[BIZTPOL] Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, ...)
- Téma indítója xfotel
- Indítva
Off
"elkésett parancs"
Hát én az ilyenekben nem hiszek.
Elképesztő ezeket a sztorikat így visszaolvasni. Micsoda káosz volt a Szovjetunió felbomlásakor. Totális szabadrablás.
Igen, totális káosz volt. Négy szovjet nagysebességű repülőezred települt Azeri területen.
A Szovjet Frontlégierő három nagsebességű ezrede közül, 1992-ben a kjurdamiri frontbombázóezred ki tudott vonulni, csak egy meghibásodott Szu-24M bombázót hagytak hátra, amit egy évre rá 1993 augusztusában vesztett el az Azeri Légierő. Közvetlenül a javítás után egy afgán(!!!) zsoldos pilóta zuhant le vele. (A nyolcvanas évek végé, az Szovjetunióban képzett afgán pilóták, a rendszer bukása után nem térhettek haza, a volt szovjet utódálamokban vállaltak munkát.)
A dalliari felderítő ezred kivonása viszont csak részben történt meg. 1992. június 8-án az ezredparancsnok visszarepült egy MiG-25RU kétülésessel Oroszországba. Őt másnap nyolc MiG-25-ös követte, míg el nem torlaszolták a felszállópályát, és ki nem vágták a repülőtéren maradt öt MiG-25RB és tizenegy Szu-24MR felderítőgép gumiabroncsát. A kivonást videózták, az irodák, telephelyek kifosztva voltak, a kivágott gumiabroncsú MiG-25-ösök, Szu-24-esek a gurulókon. Előbbiekből állítólag éjjel az orosz személyzet eltávolította és megsemmisítette a bombázást támogató rendszereket. Nagy káosz volt a repülőtéren, a kivonulást támogató IL-76-osok a gurulóutakon rekedtek, az ezred személyzetének családjaival, nőkkel, gyerekekkel, a háború közepén. Az azeriek 1992 és 1993 között ezt az öt MiG-25-öst, és 11 Szu-24-est bevetette a harcokban zsoldos személyzettel.
A Szu-25-össel repülő ex. szovjet ezred szintén ki tudott vonulni, de előtte 1992. április 8-án egy pilótájuk Szu-25-össel az azeri erőkhöz repült át. A diszidált pilóta több bevetést repült Szu-25-össel, míg 1992. június 13-én egy Shilka le nem lőtte őt.
A Szovjet Légvédelemnek egy vadászrepülő és két kiképző repülő ezrede maradt azeri területen. A képzést időben elköltöztették, diákokat kivonták, viszont mérhetetlen sok L-29-es Delfin maradt az Azeriek kezén a Kaszpi-tenger partján.
A Baku légvédelmét adó MiG-25-ös ezred személyzete járt a legrosszabbul. Csúnya történetek keringtek. Az azeri erők behatoltak a katonai lakótelepre és a családjukkal zsarolták az ex szovjet pilótákat, hogy bevetéseket repüljenek. Az ezred régi MiG-25P korszerűsített PDSz változatával és kétülése MiG-25PU-val repült. Az ex. szovjet személyzet hiába érvelt, hogy ezek alkalmatlanok a földi célok leküzdésére, a túszul tartott családjuk érdekében menniük kellett. Volt olyan videó régen, ahol a földi célokat „támadó” MiG-25-öst épp lelövik és katapultál, majd fogságba esik a pilóta. Itt a teljes ezred technikai állománya és a két a repülőtéren működő karbantartó üzem került az azeriek kezére. Utóbbi kettő üzem a MiG-25-ös repülőgépeken és hajtóművükön hajtott végre ipari nagyjavításokat a szovjet időkben. 1993-ban szerződést kötöttek az ukrán hasonló üzemmel, hogy a gyári személyzet hiányát pótolni tudják. Ezért volt képes az egyébként apró Azeri Légierő a MiG-25-ösöket a kétezres évek második feléig üzemeltetni. (Bár ezek közül is egy 1993. januárjában Örményországba diszidált.)
"Dzsihádista zendülés Azerbajdzsánban, településeket fosztanak ki, a Sharia törvénykezést vezetnék be.
