K
kamm
Guest
Navy's New SM-3 Block IIA Ballistic Missile Interceptor Fails In Live Test
Ballistic missile defense remains far more complex and unreliable than most care to realize.
www.thedrive.com
Hiperszonikus csapásmérő eszközök fejlesztése
De, teljesen véletlenszerű manővereket végez az Iszkander, amelyet még az indításkor sem tudnak. Pont ez a lényege. Az indításnál beprogramozzák a célt, nagy valószínűséggel az elhárító rendszerek helyét is. Az elhárító rendszerek alap paramétereit ismerik. Innentől a támadó rakétának is vannak konkrét ismeretei, hogy milyen pályán, milyen korrekcióval, mikor mit csináljon. Ráadásul folyamatosan kommunikál. Ezek már nem egy buta rakéták, amelyek csak lesz ami lesz alapon repülnek és manővereznek. Rendszerben működnek. A végfázisnál meg nem ártana annyi komplexum közvetlen védelemre, ahány cél van. Na ez az, ami nem nagyon jön össze, ezért nincs hatásos, elfogatható védelem jelenleg. Reszelhetjük még itt a fingot, de a jelenlegi tudásunk alapján ennyire jutottunk. Új kihívásokkal kell szembenéznie az elhárító rendszereknek, amelyek csak igen korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek, mert nem ere készítették fel őket.
K
kamm
Guest
Erre irtam korabban, hogy ezt ma mar nem nagy kunszt leprogramozni, egy semi-randomized AI algoritmus alapjan (es alapvetoen ismerjuk a kritikus inputokat stb.) Az otlet, hogy ez "nem veletlenszeru", az teljesen naiv, kb 40 evvel van lemaradva a valosagtol.
Apropo, azt mondtam, hogy mindez guided azaz barmikor extra input johet az indito feltol...?
K
kamm
Guest
Navy's New SM-3 Block IIA Ballistic Missile Interceptor Fails In Live Test
Ballistic missile defense remains far more complex and unreliable than most care to realize.
www.thedrive.com
A tobbi tevedesre mar ki sem terek, teljesen komolytalan: "A THAAD, Patriot PAC-3, Sz-300V, Sz-400, stb. ugyanezt légkörben haladó célnál teszi meg.
Szóval a fizikai elfogás lehetséges, ezt ki lehet pipálni."
Pipaljuk ki. Miert? Csak.
Ugyan arról csak elbeszélve egymás mellett vélekedünk !
De ez a hiperszonikus elfogás az én nézeteim szerit pont olyan mint 4 km-ről egy HK-val kilőni a másikat illetve 2000m-ről mesterlövészként lelőni egy embert ! Lehetni lehetséges sőt volt is rá példa csak hát a valószínűsége elég alacsony !
T
Törölt tag
Guest
Tényleg alacsony a valószínűség szerinted?
2005-óta 13 indításból 13 találat.
Terminal High Altitude Area Defense - Wikipedia
Elolvastam ami itt van. Ez azért elég szánalmas....
A teszt abból áll, hogy előre tudják azt, hogy mikor és honnan jön a rakéta, ami hót sima ballisztikus pályán érkezik.
Ráadásul nem is valódi BM érkezik, hanem repülőről hajigálnak valami kamu rakétát
Engem rendkívül meggyőzött ez az ABM rendszer a kiemelkedő hatékonyságáról
A célrakéta elképesztően magas műszaki színvonalába meg már bele sem megyek:
Hera (rocket) - Wikipedia
Csak azt magyarázd meg, hogy miért alacsony? Amikor a legkülönfélébb ABM tesztek aktív rendszerrel (tehát nem kísérleti / fejlesztés alatt álló rendszerről beszélünk, hanem hadrendben álló eszközökről!) végzett tesztek döntő többsége sikeres?
Mi a különbség egy nem hiperszonikus és egy hiperszonikus cél elfogása között szerinted? Csak a sebességfaktorban van eltérés meglátásom terén, tehát a különbség alapvetően az elfogó rakéta által lefedhető területről szól (ez az a HMZ ábra, amit HPASP berakott már többször, többféle rendszerről).
Amikor az Iron Dome 90% feletti hatékonysággal dolgozik élesben, akkor miért lenne alacsony egy THAAD például?
