[BIZTPOL] Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, ...)

Radarral ezek a drónok símán észlelhetőek és követhetőek


ez nem igaz.

a regebbi ruszki radaroknak (osa/kub/neva ami ott van a fronton) gondja van a 170-200km/h lassab cel eszleleseben es koveteseben.

ha a dron eleg magosan es lassan halad, nem biztos hogy sikerel eszreveszik es lelovik.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
ez nem igaz.

a regebbi ruszki radaroknak (osa/kub/neva ami ott van a fronton) gondja van a 170-200km/h lassab cel eszleleseben es koveteseben.

ha a dron eleg magosan es lassan halad, nem biztos hogy sikerel eszreveszik es lelovik.
Az hogy az Örmények mit tudnak a régebbi ruszki radarokkal 2020 ban a Kaukázusban ugyan ne legyen már hivatkozási alap, pls...

Amúgy símán lehet hogy tudják követni őket.
És....
Mit tudnak csinálni? Leginkább semmit.
Azzal hogy a kabinban egy radar kezelő látja a célt, legfeljebb az átkait szórhatja rá.
 
Az hogy az Örmények mit tudnak a régebbi ruszki radarokkal 2020 ban a Kaukázusban ugyan ne legyen már hivatkozási alap, pls...
miert?

nem egy orszagban meg ezek a radarok hasznalatban vannak...

es most a konfliktusrol van szo ami a topic neve...

az hogy a modern ruszki/amcsi stb radarok mit tudnak, az totalisan lenyegtelen most.
 
miert?

nem egy orszagban meg ezek a radarok hasznalatban vannak...

es most a konfliktusrol van szo ami a topic neve...

az hogy a modern ruszki/amcsi stb radarok mit tudnak, az totalisan lenyegtelen most.
Rendben akkor fogalmazz úgy hogy: "..csóró Örmények a regebbi ruszki radarjaikkal (osa/kub/neva ami ott van a fronton) gondjuk van van a 170-200km/h lassab cel eszleleseben es koveteseben..."

Erre a a válaszom hogy, lehet. Megszívták...

Ettől függetlenül a Harop továbbra sem egy STEALTH eszköz...
 
12oct_Azerbaijan_Armenia_map_2-scaled.jpg
 
Rendben akkor fogalmazz úgy hogy: "..csóró Örmények a regebbi ruszki radarjaikkal (osa/kub/neva ami ott van a fronton) gondjuk van van a 170-200km/h lassab cel eszleleseben es koveteseben..."

Erre a a válaszom hogy, lehet. Megszívták...

Ettől függetlenül a Harop továbbra sem egy STEALTH eszköz...

Rendben akkor fogalmazz úgy hogy: "..csóró Örmények a regebbi ruszki radarjaikkal (osa/kub/neva ami ott van a fronton) gondjuk van van a 170-200km/h lassab cel eszleleseben es koveteseben..."

Ez mekkora ökörség már megint. Miért jelentene gondot egy lassan repülő cél???
:rolleyes:

Nyevával például földi célra is lehet tüzelni...
:cool:

A korszerűbb (Sz-300-tól felfelé) impulzus doppler lokátoroknak van jellemzően minimális sebesség limitjük, amit viszont komolyabb számítástechnikával már lehet kompenzálni (lásd: Patriot, Sz-400).
o_O
 
Miért, kimérted?
A felület nagyságának és az RCS értéknek igen halvány köze van egymáshoz...
Nem, nem mértem ki. Viszont mivel kis sebességű az egész szerkezet nincs szüksége titán és egyéb nagy reflexiójú fémekre a szerkezetében. Az alakja, mérete, anyaga jól láthatóan arra tendál hogy ne világítson a radaron messziről, de ez valahol logikus is kell legyen, mert nem olcsó, s ráadásul nem túl gyors/jól manőverező légi cél. Nem tudom kinek mi a stealth, alacsony észlelhetőségű határa, de hogy 4 gen harcászati vadászgéptől nehezebb felderíteni szemből radarral abban azért én majdnem biztos vagyok...
 
  • Tetszik
Reactions: endre and fip7
Rendben akkor fogalmazz úgy hogy: "..csóró Örmények a regebbi ruszki radarjaikkal (osa/kub/neva ami ott van a fronton) gondjuk van van a 170-200km/h lassab cel eszleleseben es koveteseben..."

Ez mekkora ökörség már megint. Miért jelentene gondot egy lassan repülő cél???
:rolleyes:

mivel regen vitasztunk a 99szerb nato haborun, es a akori nagyokos pvo vezer smiljanic konyven, amire irtad hogy elolvastad, szoval gondolom tudsz szerbul.

itt egy cikk a ormeny pvo-rol ahol szepen le van irva hogy gondok vannak a lassan repulo celokkal.