A terrorista zsoldosok, akiket felbérelt Azerbajdzsán, hogy támadják meg Artsakhot, elkezdtek boltokat kifosztani, állampolgárokat kirabolni Azerbajdzsánban. Több forrás szerint a zsoldosok ráadásul megpróbálják kiróni Sharia Law-t az azerbajdzsáni népességre. - mondta Vahagn Tevosyan örmény törvényhozó."
nem tudom ez mennyire hiteles most egy örmény szájából ,illetve hogy azonosítják be az örmények,hogy melyik halott melyik szervezethez tartozott ?
A terrorista zsoldosok, akiket felbérelt Azerbajdzsán, hogy támadják meg Artsakhot, elkezdtek boltokat kifosztani, állampolgárokat kirabolni Azerbajdzsánban. Több forrás szerint a zsoldosok ráadásul megpróbálják kiróni Sharia Law-t az azerbajdzsáni népességre. - mondta Vahagn Tevosyan örmény törvényhozó."
nem tudom ez mennyire hiteles most egy örmény szájából ,illetve hogy azonosítják be az örmények,hogy melyik halott melyik szervezethez tartozott ?
W
Wilson
Guest
Baku felvételt mutatott be az örmény légvédelmi rendszer elleni támadásról
Az azeri média arról számol be, hogy Stepanakert (Khankendi) közelében egy drón megsemmisített egy örmény S-300 légvédelmi rendszert. Ezt követően a netezők azon kezdtek vitatkozni, hogy a fent említett légvédelmi rendszer megsemmisült-e vagy sem.
Meg kell jegyezni, hogy ez nem az első alkalom, hogy a bakui újságírók ezt kijelentik. Néhány nappal korábban arról beszéltek , hogy egy S-300-as megsemmisült a hegyi-karabahi határon fekvő Goris (Örményország) város közelében egy öngyilkos drón támadás következtében. Akkor azonban semmiféle bizonyítékot nem mutattak be, csak kategorikusan kijelentették,hogy "Hegyi-Karabah égboltját teljesen megtisztították az azerbajdzsáni Légierő számára".
Ezúttal a nyilvánosság számára számos, jóval korábban készített műholdas képet mutattak be az örmény S-300 helyéről, valamint egy nagyon rövid, 11 másodperces, rendkívül gyenge minőségű videót.
A felvételek egy nehezen megkülönböztethető célpontot mutatnak , amelynek egy részét elrejti a drón kurzora. Az azeri média szerint ez az elpusztított S-300 hordozórakéta. Külső jellemzőit tekintve a videón szereplő, eltalált terület valóban egybeesik az örmény légvédelmi bázis képeivel, ahol a bemutatott műholdas képeken az S-300 hordozó található. Emellett számos törmelék látható a "megsemmisült tárgy" körül, ami valóban azt jelzi, hogy UV támadás történt.
Néhány kommentátor azonban kétségbe vonja, hogy ezek a bizonyítékok alátámasztják-e az S-300 megsemmisítését. Aggódnak a képminőség és a videó hossza miatt. Véleményük szerint az S-300 nyugodtan tartózkodhat a közeli, abszolút épnek tűnő bunkerben, a videó pedig az említett légvédelmi rendszert kivéve mást tartalmaz.
Észrevették, hogy általában az azerbajdzsáni védelmi minisztérium szó szerint azonnal hírt ad az örmény légvédelmi rendszerek elpusztításáról Hegyi-Karabahban. Ugyanakkor a védelmi minisztérium eddig még nem számolt be az S-300-l, bár minden ősi Osa légvédelmi rendszer megsemmisítéséről beszámolt, teljes értékű videókat bemutatva normál minőségben.
Az azeri média arról számol be, hogy Stepanakert (Khankendi) közelében egy drón megsemmisített egy örmény S-300 légvédelmi rendszert. Ezt követően a netezők azon kezdtek vitatkozni, hogy a fent említett légvédelmi rendszer megsemmisült-e vagy sem.
Meg kell jegyezni, hogy ez nem az első alkalom, hogy a bakui újságírók ezt kijelentik. Néhány nappal korábban arról beszéltek , hogy egy S-300-as megsemmisült a hegyi-karabahi határon fekvő Goris (Örményország) város közelében egy öngyilkos drón támadás következtében. Akkor azonban semmiféle bizonyítékot nem mutattak be, csak kategorikusan kijelentették,hogy "Hegyi-Karabah égboltját teljesen megtisztították az azerbajdzsáni Légierő számára".