T
Törölt tag
Guest
Alapvetoen amikor hiperszonikus fegyverrol celpontrol beszelunk akkor ballisztikus raketara vagy annak valtozatara gondolunk. A gliderek vagy akar a hiperszonikus cirkaloraketak is alapvetoen a megkozelitest vegzik maskeppen mint a ballisztikus raketak de a vegso megkozelitesnel amiutan rafordultak a celre mindegyik ugyanaz. A manoverezo kepesseg alapvetoen a terminal phase (vegso megkozelitesi szakasz) elotti reszre ertendo, miutan rafolrdultak a celre ott mar nagy manoverezgetes nincsen hanem 200* ban igyekszik a rendszer a celpontjat befogva tartani es azt a leheto leggyorsabban elerni.
Akar a Kindzsal / Iszaknder akar a DF-21D/DF26D duok mind mind arrol szolnak hogy a tetopont utan minnel kisebb szogben erkezzenek a legkorbe (baromira felgyorsulva majd cca 40-80 km kozott egy felhuzast csinalva a sebesseget tavolsagra hatotavolsagra valtsak. Ekkor a hiperszonikus sebesseg lecsokken cca 2 M re es igy utazik azRTV ( Re Entry Terminal Vehicle) egeszen a programozott vagy a sajat szenzorai altal bemert celpont fole es fordul ra ismet. Az esetek tulnyomo tobbsegeben (ha csak nem a hatotavolsag tenyleg leges legvegen van a celpont) az igy elert beesesi szog 80-90 fok kozott van az az a celpont feje bubjarol jon lefele. Az RTV-k legtobbje rendelkezik egy gyorsito hajtomuvel amivel a 2M sebesseget ujra feltudjak tornazni 5-6M re.
Alapvetoen ket tamadasi pontja van a rendszernek. Egyreszt a 2M sebesseg nem kihivas csak hat a magassag miatt kelettek uj raketak (40-80 Km) masreszt pedig a vegso fazisban eleg egy kozeli rabbanas ami nem csak serulest de akar olyan foku pillanatnyi kibillenest is okozhatamit a rendszer nem tud idoben korrigalni illetve a celzas pontossagat drasztikusan rontja.
Ennek a szakmanak jelenleg a kinaiak a mesterei. Amit az Iszkander Kindzsal tud allo celpontra azt a kinaiak tudjak mozgo celpontra.Alapvetoen nem kihivas pl az USA nak lelonie egy ilyen raketat. A problema ott van amikor jon belole tiz. Az iraniak cca fel eve vegeztek egy tomeges iditast (ha jol emlekszem 10-12 raketaval ( Fateh 110 es tarsai) A kinaiak is mar mutattak be 5 raketas ( DF21D) sorozatot igen megdobbento talalti arannyal.
Maga a tema a kinaiaknal a 95-96 os Tajvani esemenyek utan indult amikor az amik az anyahajo kotelekkel athalyoztak a Tajvani szoroson demonstralva a Tajvaniak melett. Innen indulva 2008 ban ertek el az IOC-t ugy hogy a kinai IOC az nem az amit nyugaton annak hivnak. Sokkal kozelebb van a a FOC hoz ha meg nem is az.
Akar a Kindzsal / Iszaknder akar a DF-21D/DF26D duok mind mind arrol szolnak hogy a tetopont utan minnel kisebb szogben erkezzenek a legkorbe (baromira felgyorsulva majd cca 40-80 km kozott egy felhuzast csinalva a sebesseget tavolsagra hatotavolsagra valtsak. Ekkor a hiperszonikus sebesseg lecsokken cca 2 M re es igy utazik azRTV ( Re Entry Terminal Vehicle) egeszen a programozott vagy a sajat szenzorai altal bemert celpont fole es fordul ra ismet. Az esetek tulnyomo tobbsegeben (ha csak nem a hatotavolsag tenyleg leges legvegen van a celpont) az igy elert beesesi szog 80-90 fok kozott van az az a celpont feje bubjarol jon lefele. Az RTV-k legtobbje rendelkezik egy gyorsito hajtomuvel amivel a 2M sebesseget ujra feltudjak tornazni 5-6M re.
Alapvetoen ket tamadasi pontja van a rendszernek. Egyreszt a 2M sebesseg nem kihivas csak hat a magassag miatt kelettek uj raketak (40-80 Km) masreszt pedig a vegso fazisban eleg egy kozeli rabbanas ami nem csak serulest de akar olyan foku pillanatnyi kibillenest is okozhatamit a rendszer nem tud idoben korrigalni illetve a celzas pontossagat drasztikusan rontja.
