[BIZTPOL] Közép-Európa (V4 országok)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Ezzel csak annyi a baj, hogy 1848-ban csak Habsburg birodalom létezett. A Monarchia nagyrészt pont 1848-nak köszönhető. A szlávok nem lázadoztak, nem is lett trializmus.
A német-francia tandemnek nincs 5-15 évnél többje, a polgárháborúig, anarciáig, gazdasági zakóig,társadalmi össze omlásig, már most 40% feletti a beiskolázottak között a migrációs hátteru kölök, vannak német tartományok ahol 76%, biztos a svájciak....
Erre egy forrást?
De most ez volt a lényeg? Az évszám? Jó, nem ugrott be, hogy a monarchia 1867-ben jött létre. De ettől függetlenül a franciák támogatták az 1848-as forradalmat, hogy ezzel gyengítsék a Habsburgokat. Hogy most a Habsburgok által irányított országot 1848-ban Habsburg Birodalomnak, vagy Osztrák-Magyar Monarchiának hívták, kurvára lényegtelen (ilyen szempontból). Irtózom az olyan emberektől, akik úgy vitatkoznak, hogy találnak egy tévedést valami adatban - abból a célból, hogy aláássák a másik fél hitelességét, de amúgy az összefüggéseket nem látják, vagy nem akarják látni. Ugyanis az állításom lényegi részéhez nem érkezett sem bú sem bá...
Az még nem jelenti azt, hogy rosszul jártunk az orosz szövetséggel. Ha Rákóczi hiába próbált szövetségest keresni - akkor nem voltunk oroszokkal szövetségesek. Tehát nem volt mivel rosszul járni.
Ugye a téma onnan indult, hogy valaki azt állította, hogy amikor szövetségben voltunk az oroszokkal, az nem volt nekünk jó. Az ő fő mondanivalója az volt, hogy nem jó az oroszok szövetségese lenni. Az, hogy Rákóczi hiába kereste az oroszok szövetségét, mert nem sikerült szövetségre lépni, nem támasztja alá, hogy ha sikerült volna, akkor ezzel rosszul jártunk volna. Úgyhogy a hozzászólásod érvelési hiba. Persze nem voltál kíváncsi az eredeti témára, csak ellen szerettél volna mondani nekem.
Komolyan kérdezed?
Elso találat:https://www.origo.hu/nagyvilag/2019...kek-tobb-mint-egyharmada-migrans-hatteru.html
Ez egy tavalyi cikk, azóta nem sok bevándorló hagyta el NY Europát, egyébként a Spotle srác nyilatkozta egy riportban a konkrét számokat, pár napja.
Nem volt értelme???? Ne hülyéskedj már. Ha nem kezdünk el balhézni 1848-ban, 1867-ben sem kaptunk volna jogokat, maradt volna minden a régiben. A Habsburg Birodalom, meg az Osztrák-Magyar Monarchia között van egy kis különbség, már ami a magyarokat, vagyis minket érint.
Egy dologot nem kellett volna: trónfosztani a Habsburgokat. Az valóban hiba volt, de a többi, az teljesen OK.
@anonim999
Kicsit utána néztem a srácnak:
Anton Bendarjevskiy 1985-ben Fehéroroszország fővárosában, Minszkben született(zsidó származású). 1995-től Magyarországon él. Anton a Pécsi Tudományegyetemen tanult, média és kommunikáció, valamint történelem szakon szerzett MA diplomát, emellett egy féléves ösztöndíjat kapott a Leicesteri Egyetemen, ahol politikatudományt tanult. 2006-2007-ben Anton újságírói gyakorlatot folytatott a Magyar Nemzeti Televízió, az MTV regionális stúdiójában. Az üzleti szektor vezetői tapasztalata mellett (IBM, Priceline Group) a legnagyobb magyar külpolitikai hírportál, a Kitekintő újságírója, amelynek naponta 40 000 olvasója van. 2009 decembere óta Anton vezeti a poszt-szovjet osztályt Kitekintőn. Az energiabiztonság és a biztonságpolitika mellett Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország bel- és külpolitikájára szakosodott.
A Kitekintő szerkesztőjeként több mint ötszáz cikket és elemzést írt naprakészen, emellett publikációi voltak más online és nyomtatott médiában. Rendszeres vendége különböző nemzetközi konferenciáknak és fórumoknak, amelyek az általa írt témákkal foglalkoznak. Részt vett más fontos projektekben is: az Európai Integrációs Alap számára cikksorozatok készültek a Magyarországon élő kisebbségek helyzetéről, és eddigi egyik legnagyobb projektje a csernobili projekt volt. A csernobili katasztrófa 25. évfordulóján Ukrajnába, Csernobilba utazott, és megvizsgálta a kizárási övezet jelenlegi helyzetét. Cikksorozatokat készített róla, és filmet készített Csernobilról („Csernobil öröksége: a zóna” - http: //youtu.be/Qkzm_Vf5AFs). A filmet az ország összes jelentős magyar csatornáján és mozijában vetítették.
