Hiperszonikus csapásmérő eszközök fejlesztése

[ghostrider]

A képet még az is árnyalja, hogy eleve két különböző kategóriájú hiperszónikus fegyverekről beszélünk. Az egyik kategória a hadműveleti, a másik a stratégiai szintű. A másik dolog, hogy többféle pályán mozgó eszközökről van szó.

 

[molnibalage]

1. Molni arról értekezik, hogy a végfázisban mi történik, amennyiben a támadó rakéta abba belép. Szerintem ezt senki sem vitatja, viszont
a lényeg nem erről szól,

De pontosan arról.

2. hanem hogy eleve elkerülik ezt a térrészt a támadó rakéták.

Oszt hogyan? Ozy féle modellen is pont azt látszik, hogy ez román népmese.

Arra nincs lehetőség (HPASP), hogy területvédelmet alakítsanak ki,

És és hol állítottam olyan, hogy lehet...????????

ebből a kettőből következik, hogy megsemmisíthetőek optimális körülmények között, de realisztikus (valós) körülmények között nem, mert döntő többségben nem is kerülnek az elhárító rendszerek olyan helyzetbe, hogy alkalmazni lehessen őket. Márpedig ez utóbbi a meghatározó.

De, pont igen. Ha te egy retér közelébe teszel kb. 2 db Patriot osztály és 8-10 db indítót, akkor ott 3000 m/s célsebesség táján nem nagyon fog adott irányból átmenni rakéta. Mert nincs hova manőverezni.

Tényleg olyan nehéz lenne felrajzolni azt, hogy mennyire szűk az érkezési zóna, ha egyesek fantáziája szerinti 10G nagyságrendű oldalirányú manőverezőképességet tételezünk fel..? Ilyen nehéz egy egyszerű házi feladat?

 

[ozymandias]

1. Ehhez minimum ez ozy féle modell kell, bár a modelljében nem írta le, hogy a Cl/Cd értékeket honnan vette és mekkorák voltak. De a számok alapján voltak, mert nekem úgy tűnik a modell számolt a légkör fékező hatásával.

Ha ozynak van adata erről, akkor ebből ki fog jönni, hogy egy felület * Cd/Cl tudja ezt. De én előre megjósolom, hogy ilyen nincs. Ez mese.
Az űrsikló is nevetségesen kevés oldalirányú manőverre volt képes úgy, hogy 28000 km/h táján jön le és azokkal a szárnyakkal, ha az nem HSGV, akkor nem tudom, hogy mi az...

Cl = 0,513*belépési szög + 0,2945*e(-01028*Mach-szám)-0,2317
Cd = 0,000724*belépési szög^2+0,406*e(-0,323*Mach-szám)-0,024

A Cl értéke 16 fokos belépési szögnél 3Mach-tól 0,82-ról nagyon lassan csökken le. 10Mach-nál 0,72, 15Mach-nál 0,71
A Cd értéke 16 fokos belépési szögnél 3Mach-tól 0,5-ről meredeken, lineárisan csökken 10Mach-ig kb 0,25 utána nagyjából konstans marad

levegő_sűrűsége=levegősűrűség_standard*e(-0,000138*h_pillanatnyi)

F_d=0,5*levegő_pillanatnyi_sűrűsége*pillanatnyi sebesség*Cd*aerodinamikai_felület -> ez a pillanatnyi légellenállásból származó erő
F_l= 0,5*levegő_pillanatnyi_sűrűsége*pillanatnyi sebesség*Cl*aerodinamikai_felület -> ez a pillanatnyi felhajtóerő

A nyomás függ a pillanatnyi magasságtól
A pillanatnyi magasság függ a pillanatnyi sebességtől és a sebességvektor pillanatnyi süllyedési szögétől.
A pillanatnyi sebesség függ F_d-től, a tömegtől, a gravitáció pillanatnyi értékétől és pillanatnyi süllyedési szögtől.
A pillanatnyi süllyedési szög pedig függ a sebességtől, az F_l-től, a jármű hossztengelyének szögétől, a magasságtól, a pillanatnyi gravitáció nagyságától, és a sebességvektor pillanatnyi süllyedési szögétől.

A F_l/F_d aránya úgy 3,3 és 1,55 között változott. Az aerodinamikai felület: 0,4839m^2 meg a 907,2kg-s tömeg a DARPA-s cuccokból van.