Ezúttal a nyilvánosság számára számos, jóval korábban készített műholdas képet mutattak be az örmény S-300 helyéről, valamint egy nagyon rövid, 11 másodperces, rendkívül gyenge minőségű videót.
A felvételek egy nehezen megkülönböztethető célpontot mutatnak , amelynek egy részét elrejti a drón kurzora. Az azeri média szerint ez az elpusztított S-300 hordozórakéta. Külső jellemzőit tekintve a videón szereplő, eltalált terület valóban egybeesik az örmény légvédelmi bázis képeivel, ahol a bemutatott műholdas képeken az S-300 hordozó található. Emellett számos törmelék látható a "megsemmisült tárgy" körül, ami valóban azt jelzi, hogy UV támadás történt.
Néhány kommentátor azonban kétségbe vonja, hogy ezek a bizonyítékok alátámasztják-e az S-300 megsemmisítését. Aggódnak a képminőség és a videó hossza miatt. Véleményük szerint az S-300 nyugodtan tartózkodhat a közeli, abszolút épnek tűnő bunkerben, a videó pedig az említett légvédelmi rendszert kivéve mást tartalmaz.
Észrevették, hogy általában az azerbajdzsáni védelmi minisztérium szó szerint azonnal hírt ad az örmény légvédelmi rendszerek elpusztításáról Hegyi-Karabahban. Ugyanakkor a védelmi minisztérium eddig még nem számolt be az S-300-l, bár minden ősi Osa légvédelmi rendszer megsemmisítéséről beszámolt, teljes értékű videókat bemutatva normál minőségben.
Forrás?Baku felvételt mutatott be az örmény légvédelmi rendszer elleni támadásról
Az azeri média arról számol be, hogy Stepanakert (Khankendi) közelében egy drón megsemmisített egy örmény S-300 légvédelmi rendszert. Ezt követően a netezők azon kezdtek vitatkozni, hogy a fent említett légvédelmi rendszer megsemmisült-e vagy sem.
Meg kell jegyezni, hogy ez nem az első alkalom, hogy a bakui újságírók ezt kijelentik. Néhány nappal korábban arról beszéltek , hogy egy S-300-as megsemmisült a hegyi-karabahi határon fekvő Goris (Örményország) város közelében egy öngyilkos drón támadás következtében. Akkor azonban semmiféle bizonyítékot nem mutattak be, csak kategorikusan kijelentették,hogy "Hegyi-Karabah égboltját teljesen megtisztították az azerbajdzsáni Légierő számára".
Ezúttal a nyilvánosság számára számos, jóval korábban készített műholdas képet mutattak be az örmény S-300 helyéről, valamint egy nagyon rövid, 11 másodperces, rendkívül gyenge minőségű videót.
A felvételek egy nehezen megkülönböztethető célpontot mutatnak , amelynek egy részét elrejti a drón kurzora. Az azeri média szerint ez az elpusztított S-300 hordozórakéta. Külső jellemzőit tekintve a videón szereplő, eltalált terület valóban egybeesik az örmény légvédelmi bázis képeivel, ahol a bemutatott műholdas képeken az S-300 hordozó található. Emellett számos törmelék látható a "megsemmisült tárgy" körül, ami valóban azt jelzi, hogy UV támadás történt.
Néhány kommentátor azonban kétségbe vonja, hogy ezek a bizonyítékok alátámasztják-e az S-300 megsemmisítését. Aggódnak a képminőség és a videó hossza miatt. Véleményük szerint az S-300 nyugodtan tartózkodhat a közeli, abszolút épnek tűnő bunkerben, a videó pedig az említett légvédelmi rendszert kivéve mást tartalmaz.
Észrevették, hogy általában az azerbajdzsáni védelmi minisztérium szó szerint azonnal hírt ad az örmény légvédelmi rendszerek elpusztításáról Hegyi-Karabahban. Ugyanakkor a védelmi minisztérium eddig még nem számolt be az S-300-l, bár minden ősi Osa légvédelmi rendszer megsemmisítéséről beszámolt, teljes értékű videókat bemutatva normál minőségben.
en ezt nem ertem. Arulkodik a kisgyerek? Haboruznak egymassal, mit csodalkoznak ha az ellen hasznalja amije van????
