Ha azt nézzük, hogy végülis elbuktak, akkor ezt fel lehet fogni negatívumként. Ha azt nézed, hogy mit akartak elérni és próbáltak is tenni érte valamit, az nálam pozitív. De nem az ő szerepüket értékeltem a kommentemben, hanem azt, hogy Thököly Imre, Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos a szlovákok közül is sok önkéntes katonát ki tudott állítani. A lényeg a pozitív közös sorsvállalás. A 19. század közepéig ezzel nem is volt semmi gond.
Magyar történelem
- Téma indítója pela3
- Indítva
Ha azt nézzük, hogy végülis elbuktak, akkor ezt fel lehet fogni negatívumként. Ha azt nézed, hogy mit akartak elérni és próbáltak is tenni érte valamit, az nálam pozitív. De nem az ő szerepüket értékeltem a kommentemben, hanem azt, hogy Thököly Imre, Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos a szlovákok közül is sok önkéntes katonát ki tudott állítani. A lényeg a pozitív közös sorsvállalás. A 19. század közepéig ezzel nem is volt semmi gond.
Hát a masszívan Habsburg párti Pázmány Péter véleménye a fûggetlen erdélyről:
Átkozott ember volna ki titeket arra kísztetne, hogy töröktől elszakadjatok, ellene rugoldozzatok, míg Isten az kereszténységen másképpen nem könyörül; mert ti azoknak torkokban laktok […] mert noha ím látod, édes öcsém, nékünk elégséges hitelünk, tekéntetünk van mostan az mi kegyelmes keresztény császárunk előtt, de csak addig durál az az német nemzet előtt, míglen Erdélyben magyar fejedelem hallatik floreálni, azontúl mindjárt contemptusban jutván, gallérink alá pökik az német, akár pap, barát vagy akárki légyen
Azért ez erős volt. Miért voltak kártékonyak? Mert reálisan látták, h mire megy ki a játék (ne feledjük,h velence segítette a törököket hajókkal, az osztrák ágyúkkal is, stb). Erdély és Havasalföld hűbéresként jobban járt, mint bármely más országrész. Ott volt előttük IV. Béla esete, ahol biztatáson kívül fosztogató nyugati csapatokat kapott csak.
Kossuth kapcsán egyetértek; megtörte az iparosodást, véráldozat...ráadásul "férfiasan" lelécelt (a kincstár egy részével).
Hm.Én nem tudom,hogy mennyi lehetett a KM-be a szláv elem,mennyi az avar,és mennyi Árpád honfoglaló népe.De.
A bizánci/arab források 20000 lovasra (2 tömény) taksálták a törzsszövetségi haderőt,amit hadjáratba tudtak vinni.Mivel a teljes haderőt senki nem viszi hadjáratba,ehez még hozzá lehet számolni a hátramaradó szállásterületet biztositó erőt.Továbbá ez nem lehet a teljes férfilakosság,mert már a korai irások is nagyállattartó,de földművelést is folytató,és élénk halászati tevékenységet is gyakorló népként irják le eleinket.Mindehez pedig munkaerő kell.
ugyanezek a források leirják azt is,hogy 2nyelvűek,és azt is,hogy az egyik nyelvüket a KM-ben lakók is beszélik.
Biztos,hogy voltak szlávok a KM-ben a bejövetelünkkor,mert a d-ny-i részt kezdetektől vend(szláv)-vidéknek nevezik.Vagyis ott a lakoság döntő többsége szláv kellet hogy legyen.De a terület többi részén nagytájmegjelölésként szlávokra utalás nincs.Vagyis bár jelen lehettek szorványban,de nem ők alkották a lakosság meghatározó részét.
