Járványok, fertőzések

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
12 962
32 246
113

Szerintem:​

Figyelemre méltó ötletet dobott be egyik "csapattagom": a szuperfertőző(fiatal) korosztályt valószínűleg érdemes lenne beoltani a "szokásos" influenza ellen --látszólag "potyára"--, de valójában közel sem feleslegesen, mert az oltás "mellékhatásaként" a nem túl nagy, de a két influenza-tipus (a "simák" és a Covid) között meglévő részleges örökítő-anyag azonosság miatt egy kb. 20% körüli védettséget így is el lehetne érni!​

Emellett a nem látható, tünetmentes szuper-fertőzés ideje is sokkal rövidebb lenne!​

Emiatt pedig jóval kevesebb új, tovább-fertőzőtt lenne!​

Ezt rakta össze a neten fellelhető, igazoltnak tekinthető információkból, egy kreatív pillanatában!​


De ez csak egy elmélet.
Viszont a kipróbálásnak kockázata gyakorlatilag nincs!


.


A covid nem influenzatípus, és az influenzaoltás semmit sem véd ellene... legalábbis senki sem állított még ilyet.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and laiki

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 785
25 338
113
"akkor mi van, ha a vírus mesterséges? A hatása ugyanaz"

Az van, hogy ha mesterséges, akkor szándékosan útnak indíthatnak újabbakat is.
Meg az van, hogy széleskörű oltási program nélkül is tudják valamilyen módon gátolni a terjedést, akik ismerik, illetve gyógyítani, akiket kell!
B verzió, hogy Kína óriásit hazudik, és nincs is 120 szoros előnyben az Egyesült Államokkal szemben (mármint az elszenvedett népességvesztésben)!
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
47 797
80 995
113
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter közbenjárásával sikerült nyélbe ütni az ügyletet.

 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 020
26 550
113
Remélem azért ez a felmondás nem lesz tömeges, mert akkor nyakig fog érni:
Ez lesz:
A kiskoszos kórházak kiürülnek és bezárnak. Tőkeerős megyei és fővárosi nagy intézmények veszik át a helyüket.
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
11 056
9 573
113
Meg az van, hogy széleskörű oltási program nélkül is tudják valamilyen módon gátolni a terjedést, akik ismerik, illetve gyógyítani, akiket kell!
B verzió, hogy Kína óriásit hazudik, és nincs is 120 szoros előnyben az Egyesült Államokkal szemben (mármint az elszenvedett népességvesztésben)!

Meg az is van, hogy a jelenlegi vírusra adott válasz egy megelőző válasz egy komolyabbra...
 
W

Wilson

Guest
Akit érdekel itt egy covid kalkulátor és a hozzá kapcsolódó cikk.

Forrás:Qubit

https://indoor-covid-safety.herokuapp.com/?units=metric&lang=hu

ITT A MAGYAR NYELVŰ ÚTMUTATÓ, AMI KISZÁMOLJA, HOL MEKKORA ESÉLLYEL KAPHATOD EL A VÍRUSFERTŐZÉST​




2019. december 31-én „Na, a világvége pont egy ilyen kis hírrel fog kezdődni” sorral osztottam meg az első hírt, ami a vuhani tüdőgyulladásokról szembejött. Akkor ezt még a szerkesztőségek sem tartották hírértékűnek. Aggodalomra pedig lett volna ok, és azóta is van. Mégis, a teljes, hermetikus bezárkózás lehetetlen, a lazítók pedig nem sok támpontot kaptak arra, mégis mitől mennyire tartsanak. Most kicsit segítünk ebben.
A tudomány jelen állása szerint a SARS-CoV-2 vírus alapvetően aeroszolokkal terjed. Az emberek által kilélegzett aeroszolok (apró, lebegő cseppecskék) mennyiségének, terjedésének, leülepedésének, kiszáradásának, kiszűrésének viszont meglepően egyszerű fizikája van. Legalábbis olyan elegáns egyszerűsítések mellett, amiket például a vegyészmérnökök tesznek, amikor ki kell számolniuk, pontosan mennyi idő alatt és hogyan fognak reagálni egy tartályba engedett, porlasztott reagensek. Ezt a fizikát tanítja Martin Bazant a massachusettsi műegyetem, az MIT matematika és vegyészmérnöki tanszékein.