 

[molnibalage]

Cl = 0,513*belépési szög + 0,2945*e(-01028*Mach-szám)-0,2317
Cd = 0,000724*belépési szög^2+0,406*e(-0,323*Mach-szám)-0,024

A Cl értéke 16 fokos belépési szögnél 3Mach-tól 0,82-ról nagyon lassan csökken le. 10Mach-nál 0,72, 15Mach-nál 0,71
A Cd értéke 16 fokos belépési szögnél 3Mach-tól 0,5-ről meredeken, lineárisan csökken 10Mach-ig kb 0,25 utána nagyjából konstans marad

levegő_sűrűsége=levegősűrűség_standard*e(-0,000138*h_pillanatnyi)

F_d=0,5*levegő_pillanatnyi_sűrűsége*pillanatnyi sebesség*Cd*aerodinamikai_felület -> ez a pillanatnyi légellenállásból származó erő
F_l= 0,5*levegő_pillanatnyi_sűrűsége*pillanatnyi sebesség*Cl*aerodinamikai_felület -> ez a pillanatnyi felhajtóerő

A nyomás függ a pillanatnyi magasságtól
A pillanatnyi magasság függ a pillanatnyi sebességtől és a sebességvektor pillanatnyi süllyedési szögétől.
A pillanatnyi sebesség függ F_d-től, a tömegtől, a gravitáció pillanatnyi értékétől és pillanatnyi süllyedési szögtől.
A pillanatnyi süllyedési szög pedig függ a sebességtől, az F_l-től, a jármű hossztengelyének szögétől, a magasságtól, a pillanatnyi gravitáció nagyságától, és a sebességvektor pillanatnyi süllyedési szögétől.

A F_l/F_d aránya úgy 3,3 és 1,55 között változott. Az aerodinamikai felület: 0,4839m^2 meg a 907,2kg-s tömeg a DARPA-s cuccokból van.

A maximális AoA akkor mennyi? Mert ez alapján akkor a kérdés az:

1. hogy mennyi a maximális felhajtóerő, amit képes előállítani maga a szerkezet adott magasságon, ezt szerintem gyorsan ki tudod számoltatni, mert ez lesz, ami alapvetően mutatja a reality check-et, hogy mi a max. felhajtóerő, amit tud a rendszer adott magasságon.
   
   
2. és az, hogy ezt mekkora bedöntés mellett képes előadni a cucc, mert ez rohadtul nem mindegy.

Ha a 2. pont esetén a bedöntési szög nem lehet nagy, akkor szart sem ér a nagy felhajtóerő sem, mert oldalirányú manőverhez nem lehet használni. Mintha egy vadászgép nem tudna mondjuk 60 fokon túl bedönteni, akkor senkit nem érdekel az, hogy mekkora felhajtóerőt generál a szárnya, ha azt nem tudja a megfelelő irányba forgatni.

Bár nekem az az érzésem, hogy eddig ezt sem értették meg egyesek...

 

[ghostrider]

Ozy, egyféle pályát modellezett. Ennyi.
Pont azzal mondasz ellent önmagadnak, Hogy "És és hol állítottam olyan, hogy lehet...????????" (területvédelem), illetve "De, pont igen. Ha te egy retér közelébe teszel kb. 2 db Patriot osztály és 8-10 db indítót, akkor ott 3000 m/s célsebesség táján nem nagyon fog adott irányból átmenni rakéta. Mert nincs hova manőverezni."
Itt egyes célokat, illetve önmagát védi, ahogyan fogalmazol. Ez kevés az üdvösséghez. Hányféle cél van, amit támadhatnak. Gratula, ha mindegyikhez teszel 2 osztályt, illetve még 1 sem jut.
Még mindig földhöz ragadt vagy, nem csak mérnöki szemszögből kell gondolkodni. Tudod a hadművészet másról szól. Inkább ne kezdjél el harcászkodni, az még nem megy jól. Nincs 10G manőver, fordulás, ez nem robotrepülőgép, amelyik "kacskaringózik", ezen már régen túl vagyunk. Nagy rendszerben kell gondolkodni. A támadó eszközök nem buta, egyszerű rakéták.
Még mindig nem érted az egész problematikát, csak egy aspektusát emeled ki, azt szajkózod. Egyszerűen nem akarod megérteni, amiről írok. Sajnálom.