S300PS
Radar za navođenje raketa „30N6“ koristi veoma uzak snop kod praćenja ciljeva, tako da protivradarska raketa može biti lansirana na radar samo sa aviona koji je u statusu zahvata i automatskog praćenja. Sistem poseduje sposobnost da otkriva i zahvata protivradarske rakete lansirane na radar i da na njih navodi rakete. Radar može istovremeno automatski pratiti do 6 ciljeva i na njih navoditi do 12 raketa.
Rakete su veoma brze i dostižu brzine do oko 6 Macha.
Sistem je veoma mobilan i treba mu samo 5 minuta za ispoljavanje raketnog dejstva od trenutka posedanja vatrenog položaja.
Sistem je pogodan za otkrivanje niskoletećih i veoma niskoletećih ciljeva i dejstvo na njih.
Ono što je problem, a tiče se upravo borbe protiv bespilotnih letelica i klipnih aviona je brzina cilja. Ukoliko je brzina cilja ispod 185 km/h, cilj ne može biti praćen nišanskim radarom.

S-300PT
Radar za navođenje raketa „5N63“ ima slične mogućnosti kod praćenja ciljeva kao i „30N6“. Radar može automatski pratiti do 6 ciljeva i na njih navoditi do 12 raketa.
Sistem takođe ima isti problem oko praćenja ciljeva koji lete brzinama nižim od 185 km/h.


Kub
2K12 Kub“ ima znatno bolje mogućnosti dejstva na niskoleteće ciljeve, pre svega zbog načina vođenja (poluaktivno radarsko samonavođenje), veće manevrabilnosti i pokretljivosti rakete 3M9 u odnosu na 3M8, ali i višekanalnosti po raketi koja je važan aspekt dejstva po niskoletećim i veoma niskoletećim ciljevima. Međutim, ostaje problem dejstva na ciljeve koji lete sporije od 200 km/h, jer radar takve ciljeve prati uz poteškoće kod sistema za selekciju pokretnih ciljeva.


OSA
Pored toga, treba znati da sistem ima maksimalan domet do 10,3 km po daljini, ali da sa manjom brzinom cilja, značajno pada domet po daljini. Već za ciljeve koji lete sporije od 100 m/s, domet po daljini je do 6,4 km, a ako lete još sporije domet još pada. U tom smislu može biti i jasnija taktika upotrebe bespilotnih letelica i klipnih aviona da lete što sporije moguće, na visinama iznad ili oko 5 km i da se drži daljine do cilja od barem 6 km. U takvim situacijama, sistem „Osa“ teško može da nađe rešenje za veoma sporog, visokog i bliskog napadača (ili izviđača) iz vazduha.

Neva
Sistem „S-125M1 Neva“ može pratiti i gađati i niskoleteće ciljeve i postoji mogućnost i dejstva na bespilotne letelice i dronove, ali se takođe brzina letelica ispod 200 km/h postavlja kao problem za sistem praćenja pokretnih ciljeva.

az egesz cik itt:
https://www.vojnaknjizara.com/anali...pvo-protiv-vazduhoplovnih-snaga-azerbejdzana/

 
Az ott jelenlévő technika javának az szerintem. Viszont igen intenzíven fejlesztik a világban a kvantum radarokat (mintha a kiniaknak lenne 30km hatótávű kisérleti radar, de ez csak valahonnan dereng.) Ha azokat sikerül integrálni az F22 is bajban lesz. Viszont az még a jövő. Jelenlg az örményeknek álcázni és álcázni kell megtanúlni magas fokon, de nagyon gyorsan.
 
mivel regen vitasztunk a 99szerb nato haborun, es a akori nagyokos pvo vezer smiljanic konyven, amire irtad hogy elolvastad, szoval gondolom tudsz szerbul.

itt egy cikk a ormeny pvo-rol ahol szepen le van irva hogy gondok vannak a lassan repulo celokkal.

S300PS
Radar za navođenje raketa „30N6“ koristi veoma uzak snop kod praćenja ciljeva, tako da protivradarska raketa može biti lansirana na radar samo sa aviona koji je u statusu zahvata i automatskog praćenja. Sistem poseduje sposobnost da otkriva i zahvata protivradarske rakete lansirane na radar i da na njih navodi rakete. Radar može istovremeno automatski pratiti do 6 ciljeva i na njih navoditi do 12 raketa.
Rakete su veoma brze i dostižu brzine do oko 6 Macha.
Sistem je veoma mobilan i treba mu samo 5 minuta za ispoljavanje raketnog dejstva od trenutka posedanja vatrenog položaja.
Sistem je pogodan za otkrivanje niskoletećih i veoma niskoletećih ciljeva i dejstvo na njih.
Ono što je problem, a tiče se upravo borbe protiv bespilotnih letelica i klipnih aviona je brzina cilja. Ukoliko je brzina cilja ispod 185 km/h, cilj ne može biti praćen nišanskim radarom.

