[BIZTPOL] Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, ...)
- Téma indítója xfotel
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
: 
T
Törölt tag
Guest
Érdekes, az örmények elkezdtek csali Oszákat készíteni.
Érdekes, az örmények elkezdtek csali Oszákat készíteni.
Papírból gyártottak célpontot a z'eri drónoknak ?
Elképesztő ez a nép.. a pénzt és a honvédségük hiányosságait megpróbálják egy kis fortéllyal és leleményességgel kompenzálni.
Papírból gyártottak célpontot a z'eri drónoknak ?
Elképesztő ez a nép.. a pénzt és a honvédségük hiányosságait megpróbálják egy kis fortéllyal és leleményességgel kompenzálni.
Olvasták az angliai légicsata történetét.
T
Törölt tag
Guest
Régi fortély. A Szerbek is eljátszották anno. Az amerikaiak azt hitték rommá lőtték őket, aztán ha utána olvasol a megfelelő helyeken rájössz, hogy egy nagy rakás makettet lőttek szét, meg itt-ott egy pár valódi technikát.Papírból gyártottak célpontot a z'eri drónoknak ?
Bonus: sugárzás imitátorok rádiólokátor elleni lövedékek átverésére
Nem tudom, hogy az örmények próbálkoznak-e ilyenekkel.
Régi fortély. A Szerbek is eljátszották anno. Az amerikaiak azt hitték rommá lőtték őket, aztán ha utána olvasol a megfelelő helyeken rájössz, hogy egy nagy rakás makettet lőttek szét, meg itt-ott egy pár valódi technikát.
Bonus: sugárzás imitátorok rádiólokátor elleni lövedékek átverésére
Nem tudom, hogy az örmények próbálkoznak-e ilyenekkel.
Régi fortély ide vagy oda, azért a muslincák bekajálják, úgytűnik.
Szerbek szállíthatnának valami cuccost az örményeknek, hogy ne legyen ekkora túlerő azeri részről.
„Arra ébredtünk, hogy bombáznak minket”
„Reggel fél 8-kor hatalmas robbanásra ébredtünk, amit még 7 további követett. Ezek a bombák mind a várostól távolabb csapódtak be, majd nagyjából 5 perccel később magát a várost kezdték bombázni. Leginkább katonai célpontokat, de sok lakóházat is érintett a támadás. Ezután a légvédelmi sziréna 5 percenként megszólalt és az embereket leterelték bunkerekbe, délután pedig elkezdték a nőket és a gyerekeket evakuálni Örményországba” - számolt be olvasónk arról a vasárnapi azeri támadásról, ami újabb véres fejezetet nyitott a több évtizedes örmény-azeri konfliktusban.
Hogy hogyan kerül valaki egyáltalán magyarként egy békeidőben is állandó feszültségekkel teli térségbe, arra Gergő (kérte, hogy ne írjuk ki a teljes nevét) azt mondta, hogy kalandvágyból. Egy nemzetközi humanitárius szervezet munkatársaként dolgozik Hegyi-Karabahban.
Hegyi-Karabah Örményország, Azerbajdzsán és Irán közé ékelődik be. Méretre akkora, mint Borsod és Heves megye együtt, de jóval ritkábban lakott, a népesség hatoda a két magyar megyének. Bár a térségért zajló örmény-azeri háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult, békét ez nem hozott. Az addig Azerbajdzsánhoz tartozó terület függetlennek vallja magát, de csak néhány olyan oroszbarát szakadár terület ismeri el, amiket szintén nem ismer el más. Hegyi-Karabahnak van önálló parlamentje, de lényegében mindenben Örményország támogatja. A terület ugyanakkor Azerbajdzsán nem mondott le. Egy új háború már jobb esélyeket kínálna az Ilham Alijev vezette országnak, az elmúlt negyed században ugyanis az örményeknél jóval tehetősebbek lettek az olajnak és a gáznak köszönhetően (Magyarország is ezért barátkozik velük), a hadseregére is jóval többet költ.
A térség maga aligha ér meg egy véres háborút, bár olvasónk szerint turisztikai szempontból hatalmas potenciál van benne, nagyon változatos a táj, hegyekkel, völgyekkel szabdalt. Amit akkor lehetne kihasználni, ha béke lenne, miközben folyamatosak a villongások. Ennek is köszönhető, hogy a 26 éve lezárult háború nyomait továbbra sem sikerült eltüntetni, rengeteg taposóakna is visszamaradt a háborúból. Az utak mellett leginkább elhagyatott, szétbombázott falvakat lehet látni. Akad, ahol van két vagy három lakható ház, 15 másik teljesen romos épület társaságában, ezekben egy-két család él.