W
Wilson
Guest
T
Törölt tag
Guest
Ez pár perccel ezelőtt jelent meg egy orosz katonai oldalon.
Szemtanúk: Oroszország katonai alakulatokat,és Tu-22M3-t telepít a kaukázusi határhoz.
Ma, 10:16
A közösségi hálózatokon szaporodnak a bejegyzések arról, hogy az orosz katonai egységek a kaukázusi orosz határok felé tartanak. A képek a rádiófrekvenciás fegyveres erők Volgograd és Dagestan felszerelésének a mozgását mutatják - a katonai járművek dél felé tartanak.
A szemtanúk véleménye megoszlik- sokan hamisítványnak tartják ezeket a képeket, és nem biztosak az orosz védelmi minisztérium szándékainak komolyságában. Mások nagyon komolyan veszik a felszerelések mozgását a kaukázusi régió harci helyzetének esetleges súlyosbodására számítva.
Ezenkívül szeptember 29-én az orosz légierő két (más források szerint - négy) Tu-22MZ bombázója (02773 és 02779 hívójel), valamint egy Il-76 86825 szállító repülőgépe repült át Sajkovkából az angleli légibázisra, közelebb a kaukázusi régióhoz.
Eközben szeptember 29-én éjszaka folytatódtak az összecsapások Hegyi-Karabahban - a felek nehézfegyvereket vetettek be.
Így elsőre nem hiszem, hogy különösebb jelentősége lenne némi orosz katonai mozgolódásnak. Ez akár megszokott is lehet, ha a szomszédban/közelben katonai konfliktus van.
W
Wilson
Guest
Az iráni azeriek felgyújtották az Örményországba katonai felszerelést szállító járműveket -
Az elmúlt napokban képeket tettek közzé a közösségi hálózatokon katonai felszerelések Iránból Örményországba szállításáról.
A fotókat és Iránban élő azeriek készítették. Tiltakozásul az iráni azeriek egy csoportja tegnap este felgyújtotta a felszerelést szállító teherautókat, majd videókat tettek közzé.
Forrás:Baki Xabar
Az elmúlt napokban képeket tettek közzé a közösségi hálózatokon katonai felszerelések Iránból Örményországba szállításáról.
A fotókat és Iránban élő azeriek készítették. Tiltakozásul az iráni azeriek egy csoportja tegnap este felgyújtotta a felszerelést szállító teherautókat, majd videókat tettek közzé.
Forrás:Baki Xabar
Többen megkérdőjelezték a lelőtt Szu-25 roncs képek hitelességét mondván nem most készültek. A valódiságát -aktualitását az is bizonyítja, hogy a roncsokon szlovák feliratok vannak. 2004-ben vásároltak szlovák Szu-25 gépeket az örmények.
Közben nyilvánosságra hozták a meghalt pilóta nevét is, akit Valerij Danyilovnak hívtak. Orosz név.
W
Wilson
Guest
MW: Szu-30 - Örményország, MiG-35 - Azerbajdzsán. Oroszország kész a konfliktus mindkét oldalát felfegyverezni
Oroszország segíti Örményországot a légierejének megerősítésében, és egyúttal harci repülőgépeit eladja Azerbajdzsánnak is. Moszkva kész felfegyverezni a Hegyi-Karabahi konfliktus mindkét oldalát - írja a Military Watch.
Örményország és Azerbajdzsán közötti régóta fennálló konfrontáció újabb kitörése ezen országok védelmi kiadásainak növekedéséhez vezet. Jereván szorosabb kapcsolatot ápol Moszkvával, főleg orosz fegyvereket vásárol. Az ország a CSTO tagja, közös gyakorlatokon vesz részt és területén orosz katonai támaszpontot üzemeltet. Kétségtelen, hogy Örményország új vásárlásokért Oroszországhoz fordul.