Ennek a szakmanak jelenleg a kinaiak a mesterei. Amit az Iszkander Kindzsal tud allo celpontra azt a kinaiak tudjak mozgo celpontra.Alapvetoen nem kihivas pl az USA nak lelonie egy ilyen raketat. A problema ott van amikor jon belole tiz. Az iraniak cca fel eve vegeztek egy tomeges iditast (ha jol emlekszem 10-12 raketaval ( Fateh 110 es tarsai) A kinaiak is mar mutattak be 5 raketas ( DF21D) sorozatot igen megdobbento talalti arannyal.
Maga a tema a kinaiaknal a 95-96 os Tajvani esemenyek utan indult amikor az amik az anyahajo kotelekkel athalyoztak a Tajvani szoroson demonstralva a Tajvaniak melett. Innen indulva 2008 ban ertek el az IOC-t ugy hogy a kinai IOC az nem az amit nyugaton annak hivnak. Sokkal kozelebb van a a FOC hoz ha meg nem is az.
Anélkül, hogy bárki szakmai relevanciáját és kompetenciáját megkérdőjelezném az eddigi vitában, azért mégiscsak Kamm véleménye felé billen a mérleg nyelve.
A nyugati katonai szaksajtó és a szakértők valóban azt publikálják, hogy nincs megfelelő védelem jelen idő szerint a manőverező hiperszonikus fegyverek ellen és ezek a publikációk bizony tények.
A becsült adatokra és feltételezésekre épített hipotetikus modellek ellenben nem tények, hanem csak spekulációk, még akkor is, ha minimális kinetika van mögéjük rakva.
Ha majd a ruszkik élesben elpattintanak egy Cirkont vagy Kinzhalt és erre rádolgozik az amcsi THAAD vagy SM-3, na majd akkor lesznek tények.
De ha már spekulációk, akkor:
Az alábbi cikkben szerepel az, hogy a nagy nyomás miatt a fegyver előtt kialakul egy plazmafelhő, ami éppenséggel nem segít az aktív radaroknak. A kérdésem az, hogy ez valóban lehetséges-e és ha igen, akkor a jelenlegi légvédelmi rendszerek/elfogók ezt hogyan tudnák kezelni?
Why Russia's Hypersonic Missiles Can't Be Seen on Radar | Military.com
A nyugati katonai szaksajtó és a szakértők valóban azt publikálják, hogy nincs megfelelő védelem jelen idő szerint a manőverező hiperszonikus fegyverek ellen és ezek a publikációk bizony tények.
A becsült adatokra és feltételezésekre épített hipotetikus modellek ellenben nem tények, hanem csak spekulációk, még akkor is, ha minimális kinetika van mögéjük rakva.
Ha majd a ruszkik élesben elpattintanak egy Cirkont vagy Kinzhalt és erre rádolgozik az amcsi THAAD vagy SM-3, na majd akkor lesznek tények.
De ha már spekulációk, akkor:
Az alábbi cikkben szerepel az, hogy a nagy nyomás miatt a fegyver előtt kialakul egy plazmafelhő, ami éppenséggel nem segít az aktív radaroknak. A kérdésem az, hogy ez valóban lehetséges-e és ha igen, akkor a jelenlegi légvédelmi rendszerek/elfogók ezt hogyan tudnák kezelni?
Why Russia's Hypersonic Missiles Can't Be Seen on Radar | Military.com
Na, akkor kezdjünk bele:
Kiindulási adatok - HTV-2:
Tömeg: 907,2kg
Aerodinamikai referenciafelület nagysága: 0,4839m^2
Indítási magasság: 120km
Kezdősebesség: 5874m/s
Sebességvektor helyzete az indításkor: -1,5 fok
Jármű dőlésszöge: 0 fok
Belépési szög a "szárnyon": 16fok
Végső feltételek:
Hatótáv: 8000km
Végső sebesség 8000km távolságban: 1000m/s
Magasság 8000km távolságon: 30km
Légköri modell: USSA76-es modell, figyelembe lett véve a légkör sűrűségének függése a magasság függvényében.
Légellenállási modell: A légellenállási tényező (Cd) és a felhajtóerőnél értelmezett tényező (Cl) függ a sebesség négyzetétől és a pillanatnyi nyomástól - ami pedig a magasságtól.
Föld modellezése: a Föld tökéletes gömb, így mehet a gömbi koordináta rendszer. A gravitáció függése a távolságtól való függése figyelembe lett véve, ahogy a Föld forgásának a sebessége is. Itt abból indultam ki, hogy a Föld forgásának iránya és a HTV haladási iránya azonos.
