[BIZTPOL] Amerikai Egyesült Államok, Kanada

Pár éve - amikor pl. a szíriai videókat láthatóan szakértő szemmel néző - fórumtársak írtak elemző hozzászólásokat, alig vártam esténként, hogy eljussak a biztpol. topikokhoz a napi netes menetrendemben.

Mára eljutott oda a Biztpol., hogy rendre szemellenzős biztos pártszavazók ringjévé süllyedt a terület.

...biztos pártszavazó (az oldal most lényegtelen) rokonommal vitát folytattam a tájékozódásról.
Vázoltam a helyzetet:
A sötétben viszonylag távol két, egymást ócsárló embercsoport áll; érvelők illetve a szimpatizánsaik, egymással szemben. Körülöttük az adott csoport cuccai vannak:
Előttük pofás dekorációs kellékek, mögöttük takargatnivaló lomok, szemét.
Az érvelők kezében zseblámpák vannak, amikkel bőszen világítanak az ellenfél arcába és szemétjére - no meg a saját dekorcuccaikra...
A csoportok szimpatizánsai csak azt bámulják, amit a kedvenc érvelőik bevilágítanak. Hátra nem fordulnak, de ha véletlenül mégis, akkor sem látnak semmit, hiszen számukra félhomály van...vagy a fejükben teljes, s ami szemetet a sajátjaiknál esetleg meg is látnak, azt ignorálják.
Ahogy egyre sötétebb az éjszaka, a láthatóság egyre rosszabb, a vita egyre inkább parttalanabb.

Te kedves rokon hol állsz?
  • A (nem árulom el, mert mindegy) S te?
  • Én oldalt álldogálok/ülök középtájt a nézőtéren.
  • De arról nem volt szó! Olyan nincs! Valamelyik oldalon állni KELL! Mert ha nem itt állsz, az gyakorlatilag a másik oldallal szimpatizálás!:hadonaszos:

Na most szerintetek mit fogott fel a példabeszédből?:rolleyes::confused:

Na; ebben a topikban is ezt érzem...:(

Hogy létezik az, hogy valaki egy párt, vagy eszmeközösség minden megnyilvánulásával, tettével, elkövetésével azonosulni tud!?
Ne is mondd. Mikor odatévedtem, nem is értettem, hogy nem olvastam addig azt a topikot, annyira informatív, összeszedett volt az egész.
Topikhoz kapcsolódóan nem tudom, hogy állnak itt a dolgok, nekem mindig csak annyi tűnt fel hogy feltűnően hülyének állítja be a média Trumpot. Nekem ezekből az egyoldalú dolgokból meg mindig az jött le, hogy disznóság van a háttérben, mert amikor valamely témáról egyoldalú megnyilatkozásaik vannak, akkor annak részben vagy egészben az ellenkezője igaz. Jó pár éve, a honi média nagyja sem több már, mint udvartartása annak, aki fizet neki.
 
Pár éve - amikor pl. a szíriai videókat láthatóan szakértő szemmel néző - fórumtársak írtak elemző hozzászólásokat, alig vártam esténként, hogy eljussak a biztpol. topikokhoz a napi netes menetrendemben.

Mára eljutott oda a Biztpol., hogy rendre szemellenzős biztos pártszavazók ringjévé süllyedt a terület.

...biztos pártszavazó (az oldal most lényegtelen) rokonommal vitát folytattam a tájékozódásról.
Vázoltam a helyzetet:
A sötétben viszonylag távol két, egymást ócsárló embercsoport áll; érvelők illetve a szimpatizánsaik, egymással szemben. Körülöttük az adott csoport cuccai vannak:
Előttük pofás dekorációs kellékek, mögöttük takargatnivaló lomok, szemét.
Az érvelők kezében zseblámpák vannak, amikkel bőszen világítanak az ellenfél arcába és szemétjére - no meg a saját dekorcuccaikra...
A csoportok szimpatizánsai csak azt bámulják, amit a kedvenc érvelőik bevilágítanak. Hátra nem fordulnak, de ha véletlenül mégis, akkor sem látnak semmit, hiszen számukra félhomály van...vagy a fejükben teljes, s ami szemetet a sajátjaiknál esetleg meg is látnak, azt ignorálják.
Ahogy egyre sötétebb az éjszaka, a láthatóság egyre rosszabb, a vita egyre inkább parttalanabb.