Pozsonyi csata.Négyesi Lajos vezetésével irt tanulmány egyszerű katonai mozgósitási és csapatmozgatási törvényszerűségekkel levezeti,hogy abban mekkora erők vehettek részt,és azok mekkora szállásterületről érkezhettek be.Ez a terület a mai ÉNy Dunántul,és a mai DNy Szlovákia.Kb a Kisalfőld (beleértve a ma Szlovákiához tartozó északi részt) és annak csatlakozó peremterületeit.Ekkora területről képesek voltak elejink akkora haderőt összevonni,hogy a délnémet területek kivonuló haderejét megsemmisitsék.Ha egy részterület ki tudott állitani egy minimum 6-8000fős haderőt,akkor a KM egészét megszálló népesség jóval nagyobb kellett,hogy legyen 20000főnél.
ami nekem lejön ebből.'.A honfoglaláskor bejövő népesség el kellett,hogy érje a 100000es nagyságrendet.2.Részben magában,részben a már itt lévő minimum rokon népelemekkel egyesülve perdöntő létszámfölénybe kellet lenniük a megtelepedés után,különben nem lennénk itt,mi,most,a jelen időben-vagy legalábbis nem magyarul fojtatnánk a disputát.
A bizánci/arab források 20000 lovasra (2 tömény) taksálták a törzsszövetségi haderőt,amit hadjáratba tudtak vinni.Mivel a teljes haderőt senki nem viszi hadjáratba,ehez még hozzá lehet számolni a hátramaradó szállásterületet biztositó erőt.Továbbá ez nem lehet a teljes férfilakosság,mert már a korai irások is nagyállattartó,de földművelést is folytató,és élénk halászati tevékenységet is gyakorló népként irják le eleinket.Mindehez pedig munkaerő kell.
ugyanezek a források leirják azt is,hogy 2nyelvűek,és azt is,hogy az egyik nyelvüket a KM-ben lakók is beszélik.
Biztos,hogy voltak szlávok a KM-ben a bejövetelünkkor,mert a d-ny-i részt kezdetektől vend(szláv)-vidéknek nevezik.Vagyis ott a lakoság döntő többsége szláv kellet hogy legyen.De a terület többi részén nagytájmegjelölésként szlávokra utalás nincs.Vagyis bár jelen lehettek szorványban,de nem ők alkották a lakosság meghatározó részét.
Pozsonyi csata.Négyesi Lajos vezetésével irt tanulmány egyszerű katonai mozgósitási és csapatmozgatási törvényszerűségekkel levezeti,hogy abban mekkora erők vehettek részt,és azok mekkora szállásterületről érkezhettek be.Ez a terület a mai ÉNy Dunántul,és a mai DNy Szlovákia.Kb a Kisalfőld (beleértve a ma Szlovákiához tartozó északi részt) és annak csatlakozó peremterületeit.Ekkora területről képesek voltak elejink akkora haderőt összevonni,hogy a délnémet területek kivonuló haderejét megsemmisitsék.Ha egy részterület ki tudott állitani egy minimum 6-8000fős haderőt,akkor a KM egészét megszálló népesség jóval nagyobb kellett,hogy legyen 20000főnél.
ami nekem lejön ebből.'.A honfoglaláskor bejövő népesség el kellett,hogy érje a 100000es nagyságrendet.2.Részben magában,részben a már itt lévő minimum rokon népelemekkel egyesülve perdöntő létszámfölénybe kellet lenniük a megtelepedés után,különben nem lennénk itt,mi,most,a jelen időben-vagy legalábbis nem magyarul fojtatnánk a disputát.
Semmilyen összefüggés nincs a kettő között. Akár tízszeres többségben is lehettek a volna a meghódítottak, csak az számít, hogy ki és hol volt többségben. A honfoglaló magyarok a medence közepén lakták be az avarok után maradt pusztákat és ez elég is volt, hogy hosszú távon mi legyünk a domináns etnikum.
Egyébként a bolgárok magterülete a Duna völgye volt, a mai Bulgária olyan, mintha ma Szlovákiát hívnák Magyarországnak.
G
Galthran
Guest
a közhiedelemmel ellentétben félnomádok voltunk, az állattartók élték a klasszikus vándorló életmódot
Ennek ellent mond maguknak a bolgároknak a sorsa,ki teljesen feloldódtak a szláv többségben.Ahogy a viking ruszok is elszlávosodtak.Vagy ahogy a mongol hóditók is gyorsan beolvadtak a meghóditott népelemekbe.Vagy az angliát meghóditó (már nem viking)normannok is beolvadtak elég gyorsan,miután a francia területeket elvesztették.Sőt,ők kétszeresen beolvadtak,hisz előbb a francia közegbe olvadtak,majd mind francia.normannok beolvadtak az angol etnikumba.