Természetesen vannak városok is, ezek közül az 55 ezres Sztyenapakert a legnagyobb. Ezt támadták az azeriek vasárnap. Kisebb konfliktusok békeidőben is szinte állandóan vannak az 1994-ben kialakított zöld zónában, rendszeresen adnak ki jelentést, hogy hányszor sértették meg a tűzszünetet. Ez a heti 1500-ról kúszott fel mostanra 3000-re. A határhoz közel békeidőben is hallani ágyúlövéseket. Négy éve volt az utolsó nagy villongás, de akkor katonai célokat támadtak. 1992 óta most fordult elő először, hogy Sztyepanakert civilek lakta részét érte támadás.
„Ki-be jártunk az óvóhelyre, az azeriek drónokkal támadták a várost. A tévében láttuk, hogy egy bomba 300 méterre csapódott be a lakásunktól” - mesélte olvasónk. Végül elhagyták Sztyepanakertet, és átmentek Örményországba. „Éppen akkor, amikor az örmény határőrnek átnyújtottuk az útlevelet, hatalmas robbanás rázta a környéket. Mint kiderült, mint egy örmény légvédelmi rakéta talált el egy azeri drónt” - mondja olvasónk, aki szerint nagyon sokan ott maradtak Karabahban, leginkább a gyerekesek mentek át Örményországba, de csak a határ környékére, hogy amilyen hamar csak lehet, vissza tudjanak menni.
Olvasónk is tervezi a visszatérést, de egyelőre Jerevánban várnak, és aggódnak a Sztyepanakertben maradt barátaikért, akikkel próbálják tartani a kapcsolatot. A férfiakat már behívták a seregbe, de folyamatosan emelkedik a civil áldozatok száma is. Olvasónknak is van olyan kollégája, akinek a rokonságában elhunyt egy kisgyerek.
Az örmények és az azeriek egymást vádolják azzal, hogy elkezdtek támadni civil célpontokat. Olvasónk szerint nehéz eldönteni, hogy éppen most mi robbantotta be a harcokat. Nyáron Azerbajdzsánban voltak háborús párti tüntetések, ezt a hangulatot vitte tovább Alijev elnök. Akkor kivételesen Karabahot elkerülték a villongások, 300 kilométerre északabbra lőtte egymás a két ország hadserege nehéztüzérséggel (miközben Szijjártó Péter megérkezett Azerbajdzsánba.) Az azeriek pedig örmény atomerőművek megsemmisítésével fenyegetőztek.
Most mindkét országban mozgósítás van. Az örmény fővárosban egyébként az élet nyugodt, hadkötelezett férfiak összegyűltek, hosszú, tömött sorokban viszik őket. Az utcán nem ritka, hogy emberek hatalmas örmény zászlókkal bugyolálják be magukat, de nincs háborús hangulat. A Facebookon természetesen folyamatosan megy az üzengetés és a katonákat biztosítják a támogatásukról.
Jerevánból információkat nem könnyű szerezni arról, hogy valójában mi történik. Karabahi források azt hangoztatják, hogy az azeriek feladták, az azeriek szerint viszont jelentős veszteségeket okoztak az örményeknek.
Sokan bíznak abban, hogy hamarosan lecsillapodik a helyzet, az örmény elnök is arról beszélt szerdán dél körül, hogy csendesednek a harcok. Ami súlyosbíthatja a helyzetet, ha az örmény-azeri konfliktus mögötti orosz-török szembenállás kiéleződik. Oroszországnak vannak katonai bázisai Örményországban, de a jelenlegi örmény miniszterelnökkel hűvösebb a viszony, mint korábban. Az oroszok egyelőre a tűzszünet betartását és tárgyalásokat sürgetnek. Törökország viszont meglepően nyíltan kiállt Azerbajdzsán mellett.
https://444.hu/2020/09/30/arra-ebredtunk-hogy-bombaznak-minket
„Reggel fél 8-kor hatalmas robbanásra ébredtünk, amit még 7 további követett. Ezek a bombák mind a várostól távolabb csapódtak be, majd nagyjából 5 perccel később magát a várost kezdték bombázni. Leginkább katonai célpontokat, de sok lakóházat is érintett a támadás. Ezután a légvédelmi sziréna 5 percenként megszólalt és az embereket leterelték bunkerekbe, délután pedig elkezdték a nőket és a gyerekeket evakuálni Örményországba” - számolt be olvasónk arról a vasárnapi azeri támadásról, ami újabb véres fejezetet nyitott a több évtizedes örmény-azeri konfliktusban.