Ugyanakkor Baku, aggódva Jereván és Teherán légierőinek korszerűsítésére vonatkozó terveiről, nagy érdeklődést mutatott a modern repülőgépek Moszkvától történő megszerzése iránt. Ennek oka az a tény, hogy Azerbajdzsán két közeli partnere - Izrael és Törökország - korlátozott képességei miatt nem képesek kielégíteni az összes védelmi igényt. Egyszerűen nincsenek meg náluk a katonai-ipari komplexum bizonyos ágazatai, különösen a repülőgépgyártás. Ezért Oroszország nagy valószínűséggel az azerbajdzsáni légierő flottájának feltöltési forrásává válik.
Most Baku a szovjet gyártmányú harci repülőgépekre támaszkodik, amelyek legalább 30 évesek. 19 Szu-25 támadó repülőgép van, ezek közül 13-t Grúzia "szállított", 6-t pedig Fehéroroszország, valamint 15 MiG-29 vadászgépet, amelyeket Ukrajna "szállított". Mindezek a repülőgépek Azerbajdzsánban a 2002–2012 közötti időszakban kerültek.
Jereván ugyanakkor hozzáférhet a "4+" generációs orosz repülőgépekhez. Az ország légierőjének 4 Su-30SM vadászgépe van, és további 8 egység beszerzését tervezi. A 12 ilyen repülőgépből álló flotta működtetése jelentősen növeli az ország védelmi képességét.
Azerbajdzsán még áprilisban jelentette be, hogy pilótái próbarepüléseket hajtottak végre Oroszországban, beleértve a 4 ++ generáció legújabb könnyű MiG-35 típusú vadászgépeit is. Később azonban Baku bejelentette, hogy fontolóra veszi a nehéz Su-35 generációs "4 ++" megvásárlását. Az azeriek határozatlansága annak köszönhető, hogy döntő minőségi előnyt akarnak szerezni az örményekkel szemben.
Figyelembe véve, hogy Bakuban már vannak MiG-29-k, megfelelő infrastruktúrával és képzett személyzettel, a MiG-35 megszerzése lenne a legjobb döntés. Működésük és költségeik jóval alacsonyabbak, mint a Szu-35-é, és a régióban lehetséges katonai műveletek színtere viszonylag kicsi.
Oroszország segíti Örményországot a légierejének megerősítésében, és egyúttal harci repülőgépeit eladja Azerbajdzsánnak is. Moszkva kész felfegyverezni a Hegyi-Karabahi konfliktus mindkét oldalát - írja a Military Watch.
Örményország és Azerbajdzsán közötti régóta fennálló konfrontáció újabb kitörése ezen országok védelmi kiadásainak növekedéséhez vezet. Jereván szorosabb kapcsolatot ápol Moszkvával, főleg orosz fegyvereket vásárol. Az ország a CSTO tagja, közös gyakorlatokon vesz részt és területén orosz katonai támaszpontot üzemeltet. Kétségtelen, hogy Örményország új vásárlásokért Oroszországhoz fordul.
Ugyanakkor Baku, aggódva Jereván és Teherán légierőinek korszerűsítésére vonatkozó terveiről, nagy érdeklődést mutatott a modern repülőgépek Moszkvától történő megszerzése iránt. Ennek oka az a tény, hogy Azerbajdzsán két közeli partnere - Izrael és Törökország - korlátozott képességei miatt nem képesek kielégíteni az összes védelmi igényt. Egyszerűen nincsenek meg náluk a katonai-ipari komplexum bizonyos ágazatai, különösen a repülőgépgyártás. Ezért Oroszország nagy valószínűséggel az azerbajdzsáni légierő flottájának feltöltési forrásává válik.
Most Baku a szovjet gyártmányú harci repülőgépekre támaszkodik, amelyek legalább 30 évesek. 19 Szu-25 támadó repülőgép van, ezek közül 13-t Grúzia "szállított", 6-t pedig Fehéroroszország, valamint 15 MiG-29 vadászgépet, amelyeket Ukrajna "szállított". Mindezek a repülőgépek Azerbajdzsánban a 2002–2012 közötti időszakban kerültek.
Jereván ugyanakkor hozzáférhet a "4+" generációs orosz repülőgépekhez. Az ország légierőjének 4 Su-30SM vadászgépe van, és további 8 egység beszerzését tervezi. A 12 ilyen repülőgépből álló flotta működtetése jelentősen növeli az ország védelmi képességét.