A bolgárok nem oldódtak fel semmilyen szláv etnikumban, mert lényegében soha nem is éltek a mai Bulgária területén (kivéve annak északkeleti csücskét). A bolgárok a mai Havasalföldön éltek a síkságon.
Minden lovasnomád nép gyakorlatilag félnomád. A téli szállásaik nagyjából állandóak. A lovasnomadizmus a legelőterületek szabályos váltogatásán alapuló nagyállattartó gazdálkodás. A lovasnomádok csak akkor valódi nomádok, amíg átköltöznek egy új szállásterületre. Ez általában katonai vereség vagy egyéb külső tényező hatására következik be.
Igen Északkelet-Bulgária volt a dunai bolgárok fő szállásterülete, amely havaselvére is kiterjedt. Azonban valóban beolvadtak a szlávok közé, Krum és Omurtag kánok központosítási törekvései idején szétszórták őket a birodalom egész területén, majd a szláv rítusú kereszténység felvétele fel is gyorsította a folyamatot.
Igen, délibábos becslés. Nincs ugyanis kontroll benne, mechnikusan számol vissza, de az eredményét nem igazolja régészet és a történeti források. Valamelyik erdélyi múzeumban volt kinn egy karikatúra egy hátsó ajtón, hogy néhány prédára éhes honfoglaló lovas héderel Erdélyben és csodálkozva fordul az egyik a másikhoz: Te, itt a szakirodalom szerint virágzó dákoromán falvaknak kellene lenniük!
Ez ugyanez a szituáció, ne a valóságot okold, ha az okoskodás nem stimmel! Márpedig nem stimmel. Nincs bizonyítékunk rá, hogy a honfoglaló magyarság létszáma egyáltalán a félszázezret elérhette! Nincs bizonyítékunk rá, hogy a szlávokon kívül szignifikáns számban egyáltalán élt itt valaki a honfoglalás pillanatában (bár azt már biztosan tudjuk, hogy kis számú avar megérte a magyar honfoglalást, de az is evidens, hogy abszolút kisebbségben voltak az itt talált avarok a honfoglaló magyarokhoz képest is!). Ez van, ezt tudjuk jelenleg bizonyítani.
Törzsnévi eredetű magyar helynevek és az avar etnonímából származó helynevek aránya egyébként önmagáért beszél (sárga = várkony, piros = magyar törzsnévi)!
A magyar törzsnevek, valójában nemzetségnevek. B. Szabó János a krími tatárok kapcsán "államalkotó nemzetségeknek" nevezi őket. Viszont az avar nemzetségek neveit nem ismerjük, de én legalább tudok mondani neked 10-15 olyan törzsi eredetű helynevet amelyek hasonlószámban képviseltetik magukat a KM-ben, mint a magyarokhoz köthetőek. A magyaroknál sem csak a megyer nemzetségnevet veszed figyelembe, az avaroknál sem csak a népnévi elnevezést kellene. De mivel nem ismerjük az avar nemzetségeket mindig nagyfokú bizonytalanság lesz e kérdéskörben.
Nem csak azt nézem, hogy elbuktak, hanem hogy milyen árat fizetett ezért a magyarság ill. hogy mi lett volna ha nem buknak el ill. hogy mit tettek azalattaz időszak alatt, amíg rontották a föld levegőjét.Tudatosan lerombolták a megelőző korok reneszánsz/román kulturális örökségét - a törökkel közösen.
Egy 85%-os etnikai magyar középhatalomból csináltak egy 40-45%-os félgyarmatot. Bravo. Lélekben is kettészakították a magyarságot. Gyakorlatilag politikai okokból leszakították a magyarság jelentős részét a Katolikus egyházról és akik nem tartottak velük, az fiikailag is irtották/irtani próbálták (Jáons Zsigmond, Bethlen, Thököly, esze Tamás is).
Gyakorlatilag lerombolták a Szent Istváni örökséget. Ha a Habsburgok és magyarság normálisabb fele nem tart ki, és 150 év után nem veri le őket, még akkor ország sem lennénk amekkorák most vagyunk.
Fentebb leírtam. Kártékony gazemberekvoltak egytől egyig.
Mivel járt jobban Erdély Hűbéresként? Ebben az időszakban zajlott le az elrománosodás. Több százezer magyart gyilkoltak le ill. hurcoltak el rabszolgának a be-be törő törökök.
