Nukleáris fegyverek elmélete és története

Digitálisan feljavított teszt videók 4K felbontásig...:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Sziasztok,

Meglepve latom az egyik videon, hogy mar 1953-ban volt agyubol kiloheto atomloszer.
Mit lehet tudni a 152/155 mm-es atomloszerekrol?

ui. mivel egy borond nagyobb 15 cm-nel, ezert ezek letebol kovetkezik, hogy a "borond-atombombak" technikailag nem okoztak kihivast.

Bel
 
Sziasztok,

Meglepve latom az egyik videon, hogy mar 1953-ban volt agyubol kiloheto atomloszer.
Mit lehet tudni a 152/155 mm-es atomloszerekrol?

ui. mivel egy borond nagyobb 15 cm-nel, ezert ezek letebol kovetkezik, hogy a "borond-atombombak" technikailag nem okoztak kihivast.

Bel

Jövő hét végén pont velük foglalkozom majd.
Felépítésük, rendszeresítésük, legyártott darabszámuk, stb...
 
1939-ben amikor Enrico Fermi jelentkezett az amcsiknál, azzal hogy a német fizikusok min törpölnek, az amcsik simán elhajtották, végén Einsteinnek kellett az Elnöknek levelet írnia, hogy végre higgyenek nekik.
Persze a korabeli bizottságok szerint a Bomba kivitelezhetetlen ötlet.

A kérdésnek több árnyalata van:
  • kell-e egyáltalán egy ilyen fegyver? (van e katonai szempontból értelme?)
  • megéri-e az árát? (logikusan nem, de mi van ha a Kínaiaknak meg megéri?)
  • egyáltalán be lehet-e indítani mesterségesen a magizomer bomlást? (sok bizottság 'Jason', stb. szerint nem, a legutolsó Sandia anyag szerint igen)
A DARPA dolga addig tart, hogy feltárja az új fegyver lehetőségét, és legyen mellette egy árcédula.
Ez megvan, innen az Elnök dönthet, hogy mekkora bombát szeretne...
.. akárhogy is döntött, arról csak majd évtizedek múlva értesülünk.

A sorozat végén jópár forrást adok majd, amiket érdemes olvasgatni.

Érdekes számomra mindenesetre hogy 2008-óta nagy a csönd a témában.
Most akkor nem úgy van, hogy az atommagok akkor bomlanak el, amikor akarnak, és te abba nem szólhatsz bele?
 
Sziasztok,

Meglepve latom az egyik videon, hogy mar 1953-ban volt agyubol kiloheto atomloszer.
Mit lehet tudni a 152/155 mm-es atomloszerekrol?

ui. mivel egy borond nagyobb 15 cm-nel, ezert ezek letebol kovetkezik, hogy a "borond-atombombak" technikailag nem okoztak kihivast.

Bel

A szovjet/orosz 3BV széria (180 mm -es 3BV1, 203 mm -es 3BV2, 152 mm -es 3BV3, 240 mm -es 3BV4) atomlőszer űrmérettől függően 0,5-10 kt közötti hatóerővel bírnak. A 152mm -es 3BV3 ha jól rémlik még, akkor 0,5-1 kt tud. Az amerikai 155 mm -es W48 0.072 kt -át tudott, a váltótípusnak tervezett, de végül törölt W82 -es 2 kt tudott, ha jól emlékszem.
 
A szovjet/orosz 3BV széria (180 mm -es 3BV1, 203 mm -es 3BV2, 152 mm -es 3BV3, 240 mm -es 3BV4) atomlőszer űrmérettől függően 0,5-10 kt közötti hatóerővel bírnak. A 152mm -es 3BV3 ha jól rémlik még, akkor 0,5-1 kt tud. Az amerikai 155 mm -es W48 0.072 kt -át tudott, a váltótípusnak tervezett, de végül törölt W82 -es 2 kt tudott, ha jól emlékszem.

Ígyvan, csak magyarul inkább ZBV-nek hívjuk őket, ne "három" BV-nek.
Igazából az alap változat jele ZB3, a ZBV3, meg a ZB3V, stb már csak az alváltozatok.
 
Kis kaliberű töltetek

1947 szeptember 18-án, az Amerikai Légierő (U.S. Air Force) mint önálló fegyvernem megalakulásával, a szárazföldi hadsereg (U.S. Army) amely felügyelte a Manhattan Project munkálatait, elvesztette a nukleáris fegyverek bevetéséhez szükséges bombázó gépeket.

Mivel a szárazföldi hadsereg nem akart az egyetlen fegyvernem lenni, amely nem rendelkezik atomfegyverrel, és a rendelkezésre álló töltetek célba juttatásához szükséges rakéták kifejlesztése még távolinak tűnt, így 1949-ben a hadsereg érdeklődése a tüzérség felé fordult.