2011 óta a magyar média állandó vendége, a posztszovjet országok szakértőjeként, és mint ilyen rendszeresen szerepel az M1, a HírTv, a TV2, az ATV, az RTL Klub, a LáncHíd Rádió, az InfoRádió és a Kossuth Rádió híreiben.
Kicsit utána néztem a srácnak:
Anton Bendarjevskiy 1985-ben Fehéroroszország fővárosában, Minszkben született(zsidó származású). 1995-től Magyarországon él. Anton a Pécsi Tudományegyetemen tanult, média és kommunikáció, valamint történelem szakon szerzett MA diplomát, emellett egy féléves ösztöndíjat kapott a Leicesteri Egyetemen, ahol politikatudományt tanult. 2006-2007-ben Anton újságírói gyakorlatot folytatott a Magyar Nemzeti Televízió, az MTV regionális stúdiójában. Az üzleti szektor vezetői tapasztalata mellett (IBM, Priceline Group) a legnagyobb magyar külpolitikai hírportál, a Kitekintő újságírója, amelynek naponta 40 000 olvasója van. 2009 decembere óta Anton vezeti a poszt-szovjet osztályt Kitekintőn. Az energiabiztonság és a biztonságpolitika mellett Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország bel- és külpolitikájára szakosodott.
A Kitekintő szerkesztőjeként több mint ötszáz cikket és elemzést írt naprakészen, emellett publikációi voltak más online és nyomtatott médiában. Rendszeres vendége különböző nemzetközi konferenciáknak és fórumoknak, amelyek az általa írt témákkal foglalkoznak. Részt vett más fontos projektekben is: az Európai Integrációs Alap számára cikksorozatok készültek a Magyarországon élő kisebbségek helyzetéről, és eddigi egyik legnagyobb projektje a csernobili projekt volt. A csernobili katasztrófa 25. évfordulóján Ukrajnába, Csernobilba utazott, és megvizsgálta a kizárási övezet jelenlegi helyzetét. Cikksorozatokat készített róla, és filmet készített Csernobilról („Csernobil öröksége: a zóna” - http: //youtu.be/Qkzm_Vf5AFs). A filmet az ország összes jelentős magyar csatornáján és mozijában vetítették.
2011 óta a magyar média állandó vendége, a posztszovjet országok szakértőjeként, és mint ilyen rendszeresen szerepel az M1, a HírTv, a TV2, az ATV, az RTL Klub, a LáncHíd Rádió, az InfoRádió és a Kossuth Rádió híreiben.
Nem az évszám elírása a probléma, hanem az, hogy 1867 mit is jelent.
Akkor volt a Kiegyezés. 1867 előtt csak Habsburg birodalom létezett, azután Osztrák-Magyar Monarchia.
Ha a kettő között nem érted a külömbséget, akkor nincs is miről beszélni.
Az elsőben a magyaroknak gyakorlatilag semmi beleszólása nem volt a sorsukba. Bécs döntött fölöttünk. A Monarchiában már nekünk is volt szavunk, legalábbis Magyarország területén mi döntöttünk, sajnos a külpolitika nagyrészt az osztrákok kezén maradt, amit aztán jól el is csesztek és ránk lettek katasztrofális következményei.
Szóval 1848-at amiatt elítélni, mert a franciák is támogatták, eléggé gáz. Az elnyomóink ellen lázadtunk fel, az mellékes, hogy közben francia érdekeket is szolgált. És mint írtam, az hogy a Monarchia létrejött, 1848-nak nagyban köszönhető.
Tudod, néma gyereknek az anyja sem érti a szavát... Ez a népekre is vonatkozik, ha elnyomnak egy népet és az beletörődik a sorsába, sose lesz ismét független de ha az elégedetlenségének hangot is ad, akkor lehet újra az. Ha 1848-ban nem rezgett volna a Habsburgok alatt a léc, akkor 1867-ben sem lett volna Kiegyezés. Viszont az olasz és porosz zakók után jobbnak látták gyorsan kiegyezni velünk, nehogy ismét lázadjunk.
Én csak arra reagáltam, hogy írtad, hogy a történelem folyamán sosem voltunk még jóban az oroszokkal, csak most javul a viszony.
Igazából leszámítva az elmúlt 200 évet, mindig is jóban voltunk velük. Pl. az Árpádházi királyok idejében kifejezetten jó volt a viszony.
Ehhez hozzá jön az 1853-as árulása az osztrákoknak, amikor a Krími háborúban nem segítettek az oroszoknak. Vagyis Világos után 4 évvel már kihátráltak Oo. mögül.