Nehogy azt gondold, hogy ezek bármiylen szinten is elemezték a történelmet, hogy IV. Bélára gondoltak volna - megjegyzem ott azért lehet, hogy nem volt akkora a pusztítás, mert nem sokkal a tatárjárás után már újra mongol fősereget verünk és egy évszázaddal később már stabil középhatalom vagyunk
Mindkét időszaknak az a tanúsága, hogy azokban a történelmi időszakokban, amikor a királyi hatalom meggyengült, és a főurak vérszemet kaptam, akkor az országnak egész addig cumi volt, amíg nem jött egy erős király aki leverte a lázadó főurakat/rendeket.
Ez volt Géza/I: István, Róbert Károly, II: Lipót és I. Ferenc József.
Ezzel ott a gond, hogy 1526-ban és 1541-ben is Habsburg ellenes magyar főurak hívták be Szulajmént. 1541-ben maga Zápolya.
Először is a magyar törzsnevek, azok törzsnevek, eleve a korabeli forrásokból tudjuk, hogy ezek voltak a törzsek nevei. Másodszor sorold azt a listát!
Négy térképben, hogy miért beszélnek a magyarok magyarul, míg a bolgárok szlávul!
A hozzávetőleges etnikai szituáció a X. századi magyar uralom alatt és a későbbi magyar állam határai:
A hozzávetőleges népsűrűség (a helyi viszonyok közt ritka, átlagos, sűrű) a X. századi magyar uralom alatt és a későbbi magyar állam határai:
A hozzávetőleges etnikai szituáció a IX. századi bolgár uralom idején és későbbi bulgár állam határai:
A hozzávetőleges népsűrűség (a helyi viszonyok közt ritka, átlagos, sűrű) a IX. századi bolgár uralom alatt és a későbbi bulgár állam határai:
Remélem így világos, hogy a honfoglalók lélekszáma semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy most magyarul beszélünk, mert nem ezen múlott, hanem azon, hogy a magyar honfoglalók a későbbi állam éppen szerencsés történeti és szükségszerű földrajzi okból gyéren lakott központi területeit szállták meg kis számban, míg a későbbi bulgár állam minimális átfedésben volt csak az eredeti bolgár szállásterülettel. A magyar államot a központi magyar szállásterületen élő magyar nemzetiségű elit alapította, akik alatt az összlakossághoz képest még Szent István idejében is kisebbségben éltek csak a magyarok, de kedvező pozícióban az államterület központi felén, ami elég is volt a későbbi abszolút dominanciához, míg a második bulgár állam alapítói a sűrűn lakott szláv területről kerültek ki és majd az egész államterületük kívül esett az eredeti bolgár szállásterületen, így az ott élő népességre a részben bolgár eredetű elit csak a nevét örökítette át, míg az eredeti szállásterületen ekkor már besenyők majd kunok éltek. Az igazi bolgárok tényleg beolvadtak, alapvetően a besenyőkbe és a kunokba!
Nincs ebben semmi bonyolult, egyszerű ez mint az egyszeregy! Azon okoskodni, hogy milyen hatalmas számú magyar kellett volna a nyelvünk fennmaradásához értelmetlen ostobaság, mert nem kellett és ráadásul nem is olvasztottunk be hatalmas számú szlávot, hiszen az itt talált és magyar uralom alá került szlávok legalább kétharmada soha nem olvadta be a magyarságba, máig létezik szlovén, horvát, szlovák néven (vagy máshova olvadt be, a románok és a németek közé). Mi magyarok kétszázötven év alatt lassan, faluról-falura terjeszkedtünk a szállásterületünk nyelvhatárai mentén elmagyarosítva az ott élő szlávokat, így jött létre a XV. századi nyelvhatára, ami a magyar nyelvterület maximuma volt. Lassú, évszázados folyamattal olvasztottunk be kevés szlávot (időben mindig nagyon keveset, de volt időnk!). Hatalmas szerencsénk volt, egy a félnomád magyarságnak kedvező alföldi területeken gyér lakosságú, inkább avar, mint szláv területre nyomultunk be és ki tudutt alakulni egy olyan tömbmagyarság a X. században, ami alapja lett a magyar etnikai dominanciának a dombsági területek abszolút szláv dominanciája fölött, míg a bolgároknál, a bolgárok lakta síkság gyakorlatilag nem is lett része annak a második bulgár államnak, aminek a mai bulgárok az örökösei.