Azerbajdzsán még áprilisban jelentette be, hogy pilótái próbarepüléseket hajtottak végre Oroszországban, beleértve a 4 ++ generáció legújabb könnyű MiG-35 típusú vadászgépeit is. Később azonban Baku bejelentette, hogy fontolóra veszi a nehéz Su-35 generációs "4 ++" megvásárlását. Az azeriek határozatlansága annak köszönhető, hogy döntő minőségi előnyt akarnak szerezni az örményekkel szemben.
Figyelembe véve, hogy Bakuban már vannak MiG-29-k, megfelelő infrastruktúrával és képzett személyzettel, a MiG-35 megszerzése lenne a legjobb döntés. Működésük és költségeik jóval alacsonyabbak, mint a Szu-35-é, és a régióban lehetséges katonai műveletek színtere viszonylag kicsi.
W
Wilson
Guest
Hiába na nincs új a nap alatt van az a helyzet,hogy meg kell csókolni azt bizonyos "gyűrűt"
Pašinjan beismerte a hibákat, és "új kapcsolatokat" támogatott Oroszországgal
Szeptember 30-n, szerdán az újságírókkal tartott találkozón Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök bejelentette Jereván azon szándékát, hogy minőségileg új kapcsolatokat építsen ki Moszkvával. Megjegyezte, hogy Örményország célja "új szintű" kapcsolatok kiépítése az Orosz Föderációval.
Előző nap Pašinjan telefonbeszélgetéseket folytatott Vlagyimir Putyinnal, amelyek során a felek megvitatták a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus körül kialakult helyzetet. Az örmény miniszterelnök megjegyezte, hogy beszélgetés során nem esett szó Oroszország beavatkozásáról az örmény-azerbajdzsáni konfrontációba. A 102. orosz katonai bázis erőinek felhasználásáról szintén nem esett szó, Pashinyan azonban hangsúlyozta e létesítmény fontos szerepét a köztársaság biztonságának biztosításában.
Pashinyan beszéde az Orosz Föderációval folytatott "új kapcsolatokért" egybeesett Örményország és Azerbajdzsán közötti konfrontáció súlyosbodásával a közös határ közelében, valamint Hegyi-Karabahban. Nikol Pashinyan, aki 2018-n került hatalomra,többek között azzal,hogy szorgalmazta a Kremlhez fűződő szoros kapcsolatok felülvizsgálatát, valamint szoros kapcsolatok kialakítását a nyugati országokkal. Most azonban kritikus helyzetben úgy döntött, hogy ismét Moszkva szoros karjait választja. Nyilvánvalóan a miniszterelnök beismerte hibáit - a helyzet kényszerítette.
A helyzet fájdalmasan hasonlít a szomszédos fehéroroszországi eseményekre. Hosszú évek óta az ország elnöke, Alekszandr Lukasenko megpróbálta megvalósítani a „több vektort átfogó politikát”,egyszerre két székre ülve. Ennek eredményeként az országon belüli tömeges tüntetések következtében Minszk 180 fokos fordulatot tett, és ismét az Unió államának megvalósításáról és az oroszországi szorosabb integráció szükségességéről beszélt.
Pašinjan beismerte a hibákat, és "új kapcsolatokat" támogatott Oroszországgal
Szeptember 30-n, szerdán az újságírókkal tartott találkozón Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök bejelentette Jereván azon szándékát, hogy minőségileg új kapcsolatokat építsen ki Moszkvával. Megjegyezte, hogy Örményország célja "új szintű" kapcsolatok kiépítése az Orosz Föderációval.
Előző nap Pašinjan telefonbeszélgetéseket folytatott Vlagyimir Putyinnal, amelyek során a felek megvitatták a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus körül kialakult helyzetet. Az örmény miniszterelnök megjegyezte, hogy beszélgetés során nem esett szó Oroszország beavatkozásáról az örmény-azerbajdzsáni konfrontációba. A 102. orosz katonai bázis erőinek felhasználásáról szintén nem esett szó, Pashinyan azonban hangsúlyozta e létesítmény fontos szerepét a köztársaság biztonságának biztosításában.