A mozgás leírásánál 3 szabadsági fokot vettem figyelembe, a jármű NEM végez oldalirányú elmozdulásokat, sem fordul el a hossziránya mentén (ami persze a valóságban nem így van, de a számolást jelentősen leegyszerűsíti).
A jármű helyzetéhez a gömbi koordináta rendszerben értelmezett helyvektort (r, θ, φ) használtam, ahol r: a távolság a Föld középpontjától, θ: szélességi fok, φ: hosszúsági fok. A rakéta repülési távolságánál itt majd kell csinálni egy koordináta-transzformációt, a diagramban már ez a koordináta-transzformációs távolság szerepel.
A sebességvektor analóg: (v, γ, ψ), ahol v: a sebesség pillanatnyi értéke, γ: pályaív és a lokális horizontális síkkal bezárt szög, ψ: pályaív és a Föld északi irányával bezárt szög.
A jármű a pillanatnyi sebességétől és a pillanatnyi helyzetétől függő légköri sűrűség függvényében melegszik fel. Peremfeltételként itt 500W/cm^2 lett beállítva.
Mivel "csak" 3 szabadsági fok van figyelembe véve, így a mozgás (sebesség- helyvektor) 6 közönséges differenciál-egyenlet, a légkör, gravitáció, áramlástani tényezők (2) és hőtani peremfeltételek (1) összesen egy 15 differenciál-egyenletből álló rendszert alkotnak. Itt kénytelen voltam egy közelítő módszert (Euler-módszer) alkalmazni - ami így rengeteg időmben került. (Ha lenne normális matematikai programom és értenék hozzá, akkor valószínűleg pontosabb lenne és gyorsabb lett volna...)
Akkor a görbék:
Távolság - idő görbék (koordináta-transzformációk után)
Sebesség az idő függvényében :
Magasság a távolság függvényében:
(ez eredetileg egy fűrészfog jellegű diagram volt, próbáltam valamennyire simítani, a magassági értékek nagyjából ugyanott maradtak)
A mozgás kezdetén 120km magasról lemegy kb. 45km-re, ami alatt megtesz kb. 900km távolságot. A sebesség kismértékben nő - ami a hőterhelés szinten tartása miatt fontos, plusz a jármű aerodinamikai kialakítása (907,2kg-hoz tartozik 0,4839m^2 aerodinamikailag hasznos felület) nagyon nagy gyorsulásokat és gyors irányváltozásokat nem tesz lehetővé, ez első közelítésben max 3G. A görbe torzítja az arányokat, mivel a függőleges skála 10km-es, az alsó 1000km-es osztású (de egyszerűbb volt így ábrázolni)
A pályagörbék a bevetés minőségétől függenek. Nekem most ez jött ki a fenti indítási paraméterekkel és végső feltételekkel. Az 500W/cm^2 Inconel 625-ös ötvözetre van. Ha mások az indítási feltételek, anyagminőség, méret, állásszög, stb, akkor teljesen más görbék jönnek ki. Ha ha a sebességvektor kezdeti helyzete jobban lefelé néz (mondjuk -10fok), akkor jóval adott esetben egy kezdeti magasság felé is lehet menni.
Ha tippelnem kellene, akik ezzel komolyabban foglalkoznak, ott már írtak egy sokkal komolyabb matek-modellt (nem Excel-ben írt Euler-metódussal köszörüsködnek. A cikk-cakkok a módszer közelítésének hibája..) és a légvédelmi rendszerre optimalizálva lövik be a pályaívet és ebből a kiindulási feltételeket. Adott esetben mehet 2000m/s sebességgel 30km-es magasságban a célra.
(most egy időre elegem lett a számolásból
)
Kiindulási adatok - HTV-2:
Tömeg: 907,2kg
Aerodinamikai referenciafelület nagysága: 0,4839m^2
Indítási magasság: 120km
Kezdősebesség: 5874m/s
Sebességvektor helyzete az indításkor: -1,5 fok
Jármű dőlésszöge: 0 fok
Belépési szög a "szárnyon": 16fok
Végső feltételek:
Hatótáv: 8000km
Végső sebesség 8000km távolságban: 1000m/s
Magasság 8000km távolságon: 30km
Légköri modell: USSA76-es modell, figyelembe lett véve a légkör sűrűségének függése a magasság függvényében.
Légellenállási modell: A légellenállási tényező (Cd) és a felhajtóerőnél értelmezett tényező (Cl) függ a sebesség négyzetétől és a pillanatnyi nyomástól - ami pedig a magasságtól.