Hasonló akkor történt volna velünk, ha mondjuk a pozsonyi csatát elveszítjük a besenyők elfoglalják tőlünk az Alföldet és végül mondjuk Szlavóniában és Dél-Dunántúlon kerül sor az ott túlélő magyar elit révén egy államalapításra és ma a magyarok egy délszláv nép lennének nagyjából a Horvátország helyén. De mi megvédtük magunkat Braslavpurcnál (akárhol is volt) és a besenyőket mint menekülteket fogadtuk csak be és telepítettük szét határvédőnek és királyi szolgálónépnek. A bolgárokat ellenben leverték a bizánciak, fő szállásterületüket elfoglalták a besenyők és a többit ismerjük. A Kárpát-medencében az avarokkal történt ugyanaz, mint ami a bolgárokkal.
A hozzávetőleges etnikai szituáció a X. századi magyar uralom alatt és a későbbi magyar állam határai:
A hozzávetőleges népsűrűség (a helyi viszonyok közt ritka, átlagos, sűrű) a X. századi magyar uralom alatt és a későbbi magyar állam határai:
A hozzávetőleges etnikai szituáció a IX. századi bolgár uralom idején és későbbi bulgár állam határai:
A hozzávetőleges népsűrűség (a helyi viszonyok közt ritka, átlagos, sűrű) a IX. századi bolgár uralom alatt és a későbbi bulgár állam határai:
Remélem így világos, hogy a honfoglalók lélekszáma semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy most magyarul beszélünk, mert nem ezen múlott, hanem azon, hogy a magyar honfoglalók a későbbi állam éppen szerencsés történeti és szükségszerű földrajzi okból gyéren lakott központi területeit szállták meg kis számban, míg a későbbi bulgár állam minimális átfedésben volt csak az eredeti bolgár szállásterülettel. A magyar államot a központi magyar szállásterületen élő magyar nemzetiségű elit alapította, akik alatt az összlakossághoz képest még Szent István idejében is kisebbségben éltek csak a magyarok, de kedvező pozícióban az államterület központi felén, ami elég is volt a későbbi abszolút dominanciához, míg a második bulgár állam alapítói a sűrűn lakott szláv területről kerültek ki és majd az egész államterületük kívül esett az eredeti bolgár szállásterületen, így az ott élő népességre a részben bolgár eredetű elit csak a nevét örökítette át, míg az eredeti szállásterületen ekkor már besenyők majd kunok éltek. Az igazi bolgárok tényleg beolvadtak, alapvetően a besenyőkbe és a kunokba!
Nincs ebben semmi bonyolult, egyszerű ez mint az egyszeregy! Azon okoskodni, hogy milyen hatalmas számú magyar kellett volna a nyelvünk fennmaradásához értelmetlen ostobaság, mert nem kellett és ráadásul nem is olvasztottunk be hatalmas számú szlávot, hiszen az itt talált és magyar uralom alá került szlávok legalább kétharmada soha nem olvadta be a magyarságba, máig létezik szlovén, horvát, szlovák néven (vagy máshova olvadt be, a románok és a németek közé). Mi magyarok kétszázötven év alatt lassan, faluról-falura terjeszkedtünk a szállásterületünk nyelvhatárai mentén elmagyarosítva az ott élő szlávokat, így jött létre a XV. századi nyelvhatára, ami a magyar nyelvterület maximuma volt. Lassú, évszázados folyamattal olvasztottunk be kevés szlávot (időben mindig nagyon keveset, de volt időnk!). Hatalmas szerencsénk volt, egy a félnomád magyarságnak kedvező alföldi területeken gyér lakosságú, inkább avar, mint szláv területre nyomultunk be és ki tudutt alakulni egy olyan tömbmagyarság a X. században, ami alapja lett a magyar etnikai dominanciának a dombsági területek abszolút szláv dominanciája fölött, míg a bolgároknál, a bolgárok lakta síkság gyakorlatilag nem is lett része annak a második bulgár államnak, aminek a mai bulgárok az örökösei.