Pashinyan beszéde az Orosz Föderációval folytatott "új kapcsolatokért" egybeesett Örményország és Azerbajdzsán közötti konfrontáció súlyosbodásával a közös határ közelében, valamint Hegyi-Karabahban. Nikol Pashinyan, aki 2018-n került hatalomra,többek között azzal,hogy szorgalmazta a Kremlhez fűződő szoros kapcsolatok felülvizsgálatát, valamint szoros kapcsolatok kialakítását a nyugati országokkal. Most azonban kritikus helyzetben úgy döntött, hogy ismét Moszkva szoros karjait választja. Nyilvánvalóan a miniszterelnök beismerte hibáit - a helyzet kényszerítette.
A helyzet fájdalmasan hasonlít a szomszédos fehéroroszországi eseményekre. Hosszú évek óta az ország elnöke, Alekszandr Lukasenko megpróbálta megvalósítani a „több vektort átfogó politikát”,egyszerre két székre ülve. Ennek eredményeként az országon belüli tömeges tüntetések következtében Minszk 180 fokos fordulatot tett, és ismét az Unió államának megvalósításáról és az oroszországi szorosabb integráció szükségességéről beszélt.
Hiába na nincs új a nap alatt van az a helyzet,hogy meg kell csókolni azt bizonyos "gyűrűt"
Pašinjan beismerte a hibákat, és "új kapcsolatokat" támogatott Oroszországgal
Szeptember 30-n, szerdán az újságírókkal tartott találkozón Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök bejelentette Jereván azon szándékát, hogy minőségileg új kapcsolatokat építsen ki Moszkvával. Megjegyezte, hogy Örményország célja "új szintű" kapcsolatok kiépítése az Orosz Föderációval.
Előző nap Pašinjan telefonbeszélgetéseket folytatott Vlagyimir Putyinnal, amelyek során a felek megvitatták a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus körül kialakult helyzetet. Az örmény miniszterelnök megjegyezte, hogy beszélgetés során nem esett szó Oroszország beavatkozásáról az örmény-azerbajdzsáni konfrontációba. A 102. orosz katonai bázis erőinek felhasználásáról szintén nem esett szó, Pashinyan azonban hangsúlyozta e létesítmény fontos szerepét a köztársaság biztonságának biztosításában.
Pashinyan beszéde az Orosz Föderációval folytatott "új kapcsolatokért" egybeesett Örményország és Azerbajdzsán közötti konfrontáció súlyosbodásával a közös határ közelében, valamint Hegyi-Karabahban. Nikol Pashinyan, aki 2018-n került hatalomra,többek között azzal,hogy szorgalmazta a Kremlhez fűződő szoros kapcsolatok felülvizsgálatát, valamint szoros kapcsolatok kialakítását a nyugati országokkal. Most azonban kritikus helyzetben úgy döntött, hogy ismét Moszkva szoros karjait választja. Nyilvánvalóan a miniszterelnök beismerte hibáit - a helyzet kényszerítette.
A helyzet fájdalmasan hasonlít a szomszédos fehéroroszországi eseményekre. Hosszú évek óta az ország elnöke, Alekszandr Lukasenko megpróbálta megvalósítani a „több vektort átfogó politikát”,egyszerre két székre ülve. Ennek eredményeként az országon belüli tömeges tüntetések következtében Minszk 180 fokos fordulatot tett, és ismét az Unió államának megvalósításáról és az oroszországi szorosabb integráció szükségességéről beszélt.
Pashinyan rosszul mérte fel a helyzetét és bedőlt a nyugati szirénhangoknak, anno...
Örményország borzasztó geopolitikai helyzetben van...és választásuk sincs 0roszo.-n kívül, vagy megkérik Putyint, hogy próbálja meg kijavítani Sztálin elcseszett döntését, vagy előbb-utóbb felmorzsolódnak a türk tengerben.
Engelsz légibázis a neve. A Szaratov melleti Engelsz légibázis egyébként a Tu-160 startégiai bombázók honi bázisa. A Kaukázus-2020 hadgyakorlat alatt egyébként 27(!)
Il-76MD katonai szállítógép települt a bázisra.
Egy kis érdekesség: A Kavkaz-2020 szeptember 26-án fejeződtek be. Hegyi-Karabahban a háború rá egy napra kezdődött.