Hogy hogyan kerül valaki egyáltalán magyarként egy békeidőben is állandó feszültségekkel teli térségbe, arra Gergő (kérte, hogy ne írjuk ki a teljes nevét) azt mondta, hogy kalandvágyból. Egy nemzetközi humanitárius szervezet munkatársaként dolgozik Hegyi-Karabahban.
Hegyi-Karabah Örményország, Azerbajdzsán és Irán közé ékelődik be. Méretre akkora, mint Borsod és Heves megye együtt, de jóval ritkábban lakott, a népesség hatoda a két magyar megyének. Bár a térségért zajló örmény-azeri háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult, békét ez nem hozott. Az addig Azerbajdzsánhoz tartozó terület függetlennek vallja magát, de csak néhány olyan oroszbarát szakadár terület ismeri el, amiket szintén nem ismer el más. Hegyi-Karabahnak van önálló parlamentje, de lényegében mindenben Örményország támogatja. A terület ugyanakkor Azerbajdzsán nem mondott le. Egy új háború már jobb esélyeket kínálna az Ilham Alijev vezette országnak, az elmúlt negyed században ugyanis az örményeknél jóval tehetősebbek lettek az olajnak és a gáznak köszönhetően (Magyarország is ezért barátkozik velük), a hadseregére is jóval többet költ.
A térség maga aligha ér meg egy véres háborút, bár olvasónk szerint turisztikai szempontból hatalmas potenciál van benne, nagyon változatos a táj, hegyekkel, völgyekkel szabdalt. Amit akkor lehetne kihasználni, ha béke lenne, miközben folyamatosak a villongások. Ennek is köszönhető, hogy a 26 éve lezárult háború nyomait továbbra sem sikerült eltüntetni, rengeteg taposóakna is visszamaradt a háborúból. Az utak mellett leginkább elhagyatott, szétbombázott falvakat lehet látni. Akad, ahol van két vagy három lakható ház, 15 másik teljesen romos épület társaságában, ezekben egy-két család él.
Természetesen vannak városok is, ezek közül az 55 ezres Sztyenapakert a legnagyobb. Ezt támadták az azeriek vasárnap. Kisebb konfliktusok békeidőben is szinte állandóan vannak az 1994-ben kialakított zöld zónában, rendszeresen adnak ki jelentést, hogy hányszor sértették meg a tűzszünetet. Ez a heti 1500-ról kúszott fel mostanra 3000-re. A határhoz közel békeidőben is hallani ágyúlövéseket. Négy éve volt az utolsó nagy villongás, de akkor katonai célokat támadtak. 1992 óta most fordult elő először, hogy Sztyepanakert civilek lakta részét érte támadás.
„Ki-be jártunk az óvóhelyre, az azeriek drónokkal támadták a várost. A tévében láttuk, hogy egy bomba 300 méterre csapódott be a lakásunktól” - mesélte olvasónk. Végül elhagyták Sztyepanakertet, és átmentek Örményországba. „Éppen akkor, amikor az örmény határőrnek átnyújtottuk az útlevelet, hatalmas robbanás rázta a környéket. Mint kiderült, mint egy örmény légvédelmi rakéta talált el egy azeri drónt” - mondja olvasónk, aki szerint nagyon sokan ott maradtak Karabahban, leginkább a gyerekesek mentek át Örményországba, de csak a határ környékére, hogy amilyen hamar csak lehet, vissza tudjanak menni.
Olvasónk is tervezi a visszatérést, de egyelőre Jerevánban várnak, és aggódnak a Sztyepanakertben maradt barátaikért, akikkel próbálják tartani a kapcsolatot. A férfiakat már behívták a seregbe, de folyamatosan emelkedik a civil áldozatok száma is. Olvasónknak is van olyan kollégája, akinek a rokonságában elhunyt egy kisgyerek.
Az örmények és az azeriek egymást vádolják azzal, hogy elkezdtek támadni civil célpontokat. Olvasónk szerint nehéz eldönteni, hogy éppen most mi robbantotta be a harcokat. Nyáron Azerbajdzsánban voltak háborús párti tüntetések, ezt a hangulatot vitte tovább Alijev elnök. Akkor kivételesen Karabahot elkerülték a villongások, 300 kilométerre északabbra lőtte egymás a két ország hadserege nehéztüzérséggel (miközben Szijjártó Péter megérkezett Azerbajdzsánba.) Az azeriek pedig örmény atomerőművek megsemmisítésével fenyegetőztek.
