[HUN] Embraer KC-390 Millennium

Szerintem annak plusz néhány tízmillió $-nak még bele kéne valahogy férnie...
Egyetértek, sőt, nekem az Airbus és Falcon "szállitók" is akkor lesznek teljes értékűek, ha a törzs alján ott dudorodnak majd az emlitett rendszer elemei...

Mert az alapból ugyebár nem tartozéka a gépnek és ha "kopaszon" maradna az azért eléggé befolyásolná a használhatóságát...
hmm...lásd szlovák Spartan vagy Blackhawk önv. érzékelők nélkül..."kopaszon"...
 
Kerdes, hogy ez dicseret vagy kritika...
Mi vagyunk okosabbak mindenkinel vagy a tobbiek okosabban csinaljak mint mi?
Lehet, hogy egyik sem, csak érdekes ténymegállapítás.

https://forum.htka.hu/threads/airbus-a400m-atlas.265/page-87#post-696970
Ma már a turbopropnak lassan semmi értelme, ezt anno kifejtettem.
A hatásfok difi annyira kicsi a legújabb hajtóműveknél, hogy gazdaságossági szempontból nem éri meg a turboproppal bohóckodni.

Jet hajtással is lehet STOL-t elérni, mert az elsősorban nem a hajtóművön múlik, hanem a szárnyprofilon és a mechanizáció nagyságán a szárnyon. Ha a STOL kell, akkor a jet feláldoz némi tömeget és csúcssebességet és csá, ha ennyire fontos.

Kb. a C-130 az méret, ahol valaha értelme is lenne a turbopropnak, de felette semmi. Az An-22 kényszerből kapta meg, hogy legyen hatótávolsága. De ma már ez nem szükséges. Meg a turboprop hajtás talán olcsóbb, de a katonáéknál ez sem annyira szempont.
 
Meg a turboprop hajtás talán olcsóbb, de a katonáéknál ez sem annyira szempont.
Nekem ami Maróth-tól megütötte a fülemet az az, hogy a turboproppal szemben lényegesen olcsóbbnak itélték a fenntarthatóságot ill. hogy NATO elvárást (!) teljesitenek azzal, hogy KC-390 légi utántöltésre / utántölthetőségre is alkalmas szállitógépet vettek. (lásd HM videó)
 
  • Tetszik
Reactions: vasszekely
Nekem ami Maróth-tól megütötte a fülemet az az, hogy a turboproppal szemben lényegesen olcsóbbnak itélték a fenntarthatóságot ill. hogy NATO elvárást (!) teljesitenek azzal, hogy KC-390 légi utántöltésre / utántölthetőségre is alkalmas szállitógépet vettek. (lásd HM videó)
Hát a négy motor mindig többe van, mint a kettő. Ez alapigazság. Az alternatívák meg csak 4 motoros turbopropok lehettek volna...
Utólag nagyon kíváncsi lennék, hogy a Kawa C2 volt-e valaha szóbajöhető opció.
 
Hát a négy motor mindig többe van, mint a kettő. Ez alapigazság. Az alternatívák meg csak 4 motoros turbopropok lehettek volna...
Utólag nagyon kíváncsi lennék, hogy a Kawa C2 volt-e valaha szóbajöhető opció.
Szerintem a két jet hajtómű sanszosan gazdaságosabb, mint a 4 turboprop.
Ezek a hajtóművek vannak az összes Wizz-gépen.
 
Ebbe a gépbe egy standard 20 lábas konténert be lehet gyötörni? A raktérben elfér, kérdés, hogy be megy-e. Nem találok róla promo-t.
 
Én nem hinném hogy ez a leg fontosabb szempont...

Ennél fontosabb hogy - hasonlóan a Portugálokhoz - rendelünk e hozzá valamilyen önvédelmi rendszert?
https://elbitsystems.com/pr-new/por...he-portuguese-air-forces-new-kc-390-aircraft/
Mert az alapból ugyebár nem tartozéka a gépnek és ha "kopaszon" maradna az azért eléggé befolyásolná a használhatóságát...
Szerintem annak plusz néhány tízmillió $-nak még bele kéne valahogy férnie...
Melyik szerintetek a leghatásosabb önvédelmi rendszer?
Elbit? Vagy amerikai/nyugat-európai?
Mindenképpen kellene rá. Jut eszembe, Falconokon, 319-eseken van valami?
 
Lehet, hogy egyik sem, csak érdekes ténymegállapítás.

https://forum.htka.hu/threads/airbus-a400m-atlas.265/page-87#post-696970
Ma már a turbopropnak lassan semmi értelme, ezt anno kifejtettem.
A hatásfok difi annyira kicsi a legújabb hajtóműveknél, hogy gazdaságossági szempontból nem éri meg a turboproppal bohóckodni.

Jet hajtással is lehet STOL-t elérni, mert az elsősorban nem a hajtóművön múlik, hanem a szárnyprofilon és a mechanizáció nagyságán a szárnyon. Ha a STOL kell, akkor a jet feláldoz némi tömeget és csúcssebességet és csá, ha ennyire fontos.

