[BIZTPOL] Közép-Európa (V4 országok)

Tőlünk? Az lenne az igazi. ;)
Nem tudunk annyit eladni, és a magyar mezőgazdaságnak nagyobb sajnos a legendája mint a valós nemzetközi piacon egyenletesen és tervezhető szinten elvárt kibocsájtó képessége. Illetve majd akkor mi eszünk ukrán csirkét és sertést, mert a magyart elvitték Kínába...
 
Nem tudunk annyit eladni, és a magyar mezőgazdaságnak nagyobb sajnos a legendája mint a valós nemzetközi piacon egyenletesen és tervezhető szinten elvárt kibocsájtó képessége. Illetve majd akkor mi eszünk ukrán csirkét és sertést, mert a magyart elvitték Kínába...
Egy idobe ide hordtak fillerekert az ukran hulladek csirkemellet, (nem mint ha a magyar nem lenne hulladek) mert a csontos csirkemell alacsonyabb vam ala esett, itt valahol fingert kicsontoztak ezert azt az omlos xart it 900 korul adtak az osszes boltban. Valami 150 ft-al volt olcsobb mint az itthoni kicsontozott. Sima vam es adocsalas, valami ket eves tortenet domping szinten. Megszuntettek valami jogszaballyal de unijos meg hazai jogszabalyok is kellettek hozza. De jon onnet krumpli es mustar alapanyag is pl. Nem kell megvenni, es egyre kevesebben veszik is.
 
  • Tetszik
Reactions: Veér Ispán
Hamis nukleáris riasztásra figyelmeztetett szerdán a lengyel atomügynökség (PAA), cáfolva a - feltehetőleg meghekkelt - honlapján megjelent információt, miszerint egy litvániai nukleáris hulladéktárolóból káros anyag szivárgott volna ki.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/225902/
 
Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök szombaton felszólította Oroszországot, hogy ne kémkedjen Bulgáriában, miután őrizetbe vették a szófiai védelmi minisztérium hat munkatársát, mert bizalmas információkat adtak át Moszkvának.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/226036/
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Hát....ha jap
án beáll az ukrik mellé, még ha jelképesen is, nehéz lesz az oroszokkal megállapodni a szigetekről.
 
Ez az egész számomra totál zavarbaejtő. Biztos csak azért, mert nem folyamatában követtem az ukrán-japán kapcsolatokat. Nekem is eszembe jutottak a Kuril-szigetek, de kizárt, hogy ez lenne a megoldás kulcsa. Miért pont most, miért pont így? Ráadásul Japánnak ott a kínai és kisebb mértékben az É-koreai probléma, nem hiszem hogy pont most melegítené fel a K-szigetek miatti konfliktust.
Az Ukrajnában tomboló kollektív őrület újabb és újabb megnyilvánulásain már nem lepődök meg, de a japán magatartást nem tudom hova tenni, valaki legyen szíves világosítson fel.
Tudjuk, hogy Ukrajnának önmaga kiárusítása közben technológiai transzferre (is) szüksége van, és látjuk a nagy összeborulást Törökországgal (török hadiipari beruházások eddigi mértéke 500M USD-t meghaladja: korvettek, csapásmérő drónok, kommunikációs eszközök, stb, de középtávon török cél a 3mrd USD elérése). De a nyilvánvaló pofáraesések is szembetűnőek, mint legutóbb a Motor Szics/Kína eset.
De főszabályként az összes szereplő tiszteletben tartja, hogy Ukrajna amerikai gyarmat. Csak a maradék koncra vetheti rá magát Ny-Európa, Töröko., Kína, és a többi éhes proletár. Ezzel nyilván Japán is tisztában van, és feltételezzük, hogy ennek fényében mérlegeli a várható hasznot és a kockázatokat.
Az ukránok Japánnal 2011-ben (még bőven Janukovics idején) írták alá a közös nyilatkozatot a globális partnerségről, aminek a 9. pontja tartalmazza a tudományos-technológiai együttműködést, külön megemlítve az ukrán rakétatechnológiát, de ez alapvetően nem hadiipari megállapodás. Aztán a japán védelmi ipari lobbi egyre keményebb otthoni nyomulásával párhuzamosan 2018-ban jött egy fordulópont, de az akkor aláírt ukrán-japán közös védelmi miniszteri memorandumot nem töltötték meg komoly tartalommal egészen mostanáig.
A kérdéseim: A) Japán miért pont egy ilyen kiélezett nemzetközi helyzetben és miért ilyen látványosan provokatív lépéssel távolodik el véglegesen attól a pacifista állásponttól, aminek még mindig magas a támogatottsága a saját társadalmán belül? B) Mit várhatnak a japánok pont Ukrajnától gazdaságilag, stratégiailag? C) Elképzelhető, hogy Japán ennyire tévesen méri fel a helyzetet, és feltételezi Oroszországról, hogy átengedi Ukrajnát Bidé úrnak? Vagyis véglegesnek tekintik ezt a jelenlegi természetellenes és instabil állapotot? D) Talán köze lehet az ukrajnai kínai befolyásszerzés gyengítéséhez? De ezt ilyen penetráns módon az orosz érdekekkel szemben meglépni elég kontraproduktívak tűnik.
 
