Június közepén 
évtizedek óta nem tapasztalt hevességű konfliktus tört ki az indiai-kínai határon, az összecsapásokban legalább 20 indiai katona meghalt, és ugyan hivatalosan erről keveset tudni, de indiai értesülések szerint 
több tucatnyi kínai áldozat is volt.
Kína és India között 
hosszú évtizedek óta zajlanak határviták Kasmírban és Arunácsal Pradesben, többek között azért, mert ezekben a régióban vannak szakaszok, ahol nem rajzolták meg korábban teljesen a határvonalakat, de miután Kína bekebelezte Tibetet, a határok jelentősége sokkal fontosabbá vált. A határviták miatt 1962-ben háborúzott is a két ország: a 
mindössze egy hónapig tartó háború sima kínai győzelemmel ért véget. Határvillongások és kisebb összecsapások változó intenzitással azóta is előfordultak, de ennyire súlyos konfliktusra nagyon régóta nem volt példa. 
A helyzetet bonyolítja, hogy a két ország között nem hagyományos határok húzódnak, hanem az úgynevezett „Tényleges Ellenőrzés Vonalához” (
Line of Actual Control – LAC) viszonyítanak, ami egy vitatott, de többé-kevésbé általában tiszteletben tartott határszakasz, 3340 kilométer hosszan.
És minden jel szerint arra lehet számítani, hogy a jövőben egyre feszültebb lehet a régióban a helyzet. Nemcsak azért, mert mindkét országban erősen nacionalista vezetés van hatalmon, melyeken a járványhelyzet és a gazdasági visszaesés miatt folyamatosan nő a belföldi nyomás, és így lehet számítani rá, hogy ezt külső ellenségek felmutatásával igyekezhetnek csillapítani, hanem mert mindkét ország nagy építkezésekbe is kezdett, ami miatt egyre nagyobb haderőt képesek a világtól amúgy meglehetősen elzárt régiókba juttatni. Feltételezések szerint a júniusi konfliktus is egy ilyen építkezés miatt robbanhatott ki: közel 20 év után tavaly lett kész az a 255 kilométeres út Indiában, mellyel könnyebben megközelíthető a világ legmagasabban, több mint 5000 méterrel a tengerszint felett fekvő légibázisa Ladakh régióban.
A Himalájában kezdett lázas építkezési versenybe a két atomhatalom