Az elmélet koronavírusra átültetett tanulságait Bazant példás gyorsasággal foglalta össze: már szeptember óta elérhető egy fantasztikus technikával felvett online előadássorozata az edX platformon. A professzor most egy olyan weboldalt adott a kezünkbe, amin mi magunk is kiszámíthatjuk, mennyi időt lehet biztonságosan eltölteni egy-egy környezetben, és ez mitől is függ. Az útmutató legfrissebb verzióját fordítottam le a magyar olvasóknak. (Hasonló angol nyelvű kalkulátort az angliai Cambridge-ből pár hete mutattunk be a Qubiten.)

A koronavírus olyan, mint a bagó​

Nem csodaszer a kétméteres távolságtartás, sőt, csak ebben bízni igen félrevezető lehet. Érdemes úgy elképzelni a potenciálisan fertőző lélegzetet, mint a kifújt, eregetett dohányfüstöt. A füstöt szürkévé tevő részecskék némelyike lehetne koronavírust tartalmazó csepp is. Hogyan lehetünk biztonságban a füsttől? Nyilvánvalóan nem jó egy dohányzó emberhez túlságosan közel mennünk, vagy tartósan előtte állnunk. Ez még szabadtéren sem jó ötlet, nemhogy rosszul szellőző belső terekben. Beltérben azonban egy dohányzó háta mögött is hamarosan érezni lehet a bagószagot, nem csak egy légcsóvában. Két méternél messzebb is, előtte, oldalt, mindenhol. A hasonlóképpen felgyülemlő koronavírusos szemcsékre érvényesek az MIT számításai.

Hogyan használjuk tehát az útmutatót? Annak, aki nem akar Haladó módban mással is kísérletezni (esetleg a háttértanulmány és az online kurzus ismeretében), az Egyszerű módban csak néhány lehetőség közül kell választania, és egyből láthatja is, hogy az adott térben hány ember mennyi ideig tartózkodhat biztonságosan. (A helyiség jellemzőit érdemes lehet ellenőrizni, az amerikai alapbeállítások magyar szemmel szokatlanul tágas és magas helyiségeket jelenthetnek.)

Több nap, mint korlát​

A kalkulátor egyik legfontosabb tanulsága, hogy a létszámot és az időt felesleges külön szabályokkal korlátozni. Kevesebb ember lassabban leheli tele ugyanazt a teret, és kisebb az esélye, hogy az egyik megfertőzhető ember belélegezzen egy esetleges fertőzőből kikerült cseppeket. Ugyanakkor ha csak a létszámra figyelünk, egy idő után már egész komoly veszélynek tehetjük ki egymást. Egy félházas cukrászda sem lesz örökre biztonságos. Vagy ha csak rövid érintkezésekre szorítkozunk, még mindig terjedhet a vírus tömött terekben. (Tömegben még szabadtéren és maszkban is lehetséges a fertőzés, gondoljunk csak arra, éreztünk-e már bagószagot fesztiválon, meccsen vagy csak egy buszmegállóban.)

 
  • Tetszik
Reactions: bel
W

Wilson

Guest
2.rész

Mire jó a maszk?​

Legelőször is arra, hogy valóban csak az aeroszoloktól kelljen félnünk, és a nagyobb cseppek számát és röppályáját már ne is kelljen számításba venni. (Egy maszk nélküli koronás viszont rosszabb, mint egy dohányos, ott már nem csak a füstfelhőt kell kikerülnünk, hanem tényleg vigyáznunk kell, ki hova lehelt vagy köhögött, mossunk alaposan kezet, és esetleg fertőtleníthetjük a felületeket is.) A Lancet két hete írt egy katalán vizsgálatról, ami szerint nem a köhögő betegek fertőztek jobban, hanem egyszerűen azok, akiknek a szervezete épp több vírust termelt. Ha a vírus egyszer termelődik, akkor ki is lélegezzük.
A kalkulátorral játszva viszont az is látszik, hogy mennyivel több időt tölthetünk szeretteink vagy munkatársaink társaságában, ha maszkban beszélgetünk, vagy anélkül (mert például eszünk-iszunk). A különbség százszoros is lehet! Nem azért, mert a csodálatos maszkok mindent kiszűrnek, hanem mert a két legfontosabb helyen szűrnek – ott, ahol a vírus kikerülhet egy szervezetből, és bekerülhet egy másikba. Ha mindenki olyan rossz maszkot visel (vagy nem jól viseli a maszkot), ami az aeroszolok 30 százalékát átereszti, az is 0,3×0,3 = 0,09-szeresére, hatványozottan csökkenti az esélyét, hogy egy kilélegzett aeroszol eljusson egy másik maszkos légutaiba. (A légszűrés, légtisztítás ezzel ellentétben csak a légtér egy félreeső kis részét tisztítja meg, még ha azt esetleg alaposan is.)

