Azért Navalijt se avassuk egyből szentté,
Navalnij már
húsz éve mozog az orosz belpolitikában. Illetve, korábban is politizált, de 2000 óta játszik vezető szerepet benne, ugyanis akkor jutott be a liberális Jabloko elnökségi tanácsába, sőt,
mint a Telex írja:
„Az akkor még parlamenti párt regionális vezetője is volt. Eközben vitaműsort vezetett élőben az egyik kisebb tévécsatornán. 2007-ben nacionalista nézetei miatt kizárták a pártból. Magát „normális orosz nacionalistaként” határozta meg, vállaltan ukrán gyökereivel együtt. 2008-tól néhány éven át részt vett a nacionalista Orosz Menetelés évenkénti rendezvényein, amelyet az ellenzék megosztására előszeretettel engedélyezett a hatalom – miközben a demokratikus ellenzék felvonulásokat nem szervezhetett.
Később a radikális nacionalistákkal is szakított, egyre fontosabbak lettek korrupcióellenes projektjei: a gyanús állami beszerzésekkel foglalkozó RoszPil, majd a Korrupció Elleni Alapítvány (FBK), amelynek neten publikált anyagai széles körben ismertek.”
Csúnya rozsdafolt azon a fényes páncélon… adataim szerint azokban az években Navalnij főleg a kaukázusi népeket nem kedvelte és ennek hangot is adott.
Ugyanis a nacionalizmus az a politikai játszma, amiről a tapasztalat megmutatta:
nyertese nem mindig van, de vesztese mindig lesz. Lehet, hogy már nem vallja azokat a nézeteket, de olyan ez a dolog, mint a lepra, vagyis a
Hansen-kór: meglehet, hogy elmúlt, de bármikor visszatérhet. Mégsem nevezném Navalnijt gátlástalan politikai konjunktúra-lovagnak, inkább egy szebb (és nem túl értelmes) kifejezést használnék rá: pragmatikus politikus. Ha kell, a nacionalistákkal vonul, ha kell, a korrupció ellen harcol. Mikor minek van haszna. Ilyen ember is kell a politikába (sőt, ilyenből van a legtöbb).
Elég bonyolult lenne megmagyarázni, főleg a tegnapi események fényében, hogy valójában kicsoda is Al
huppa.hu
....
Azt sem, hogy a börtönben megöngyilkolnák, ahhoz már késő. Jelen helyzetben Navalnijjal kapcsolatban Putyin
nem hozhat jó döntést. Bármihez is kezd vele, mindenképpen maga ellen fog dolgozni.
De Navalnijnak is dolga, hogy méltó legyen most már a miatta tüntető tízezrekhez, letartóztatott háromezerhez, és ahhoz a névtelen orosz hőshöz, aki inkább elment a rohamrendőrrel, mintsem hagyja, hogy egy nőt vigyenek el.
És kérem, ne építsük a legendát.
Navalnij nem a nép egyszerű gyermeke, ő a nép
bonyolult gyermeke, nem hősies oknyomozó blogger, hanem minden hájjal megkent, tapasztalt politikus, aki most történetesen a jó oldalra sodródott és a rossz oldalt bántja. Méghozzá ügyesen, tehetségesen. De nem a semmiből jött, nem az orosz nemzet kebeléből sarjadzott egyszerű vadvirág.
Most jók a céljai, ha azt vesszük, hogy Putyin ellen dolgozik.
De lehetne fordítva is.
. De Putyin legutóbb ott szúrta el, hogy megfenyegette Navalnijt a letartóztatással, ha haza mer menni. Persze Navalnij van annyira tökös, hogy ezek után egyből hazament. Ha Putyin nem meri lesittelni, akkor Navalnij győzött, ha pedig a börtönben "véletlenül" ki találna esni az ablakon, az minden eddiginél nagyobb tüntetéshullámot indítana el.