Kb. a C-130 az méret, ahol valaha értelme is lenne a turbopropnak, de felette semmi. Az An-22 kényszerből kapta meg, hogy legyen hatótávolsága. De ma már ez nem szükséges. Meg a turboprop hajtás talán olcsóbb, de a katonáéknál ez sem annyira szempont.

Ezen mar vegigmentunk az Atlas kapcsan, mar akkor is elmagyaraztam, hogy hulyeseg.
A turboprop elonye, ahogy mar megint elfelejteni latszol, hogy azonnal van felhajtoero a szarnyakon - nem veletlenul van minden VSTOL repulon, nagyon rovid felszallotavot tesz lehetove.
Masik, hogy egy pl erdoben a turboprop nem fog beszivni semmit, ami szetbombazna az enginet.
Harmadik, ha megis serul egy lapat, attol meg felszall avagy akar helyben is javítható, nem úgy, mint a turbofan.

Olcsobbnak akkor olcsobb, ha a szokasos commercial arakat nezzuk, az Atlas turbopropja egyedi, azt ketlem, hogy olcsobb lenne karbantartani, mint az Embraer szeles korben elterjedt (pl A320) szeriajetjeit.

Nekem ami Maróth-tól megütötte a fülemet az az, hogy a turboproppal szemben lényegesen olcsóbbnak itélték a fenntarthatóságot ill. hogy NATO elvárást (!) teljesitenek azzal, hogy KC-390 légi utántöltésre / utántölthetőségre is alkalmas szállitógépet vettek. (lásd HM videó)

Lasd fenn. Standard civil turbofant hasznalnak a brazilok, mar most is tudjuk szervizelni az orszagban, ha kell. Emellett ket turbofan valoszinuleg olcsobban fenntarthato, mint NEGY turboprop.
Kicsit talan hosszabban fog felszallni max load mellett, de ketlem, hogy mi Expendables-stilusu menekoakciokra szannank a mieinket (eleve ahhoz tul dragak. :D)
 
  • Tetszik
Reactions: migfun and SilvioD
Ezen mar vegigmentunk az Atlas kapcsan, mar akkor is elmagyaraztam, hogy hulyeseg.A
turboprop elonye, ahogy mar megint elfelejteni latszol, hogy azonnal van felhajtoero a szarnyakon - nem veletlenul van minden VSTOL repulon, .
Idáig olvastam. Mert a te szavaiddal élve ez hülyeség.
Nem kicsi, nagy.
És ez nem elmélet, hanem gyakorlat.

A lenti videók megtekintése után megkérhetnélek, hogy téveszméiddel mást traktáljál?
És ezek a gépek a mai hajótművekhez képes kőkorszaki szarokkal bírtak teljesítményben.
Az is biztos véletlen, hogy az An-72 mennyire hasonlít a YC-14-hez. Mindegyik jet és mind tudja a STOL-t. Nem kell hozzá turboprop. Csak más szárnyprofil, más csúcssebesség és talán nézd meg a szárny nyilazását.

Neked mániád szakérteni azon területen, amiről láthatólag fogalmad nincs...?

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A felszállás a végén, de láthatsz rajta leszállást és mást is.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Legyen meg itt is.
A tehr / hatótávolság grafikon
KC390-mission.jpg
Haza légteret nézve ez a gép még várakozva is a légtérben 1,5 órát is meg tud tankolni izmosan 4 Gripent.
 
Ezen mar vegigmentunk az Atlas kapcsan, mar akkor is elmagyaraztam, hogy hulyeseg.
A turboprop elonye, ahogy mar megint elfelejteni latszol, hogy azonnal van felhajtoero a szarnyakon - nem veletlenul van minden VSTOL repulon, nagyon rovid felszallotavot tesz lehetove.
Masik, hogy egy pl erdoben a turboprop nem fog beszivni semmit, ami szetbombazna az enginet.
Harmadik, ha megis serul egy lapat, attol meg felszall avagy akar helyben is javítható, nem úgy, mint a turbofan.

Azért kis kiegészítést tennék:

Egy: A megfúvási sebesség adta azonnali felhajtóerő meglehetősen marginális, tekintve a V1 úgyis 100KIAS fölött lessz. Szóval az instant felhajtóerő előnyét én nem értem. Hozzáad valóban, ahogy pl. a fúvőcsövön kiáramló leexpandált gáz reaktív sebessége is.

Kettő: Igazából az is szív - ott van a légcsavar mögött a szívócsatorna, a légcsavar igazán nem védi - sőt jól begyorsítva vágja be. Emiatt is tesznek a legtöbbe egy Y elágazást és egy S csatornát, ami lefelé kivágja a vize/mocskot, felfelé meg táplálja a hajtóművet. Olyasmi, mint egy gravitációs kiválasztó. Szóval kisebb eséllyel szív be - de a hatásfoka is szarabb a girbegurba bevezetés miatt, amihez viszont tesz hozzá a légcsavar adta mozgatás.