 

[ozymandias]

A maximális AoA akkor mennyi? Mert ez alapján akkor a kérdés az:

1. hogy mennyi a maximális felhajtóerő, amit képes előállítani maga a szerkezet adott magasságon, ezt szerintem gyorsan ki tudod számoltatni, mert ez lesz, ami alapvetően mutatja a reality check-et, hogy mi a max. felhajtóerő, amit tud a rendszer adott magasságon.
   
   
2. és az, hogy ezt mekkora bedöntés mellett képes előadni a cucc, mert ez rohadtul nem mindegy.

Ha a 2. pont esetén a bedöntési szög nem lehet nagy, akkor szart sem ér a nagy felhajtóerő sem, mert oldalirányú manőverhez nem lehet használni. Mintha egy vadászgép nem tudna mondjuk 60 fokon túl bedönteni, akkor senkit nem érdekel az, hogy mekkora felhajtóerőt generál a szárnya, ha azt nem tudja a megfelelő irányba forgatni.

Bár nekem az az érzésem, hogy eddig ezt sem értették meg egyesek...

Az AoA értékét konstansnak vettem (16 fok), mert a hatótávolságot vettem végső célkitűzésként, így minden C_d és C_l érték fix AoA-van számolva.

Bedöntés csak az x-y síkban volt, maximális értékek (-1,6fok ekkor emelkedik, és +3,1fok, ekkor zuhan)

 

[molnibalage]

Az AoA értékét konstansnak vettem (16 fok), mert a hatótávolságot vettem végső célkitűzésként, így minden C_d és C_l érték fix AoA-van számolva.

Bedöntés csak az x-y síkban volt, maximális értékek (-1,6fok ekkor emelkedik, és +3,1fok, ekkor zuhan)

Ezt nem értem.
Ha végig max. AoA volt és süllyedés is volt az emelkedések között, akkor az irányváltás hogyan volt lehetséges?
Mert ahhoz akkor AoA növelés kéne.
Vagy akkor a csökkenő magasságnál kisebb AoA volt.

Még mindig földhöz ragadt vagy, nem csak mérnöki szemszögből kell gondolkodni.

WUT?
Egyesek itt mágikus mindent elkerülő BM-ekről és HSGV-kről fantáziálnak.
Mi meg azt magyarázzuk bakker már hárman több napja, hogy ez nettó hülyeség.
Egy Patriot osztály és PAC-3 indító közelében ezek a jelzők, hogy "manőverező" értelmezhetetlen bullshit jelzők.

Tudod a hadművészet másról szól. Inkább ne kezdjél el harcászkodni, az még nem megy jól.

Nagy szavak...
Köszönjük, mi is arról beszélünk, hogy képtelenség mindent 3000 m/s-os BM ellen védeni.
Te tényleg azt hiszed, hogy ennyire buta @Hpasp @Cifu vagy én?
Az eszem megáll...

De igenis lehetséges egyes célokat olyan erősen védeni, ami által értelmetlen próbálkozássá teszi a támadásukat, mert vagy nem jut más célra vagy eszementen sok rakéta kell egy célhoz. Pl. ha a jenki úgy döntene, hogy egy repterét bevédi 48-64 db PAC-3 rakétával, ahol betonbunker is van, akkor te milyen reményben indítanál ellene több tucat Iszkandert? Hogy miféle komolyt kárt okozna?

Nincs 10G manőver, fordulás, ez nem robotrepülőgép, amelyik "kacskaringózik", ezen már régen túl vagyunk. Nagy rendszerben kell gondolkodni. A támadó eszközök nem buta, egyszerű rakéták.
Még mindig nem érted az egész problematikát, csak egy aspektusát emeled ki, azt szajkózod. Egyszerűen nem akarod megérteni, amiről írok. Sajnálom.

Én itt rizsázást látok, semmi mást.
Egyesek itt lelőhetetten támadófegyverről fantáziálnak semmiféle modellel, erre te meg jössz itt mindenféle rendszerben gondoskodásról, amikor bakker pont azt csinálom. És értjük mire jó a Kiknzsál és mire és hol lehet jó a manőverezés.