Föld modellezése: a Föld tökéletes gömb, így mehet a gömbi koordináta rendszer. A gravitáció függése a távolságtól való függése figyelembe lett véve, ahogy a Föld forgásának a sebessége is. Itt abból indultam ki, hogy a Föld forgásának iránya és a HTV haladási iránya azonos.
A mozgás leírásánál 3 szabadsági fokot vettem figyelembe, a jármű NEM végez oldalirányú elmozdulásokat, sem fordul el a hossziránya mentén (ami persze a valóságban nem így van, de a számolást jelentősen leegyszerűsíti).
A jármű helyzetéhez a gömbi koordináta rendszerben értelmezett helyvektort (r, θ, φ) használtam, ahol r: a távolság a Föld középpontjától, θ: szélességi fok, φ: hosszúsági fok. A rakéta repülési távolságánál itt majd kell csinálni egy koordináta-transzformációt, a diagramban már ez a koordináta-transzformációs távolság szerepel.
A sebességvektor analóg: (v, γ, ψ), ahol v: a sebesség pillanatnyi értéke, γ: pályaív és a lokális horizontális síkkal bezárt szög, ψ: pályaív és a Föld északi irányával bezárt szög.
A jármű a pillanatnyi sebességétől és a pillanatnyi helyzetétől függő légköri sűrűség függvényében melegszik fel. Peremfeltételként itt 500W/cm^2 lett beállítva.
Mivel "csak" 3 szabadsági fok van figyelembe véve, így a mozgás (sebesség- helyvektor) 6 közönséges differenciál-egyenlet, a légkör, gravitáció, áramlástani tényezők (2) és hőtani peremfeltételek (1) összesen egy 15 differenciál-egyenletből álló rendszert alkotnak. Itt kénytelen voltam egy közelítő módszert (Euler-módszer) alkalmazni - ami így rengeteg időmben került. (Ha lenne normális matematikai programom és értenék hozzá, akkor valószínűleg pontosabb lenne és gyorsabb lett volna...)
Akkor a görbék:
Távolság - idő görbék (koordináta-transzformációk után)
Sebesség az idő függvényében :
Magasság a távolság függvényében:
(ez eredetileg egy fűrészfog jellegű diagram volt, próbáltam valamennyire simítani, a magassági értékek nagyjából ugyanott maradtak)
A mozgás kezdetén 120km magasról lemegy kb. 45km-re, ami alatt megtesz kb. 900km távolságot. A sebesség kismértékben nő - ami a hőterhelés szinten tartása miatt fontos, plusz a jármű aerodinamikai kialakítása (907,2kg-hoz tartozik 0,4839m^2 aerodinamikailag hasznos felület) nagyon nagy gyorsulásokat és gyors irányváltozásokat nem tesz lehetővé, ez első közelítésben max 3G. A görbe torzítja az arányokat, mivel a függőleges skála 10km-es, az alsó 1000km-es osztású (de egyszerűbb volt így ábrázolni)
A pályagörbék a bevetés minőségétől függenek. Nekem most ez jött ki a fenti indítási paraméterekkel és végső feltételekkel. Az 500W/cm^2 Inconel 625-ös ötvözetre van. Ha mások az indítási feltételek, anyagminőség, méret, állásszög, stb, akkor teljesen más görbék jönnek ki. Ha ha a sebességvektor kezdeti helyzete jobban lefelé néz (mondjuk -10fok), akkor jóval adott esetben egy kezdeti magasság felé is lehet menni.
Ha tippelnem kellene, akik ezzel komolyabban foglalkoznak, ott már írtak egy sokkal komolyabb matek-modellt (nem Excel-ben írt Euler-metódussal köszörüsködnek. A cikk-cakkok a módszer közelítésének hibája..) és a légvédelmi rendszerre optimalizálva lövik be a pályaívet és ebből a kiindulási feltételeket. Adott esetben mehet 2000m/s sebességgel 30km-es magasságban a célra.
(most egy időre elegem lett a számolásból
)
T
Törölt tag
Guest
Ez nagyon sok fegyverrendszerre elmodhato. AMRAAM el meg nem lottek le SZU-27/35 sem es nyugati harckocsi sem lott ki meg T-80 ast. pl
Az elharito fegyverrendszerekt legyen az panceltoro vagy legvedelmi eszkoz mindig a lehet legrealaisztiksabb modon tesztelik akar keleten akar nyugaton. Erre ket megoldas van. Vagy beszereznek az elharitando fegyverbol pl AS-17 Krypton B vagy (ez a ritkabb) vagy egy hasonlo jobb kepessegu celanyagot epitenek lasd GQM 163 Coyote.