Te kedves rokon hol állsz?
  • A (nem árulom el, mert mindegy) S te?
  • Én oldalt álldogálok/ülök középtájt a nézőtéren.
  • De arról nem volt szó! Olyan nincs! Valamelyik oldalon állni KELL! Mert ha nem itt állsz, az gyakorlatilag a másik oldallal szimpatizálás!:hadonaszos:

Na most szerintetek mit fogott fel a példabeszédből?:rolleyes::confused:

Na; ebben a topikban is ezt érzem...:(

Hogy létezik az, hogy valaki egy párt, vagy eszmeközösség minden megnyilvánulásával, tettével, elkövetésével azonosulni tud!?

Ne is mondd. Mikor odatévedtem, nem is értettem, hogy nem olvastam addig azt a topikot, annyira informatív, összeszedett volt az egész.
Topikhoz kapcsolódóan nem tudom, hogy állnak itt a dolgok, nekem mindig csak annyi tűnt fel hogy feltűnően hülyének állítja be a média Trumpot. Nekem ezekből az egyoldalú dolgokból meg mindig az jött le, hogy disznóság van a háttérben, mert amikor valamely témáról egyoldalú megnyilatkozásaik vannak, akkor annak részben vagy egészben az ellenkezője igaz. Jó pár éve, a honi média nagyja sem több már, mint udvartartása annak, aki fizet neki.
Nem kell hülyének beállítani: Az
Na jó a kép árnyaltabb, de voltak olyan, de olyan megnyilvánulásai, hogy ihaj. Az én szememben.

De:
Ez nem azt jelenti, hogy a másik gerantokrata (van ilyen szó?) jobb lenne.
Ő máshogy gáz.
A szerencse az, hogy nem az én problémám, hanem az USA polgároké, hogy 2017-től játszódik náluk a Szovjetunió 1964-1985 II. (Brezsnyevtől Csernyenkóig), s ez még valamilyen eséllyel négy évig tartani fog.

Mi az alapprobléma?
Az, hogy elteltek régen évszázadok úgy, hogy az ember környezete (gazdasági, társadalmi, politikai) semmit sem változott.
Egy idős ember előnye vezetőként a fiatalokkal szemben az élettapasztalat, az életismeret, a bölcsesség volt. Hátránya meg max. a szellemi hanyatlás.
Aztán egyszer csak jött az ipari forradalom, s velejárója a gyorsuló változás (de ha úgy jobban tetszik, akkor fejlődés), ami pl. kommunikációs területen mára exponenciális ütemű lett.
Hol a levél, a képeslap, a levelezőlap, a távirat, a telex, az sms, az iwiw? A huszonéves lányom szerint az FB a vének közösségi hálója... (én meg még meg sem barátkoztam vele, nincs profilom...)
A lányom miatt van Instám, de fogalmam nincs az ott folyó kommunikációs formákról - nem vagyok benne otthon, abszolút nem érzem magaménak.

Persze vannak abszolút fiatalos idősek, akik érzik a bugit, érzik akár a legújabb közösségi felületek tempóját is.

De egy nyolcvan körüli politikai, gazdasági szereplő, aki maga utoljára talán huszonévesen intézett bármit is is önállóan, titkárnő, meg asszisztens nélkül?
Az hogyan érzi a Twittert?
Az hogyan érzi a lakosság tőle fiatalabb - legyen 80%-nak - világmegélését?
Sehogy.
Ami ámokfutást pl. a Twitteren művelt Trump...ultragáz és méltatlan az elnöki pozíció évszázadok alatt építgetett imidzséhez.
Persze; 33 millió követő. S ez lenne a mérvadó? Ez a lakosság tizede. Ilyen arányú agyhalott rajongótábora bármely akarnoknak bármely országban van...Nem is kell messzire menni...