Drágán add az életed​

Jogos lehet az aggodalom, hogy egy ilyen kalkulátor alapbeállításai nem a saját preferenciáinkat tükrözik. Lehetünk vagányak és bízhatunk az immunrendszerünkben. Vagy gondolhatunk egy veszélyeztett rokonra vagy egy alapbetegségünkre, ezért nem elégedünk meg az applikáció óvatos alapbeállításaival sem. Haladó módban akár magunknak is kiválaszthatunk ezeknek megfelelően magasabb vagy alacsonyabb kockázattűrési küszöböt — hogy mondjuk ne tíz, hanem egy százalék legyen egy fertőzés valószínűsége még akkor is, ha tényleg van egy fertőző a helyiségben. Talán még fontosabb azonban arra használnunk a kalkulátort, hogy játsszunk a lehetőségekkel, és tudatosítsuk magunkban, mennyivel nagyobb a kockázat az egyik esetben, mint a másikban. A miértek fontosabbak, mint a szabályok.
  • Mennyivel kevesebben jöhetnek össze, ha énekelni is szeretnének?
  • Mennyivel rosszabb az edzőteremben, tánctéren lihegni, osztályteremben futkorászni?
  • Mit számít a szellőztetés?
  • Fontos-e párásítani a téli szobát?
A fizikai tényezők szerepe tanulságos lesz a koronavírus utáni életre is, mert hasonlóan működik sok más fertőzés is, például a H5N8 influenza vagy a megfázás. A betegségek egyedi jellemzői akár nagyságrendekkel (tizedére, századára stb.) csökkenthetik vagy növelhetik az együtt tölthető időt, ahogy valójában a COVID-19 betegség kialakulásához hozzájáruló egyéb tényezők is hiányozhatnak az itteni számításból (pl. a D-vitamin vagy éppen a télen száraz nyálkahártya szerepe). Igazából az útmutató ezért is próbál konzervatív, óvatos lenni. Mégis, ha egy enyhébb betegség miatt százszor ennyi (vagy egy súlyos mutáció miatt tizedennyi) időt is tölthetnénk biztonságosan másokkal, életünk hátralévő részére is érvényesek a tanulságok, hogy mennyivel veszélyesebb kiabálni (50×?!) vagy énekelni (99×?!), mint halkan beszélni; vagy hogy tudja-e a szellőztetés pótolni a maszkhasználatot.
A COVID-19 harmadik hullámában mindenesetre még olyan tényezőkkel is érdemes lehet eljátszani a kalkulátoron, mint a B.1.1.7 változat szerepe, a lassan kialakuló immunitás vagy az aktuális átfertőzödöttség, gyakoriság. A következő hetekben például biztosan növekedni fog a fertőzőek aránya az országban, az oltakozással pedig az immunisak aránya (még ha nem is lesz minden beoltott immunis, főleg az újabb variánsokkal szemben).

Az élet mindig drága​

Az élesebb szeműeknek feltűnhetett, hogy az útmutató valójában engedékenyebb korlátokkal számol, ha az ember csak arra kíváncsi, hogy ő maga milyen eséllyel fertőződik meg, mint ha arra, hogy a szoba meddig biztonságos járványügyi szempontból. Ennek oka, hogy mindig kisebb a valószínűsége, hogy egy adott ember elkapja a vírust, mint annak, hogy bárki a szobában (aki nem immunis vagy fertőz), amikor rontja az esélyeket, ha más kapja el előbb. Az utóbbi, magasabb valószínűséget szigorúbb előírásokkal lehet mondjuk 1 százalék alatt tartani. Ez is egy példája annak, hogy a járványkezelés közegészségügyi szempontból mást jelent, mint az egyéni (családi) védekezés szempontjából. Önző fejjel több helyzet kockázata lehet még elfogadható, amivel a járvány továbbterjedésének a valószínűsége már túl magas (akár R0 > 1).
A többi gyakran ismételt kérdésre ott van az Egyszerű mód Gyakran Ismételt Kérdések füle.