Három: Ha sérül a lapát az mivel nagy darab eléggé szétcsap mindent ha elszáll, másrészt az asszimetria miatt azonnal engine failure prucedureként kezeled - legjobb lekapni és OEI procedure keretében folytani. Vagyis a motor kilőve ha bármi van a légcsavarral (alapból leállítjuk ha kis vibráció van, hogy ne kelljen sok millió dollárért új mocit venni, ez a prec. engine shut down).
Helyben javítani amúgy lehet az tény - de daru ahhoz is kell (kurva nehéz), utána meg beszabályzás. A helyben javítás ilyen szétszállósesetben amúgy is értelmezhetetlen, mert át kell vizsgálni mi kárt csinált, meg kell NDT-zni egy csomó helyet, ami kapta az erőhatást, stb...

Szóval azért mindig van pro és kontra. Az én véleményem továbbra is az, hogy nem a fent felsoroltak, hanem a sbességtartomány dönt, hol akarnak csattogni. Prop lassabb és alacsonyabban megy, Jet feljebb és gyorsan (Mcrit körül a szuperkritikus profilt kihasználandó) - mivel pedig minden military egyre gyorsabban akar mozogni (lásd heliknél erre megy a fejlesztés), így inkább a Jetet preferálja mindenki. De ez persze magánvélemény.
 
Idáig olvastam. Mert a te szavaiddal élve ez hülyeség.
Nem kicsi, nagy.
És ez nem elmélet, hanem gyakorlat.

A lenti videók megtekintése után megkérhetnélek, hogy téveszméiddel mást traktáljál?
És ezek a gépek a mai hajótművekhez képes kőkorszaki szarokkal bírtak teljesítményben.
Az is biztos véletlen, hogy az An-72 mennyire hasonlít a YC-14-hez. Mindegyik jet és mind tudja a STOL-t. Nem kell hozzá turboprop. Csak más szárnyprofil, más csúcssebesség és talán nézd meg a szárny nyilazását.

Neked mániád szakérteni azon területen, amiről láthatólag fogalmad nincs...?

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A felszállás a végén, de láthatsz rajta leszállást és mást is.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
A Coanda-effektust használó gépek, mint amilyen az YC-14-es, vagy az An-72-es, a légcsavaros gépekhez hasonlóan a szárnyat fúvatják meg.
Előnyük, hogy a nagy kétáramúsági fokú hajtóműveik nagyobb sebességgel fújják meg a szárny felső részét (és csak azt), mint a légcsavaros gépek.
Hátrányuk, hogy a forró gázáram a gondos elkeverés ellenére is komoly hőterhelést ad a szárnytőnek, így azt titánnal kell burkolni és szigetelni is kell.

Az YC-15, illetve ennek nyomán készülő C-17-es, a KC390-es, a Kawasaki C-2-es inkább a szárny alá lenyíló nagyméretű réselt fékszárnyakat fújja meg.
Az elv tehát itt nem a felhajtóerő növelése, hanem az emelőerő generálása a részlegesen lefelé terelt tolóerő vektorral.
Ez utóbbi a leszálláskor is jól jön, mert ennek a ferdén lefelé terelt tolóerővektor komponensnek a függőleges összetevője miatt csökkenhet a leszálló sebesség és a kifutási úthossz.
Cserébe nem éri koncentrált hőterhelés a szárnytövet.
Igazából ez szorította ki a Coanda-effektust a szállítógépek világából.
 
Melyik szerintetek a leghatásosabb önvédelmi rendszer?
Elbit? Vagy amerikai/nyugat-európai?
Marha jó kérdés...
Nehéz megmondani mert gyakorlati tapasztalat (értsd: tényleges harchelyzetben kivédett rakéta indítás) kevés van és ami van azt se nagyon propagálják.
Ezeket a rendszereket tesztelni sem túl egyszerű. Egy repülőgépről ledobott infra bombára indítgatni MANPAD-at minden csak nem életszerű gyakorlás..
Az biztos hogy az USA nagyon komolyan veszi a tesztelést.
Erre a célra építették a White Sands lőtéren a Aerial Cable Range központot ahol a völgy fölött kifeszített kötél pályán mozgatott valós helikopter és repülőgép célpontokon tesztelik mind a MANPAD rakétákat, mind a DIRCM és infra csali önvédelmi eszközöket.
https://www.wsmr.army.mil/testcenter/testing/landf/Pages/AerialCableRange.aspx
hhhn887.jpg

https://www.thedrive.com/the-war-zo...ly-on-high-wires-and-get-pummeled-by-missiles

Ha ők azt mondják valamire hogy megvédi a gépet, azt talán el lehet hinni...

Amúgy meg nincs 100% os védelem.
A szenzor technika fejlődésével a rakéták egyre nagyobb valószínűséggel találják el a célt...
Ezért fontos hogy olyan önvédelmi rendszer legyen a gépen ahol a gyártó BIZONYÍTANI tudja hogy a rendszer megfelelő valószínűséggel véd a korszerű támadó eszközök ellen.