Hasonló akkor történt volna velünk, ha mondjuk a pozsonyi csatát elveszítjük a besenyők elfoglalják tőlünk az Alföldet és végül mondjuk Szlavóniában és Dél-Dunántúlon kerül sor az ott túlélő magyar elit révén egy államalapításra és ma a magyarok egy délszláv nép lennének nagyjából a Horvátország helyén. De mi megvédtük magunkat Braslavpurcnál (akárhol is volt) és a besenyőket mint menekülteket fogadtuk csak be és telepítettük szét határvédőnek és királyi szolgálónépnek. A bolgárokat ellenben leverték a bizánciak, fő szállásterületüket elfoglalták a besenyők és a többit ismerjük. A Kárpát-medencében az avarokkal történt ugyanaz, mint ami a bolgárokkal.
Kérdés, hogy ki rajzolta ezeket a térképeket, és milyen adatok alapján.Négy térképben, hogy miért beszélnek a magyarok magyarul, míg a bolgárok szlávul!
A hozzávetőleges etnikai szituáció a X. századi magyar uralom alatt és a későbbi magyar állam határai:
A hozzávetőleges népsűrűség (a helyi viszonyok közt ritka, átlagos, sűrű) a X. századi magyar uralom alatt és a későbbi magyar állam határai:
A hozzávetőleges etnikai szituáció a IX. századi bolgár uralom idején és későbbi bulgár állam határai:
A hozzávetőleges népsűrűség (a helyi viszonyok közt ritka, átlagos, sűrű) a IX. századi bolgár uralom alatt és a későbbi bulgár állam határai:
Remélem így világos, hogy a honfoglalók lélekszáma semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy most magyarul beszélünk, mert nem ezen múlott, hanem azon, hogy a magyar honfoglalók a későbbi állam éppen szerencsés történeti és szükségszerű földrajzi okból gyéren lakott központi területeit szállták meg kis számban, míg a későbbi bulgár állam minimális átfedésben volt csak az eredeti bolgár szállásterülettel. A magyar államot a központi magyar szállásterületen élő magyar nemzetiségű elit alapította, akik alatt az összlakossághoz képest még Szent István idejében is kisebbségben éltek csak a magyarok, de kedvező pozícióban az államterület központi felén, ami elég is volt a későbbi abszolút dominanciához, míg a második bulgár állam alapítói a sűrűn lakott szláv területről kerültek ki és majd az egész államterületük kívül esett az eredeti bolgár szállásterületen, így az ott élő népességre a részben bolgár eredetű elit csak a nevét örökítette át, míg az eredeti szállásterületen ekkor már besenyők majd kunok éltek. Az igazi bolgárok tényleg beolvadtak, alapvetően a besenyőkbe és a kunokba!
Nincs ebben semmi bonyolult, egyszerű ez mint az egyszeregy! Azon okoskodni, hogy milyen hatalmas számú magyar kellett volna a nyelvünk fennmaradásához értelmetlen ostobaság, mert nem kellett és ráadásul nem is olvasztottunk be hatalmas számú szlávot, hiszen az itt talált és magyar uralom alá került szlávok legalább kétharmada soha nem olvadta be a magyarságba, máig létezik szlovén, horvát, szlovák néven (vagy máshova olvadt be, a románok és a németek közé). Mi magyarok kétszázötven év alatt lassan, faluról-falura terjeszkedtünk a szállásterületünk nyelvhatárai mentén elmagyarosítva az ott élő szlávokat, így jött létre a XV. századi nyelvhatára, ami a magyar nyelvterület maximuma volt. Lassú, évszázados folyamattal olvasztottunk be kevés szlávot (időben mindig nagyon keveset, de volt időnk!). Hatalmas szerencsénk volt, egy a félnomád magyarságnak kedvező alföldi területeken gyér lakosságú, inkább avar, mint szláv területre nyomultunk be és ki tudutt alakulni egy olyan tömbmagyarság a X. században, ami alapja lett a magyar etnikai dominanciának a dombsági területek abszolút szláv dominanciája fölött, míg a bolgároknál, a bolgárok lakta síkság gyakorlatilag nem is lett része annak a második bulgár államnak, aminek a mai bulgárok az örökösei.