Az elharito fegyverrendszerekt legyen az panceltoro vagy legvedelmi eszkoz mindig a lehet legrealaisztiksabb modon tesztelik akar keleten akar nyugaton. Erre ket megoldas van. Vagy beszereznek az elharitando fegyverbol pl AS-17 Krypton B vagy (ez a ritkabb) vagy egy hasonlo jobb kepessegu celanyagot epitenek lasd GQM 163 Coyote.
Ez igen, le a kalappal!Na, akkor kezdjünk bele:
Kiindulási adatok - HTV-2:
Tömeg: 907,2kg
Aerodinamikai referenciafelület nagysága: 0,4839m^2
Indítási magasság: 120km
Kezdősebesség: 5874m/s
Sebességvektor helyzete az indításkor: -1,5 fok
Jármű dőlésszöge: 0 fok
Belépési szög a "szárnyon": 16fok
Végső feltételek:
Hatótáv: 8000km
Végső sebesség 8000km távolságban: 1000m/s
Magasság 8000km távolságon: 30km
Légköri modell: USSA76-es modell, figyelembe lett véve a légkör sűrűségének függése a magasság függvényében.
Légellenállási modell: A légellenállási tényező (Cd) és a felhajtóerőnél értelmezett tényező (Cl) függ a sebesség négyzetétől és a pillanatnyi nyomástól - ami pedig a magasságtól.
Föld modellezése: a Föld tökéletes gömb, így mehet a gömbi koordináta rendszer. A gravitáció függése a távolságtól való függése figyelembe lett véve, ahogy a Föld forgásának a sebessége is. Itt abból indultam ki, hogy a Föld forgásának iránya és a HTV haladási iránya azonos.
A mozgás leírásánál 3 szabadsági fokot vettem figyelembe, a jármű NEM végez oldalirányú elmozdulásokat, sem fordul el a hossziránya mentén (ami persze a valóságban nem így van, de a számolást jelentősen leegyszerűsíti).
A jármű helyzetéhez a gömbi koordináta rendszerben értelmezett helyvektort (r, θ, φ) használtam, ahol r: a távolság a Föld középpontjától, θ: szélességi fok, φ: hosszúsági fok. A rakéta repülési távolságánál itt majd kell csinálni egy koordináta-transzformációt, a diagramban már ez a koordináta-transzformációs távolság szerepel.
A sebességvektor analóg: (v, γ, ψ), ahol v: a sebesség pillanatnyi értéke, γ: pályaív és a lokális horizontális síkkal bezárt szög, ψ: pályaív és a Föld északi irányával bezárt szög.
A jármű a pillanatnyi sebességétől és a pillanatnyi helyzetétől függő légköri sűrűség függvényében melegszik fel. Peremfeltételként itt 500W/cm^2 lett beállítva.
Mivel "csak" 3 szabadsági fok van figyelembe véve, így a mozgás (sebesség- helyvektor) 6 közönséges differenciál-egyenlet, a légkör, gravitáció, áramlástani tényezők (2) és hőtani peremfeltételek (1) összesen egy 15 differenciál-egyenletből álló rendszert alkotnak. Itt kénytelen voltam egy közelítő módszert (Euler-módszer) alkalmazni - ami így rengeteg időmben került. (Ha lenne normális matematikai programom és értenék hozzá, akkor valószínűleg pontosabb lenne és gyorsabb lett volna...)
Akkor a görbék:
Távolság - idő görbék (koordináta-transzformációk után)
Sebesség az idő függvényében :
Magasság a távolság függvényében:
(ez eredetileg egy fűrészfog jellegű diagram volt, próbáltam valamennyire simítani, a magassági értékek nagyjából ugyanott maradtak)
A mozgás kezdetén 120km magasról lemegy kb. 45km-re, ami alatt megtesz kb. 900km távolságot. A sebesség kismértékben nő - ami a hőterhelés szinten tartása miatt fontos, plusz a jármű aerodinamikai kialakítása (907,2kg-hoz tartozik 0,4839m^2 aerodinamikailag hasznos felület) nagyon nagy gyorsulásokat és gyors irányváltozásokat nem tesz lehetővé, ez első közelítésben max 3G. A görbe torzítja az arányokat, mivel a függőleges skála 10km-es, az alsó 1000km-es osztású (de egyszerűbb volt így ábrázolni)
A pályagörbék a bevetés minőségétől függenek. Nekem most ez jött ki a fenti indítási paraméterekkel és végső feltételekkel. Az 500W/cm^2 Inconel 625-ös ötvözetre van. Ha mások az indítási feltételek, anyagminőség, méret, állásszög, stb, akkor teljesen más görbék jönnek ki. Ha ha a sebességvektor kezdeti helyzete jobban lefelé néz (mondjuk -10fok), akkor jóval adott esetben egy kezdeti magasság felé is lehet menni.