Mi ez a halmozott kitettség egyáltalán?​

Az útmutató egyik fontos tanulsága, hogy amíg egy hasonló csoport hasonlóképpen lélegez egy térbe és egy térből, azt számolhatjuk egyetlen hosszabb eseménynek is. Amikor egy osztályteremben 40 órát tölthetne biztonságosan együtt 21 ember, azt nem úgy kell érteni, hogy bentlakásos lett a suli, sőt szünetet sem tart a tanár úr. Hanem úgy, hogy mondjuk egy iskolahét (40 munkaóra) is eltelhet egy-egy szűrési hullám között. Az étteremben töltött esténk sem szakad meg, nem indul az óra újra attól, hogy egy szomszéd asztalnál fizet a vendég, és mások ülnek a helyére. Egyfajta környezetben gyűlik a kitettségünk, erről beszél az útmutató is.
Akkor viszont miért is számoljuk külön, hogy először felszállunk a buszra, utána meg bemegyünk a boltba? Hogyan lehetnénk külön-külön biztonságban mind a kettőtől, ha a kettőtől együtt mégiscsak nagyobb veszélyben kell lennünk?
Valójában 2019 decembere óta mindannyiunk koronakockázata egyre csak gyűlik, és sosem csak egy eseményt kellett megúsznunk. Az útmutató azt ígéri, hogy ilyen óvintézkedések betartásával egy eseménytől nem leszünk hirtelen nagyobb kockázatnak kitéve, mint eddig. Ha mindent biztonságos keretek között tartunk, egyetlen esemény során sem kap komoly esélyt a járvány a terjedésre (így 1 alatt maradhat az R0 mutató.) Ha pedig a javasolt korlátokat sokszorosan túllépő helyszínekre figyelünk csak igazán, jó eséllyel harcolhatunk a szuperterjesztő eseményekkel szemben, amiknek minden jel szerint különösen fontos szerep jut az ilyen járványok terjedésében.
Az adatanya, Emily Oster is a minap számolta újra, hogyan gondolkodik beoltatlan szülőként arról, milyen kockázatot jelent a beoltott nagyszülőkkel való egyszeri találkozás. Tanulságos, megnyugtató számokat kapott — de ő sem csak még egyszer utoljára szeretné ebben az életben összeengedni a nagyszülőket és a gyerekeket. A kiszámolt apró kockázatok valójában összeadódnak majd minden más tevékenységünk kockázatával, óráról órára és napra. Egy látogatás kockázatát annyira alacsonyra kell szorítani, hogy az ismétléssel halmozott kockázatot is el tudjuk fogadni. De mindenképpen nagyobb eséllyel kapjuk el valaha a COVID-19-et, mint egyetlen konkrét rokonlátogatás során.
 
  • Tetszik
Reactions: bel

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
6 917
13 897
113
A covid nem influenzatípus, és az influenzaoltás semmit sem véd ellene... legalábbis senki sem állított még ilyet.
Igaz. Legközelebb nem telefonálok 2 felé egyszerre: A BCG oltásra gondolt a csapattag, ami a fiatal korosztálynál gyorsabbá teszi --az egyébként is általában szinte tünetmentes-- Covid fertőzés lefutását.
Emiatt rövidebb ideig szuper-fertőző pl. a "gyerkőc".
 

Leonidas

Well-Known Member
2019. október 16.
2 636
3 434
113
A járvány terjedését a modellek szerint ez érdemben nem fogja befolyásolni.
Ezzel a tempóval beoltani a lakosság 3/4-ét 34 hétig tartana. Kb. dupla ennyi heti oltás jelentene valamit középtávon is.
Ha itt tényleg akarunk nyáron még valami gazdasági tevékenységet.