Hasonló akkor történt volna velünk, ha mondjuk a pozsonyi csatát elveszítjük a besenyők elfoglalják tőlünk az Alföldet és végül mondjuk Szlavóniában és Dél-Dunántúlon kerül sor az ott túlélő magyar elit révén egy államalapításra és ma a magyarok egy délszláv nép lennének nagyjából a Horvátország helyén. De mi megvédtük magunkat Braslavpurcnál (akárhol is volt) és a besenyőket mint menekülteket fogadtuk csak be és telepítettük szét határvédőnek és királyi szolgálónépnek. A bolgárokat ellenben leverték a bizánciak, fő szállásterületüket elfoglalták a besenyők és a többit ismerjük. A Kárpát-medencében az avarokkal történt ugyanaz, mint ami a bolgárokkal.
Csak érdekességképp jegyzem meg, hogy a pozsonyi csatát egyetlen magyar krónikás sem említi, és az ellenség is csak évszázadokkal később. Pedig a Thúróczi krónika már a külföldi publikálás után jelent meg.
Hát szerintem világos kell legyen, hogy a két magyar térkép Kniezsán alapul, mert ez ordít róla, míg a bolgár esetében az etnikai a régészeti szituáción, kiegészítve a korabeli forrásokra épülő tudásunkkal, míg a népsűrűség az ezredforduló környéki balkáni (alapvetően kulturális) helyzeten alapuló ismereteim (hasznos olvasmány Shütz Istvántól a Fehér foltok a Balkánon például) alapján került felskiccelésre, de a Kárpát-medencei bolgár jelenlét alapvetően magyar munkák alapján vázolható fel. Például tudjuk, hogy az Alföldön egészen minimális számú bolgár élhetett, viszont volt túlélő avar népesség, mégha kis számban is a bolgár uralom alatt, ami itt alapvetően vazallus szlávokat jelentett, akik ugyanakkor bolgár kulturális hatás alatt is álltak (lásd a pest, mint barlang/üreg jelentésű helynév elterjedését például!).
Érdek és érdekeltség.Géza lerombolta az eredeti magyar sztyeppei államberendezkedést,mert az volt az érdeke.
Szapolya szegény lehetetlen helyzetbe került.Maga irta,hogy átadja egész Magyarországot Ferdinándnak-ha az képes megvédeni.Ha nem képes rá,akkor viszont hagyja Magyarországot békén.Jol látható,hogy az erővonalak mentén oszlott meg a Ferdinánd és Szapolyai pártiság az országban.Ameddig Ferdinánd katonai ereje elért,addig voltak a pártján az urak.És Ferdinánd végül is nem tudta megvédeni az országot.
Erdély jol elvolt vazallus államként.Az Oszmán Birodalom nem akarta beolvasztani,ahogy eredetileg a teljes Magyarországot sem akarta beolvasztani.Számukra a hódoltság kialakitása kényszer volt,ami végig súlyosan veszteséges vállalkozás lett a számukra.
Erdélyt letaroló hadjáratok rendre az erdélyi vezetők idiótasága okozta.A legnagyobb közöttük Rákóczi György,aki saját ambiciójinak simán beáldozta Erdélyt.Mindenki óva intette,hogy maradjon nyugton,de nem maradt.Nem maradt,el is pusztitotta Erdélyt.És a legjobb iskolapéldája az ellensúly nélküli egyeduralom veszélyeire.Ha idióta az abszorut úr,pillanatok alatt romlásba dönt mindent.És elöbb-utóbb,de inkább elöbb,mindig jön egy idióta.
Zápolya előbb kulcsszerepet játszott a Dózsa/Bakócz-féle kereszteshadjárat megakadályozásában, majd utána véletlenül vagy szándékosan kihagyta csapatait a mohácsi csatából, majd utána elárulta a törvényes királyt, majd utána megállapodott vele, majd utána nem tartotta be a megállapodást és behívta Szulejmánt az országba.
Nincs olyan részlet, ami menthetné ezt az embert.
Ferdinándék - összességében elég jó védték az ország nekik jutott részét, 1552 után már nem volt érdemi török előrenyomulás, még úgysem, hogy az erdélyiek általában a szultán mellett harcoltak.
Erdély jól el volt vazallus államként - leszámítva, hogy ezen időszak alatt telepedtek be tömegével - a románok - csak épp az ország többi területének kárára.
Pesten aztán egyetlen barlang vagy üreg sincs.