Ez az egész számomra totál zavarbaejtő. Biztos csak azért, mert nem folyamatában követtem az ukrán-japán kapcsolatokat. Nekem is eszembe jutottak a Kuril-szigetek, de kizárt, hogy ez lenne a megoldás kulcsa. Miért pont most, miért pont így? Ráadásul Japánnak ott a kínai és kisebb mértékben az É-koreai probléma, nem hiszem hogy pont most melegítené fel a K-szigetek miatti konfliktust.
Az Ukrajnában tomboló kollektív őrület újabb és újabb megnyilvánulásain már nem lepődök meg, de a japán magatartást nem tudom hova tenni, valaki legyen szíves világosítson fel.
Tudjuk, hogy Ukrajnának önmaga kiárusítása közben technológiai transzferre (is) szüksége van, és látjuk a nagy összeborulást Törökországgal (török hadiipari beruházások eddigi mértéke 500M USD-t meghaladja: korvettek, csapásmérő drónok, kommunikációs eszközök, stb, de középtávon török cél a 3mrd USD elérése). De a nyilvánvaló pofáraesések is szembetűnőek, mint legutóbb a Motor Szics/Kína eset.
De főszabályként az összes szereplő tiszteletben tartja, hogy Ukrajna amerikai gyarmat. Csak a maradék koncra vetheti rá magát Ny-Európa, Töröko., Kína, és a többi éhes proletár. Ezzel nyilván Japán is tisztában van, és feltételezzük, hogy ennek fényében mérlegeli a várható hasznot és a kockázatokat.
Az ukránok Japánnal 2011-ben (még bőven Janukovics idején) írták alá a közös nyilatkozatot a globális partnerségről, aminek a 9. pontja tartalmazza a tudományos-technológiai együttműködést, külön megemlítve az ukrán rakétatechnológiát, de ez alapvetően nem hadiipari megállapodás. Aztán a japán védelmi ipari lobbi egyre keményebb otthoni nyomulásával párhuzamosan 2018-ban jött egy fordulópont, de az akkor aláírt ukrán-japán közös védelmi miniszteri memorandumot nem töltötték meg komoly tartalommal egészen mostanáig.
A kérdéseim: A) Japán miért pont egy ilyen kiélezett nemzetközi helyzetben és miért ilyen látványosan provokatív lépéssel távolodik el véglegesen attól a pacifista állásponttól, aminek még mindig magas a támogatottsága a saját társadalmán belül? B) Mit várhatnak a japánok pont Ukrajnától gazdaságilag, stratégiailag? C) Elképzelhető, hogy Japán ennyire tévesen méri fel a helyzetet, és feltételezi Oroszországról, hogy átengedi Ukrajnát Bidé úrnak? Vagyis véglegesnek tekintik ezt a jelenlegi természetellenes és instabil állapotot? D) Talán köze lehet az ukrajnai kínai befolyásszerzés gyengítéséhez? De ezt ilyen penetráns módon az orosz érdekekkel szemben meglépni elég kontraproduktívak tűnik.
Csak közel akarnak lenni hozzánk, mert tesók. :D :D :D
 