Tudod ez a videó is a rendszerben gondolkodással készül...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Erre meg jön egy sablon rizsa, de igazából tartalma, na az semmi.

Bocs, de kezd elfogyni a türelmem,

 

[ozymandias]

Ezt nem értem.
Ha végig max. AoA volt és süllyedés is volt az emelkedések között, akkor az irányváltás hogyan volt lehetséges?
Mert ahhoz akkor AoA növelés kéne.
Vagy akkor a csökkenő magasságnál kisebb AoA volt.

A C_d és a C_l esetében fix AoA-volt, a mozgásnál (hely- és sebességvektornál) előjelhelyesen lettek figyelembe véve.

De teljesen jogos az észrevétel, az igazán korrekt az lenne, ha ez vissza lenne csatolva a C_d meg a C_l értékhez is, de szerintem ez már tényleg a MATLAB világa

 

[molnibalage]

A C_d és a C_l esetében fix AoA-volt, a mozgásnál (hely- és sebességvektornál) előjelhelyesen lettek figyelembe véve az állásszögnél.

Bevallom ezt így továbbra sem értem.

Ha fix AoA volt, akkor a felhajtóerő csak a magasság és sebesség függvényében változott. De akkor mitől indult el lefelé a cucc, ha utána még lassult is? Majd aztán kisebb sebességnél, de sűrűbb légkörben felfelé?


Azt kéne kiprinteli, hogy értsem, hogy hely függvényében XY KR-ben mekkora erő és AoA volt és a gyorsulást is, mert ebből tudnám akkor összerakni, hogy mi történt. Mert ezt perpillanat nélkül így nem értem.

 

[ozymandias]

Bevallom ezt így továbbra sem értem.

Ha fix AoA volt, akkor a felhajtóerő csak a magasság és sebesség függvényében változott. De akkor mitől indult el lefelé a cucc, ha utána még lassult is? Majd aztán kisebb sebességnél, de sűrűbb légkörben felfelé?


Azt kéne kiprinteli, hogy értsem, hogy hely függvényében XY KR-ben mekkora erő és AoA volt és a gyorsulást is, mert ebből tudnám akkor összerakni, hogy mi történt. Mert ezt perpillanat nélkül így nem értem.

Holnap felrakom az AoA-idő diagramot, de ha jól emlékszem a számokra, nem volt benne nagy eltérés, max pár fok, ahogy írtam. A sebesség változása nagyobb mértékben hat a C_d és C_l-re.

Gyorsulást nem csináltam - ez elvileg a sebességvektor első derivált a lenne, de ehhez már nem volt idegzetem.

Az idő-sebesség diagram mutatja a gyorsulást.

 

[kamm]

De pontosan arról.

Nalad, mert meg azt sem erted meg, hogy ha manoverezik, akkor fogalma nem lesz elore a vedelemnek, hova, merrol es mennyivel fog erkezni. Egyetlen ilyen randomized HOT minden manovere egy rakat orult szamitast eredmenyez a foldon, hat meg ha 4-5 van a levegoben.

Oszt hogyan? Ozy féle modellen is pont azt látszik, hogy ez román népmese.

Ami a sajat maga altal krealt raketa sajat maga felteteleivel elkepzelt mozgasat szamolgatja.
Lasd fenn, fogalmad nem lesz, hova celoztak egeszen a legvegsokig, amikor mar reg keso. Ez a maniverezo hypersonic fenyegetes lenyege.

És és hol állítottam olyan, hogy lehet...????????

Te HPASP vagy, amit kulon odairt?

De, pont igen. Ha te egy retér közelébe teszel kb. 2 db Patriot osztály és 8-10 db indítót, akkor ott 3000 m/s célsebesség táján nem nagyon fog adott irányból átmenni rakéta. Mert nincs hova manőverezni.

Hah, ez pont teruletvedelem (large objektum), ugye. Nem mellekesen az "adott iranybol" a problema, amit nem akarsz elfogadni.

Tényleg olyan nehéz lenne felrajzolni azt, hogy mennyire szűk az érkezési zóna, ha egyesek fantáziája szerinti 10G nagyságrendű oldalirányú manőverezőképességet tételezünk fel..? Ilyen nehéz egy egyszerű házi feladat?