Ehh!
 
  • Tetszik
Reactions: Árpicsek
Nem kell hülyének beállítani: Az
Na jó a kép árnyaltabb, de voltak olyan, de olyan megnyilvánulásai, hogy ihaj. Az én szememben.

De:
Ez nem azt jelenti, hogy a másik gerantokrata (van ilyen szó?) jobb lenne.
Ő máshogy gáz.
A szerencse az, hogy nem az én problémám, hanem az USA polgároké, hogy 2017-től játszódik náluk a Szovjetunió 1964-1985 II. (Brezsnyevtől Csernyenkóig), s ez még valamilyen eséllyel négy évig tartani fog.

Mi az alapprobléma?
Az, hogy elteltek régen évszázadok úgy, hogy az ember környezete (gazdasági, társadalmi, politikai) semmit sem változott.
Egy idős ember előnye vezetőként a fiatalokkal szemben az élettapasztalat, az életismeret, a bölcsesség volt. Hátránya meg max. a szellemi hanyatlás.
Aztán egyszer csak jött az ipari forradalom, s velejárója a gyorsuló változás (de ha úgy jobban tetszik, akkor fejlődés), ami pl. kommunikációs területen mára exponenciális ütemű lett.
Hol a levél, a képeslap, a levelezőlap, a távirat, a telex, az sms, az iwiw? A huszonéves lányom szerint az FB a vének közösségi hálója... (én meg még meg sem barátkoztam vele, nincs profilom...)
A lányom miatt van Instám, de fogalmam nincs az ott folyó kommunikációs formákról - nem vagyok benne otthon, abszolút nem érzem magaménak.

Persze vannak abszolút fiatalos idősek, akik érzik a bugit, érzik akár a legújabb közösségi felületek tempóját is.

De egy nyolcvan körüli politikai, gazdasági szereplő, aki maga utoljára talán huszonévesen intézett bármit is is önállóan, titkárnő, meg asszisztens nélkül?
Az hogyan érzi a Twittert?
Az hogyan érzi a lakosság tőle fiatalabb - legyen 80%-nak - világmegélését?
Sehogy.
Ami ámokfutást pl. a Twitteren művelt Trump...ultragáz és méltatlan az elnöki pozíció évszázadok alatt építgetett imidzséhez.
Persze; 33 millió követő. S ez lenne a mérvadó? Ez a lakosság tizede. Ilyen arányú agyhalott rajongótábora bármely akarnoknak bármely országban van...Nem is kell messzire menni...

Ehh!

"Egy idős ember előnye vezetőként a fiatalokkal szemben az élettapasztalat, az életismeret, a bölcsesség volt."

"Aztán egyszer csak jött az ipari forradalom, s velejárója a gyorsuló változás (de ha úgy jobban tetszik, akkor fejlődés), ami pl. kommunikációs területen mára exponenciális ütemű lett.
Hol a levél, a képeslap, a levelezőlap, a távirat, a telex, az sms, az iwiw? A huszonéves lányom szerint az FB a vének közösségi hálója..."


Azért a bölcsességet, élettapasztalatot nem szabad összekeverni a kommunikációs formák változásával. Az, hogy az utóbbi ma túl van magasztalva, nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség az előbbire, amelyben még mindig az idősebbek rendelkeznek több tapasztalattal.
 
Pár éve - amikor pl. a szíriai videókat láthatóan szakértő szemmel néző - fórumtársak írtak elemző hozzászólásokat, alig vártam esténként, hogy eljussak a biztpol. topikokhoz a napi netes menetrendemben.

Mára eljutott oda a Biztpol., hogy rendre szemellenzős biztos pártszavazók ringjévé süllyedt a terület.

