.
Soros is értékelte.
A szöveg alapján Magyarország és Lengyelország lényegében megkapta, amit akart. Az Európai Parlament pedig szinte mindent elveszített, amit november elején szuszakolt bele a jogállamisági mechanizmusnak nevezett törvénytervezetbe.
Magyarország és Lengyelország garanciát kapnak, hogy addig nem használják a mechanizmust, amíg az EU bírósága nem dönti el, hogy a törvény összhangban van-e az EU-s joggal.
Egy ilyen döntés évekbe telhet, azaz a 2022-es magyar, és talán a 2023-as lengyel választások előtt sem lehet majd alkalmazni. Ez nagyon fontos kérése volt Orbánéknak, bár nyilvánosan soha nem beszéltek róla
mechanizmust kizárólag az EU-s pénzek elköltésének védelmében lehet alkalmazni.
A mostani megállapodás szerint
csak akkor lehet a mechanizmusban foglalkozni például a bíróságokkal, ha konkrét sikkasztáshoz falaznak, kifejezetten EU-s pénzek esetében.
Az alku alapján csak az
EU-s jog által konkrétan szabályozott területekre vonatkozhat bármilyen jogállamisági vizsgálat, tiszteletben tartva a tagállamok saját alkotmányos berendezkedését. Sőt!
Ahol van más módszere az EU-nak betartatni a törvényeit, például kötelezettségszegési eljárással, ott nem lehet alkalmazni a mechanizmust.
A mechanizmust lényegében csak az EU-s pénzeket érintő csalásokra, korrupcióra és összeférhetetlenségekre lehet majd használni. A
jogállamiság általános csorbulásának észlelésekor nem, ez kategorikusan benne van a szövegben. Az eljárásban bizonyítani kell, hogy az EU pénzügyi érdekei sérültek.
A mechanizmust
nem lehet alkalmazni a 2021 előtti kifizetésekre, azaz a már lekötött pénzeket és az eddigi kifizetéseket nem érintheti, csak a jövőben indított programokat.
Amikor a
Bizottság vizsgálódik, akkor felelősséget kell vállalnia minden megállapításáért, azaz nem hagyatkozhat más szervezetek jelentéseire, vizsgálataira
Ugyanakkor az is igaz, hogy a mechanizmus léte, és néhány év múlva az alkalmazhatósága, egy új eszköz lehet a nyilvánvalóan korrupt tagállamokkal szemben. Kétséges persze, hogyan tudnak majd csalásokat bizonyítani Brüsszelből, főleg olyan országok esetében (ilyen Magyarország is), amelyek nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez
Ha ez az alku átmegy a Tanácson, akkor a magyar és a lengyel kormánynak a következő két-három évben nem kell jogállamisági problémák miatt kirótt pénzbüntetéstől tartaniuk, és utána is lényegében bizonyított bűncselekményeket kell elkövetniük, hogy ilyen szankciók fenyegessék őket
A kovetkezménynélkuliségrul nem lehet csak úgy leszokni, hiába is most azt diktálná a józan ész.