Ha tippelnem kellene, akik ezzel komolyabban foglalkoznak, ott már írtak egy sokkal komolyabb matek-modellt (nem Excel-ben írt Euler-metódussal köszörüsködnek. A cikk-cakkok a módszer közelítésének hibája..) és a légvédelmi rendszerre optimalizálva lövik be a pályaívet és ebből a kiindulási feltételeket. Adott esetben mehet 2000m/s sebességgel 30km-es magasságban a célra.
(most egy időre elegem lett a számolásból
Világos, akkor mese nincs, az amcsiknak is kell egy saját manőverező hiperszonikus fegyver, amire rá tudnak majd tesztelni, vagy be kell szerezniük egy Cirkont.
T
Törölt tag
Guest
Az meg hogy a jelenlegi radarokkal nem lathatoak az orosz hiperszonikus raketak megint csak ujsagiroi magomles semmi tobb. Mar a 60 as evek ota latjak mind az oroszok mind a nyugatiak egymas hiperszonikus raketait. Ami igaz az allitasbol hogy a jelenlegi top lerak rendszerek ESETLEG nem latjak mert egyszeruen egy bizonyos sebesseghatarra es magassaghatarra vannak a szoftverjeik belove. Pl eddig nem keresett senki sem 6000Km/h vagy 40 000 meter folotti celt mert nem volt ilyen. Most illetve mar egy ideje van ilyen es a legtobb lerakrendszer (nem Mistral ) szofterfrissitessel alkalmas a detektalasra es kovetesre. A kerdes az hogy a raketaja is alkalmas e az elfogasra.
A plazmafelho egy nagyon korlatozott ideig fentallo jelenseg es a raketanak sokkal nagyobb nyug mint elony mert a szenzorai nagyresze neki is elveszti a kovetesi folyamatot es amikor ujra helyreall a kapcsolat akkor fel kell epitenie ujra a "tactical picture"-t Amint a legkorben manoverezik a raketa visszatero egysege mar nincs ilyen plazmafelho hanem csak a sebessege es a repmagassaga nyujt neki vedelmet. Ezert repulnek lassan de nagyon magasan ha megle kell jonni es a talalathoz le kell jonni akkor meg a magassagot sebessegre valtva felgyorsitanak 5-6M re. Amugy en az Iszkander M8-10 sebesseget tulzonak tartom. Biztos van olyan fazis ahol tudja ezt de hogy nem a teminal szakasz az szerintem majdnem biztos.
T
Törölt tag
Guest
Na, akkor kezdjünk bele:
Kiindulási adatok - HTV-2:
Tömeg: 907,2kg
Aerodinamikai referenciafelület nagysága: 0,4839m^2
Indítási magasság: 120km
Kezdősebesség: 5874m/s
Sebességvektor helyzete az indításkor: -1,5 fok
Jármű dőlésszöge: 0 fok
Belépési szög a "szárnyon": 16fok
Végső feltételek:
Hatótáv: 8000km
Végső sebesség 8000km távolságban: 1000m/s
Magasság 8000km távolságon: 30km
Légköri modell: USSA76-es modell, figyelembe lett véve a légkör sűrűségének függése a magasság függvényében.
Légellenállási modell: A légellenállási tényező (Cd) és a felhajtóerőnél értelmezett tényező (Cl) függ a sebesség négyzetétől és a pillanatnyi nyomástól - ami pedig a magasságtól.
Föld modellezése: a Föld tökéletes gömb, így mehet a gömbi koordináta rendszer. A gravitáció függése a távolságtól való függése figyelembe lett véve, ahogy a Föld forgásának a sebessége is. Itt abból indultam ki, hogy a Föld forgásának iránya és a HTV haladási iránya azonos.
A mozgás leírásánál 3 szabadsági fokot vettem figyelembe, a jármű NEM végez oldalirányú elmozdulásokat, sem fordul el a hossziránya mentén (ami persze a valóságban nem így van, de a számolást jelentősen leegyszerűsíti).