Még egyszer a bauxit vitához a SZU.-ba nem bauxitot vittek hanem timföldet . A szovjet hadiiparnak
nagy mennyiségű alumínium kellett a repülőgép gyártáshoz, és mivel itthon nem volt elég energia az alukohókhoz
a timföldet vitték ki, és a SZU-ban olcsó vízi energiával gyártották az alumíniumot.
A titán meg benn maradt a vörösiszapban és mivel nem éri meg kivonni, a mai napig is ott van.
Az ajkai timföldgyárban volt gallium üzem is (a bauxitból vonták ki).
Különben az ajkai timföldgyárat most éppen bontják le mert véglegesen elavult.
A szocik privatizálták a kilencvenes években , és egy fillért se költöttek rá csak a profitot vették ki a gyár meg lassan rájuk rohadt. Ez okozta vörösiszap katasztrófát is.
nagy mennyiségű alumínium kellett a repülőgép gyártáshoz, és mivel itthon nem volt elég energia az alukohókhoz
a timföldet vitték ki, és a SZU-ban olcsó vízi energiával gyártották az alumíniumot.
A titán meg benn maradt a vörösiszapban és mivel nem éri meg kivonni, a mai napig is ott van.
Az ajkai timföldgyárban volt gallium üzem is (a bauxitból vonták ki).
Különben az ajkai timföldgyárat most éppen bontják le mert véglegesen elavult.
A szocik privatizálták a kilencvenes években , és egy fillért se költöttek rá csak a profitot vették ki a gyár meg lassan rájuk rohadt. Ez okozta vörösiszap katasztrófát is.
Nemhogy nem segítettek, hanem felvonultatták a hadsereget a határ mellé, ezzel az orosz haderőt arra kényszerítették, hogy haderejét megossza.
Ez volt a fő oka az oroszok krími vereségének.
A trónért való harc nem háború! Küzdöttek a halicsi trónért, pont.
A Koppány ellenes harc német lovagjai is német háború volt?
Sziasztok!
Régi olvasó vagyok de eddig nem kommenteltem, viszont ez nekem eléggé témába vág (sok évet éltem Németországban és eléggé érdekel a geopolitika, úgyhogy sok német anyagot olvasok).
Ebben a könyvben (2010-es az első kiadás, de már abban is brutális statisztikák voltak, azt hiszem azóta az új kiadásokban még rosszabbak lettek a számok - amik a Statistisches Bundesamt-tól származnak) eléggé érzékletesen fel van vázolva a közelgő demográfiai katasztrófa: https://hu.wikipedia.org/wiki/Németország_megszünteti_önmagát
Szabadkőműves-illuminátus buli volt az egész Európán végigsöprő 1848-as forradalmi hullám! Szervezték! Tudatosan, átgondoltan. Vastag és részletes irodalma van mára.
Harmadfokon még unokatesók is voltak!
Ilyen verzió is van. Azért az tény, hogy volt egyezkedés, nem spontán módon szűnt meg Lengyelország akkor, hanem megosztoztak rajta!
https://konteo.blogrepublik.eu/2011/05/26/a-mikroelektronikai-vallalat-konteo/
"Napra (továbbá órára és percre) pontosan 25 évvel ezelőtt az újpesti tűzoltóság ügyeletén megszólalt a riadó: a Fóti út egyik ipari telephelyéről tüzet jelentettek. A magyar műszakiak egyik büszkesége, a tudományos kutatással és fejlesztéssel foglalkozó, nemzetközi színvonalú Mikroelektronikai Vállalat 2400 négyzetméteres, speciális „T” csarnoka lángokban állt."
Csak azzal senki nem számolt, hogy a magyarok komolyabban gondolják mint mások. Mert míg máshol 2-hét 1 hónap alatt vége lett, és csak néhány városra korlátozódott, itt az egész országra kiterjedt, és több 10.000-es katonai összecsapások lettek belőle, mintegy másfél éven át, amibe a Habsburgok belebuktak volna, ha nem érkezik orosz segítségük.
Nekünk a függetlenedés volt már a cél itthon nagyon hamar megváltozott a forradalom célja. A nemzet "bulijává" vált, hogy kiszabaduljunk a lekezelt tartomány szerepéből.
Az megint más kérdés, ha a forradalmi Magyar seregnek lett volna kémhálózata, tudták volna a kolera krízist az orosz hadsereg köreiben. Az orosz hadvezetés elkezdte megfontolni a visszavonulást mert a kolera robbanásszerűen terjedt a katonáik között. 1-2 hónapig kellett volna kibírni keresztül-kasul fogócskázni az oroszokkal, és az osztrákokkal, és az orosznak muszáj lett volna visszavonulni. Az osztrákkal meg már elbírtunk volna.
Az egészet a hírszerzés hiányán buktuk el. Mert nyerhető lett volna a kolerajárvány miatt.