Amit ebből ki akartam hozni az az, hogy térbeli mozgásnál mindig hely-, sebesség- és gyorsulásvektorokról kell beszélni. Ha azt mondja valaki, hogy egy 10G-s manővert hajt végre, azt nem értem. 10G a gyorsulásvektor eredője, vagy 10G valamelyik irányvektor esetén.. Ha "simán" 10G a gyorsulása egy testnek, akkor lehet, hogy pl. 5,7G gyorsulása van mind a három koordináta irányában, egyszerre. Így azt mondani, hogy egy rakétára hat 5G akkor az 5G=centripetális gyorsulás, teljesen hibás. 5G melyik irányokban hat? És a komponensek fogják definiálni, hogy az mekkora erőhatással jár
Egy hullámvasút sem úgy terveződik, hogy minden irányban figyelemben vesszük az 5G-t. 5G túlterhelés és -1G negatív terhelést veszünk figyelembe z-irányban, hosszirányban +/-1,5G és y-irányban (ez lenne kanyarban a centripetális) szintén +/-1,5G. Itt mondhatom, hogy hat 5G pillanatnyilag, mert ez a gravitációs erő síkjába esik és a pálya egyenes. Ha fékezem a kocsikat egy egyenes szakaszon +1,4G-vel, akkor a kocsiszekrényre hat 1,4G x irányban, 0G y irányban és -1G (önsúly) z irányban (egyenes pálya) és 1G negatív (1,4^2+0^2+(-1)^2)^0,5=1,73G terhelés összesen.