A nagyvezér meg az mondta, hogy két nap alatt be be lehet oltani 1 millió embert is...
A nagyvezér meg az mondta, hogy két nap alatt be be lehet oltani 1 millió embert is...
Ezt azért ne kérdőjelezd meg. Új technológia van rá. Beterelik őket egy stadion lelátójára, és a pálya másik széléről mozsárágyúval rájuk lövik a vakcinákat. :D:hadonaszos: Ha letelt a 30 perc, jöhet a következő adag nép. És ugye sok stadion van az országban... :p:eek:
 

Blitz97

Well-Known Member
2020. május 13.
4 562
11 136
113
De most tényleg , komolyan veszed , hogy denevértől van amikor pont ott van az a komplexum ? Ne már te egy értelmes ember vagy ! Mert ha még nem ott lenne hanem vagy 500km-re akkor fel sem merül ! Amúgy nem személyeskedve hülyéztem hanem általánosítva . De megkövetlek itt és most ! Ne haragudj !
Nincs harag! :)
Figyelj, maradjunk a tények talaján és nézzük meg, hogy mit is tudunk jelenleg. 2019-ben egy kínai kutatókból álló csapat tobzoskákat vizsgált és koronavírust mutattak ki bennük. Utólagos genomszekvenálás után arra jutottak, hogy 91,02%-ban megegyezik a SARS-CoV-2 vírussal. Ennek fényében kijelenthetjük, hogy tobzoskákban előfordulhat ilyen vírus. A tüskefehérje azon része, ami a gazdasejthez való kapcsolódásért felel 99%-ban megegyezett a mostani vírussal. Ezzel szemben a patkósdenevérből izolált RaTG13 vírus tüskefehérjéjének kötődésért felelős része csak 77 %-os egyezést mutat az emberi koronavírussal, vagyis a tobzoskából vett koronavírus sokkal nagyobb eséllyel képes bejutni az emberi sejtekbe, mint a denevérvírus.
18 db 2017-2018-ban csempészektől megmentett jávai tobzoska akkor levett mintáit megvizsgálták, és 85,5–92,4 %-os hasonlóságot mutattak ki. Ha elolvassátok, akkor láthatjátok a fenti linkelt tanulmányokban, hogy a Rhinolophus sinicus denevérből izolált koronavírus hasonlóbb ahhoz, ami a mostani járványt okozza, mint a tobzoskákból nyert vírus. A vizsgált tobzoskáknak semmi köze Wuhanhoz, a legvalószínűbb az, hogy egy tobzoska- és egy denevér koronavírus rekombinálódott.

Tavaly január elején sikeresen szekvenálták a vírus kb. 30.000 bázispárból álló genomját. Bioinformatikai eszközökkel összehasonlító elemzésnek vetették alá nemzetközi adatbázisokban tárolt ismert genomokkal, amiből kiderült, hogy a mostani járványért felelős SARS-CoV-2 a Betacoronavirus nemzetségbe tartozik, és nagyon hasonlít ahhoz a SARS-CoV vírushoz, amely 2003-ban okozott világjárványt. Erről a SARS-CoV-ról megállapították, hogy patkósdenevérektől (Rhinolophus) származik, de az álcás pálmasodró (Paguma larvata) nevű cibetmacskaféle közvetítésével került az első fertőzött ember szervezetébe.
Ha kicsit ugrunk az időben, akkor láthatjuk, hogy 2013-ban izoláltak egy béta-koronavírust, a RaTG13-at, amelyet a Rhinolophus affinis nevű patkósdenevérből izoláltak a kínai Jünnan tartományban. Ez a vírus genetikailag 96 százalékos egyezést mutat a most tomboló SARS-CoV-2 vírussal. Ezek alapján nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy az új koronavírus is denevértől származik. Becslések szerint a két vírus (a SARS-CoV-2 és a RaTG13) 1969 körül válhatott el egymástól.

Végezetül itt láthatjátok a koronavírus 2020. január és 2021. február közti filogenetikai törzsfáját. Nagyon szép és hasznos grafika, ajánlom tanulmányozásra. :)