...biztos pártszavazó (az oldal most lényegtelen) rokonommal vitát folytattam a tájékozódásról.
Vázoltam a helyzetet:
A sötétben viszonylag távol két, egymást ócsárló embercsoport áll; érvelők illetve a szimpatizánsaik, egymással szemben. Körülöttük az adott csoport cuccai vannak:
Előttük pofás dekorációs kellékek, mögöttük takargatnivaló lomok, szemét.
Az érvelők kezében zseblámpák vannak, amikkel bőszen világítanak az ellenfél arcába és szemétjére - no meg a saját dekorcuccaikra...
A csoportok szimpatizánsai csak azt bámulják, amit a kedvenc érvelőik bevilágítanak. Hátra nem fordulnak, de ha véletlenül mégis, akkor sem látnak semmit, hiszen számukra félhomály van...vagy a fejükben teljes, s ami szemetet a sajátjaiknál esetleg meg is látnak, azt ignorálják.
Ahogy egyre sötétebb az éjszaka, a láthatóság egyre rosszabb, a vita egyre inkább parttalanabb.

Te kedves rokon hol állsz?
  • A (nem árulom el, mert mindegy) S te?
  • Én oldalt álldogálok/ülök középtájt a nézőtéren.
  • De arról nem volt szó! Olyan nincs! Valamelyik oldalon állni KELL! Mert ha nem itt állsz, az gyakorlatilag a másik oldallal szimpatizálás!:hadonaszos:

Na most szerintetek mit fogott fel a példabeszédből?:rolleyes::confused:

Na; ebben a topikban is ezt érzem...:(

Hogy létezik az, hogy valaki egy párt, vagy eszmeközösség minden megnyilvánulásával, tettével, elkövetésével azonosulni tud!?

"Pár éve - amikor pl. a szíriai videókat láthatóan szakértő szemmel néző - fórumtársak írtak elemző hozzászólásokat, alig vártam esténként, hogy eljussak a biztpol. topikokhoz a napi netes menetrendemben.

Mára eljutott oda a Biztpol., hogy rendre szemellenzős biztos pártszavazók ringjévé süllyedt a terület."


És ez tudod miért van így? Mert nincs háború! Illetve, ahol van, ott nem jár számottevő eredménnyel egyik fél számára sem. Szíria, Donyeck kit érdekel ma? Várható nagy átütő eredmény? Nem. Szíria már úgyis szét van rombolva, Donyeckben meg úgy sem lesz semmi még egy ideig. A patthelyzetek nem túl izgalmasak. Olyankor inkább "idegháború" zajlik, ami érthető okokból idegesítőbb (számodra is), mint egy tényleges háború, amely rövid idő alatt eldöntené már végre erre-vagy-arra az események kimenetelét.
 
Azért a bölcsességet, élettapasztalatot nem szabad összekeverni a kommunikációs formák változásával. Az, hogy az utóbbi ma túl van magasztalva, nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség az előbbire, amelyben még mindig az idősebbek rendelkeznek több tapasztalattal.
Ez oké, de a bölcsesség sem egyenes arányos az élettapasztalattal. Lehet valaki fiatalon is bölcs vezető, és más meg hatalmas élettapasztalattal is egy kretén.
Ez az élettapasztalat dolog kicsit túlértékelt szerintem. Főleg így definiálatlanúl.

Sőt még hátrányhoz is vezethet. Most Lord Halifax háború előtti Britt miniszterelnök jut eszembe aki megtapasztalta az első Vh-t, és emiatt mindenáron elakarta kerülni egy második kirobbanását is még vállalhatatlan kompromisszumok árán is.
Ugye nem kell részletezni...

A világunkban ahol a körülmények, a technológia rohamléptekkel változik, a jó helyzetfelismerés, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás sokkal többet ér, ez pedig nincs korhoz kötve.
 
Nagyon úgy néz ki,hogy mind a két georgiai szenátori széket a demokraták szerzik meg,ha ez így lesz az megkönnyíti a demokraták dolgát az elkövetkező 4 évben.
 