Nem, konkretan nem lehetseges, mert fogalmunk sincs sem a tamadofegyver parametereirol, sem a Patrioterol.

 

[Törölt tag]

Na, akkor kezdjünk bele:

Kiindulási adatok - HTV-2:

Tömeg: 907,2kg
Aerodinamikai referenciafelület nagysága: 0,4839m^2
Indítási magasság: 120km
Kezdősebesség: 5874m/s
Sebességvektor helyzete az indításkor: -1,5 fok
Jármű dőlésszöge: 0 fok
Belépési szög a "szárnyon": 16fok

Végső feltételek:
Hatótáv: 8000km
Végső sebesség 8000km távolságban: 1000m/s
Magasság 8000km távolságon: 30km

Légköri modell: USSA76-es modell, figyelembe lett véve a légkör sűrűségének függése a magasság függvényében.

Légellenállási modell: A légellenállási tényező (Cd) és a felhajtóerőnél értelmezett tényező (Cl) függ a sebesség négyzetétől és a pillanatnyi nyomástól - ami pedig a magasságtól.

Föld modellezése: a Föld tökéletes gömb, így mehet a gömbi koordináta rendszer. A gravitáció függése a távolságtól való függése figyelembe lett véve, ahogy a Föld forgásának a sebessége is. Itt abból indultam ki, hogy a Föld forgásának iránya és a HTV haladási iránya azonos.

A mozgás leírásánál 3 szabadsági fokot vettem figyelembe, a jármű NEM végez oldalirányú elmozdulásokat, sem fordul el a hossziránya mentén (ami persze a valóságban nem így van, de a számolást jelentősen leegyszerűsíti).

A jármű helyzetéhez a gömbi koordináta rendszerben értelmezett helyvektort (r, θ, φ) használtam, ahol r: a távolság a Föld középpontjától, θ: szélességi fok, φ: hosszúsági fok. A rakéta repülési távolságánál itt majd kell csinálni egy koordináta-transzformációt, a diagramban már ez a koordináta-transzformációs távolság szerepel.

A sebességvektor analóg: (v, γ, ψ), ahol v: a sebesség pillanatnyi értéke, γ: pályaív és a lokális horizontális síkkal bezárt szög, ψ: pályaív és a Föld északi irányával bezárt szög.

A jármű a pillanatnyi sebességétől és a pillanatnyi helyzetétől függő légköri sűrűség függvényében melegszik fel. Peremfeltételként itt 500W/cm^2 lett beállítva.

Mivel "csak" 3 szabadsági fok van figyelembe véve, így a mozgás (sebesség- helyvektor) 6 közönséges differenciál-egyenlet, a légkör, gravitáció, áramlástani tényezők (2) és hőtani peremfeltételek (1) összesen egy 15 differenciál-egyenletből álló rendszert alkotnak. Itt kénytelen voltam egy közelítő módszert (Euler-módszer) alkalmazni - ami így rengeteg időmben került. (Ha lenne normális matematikai programom és értenék hozzá, akkor valószínűleg pontosabb lenne és gyorsabb lett volna...)

Akkor a görbék:

Távolság - idő görbék (koordináta-transzformációk után)

Sebesség az idő függvényében :

Magasság a távolság függvényében:

(ez eredetileg egy fűrészfog jellegű diagram volt, próbáltam valamennyire simítani, a magassági értékek nagyjából ugyanott maradtak)

A mozgás kezdetén 120km magasról lemegy kb. 45km-re, ami alatt megtesz kb. 900km távolságot. A sebesség kismértékben nő - ami a hőterhelés szinten tartása miatt fontos, plusz a jármű aerodinamikai kialakítása (907,2kg-hoz tartozik 0,4839m^2 aerodinamikailag hasznos felület) nagyon nagy gyorsulásokat és gyors irányváltozásokat nem tesz lehetővé, ez első közelítésben max 3G. A görbe torzítja az arányokat, mivel a függőleges skála 10km-es, az alsó 1000km-es osztású (de egyszerűbb volt így ábrázolni)

A pályagörbék a bevetés minőségétől függenek. Nekem most ez jött ki a fenti indítási paraméterekkel és végső feltételekkel. Az 500W/cm^2 Inconel 625-ös ötvözetre van. Ha mások az indítási feltételek, anyagminőség, méret, állásszög, stb, akkor teljesen más görbék jönnek ki. Ha ha a sebességvektor kezdeti helyzete jobban lefelé néz (mondjuk -10fok), akkor jóval adott esetben egy kezdeti magasság felé is lehet menni.