Ez az egész számomra totál zavarbaejtő. Biztos csak azért, mert nem folyamatában követtem az ukrán-japán kapcsolatokat. Nekem is eszembe jutottak a Kuril-szigetek, de kizárt, hogy ez lenne a megoldás kulcsa. Miért pont most, miért pont így? Ráadásul Japánnak ott a kínai és kisebb mértékben az É-koreai probléma, nem hiszem hogy pont most melegítené fel a K-szigetek miatti konfliktust.
Az Ukrajnában tomboló kollektív őrület újabb és újabb megnyilvánulásain már nem lepődök meg, de a japán magatartást nem tudom hova tenni, valaki legyen szíves világosítson fel.
Tudjuk, hogy Ukrajnának önmaga kiárusítása közben technológiai transzferre (is) szüksége van, és látjuk a nagy összeborulást Törökországgal (török hadiipari beruházások eddigi mértéke 500M USD-t meghaladja: korvettek, csapásmérő drónok, kommunikációs eszközök, stb, de középtávon török cél a 3mrd USD elérése). De a nyilvánvaló pofáraesések is szembetűnőek, mint legutóbb a Motor Szics/Kína eset.
De főszabályként az összes szereplő tiszteletben tartja, hogy Ukrajna amerikai gyarmat. Csak a maradék koncra vetheti rá magát Ny-Európa, Töröko., Kína, és a többi éhes proletár. Ezzel nyilván Japán is tisztában van, és feltételezzük, hogy ennek fényében mérlegeli a várható hasznot és a kockázatokat.
Az ukránok Japánnal 2011-ben (még bőven Janukovics idején) írták alá a közös nyilatkozatot a globális partnerségről, aminek a 9. pontja tartalmazza a tudományos-technológiai együttműködést, külön megemlítve az ukrán rakétatechnológiát, de ez alapvetően nem hadiipari megállapodás. Aztán a japán védelmi ipari lobbi egyre keményebb otthoni nyomulásával párhuzamosan 2018-ban jött egy fordulópont, de az akkor aláírt ukrán-japán közös védelmi miniszteri memorandumot nem töltötték meg komoly tartalommal egészen mostanáig.
A kérdéseim: A) Japán miért pont egy ilyen kiélezett nemzetközi helyzetben és miért ilyen látványosan provokatív lépéssel távolodik el véglegesen attól a pacifista állásponttól, aminek még mindig magas a támogatottsága a saját társadalmán belül? B) Mit várhatnak a japánok pont Ukrajnától gazdaságilag, stratégiailag? C) Elképzelhető, hogy Japán ennyire tévesen méri fel a helyzetet, és feltételezi Oroszországról, hogy átengedi Ukrajnát Bidé úrnak? Vagyis véglegesnek tekintik ezt a jelenlegi természetellenes és instabil állapotot? D) Talán köze lehet az ukrajnai kínai befolyásszerzés gyengítéséhez? De ezt ilyen penetráns módon az orosz érdekekkel szemben meglépni elég kontraproduktívak tűnik.

Kizártad, de szerintem a Kuril-szigetek. Most, hogy mindenki ráugrik Oroszországra, Japán is elérkezettnek látja az időt, hogy szorítson egyet Oo-on.
Japán már előtte is pattogott, akkor kapta a cunamit, amiből a Fukushima-i katasztrófa lett. Annak ez lehetett az oka:
Emiatt annyira elkereserett, hogy most beszáll az ukrán-orosz konfliktusba.

"What is this...?" at 3:00

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.