csak relatív elmozdulást tudna mérni
De a saját adatait is ismeri, ahhoz hozzáadva már abszolút az elmozdulás.
nem mennek le 10k láb alá, mert MANPAD és IRSHORAD
Igaz, viszont van ennek a kérdésnek egy érdekes dimenziója, érdemes-e ugyanazzal a mércével mérni egy AI 'élet' értékét, mint az emberét! Ha egy pilóta elvész, nemcsak a gép van oda, hanem a sok évtizedes, rendkívül nehezen és drágán pótolható tapasztalat is, míg AI-nál csak a gép. Vajon mennyire fog számítani a jövő drónrajainak csatájában egy-egy MANPAD? Az egész koncepció azon alapul, hogy a repülőgép az valami értékes és nehezen pótolható valami, amiből ha párat leszednek az azért elgondolkodtatja és demoralizálja az ellenséget. Vajon akkor is számít majd, ha az automata gyárak ontják magukból az AI drónokat? Úgy gondolom alapvető, koncepcionális változások jönnek, és aki előbb dobja le a régi beidegződéseket az lépéselőnybe kerül.
egy valódi F-16, ami haza is akar repülni
Igen, de a drónok nem F-16-osok lesznek, és az sem biztos, hogy haza akarnak majd repülni.
ne extrapoláljunk belőle már a végtelenbe. A kereskedelmi repszimek 20 éves MI-je is képesek lelőni valódi pilótákat is olyan hátszéllel, mint amt ezek kaptak
Tény. De ma már a zsebedben a mobilod is elég jól tudja hol van bárhol a földön MEO pálya alatt, hogy áll, és merre, milyen sebességgel halad, akkor el lehet képzelni mit tudnak a katonai szenzorok a saját helyzeted meghatározásakor. A radarok és optikai érzékelők is elképesztő fejlődésen mentek keresztül, nem gondolom, hogy óriási extrapoláció lenne egy repülőgép méretű közeli cél pontos követése szenzorfúzióval, amikor ott tartunk, hogy egy APG-81 3 másodperc alatt, 100 kilométeren belül egy tucat légi célpont helyzetét, haladási irányát és sebességét meghatározza. (Mivel a repülőgép nem UFO, ezért az irányvektorból elég jól következik hogyan áll, mindenféle DAS képfeldolgozási hókuszpókusz nélkül is. De természetesen azért van a DAS, hogy használjuk.) Amit láttunk abban semmi fantasztikus nincs, legalábbis mérnök és pilótaként nem látom hol vannak benne a lehetetlen pontok, de ha te igen, beszéljük meg.
Egyesek meg úgy kezelik, mint valami csodát.
Óriási a különbség! Ez neurális háló alapú! Ez a technológia pár éve sem létezett, és nem írt program vezérli, hanem sok-sok ezer lejátszott küzdelemmel, magától jött rá mit kéne csinálni. Teljesen más világ.
Van bizony, de az egész technológia 1 éves! Hol fog tartani 10 év múlva?
Erről tudnál mondani egy időt? Én 8 fölöttit is csak párszor láttam.
15G-re megrántott gép = kamikaze.
Igen, de itt megint visszaköszön amit a kézi légelhárításnál írtam. Van értelme ugyanolyan szemmel nézni mint a pilótás gépeket? Ha te ülsz a cockpit-ben, és az a tét, hogy hazaérsz-e, vagy sikerül-e megsemmisíteni egy fontos célt, simán kikapcsolod a Loyal Wingman-en a limiter-t, és hadd tegye a dolgát, nem kell feltétlenül visszajönnie. Csak pár tonna fém, senki nem sír utána.
Nem volt korlátozva a terhelés, a pilótás gépen sem, ezen a szinten ez még nem feladat. Illetve, máshonnan közelítve, kéne-e egyáltalán korlátozni? Ha igen, mikor? Egyébként nem volt jellemző az ekkora terhelés, általában 5G körül mozgott, és ahogy írtad, még egy emberes gép is hazajön vele.
BMS4.34-et is autentikusabbnak tartom
A rendszerük a JBSim F-16A Block 32-es modellt használja, ami +9G és -4G közé limitálja az output-ot a vezérsíkok kitérítésénél. Ezt láthatólag kiszedték. Ebbe valamennyire belelátok, mert a DARPA a FlightGear-t választotta platformul, aminek társfejlesztője vagyok. A jelenlegi repülési modell elfogadható, a BMS overkill lenne ennyire egyszerű feladatra. Jelenleg az egész arra való, hogy az AI generált időnként szélsőséges inputot lekezelje és értelmezhető, repülőgépre jellemző mozgássá alakítsa. Erre tökéletesen megfelel.