Ha tippelnem kellene, akik ezzel komolyabban foglalkoznak, ott már írtak egy sokkal komolyabb matek-modellt (nem Excel-ben írt Euler-metódussal köszörüsködnek. A cikk-cakkok a módszer közelítésének hibája..) és a légvédelmi rendszerre optimalizálva lövik be a pályaívet és ebből a kiindulási feltételeket. Adott esetben mehet 2000m/s sebességgel 30km-es magasságban a célra.

(most egy időre elegem lett a számolásból )

Elküldenéd akkor a távolság és a magasság adatokat (két oszlop Excel-ben mondjuk egyenlőre elég másodpercenként) és akkor addig amíg @molnibalage a modellt elemzi addig is csinálok belőle egy 3D "gpx" file-t, meg egy Youtube videót, hogy a többiek is lássák a meddig jutottunk eddig.

 

[molnibalage]

Elküldenéd akkor a távolság és a magasság adatokat (két oszlop Excel-ben mondjuk egyenlőre elég másodpercenként) és akkor addig amíg @molnibalage a modellt elemzi addig is csinálok belőle egy 3D "gpx" file-t, meg egy Youtube videót, hogy a többiek is lássák a meddig jutottunk eddig.

Asszem így frissebben talán kezdem érteni, hogy mit számolt ozy.

Tehát elindult lefelé a cucc és talán még gyorsult is legfelé. Aztán egy ponton a felhajtóerő meghaladja a lefelé gyorsítót, elkezd Y irányban csökkenni a sebesség majd végül ez már felfelé mutató sebességvektorrá változik, ekkor elindul felfelé. Persze a sebesség csökken, de egy ideig még pozitív marad, de a sebességvesztés miatt a "felpattanás" után a pályamagasság maximuma kisebb. Hogy megy felfelé, a sebesség csökken majd amikor a felhajtóerő fogy, akkor az Y irányú sebesség megint csökken és jön az újabb lefelé menet.

De a végeredmény alapján is csak azt tudom mondani, hogy aki itt HMZ elkerülésről fantáziál, azt nincs magánál. Mert, ha igaz az, hogy 44 km és 6000 m/s-nál csinált 3G-t és ez a max AoA, akkor miről megy itt a fantáziálás kérem...? Úgy, hogy ennek csak egy részét lehet oldalirányú manőverbe csavarni, ha a bedöntés meg korlátozott. Ahhoz, hogy ebből 3G oldalirányú gyorsulás legyen kb. ahhoz 70 fok táji bedöntés kéne.

 

[Törölt tag]

Mondjuk egy Scud b majd 1t harci része ?

800-2000 kg kozott van az atlag MRBM ASBM harcireszek tomege ami egyben a befoglalo meretuket is adja. Mindegyik ilyen nagy . Ettol csak a kazettas toltetek kulonboznek de itt sem a hagyomanyoskis sub munition ra kell gondolni hanem pl 4-6 kis/kozepes meretu harcireszre specialis oniranyitorendszerrel. pl RF homing.

 

[Törölt tag]

Az a baj, hogy két különböző dologról megy a vita.
1. Molni arról értekezik, hogy a végfázisban mi történik, amennyiben a támadó rakéta abba belép. Szerintem ezt senki sem vitatja, viszont
a lényeg nem erről szól,
2. hanem hogy eleve elkerülik ezt a térrészt a támadó rakéták. Arra nincs lehetőség (HPASP), hogy területvédelmet alakítsanak ki, ebből a kettőből következik, hogy megsemmisíthetőek optimális körülmények között, de realisztikus (valós) körülmények között nem, mert döntő többségben nem is kerülnek az elhárító rendszerek olyan helyzetbe, hogy alkalmazni lehessen őket. Márpedig ez utóbbi a meghatározó.