Ágyú típusú nukleáris gránát - W9

A rendelkezésre álló töltetek közül, a legkisebb átmérőjű a Little Boy ágyútípusú töltet volt, mely 16cm átmérőjű dúsított urán gyűrűket lőtt rá egy szintén dúsított urán céltárgyra.
Ezt a szerkezetet, egy 28cm átmérőjű, és 138cm hosszú, 365kg-os lövedékbe lehetett beépíteni.

2020-09-20-13-32-44-157-280-You-Tube.jpg

W9 gránát elvi felépítése; dúsított urán gyűrűk (piros), gyújtó szerkezet (kék), lőpor (zöld), neutron reflektor (fekete)

atomic-annie-3.jpg


M65-Atomic-canon-1.jpg

Az 83 tonna össztömegű M65 önjáró tarackot két egyenként 375 lóerős vontatója, maximum 55km/h sebességgel tudta a tüzelőállásába szállítani.

Full-c.jpg

A vontatók hidraulikus szerkezete 15 perc alatt tudta a tarackot tűzkész helyzetébe a földre helyezni

Nuclear-artillery-test-Grable-Event-Part-of-Operation-Upshot-Knothole.jpg

1953 május 25, Shot Grable, a W9 gránát éles tesztelése Nevadában

Éles tesztelésekor, a gránát a Little Boy teljesítményéhez hasonló 15kt hatóerőt produkált.

Az M65 önjáró tarackból összesen 20db készült, egy részük az NSzK-ban, másik részük Dél Koreában állomásozott.

Katonai szempontból nagyon veszélyes volt a gránát szerkezete, hiszen összeszerelt állapotában, bármely baleset esetén amikor az tűzbe kerül, az nagy valószínűséggel nukleáris robbanással járt volna, így öt év szolgálat után, 1957-ben már ki is vonták a rendszerből a W9-eseket.


holnap folytatása következik...
 
A lövés után 19 másodperccel történt a detonáció (a videó vágva van), a taracktól 10km távolságban.
Elvileg amúgy 30km-re is el tudta volna lőni a W9-est.


Köszi!
Sokkal közelebbinek tűnik a képen.
 
Dupla ágyú típusú nukleáris gránátok - W19, W23, W33

2020-09-20-13-38-33-157-280-You-Tube.jpg

W19 gránát elvi felépítése; három dúsított urán rész (piros), gyújtó szerkezet (kék), lőpor (zöld)

A dupla ágyú megoldás három részletből állítja elő a dúsított urán kritikus tömegét.
A két kisebb ágyú alkalmazásával, mintegy 25%-kal csökkent a szerkezet tömege, és 30%-kal az átmérője.

A töltet sokkal biztonságosabb, mint a W9-es, helyes működéséhez az első és hátsó tölteteknek egyszerre kell működniük.

Baleset esetén, amennyiben a gránát tűzbe esik, a középen elhelyezett robbanóanyag működése megakadályozza a kritikus tömeg összeállítását, így a nukleáris robbanás esélye jelentősen kisebb.

W-19 280mm-es gránátok a W9-es típust váltották és 1955-től álltak rendszerbe.
1962-ben vonták ki őket a rendszerből, az M65 önjáró tarackkal egyetemben.


r9aq9ddmirix.jpg

406mm-es W-23 gránát

W-23 406mm-es gránátok 1956-tól álltak rendszerbe a haditengerészet Iowa osztályú csatahajói részére, minden egység számára 10db-ot gyártottak, összesen 50-et.

Rövid ideig álltak rendszerben, mivel a U.S. NAVY:
  • BB-61 Iowa-t 1958-ban kivonták a szolgálatból
  • BB-62 New Yersey-t 1957-ben kivonták a szolgálatból
  • BB-63 Missouri-t 1955-ben kivonták a szolgálatból
  • BB-64 Wisconsin-t 1958-ban kivonták a szolgálatból
  • BB-65 Illinois-t 1958-ban még a hajógyárban adták el ócskavasnak
  • BB-66 Kentucky-t 1959-ben még a hajógyárban adták el ócskavasnak
A W23 gránátokat végül 1962-ben vonták ki.


8ipkn29xooq21.jpg

1. páncéloshadosztály tüzérei egy M422 gránáttal, és egy M110 203mm-es önjáró tarackkal

A 203mm-es W33 töltettel rendelkező M422 gránátot 1955-től gyártották a hadsereg M110, illetve M115 tarackjai részére, 1450 példányban.

A sokkal nagyobb számban rendszerben álló mozgékony M110 önjáró tarackok ideális platformot jelentettek, így a 83 tonnás M65 önjáró tarackot ki lehetett vonni a szolgálatból.

1981-től kezdte leváltani az M735 egy az egyben.
Mivel az M735 gyártása 1986-ban véget ért, így még 900db M422-es 1993-ig rendszerben maradt.



holnap folytatása következik...