A jármű helyzetéhez a gömbi koordináta rendszerben értelmezett helyvektort (r, θ, φ) használtam, ahol r: a távolság a Föld középpontjától, θ: szélességi fok, φ: hosszúsági fok. A rakéta repülési távolságánál itt majd kell csinálni egy koordináta-transzformációt, a diagramban már ez a koordináta-transzformációs távolság szerepel.
A sebességvektor analóg: (v, γ, ψ), ahol v: a sebesség pillanatnyi értéke, γ: pályaív és a lokális horizontális síkkal bezárt szög, ψ: pályaív és a Föld északi irányával bezárt szög.
A jármű a pillanatnyi sebességétől és a pillanatnyi helyzetétől függő légköri sűrűség függvényében melegszik fel. Peremfeltételként itt 500W/cm^2 lett beállítva.
Mivel "csak" 3 szabadsági fok van figyelembe véve, így a mozgás (sebesség- helyvektor) 6 közönséges differenciál-egyenlet, a légkör, gravitáció, áramlástani tényezők (2) és hőtani peremfeltételek (1) összesen egy 15 differenciál-egyenletből álló rendszert alkotnak. Itt kénytelen voltam egy közelítő módszert (Euler-módszer) alkalmazni - ami így rengeteg időmben került. (Ha lenne normális matematikai programom és értenék hozzá, akkor valószínűleg pontosabb lenne és gyorsabb lett volna...)
Akkor a görbék:
Távolság - idő görbék (koordináta-transzformációk után)
Sebesség az idő függvényében :
Magasság a távolság függvényében:
(ez eredetileg egy fűrészfog jellegű diagram volt, próbáltam valamennyire simítani, a magassági értékek nagyjából ugyanott maradtak)
A mozgás kezdetén 120km magasról lemegy kb. 45km-re, ami alatt megtesz kb. 900km távolságot. A sebesség kismértékben nő - ami a hőterhelés szinten tartása miatt fontos, plusz a jármű aerodinamikai kialakítása (907,2kg-hoz tartozik 0,4839m^2 aerodinamikailag hasznos felület) nagyon nagy gyorsulásokat és gyors irányváltozásokat nem tesz lehetővé, ez első közelítésben max 3G. A görbe torzítja az arányokat, mivel a függőleges skála 10km-es, az alsó 1000km-es osztású (de egyszerűbb volt így ábrázolni)
A pályagörbék a bevetés minőségétől függenek. Nekem most ez jött ki a fenti indítási paraméterekkel és végső feltételekkel. Az 500W/cm^2 Inconel 625-ös ötvözetre van. Ha mások az indítási feltételek, anyagminőség, méret, állásszög, stb, akkor teljesen más görbék jönnek ki. Ha ha a sebességvektor kezdeti helyzete jobban lefelé néz (mondjuk -10fok), akkor jóval adott esetben egy kezdeti magasság felé is lehet menni.
Ha tippelnem kellene, akik ezzel komolyabban foglalkoznak, ott már írtak egy sokkal komolyabb matek-modellt (nem Excel-ben írt Euler-metódussal köszörüsködnek. A cikk-cakkok a módszer közelítésének hibája..) és a légvédelmi rendszerre optimalizálva lövik be a pályaívet és ebből a kiindulási feltételeket. Adott esetben mehet 2000m/s sebességgel 30km-es magasságban a célra.
(most egy időre elegem lett a számolásból
Szóval jól értem hogy 3G a cikkcakk függőleges maximális mértéke?
Ennek örülök (a simán zuhanó Vosztok gömb alakú kabin 8G-vel lalssul).
Nyilván minden vízszintes elkerülő manőver innen már a hatótávolság rovására megy.
Be is rajzoltam a komplexumok képességeit.
T
Törölt tag
Guest
Gyanitom az elobbi van vagy lesz nekik. Bar sosem lehet tudni van hogy akadnak varatlan uzeti lehetosegek is.
Szóval jól értem hogy 3G a cikkcakk függőleges maximális mértéke?
Ennek örülök (a simán zuhanó Vosztok gömb alakú kabin 8G-vel lalssul).
Nyilván minden vízszintes elkerülő manőver innen már a hatótávolság rovására megy.
Be is rajzoltam a komplexumok képességeit.
Jól gondolom,hogy ezek a cikcakkok eléggé beomlasztják a legvedelmi rakéta HMZ-t?
T
Törölt tag
Guest
Persze, ahogy korábban is írtam, szó sincs területvédelemről az üteg magát, meg egy objektumot képes védeni.
A görbék jobb oldalán viszont egy Mach3-ra lassult cél körülbelül a 60 évek közepéig jelentett kihívást a légvédelem számára.
T