Néhány szóban a zoonózisokról is mesélnék. Az egyik fő ok az afrikai és ázsiai kontinensen az ugrásszerű népességnövekedés és az egyre fokozódó urbanizáció. Becslések szerint csak Kelet-Ázsiában 200.000.000 ember vándorolt falvakból a városokba 2000 és 2010 között. Ekkora migráció fokozott erdőirtásokkal és környezetpusztítással jár: a nagyvárosok körül kialakuló lakóövezetek visszaszorítják a természetes élőhelyeket, a vadállatok pedig kénytelenek az egyre növekvő települések közelében élni és túlélni. Ez azt jelenti, hogy drámaian megnövekedik a vadállatok és a háziasított állatok, valamint az emberek közti érintkezések száma, és mivel a vadállatok – így például a denevérek – több száz veszélyes vírus hordozói lehetnek, nagy mértékben megnő az esélye az állatról emberre való terjedésüknek.
Az extrém mértékű urbanizáció pedig ördögi körhöz vezet: minél több ember költözik városokba, annál jobban visszaszorul a nagyobb emlősök élettere, így előbb-utóbb eltűnnek a járványos betegségeket terjesztő állatokra vadászó, azok populációit kordában tartó ragadozók. A városokat ellepik a rágcsálók, így pedig nagy mértékben növekszik a zoonózis kockázata. A helyzet pedig előreláthatóan nem fog javulni, sőt várhatóan csak rosszabb lesz.

Ezek alapján szeretnék választ adni a kérdésedre. Nézve a tudományos bizonyítékokat, én nagyon valószínűnek tartom,hogy természetes eredetű ez az új vírus.

Főleg úgy, hogy egy amerikai biotechnikai kormányzati adatbázisból lekérdezhető volt, hogy a később COVID-19-nek elnevezett vírus 100%-osan megegyezett egy olyan vírussal, amelyet a szóban forgó Wuhan-i kínai labor több mint egy évvel a járvány kitörése előtt regisztrált ugyanebben az amerikai adatbázisban. (Gyengébbek kedvéért, ez azt jelenti, hogy a konkrét vírus már a mesebeli denevér előtt is létezett.)

Forrás? o_O
 

bel

Well-Known Member
2020. augusztus 24.
1 631
3 886
113
Ez lesz:
A kiskoszos kórházak kiürülnek és bezárnak. Tőkeerős megyei és fővárosi nagy intézmények veszik át a helyüket.
Szia,

Ez a cikk egy "fővárosi nagy intézmény" problemajarol szol. :-(
 
  • Szomorú
Reactions: formosa1

bel

Well-Known Member
2020. augusztus 24.
1 631
3 886
113

Beltéri kockázat-csökkentés: UV-/Kvarc-lámpa?​

Szia,

Egyreszt igen, masreszt a hatasos UV-C lampak fenye brutalisan veszelyes, szoval kiemelten fontos, hogy az emberek boret se erje, de foleg a szemet vedeni ezektol.
Szerintem a legtechnikai csovek belsejeben lenne a legjobb helye ezeknek a lampaknak, persze szakember altal meretezetten.
 

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
6 917
13 897
113

Beltéri kockázat-csökkentés: UV-/Kvarc-lámpa?​



Erről volt szó már tavasszal, olvass vissza! Az UV-C jó vírusirtó, de veszélyes az emberre, különösen a szemre!

Igen, emléxem rá! Az UV-B is jelentősen blokkol, a C jelentősen hatékonyabb.
A normál nappali szintre viszonylag egyszerűen be lehet állítani, ami más egyszerű eszközökkel, módokkal kombinálva jelentősen, felére/harmadára csökkentené a levegőben a csepp-fertőző részecskék hatékonyságát. A káros hatásokat pedig egyszerűen lehet jelentősen csökkenteni(szem védelem, egyebek...
Nem értem miért nem használják elterjedtebben.


"Nemtom" ? ? ?

Boltokban is lehetne általánosan használni, ügyfélfogadó terekben, mindenhol, ahol személyes kontaktust kell bonyolítani...

Akinek pedig mégis tartósabban kell ebben a térben lennie, gyakorlatilag napozókrémmel tudja ebben a hátralévő (remélhetőleg csak) pár hétben a terhelését csökkenteni.
...meg váltásban dolgozni!


U.i: A néhány kiemelten kockázatos, fertőző gócpontnál bevetném!

U.i 2.0:
Mindenki azért nem firtatja.

A dolog azért a beszerzési vészhelyzet mellett is a túlreagálás (koordinálatlan többszálú beszerzés?) tüneteit mutatja.
A 16 ezer gép negyede mellé se lehetne személyzetet állítani. Egyszerűen nincs annyi ember. Itt se, máshol se.

Célzott oktatással, szakmai nyelven : kiképzéssel meg lehetne oldani.
Szerintem nem lesz rá szükség.
...fény az alagút végén ;)