S-300PT
Radar za navođenje raketa „5N63“ ima slične mogućnosti kod praćenja ciljeva kao i „30N6“. Radar može automatski pratiti do 6 ciljeva i na njih navoditi do 12 raketa.
Sistem takođe ima isti problem oko praćenja ciljeva koji lete brzinama nižim od 185 km/h.


Kub
2K12 Kub“ ima znatno bolje mogućnosti dejstva na niskoleteće ciljeve, pre svega zbog načina vođenja (poluaktivno radarsko samonavođenje), veće manevrabilnosti i pokretljivosti rakete 3M9 u odnosu na 3M8, ali i višekanalnosti po raketi koja je važan aspekt dejstva po niskoletećim i veoma niskoletećim ciljevima. Međutim, ostaje problem dejstva na ciljeve koji lete sporije od 200 km/h, jer radar takve ciljeve prati uz poteškoće kod sistema za selekciju pokretnih ciljeva.


OSA
Pored toga, treba znati da sistem ima maksimalan domet do 10,3 km po daljini, ali da sa manjom brzinom cilja, značajno pada domet po daljini. Već za ciljeve koji lete sporije od 100 m/s, domet po daljini je do 6,4 km, a ako lete još sporije domet još pada. U tom smislu može biti i jasnija taktika upotrebe bespilotnih letelica i klipnih aviona da lete što sporije moguće, na visinama iznad ili oko 5 km i da se drži daljine do cilja od barem 6 km. U takvim situacijama, sistem „Osa“ teško može da nađe rešenje za veoma sporog, visokog i bliskog napadača (ili izviđača) iz vazduha.

Neva
Sistem „S-125M1 Neva“ može pratiti i gađati i niskoleteće ciljeve i postoji mogućnost i dejstva na bespilotne letelice i dronove, ali se takođe brzina letelica ispod 200 km/h postavlja kao problem za sistem praćenja pokretnih ciljeva.

az egesz cik itt:
https://www.vojnaknjizara.com/anali...pvo-protiv-vazduhoplovnih-snaga-azerbejdzana/

Hááát, én nem szerb könyvekből tájékozódom a légvédelmi komplexumok képességeiről/limitációiról.
;)

A fenti állítások egy része marhaság.
 
Magyarán, egyetértünk abban hogy nem az?
Az alakja, mérete, anyaga jól láthatóan arra tendál hogy ne világítson a radaron messziről, ..
Az anyaga lehet hogy tendál, de az alakja csak igen messziről. A légcsavaros meghajtás meg teljesen ellentmond az alacsony észlelhetőségnek.
Nem tudom kinek mi a stealth, alacsony észlelhetőségű határa, de hogy 4 gen harcászati vadászgéptől nehezebb felderíteni szemből radarral abban azért én majdnem biztos vagyok...
Azt hiszem a határ minden repülő eszköznél más és más dB vagy m2 érték...
Én akkor neveznék egy eszközt alacsony észlelhetőségűnek ha a dB vagy m2 értéke olyan alacsony hogy az ellenfél rendelkezésére álló radarok csak későn képesek észlelni és így az adott eszköz képes elvégezni a feladatát.
Értsd: ha egy F-35 olyan közel tud kerülni egy orosz SAM rendszerhez hogy képes elindítani a PGM fegyvereit, akkor az F-35-re mondhatjuk hogy alacsony észlelhetőségű
Ha egy Harop drón olyan közel tud kerülni a céljához hogy az nem (vagy csak későn) észleli, akkor persze...a Haropra is lehet mondani hogy alacsony észlelhetőségű.
Ez azt is jelenti hogy u.az a Harop egy másik környezetben (ahol korszerűbb radarok vannak !!) már lehet hogy egyáltalán nem minősülne alacsony észlelhetőségűnek.
 
Hááát, én nem szerb könyvekből tájékozódom a légvédelmi komplexumok képességeiről/limitációiról.
;)

A fenti állítások egy része marhaság.

szoval a regebbi ruszki radaroknak nincs semmi korlatjuk a cel gyorsasagaval szemben?

erre egy bizonyitekot kerek.
 
rudi

Vannak a radar számára átlátszó anyagok. Ha a Harop légcsavarja ilyen anyagból készült, akkor nincs róla semmilyen vissza verődés. Ergo mindegy, hogy légcsavaros-e vagy nem.
Ettől függetlenül ez nem egy klasszikus lopakodó cucc. Viszont abban biztos lehetsz, hogy erősen csökkentett észlelhetőségű.