Most mindkét országban mozgósítás van. Az örmény fővárosban egyébként az élet nyugodt, hadkötelezett férfiak összegyűltek, hosszú, tömött sorokban viszik őket. Az utcán nem ritka, hogy emberek hatalmas örmény zászlókkal bugyolálják be magukat, de nincs háborús hangulat. A Facebookon természetesen folyamatosan megy az üzengetés és a katonákat biztosítják a támogatásukról.
Jerevánból információkat nem könnyű szerezni arról, hogy valójában mi történik. Karabahi források azt hangoztatják, hogy az azeriek feladták, az azeriek szerint viszont jelentős veszteségeket okoztak az örményeknek.
Sokan bíznak abban, hogy hamarosan lecsillapodik a helyzet, az örmény elnök is arról beszélt szerdán dél körül, hogy csendesednek a harcok. Ami súlyosbíthatja a helyzetet, ha az örmény-azeri konfliktus mögötti orosz-török szembenállás kiéleződik. Oroszországnak vannak katonai bázisai Örményországban, de a jelenlegi örmény miniszterelnökkel hűvösebb a viszony, mint korábban. Az oroszok egyelőre a tűzszünet betartását és tárgyalásokat sürgetnek. Törökország viszont meglepően nyíltan kiállt Azerbajdzsán mellett.
https://444.hu/2020/09/30/arra-ebredtunk-hogy-bombaznak-minket
Orosz gyártású EW rendszer a "Reppelent" a drónok irányításának zavarására azeri kamikaze drón áldozata lett.
0.30 sec -tól
A rendszer így néz ki ép állapotban:
0.30 sec -tól
A rendszer így néz ki ép állapotban:
Orosz gyártású EW rendszer a "Reppelent" a drónok irányításának zavarására azeri kamikaze drón áldozata lett.
0.30 sec -tól
A rendszer így néz ki ép állapotban:
még egy orosz cucc ami éles helyzetben semmit sem ér
Először talán utána kellene nézni mire is van. Ez a kisméretü felderítő drónok ellen hatásos. Komoly orosz EW-s cuccaik nincsenek az örményeknek.
Régi fortély. A Szerbek is eljátszották anno. Az amerikaiak azt hitték rommá lőtték őket, aztán ha utána olvasol a megfelelő helyeken rájössz, hogy egy nagy rakás makettet lőttek szét, meg itt-ott egy pár valódi technikát.
Bonus: sugárzás imitátorok rádiólokátor elleni lövedékek átverésére
Nem tudom, hogy az örmények próbálkoznak-e ilyenekkel.
Megvan, ez a Currus munkája a jövőben, csalik készítése. Megrendelést nekik, ebben nem hibázhatnak.
Megvan, ez a Currus munkája a jövőben, csalik készítése. Megrendelést nekik, ebben nem hibázhatnak.
Ebből a konfliktusból is látszik, hogy fontos a csalik megléte, jó, ha vannak a tarsolyban... teljesen jó feladat ez a Currusnak.
Nem a szokásos kétnapos csetepaté robbant ki Örményország és Azerbajdzsán között szeptember utolsó hétvégéjén az Azerbajdzsánban lévő, ám örmény irányítás alatt álló Nagorno-Karabakh (Hegyi-Karabah Köztársaság) enklávé terület körül - állítják szakértők, ami azt jelenti, hogy a konfliktus több szereplős nemzetközi összecsapássá szélesedhet.
Mindenki békét akar, de nagy háború lehet a régi gyűlölködésből
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon megerősítette örmény és azeri hivatali partnerének, hogy kész Moszkvát a hegyi-karabahi konfliktus rendezését szolgáló tárgyalások helyszínéül felajánlani, és egyebek között háromoldalú találkozót tartani velük - közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.
Moszkva megpróbálja kibékíteni Azerbajdzsánt és Örményországot
Mindenki békét akar, de nagy háború lehet a régi gyűlölködésből
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon megerősítette örmény és azeri hivatali partnerének, hogy kész Moszkvát a hegyi-karabahi konfliktus rendezését szolgáló tárgyalások helyszínéül felajánlani, és egyebek között háromoldalú találkozót tartani velük - közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.
Moszkva megpróbálja kibékíteni Azerbajdzsánt és Örményországot
5 örmény BM-21 Grad kilövése Bayraktar TB2-vel
T
Törölt tag
Guest
Akkor ezt el is teszem egy viccesbeOrosz gyártású EW rendszer a "Reppelent" a drónok irányításának zavarására azeri kamikaze drón áldozata lett.
A rendszer így néz ki ép állapotban: