hát azért volt az pár száz év virágzás, az indián kultúrák pedig több, mint ezer évre nyúlnak vissza. Fekete Afrikában még a kereket sem ismerték a legtöbb helyen vagy az írást, pedig ezek az első dolgok között vannak amit egy civilizáció elér.
Van jobb magyarázat, a genetika és az evolúció. Az Afrikából való kivándorlás során az emberi törzseknek változatos megpróbáltatásokon kellett keresztül menniük, amelyek alatt csak a legrátermettebbek (legokosabbak, legjobb problémamegoldók) maradtak meg. Amerikába vagy Ázsiába is csak komoly áldozatok és fejlődés útján jutott el az ember. Ezek a tényezők a fekete afrikaiaknál kimaradtak. Itt van helye valamelyest a földrajzi determinizmusnak.


Csak annyiban javítanálak ki , hogy a legjobban alkalmazkodó maradt életben .

Bár Afrika ebben is különleges mert sok ezer évig az erőteljes testalkatú , harcias törzsek (zuluk , matabelék , maszájok etc) uralták az egyenlítőtől délre . De ez azzal járt , hogy mivel az erő és a harciasság biztosította számukra az előnyt így az agy a tudás sokkal kevesebb szerepet kapott ! Így uralkodtak a csenevészebb kevésbé harcias törzsek felett gyakorlatilag a kutyáiknak tartották őket . De a csenevészek , kevésbé harciasok azt kapták jutalmul az evolúciótól , hogy sokkal okosabbak lettek hiszen az eszükön múlott a túlélés ! A gebasz a '60-'70-es évek banán forradalmaival pontosabban az AK-47-el érkezett az Afrikai kontinensre ami eltüntette az erőbeli különbségeket és szinte mindenhol az elnyomottak vették át a hatalmat , óriási nép írtásokat rendezve Mihail Tyimofejevics találmányával . Lehetne még boncolgatni de ez a lényeg !
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Korrekt.

Minden hibájával és hiányosságával együtt többet ér a csávó mint a mai aktív politikai szféra az alcsúti gtől az öszödi böszméig.

Mondjuk ez önmagában még nem is lenne akkora pláne.
 
Kátyú mellé fekvés után most pedig jöhetnének a térdelős képek.
Mivel más kitétel nem volt, csak, hogy térdeplős:
Volt pártelnök pártjának volt tagja... tiszta Volt fesztivál.
378503_jobbik_elek.jpg


https://mandiner.hu/cikk/20200601_t...er_jeloltje_eltakaritotta_a_trianon_feliratot
 
Hát én még életemben nem jártam fekete-afrikában így az ottani ngo-k szerepét/munkáját nem ismerem, a fórumról összeszedett információk és az itthoni ngo-ra értettem azt amit írtam. Szóval fogalmazzunk úgy akkor, hogy az Európai migránstaxis ngo-k nem ezért vannak? :)
Szerintem inkkább mondjuk úgy hogy az eredeti célok eltorzultak, kiegészültek?? az ngo k eszközzé váltak valaki(kik) nek a kezében. Az újabbak meg egyértelmű céllal jöttek létre, taxizzák a népet.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
Hát azért volt az pár száz év virágzás, az indián kultúrák pedig több, mint ezer évre nyúlnak vissza. Fekete Afrikában még a kereket sem ismerték a legtöbb helyen vagy az írást, pedig ezek az első dolgok között vannak amit egy civilizáció elér.
Van jobb magyarázat, a genetika és az evolúció. Az Afrikából való kivándorlás során az emberi törzseknek változatos megpróbáltatásokon kellett keresztül menniük, amelyek alatt csak a legrátermettebbek (legokosabbak, legjobb problémamegoldók) maradtak meg. Amerikába vagy Ázsiába is csak komoly áldozatok és fejlődés útján jutott el az ember. Ezek a tényezők a fekete afrikaiaknál kimaradtak. Itt van helye valamelyest a földrajzi determinizmusnak.

Nyugat-Afrikában is voltak birodalmak, először Ghána majd Mali, bár ezek már külső civilizációs vívmányokat vettek át, amikor a tevekaravánok átszelték a Szaharát.
 
  • Tetszik
Reactions: Lord Gazember