  • Szomorú
  • Tetszik
Reactions: fip7 and szarci1999
image0.png

És ezután persze, hogy csalást kiáltanak.
Remek spirál. :D
 
  • Tetszik
Reactions: Robur
Ez oké, de a bölcsesség sem egyenes arányos az élettapasztalattal. Lehet valaki fiatalon is bölcs vezető, és más meg hatalmas élettapasztalattal is egy kretén.
Ez az élettapasztalat dolog kicsit túlértékelt szerintem. Főleg így definiálatlanúl.

Sőt még hátrányhoz is vezethet. Most Lord Halifax háború előtti Britt miniszterelnök jut eszembe aki megtapasztalta az első Vh-t, és emiatt mindenáron elakarta kerülni egy második kirobbanását is még vállalhatatlan kompromisszumok árán is.
Ugye nem kell részletezni...

A világunkban ahol a körülmények, a technológia rohamléptekkel változik, a jó helyzetfelismerés, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás sokkal többet ér, ez pedig nincs korhoz kötve.

"a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás"

A bölcsesség, élettapasztalat nem a körülményekhez való alkalmazkodáshoz kell, hanem a körülmények irányításához! Alkalmazkodni minden birka tud, minél fiatalabb, annál jobban!
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
"a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás"

A bölcsesség, élettapasztalat nem a körülményekhez való alkalmazkodáshoz kell, hanem a körülmények irányításához! Alkalmazkodni minden birka tud, minél fiatalabb, annál jobban!
Ez jól hangzik, csak nincs sok valósâgtartalma. Nagyon kevès embernek van lehetösége, hogy irányitsa a körülményeket. A legtöbbnek még az alkalmazkodás (= hozd ki a legtöbbet egy uj helyzetböl) is gondot okoz.
 
"a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás"

A bölcsesség, élettapasztalat nem a körülményekhez való alkalmazkodáshoz kell, hanem a körülmények irányításához! Alkalmazkodni minden birka tud, minél fiatalabb, annál jobban!
Emelkedő tengerszintet próbálj meg irányítani, good luck! csak alkalmazkodni tudsz hozzá, gátak, esetleg elköltözöl, vagy más természeti katasztrófa.
De hogy közelebbi példával is éljek, Brexit. Ezt sem tudod érdemben írányítani, csak a megváltozott körülményekhez adaptálodsz.
A körülményekhez való alkalmazkodás nem egyenlő az azokhoz való idomulással!
 
Emelkedő tengerszintet próbálj meg irányítani, good luck! csak alkalmazkodni tudsz hozzá, gátak, esetleg elköltözöl, vagy más természeti katasztrófa.
De hogy közelebbi példával is éljek, Brexit. Ezt sem tudod érdemben írányítani, csak a megváltozott körülményekhez adaptálodsz.
A körülményekhez való alkalmazkodás nem egyenlő az azokhoz való idomulással!

Vissza kéne olvasni, honnan indult a téma. Onnan, hogy egy fiatal jobban tud ahhoz alkalmazkodni, hogy már nem a Facebook a menő, hanem az Instagram.
Erre mondtam, hogy ehhez nem kell bölcsesség. Nem az a bölcsesség, hogy valaki tudja, hogy már Instát menő használni FB helyett.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Ez jól hangzik, csak nincs sok valósâgtartalma. Nagyon kevès embernek van lehetösége, hogy irányitsa a körülményeket. A legtöbbnek még az alkalmazkodás (= hozd ki a legtöbbet egy uj helyzetböl) is gondot okoz.
"Nagyon kevès embernek van lehetösége, hogy irányitsa a körülményeket."

Nekik nem is kell bölcsnek lenni, elegendő, ha követik az USA-t, a Nyugatot és a multik által kifejlesztett legújabb technológiai csodákat. Ekkor előny, ha minél fiatalabb valaki, mert annál kevésbé látja meg a mögöttes célt, és annál boldogabban magyarázza az idősebbeknek, hogy mi most a menő.