Alapavetoen a manoverezesnek mar a ballisztikus raketaknal hiperszonikus fegyvereknel a fo celja az hogy kevesebb idot adjon a felderitesre es minnel tovabb "titkolja" a tenyleges elpontot. Ettol fuggetlenul minden hiperszonikus fegyvernek ha elakarja talalni a celpontjat "ODA KELL REPULNIE A CELPONTHOZ" nem lehet Okinawat vagy egy repgephordozot ugy eltalalni hogy nem repul oda. Marpedig igy vagy ugy ez egy terminal vegfazist jelent MINDEGYIKNEL kozel azonos repulesi profillal.

A glidereknel alapvetoen a hullammozgas nem a radarok megzavarasarol szol hanem szimplan a hatotavolsag elereserol. Ennek gyokerei a PERSHING II hoz mennek vissza amelyik eloszor alkalmazta komplex rendszerben az osszes korabban itt ott feltunt dolgokat mint pl RTV- PULL UP stb. Itt is a raketa RTV je kozel fuggolegesen erkezik a legkorbe majd kihasznalva a mozgasi energiajat a fuggoleges zuhanast egy vizszintes kozel vizszintes repulesre valtja at (PULL UP) hogy a kello hatotavot elerje. A glider erre ratesz egy lapattal mivel az aerodinamikai felepitese reven ezt a fajta manovert sokkal hatekonyebban tudja vegrehajtani. Azonban ahogy mondtam ez nem az ellnitezkedesnek szol hanem a hatotavnak, csak tul van hypolva.

Hasonlo a szitu a TU-95 Bear bombazonal is ahol a ellenforgo legcsavarok megtudjak zavarni (gyenge szinten) bizonyos radarok mukodeset de alapvetoen az ellenforgo legcsarat nem emiatt raktak ra a gepre.

 

[ozymandias]

Elküldenéd akkor a távolság és a magasság adatokat (két oszlop Excel-ben mondjuk egyenlőre elég másodpercenként) és akkor addig amíg @molnibalage a modellt elemzi addig is csinálok belőle egy 3D "gpx" file-t, meg egy Youtube videót, hogy a többiek is lássák a meddig jutottunk eddig.

Este későn leszek, most még a kórházban ülök a heti első orrbadugós gyorstesztre várva, aztán megyek fel az Északi tengerhez.

 

[Törölt tag]

Este későn leszek, most még a kórházban ülök a heti első orrbadugós gyorstesztre várva, aztán megyek fel az Északi tengerhez.

Oil/Gas platform?

 

[Törölt tag]

Asszem így frissebben talán kezdem érteni, hogy mit számolt ozy.

Tehát elindult lefelé a cucc és talán még gyorsult is legfelé. Aztán egy ponton a felhajtóerő meghaladja a lefelé gyorsítót, elkezd Y irányban csökkenni a sebesség majd végül ez már felfelé mutató sebességvektorrá változik, ekkor elindul felfelé. Persze a sebesség csökken, de egy ideig még pozitív marad, de a sebességvesztés miatt a "felpattanás" után a pályamagasság maximuma kisebb. Hogy megy felfelé, a sebesség csökken majd amikor a felhajtóerő fogy, akkor az Y irányú sebesség megint csökken és jön az újabb lefelé menet.

De a végeredmény alapján is csak azt tudom mondani, hogy aki itt HMZ elkerülésről fantáziál, azt nincs magánál. Mert, ha igaz az, hogy 44 km és 6000 m/s-nál csinált 3G-t és ez a max AoA, akkor miről megy itt a fantáziálás kérem...? Úgy, hogy ennek csak egy részét lehet oldalirányú manőverbe csavarni, ha a bedöntés meg korlátozott. Ahhoz, hogy ebből 3G oldalirányú gyorsulás legyen kb. ahhoz 70 fok táji bedöntés kéne.

Egy szuborbitális* siklótestet egyenes pályán, a légkörön pattogva a lehető legnagyobb hatótávolsággal, ami egyenlőre nem manőverez oldalirányban.

Ez tökéletes alap lesz a probléma továbbgondolásához, ahol majd célszerű az oldalirányú manővereket vizsgálni...

• mozgási energiából? Mennyivel csökken a hatótávolság?
• egyéb kémiai energiából? Esetleg hajtóművel? Mennyi hajtóanyag kell?

... a fentiekből meg majd lehet az oldalirányú manőver maximális túlterhelését, fordulósugarat majd találati pont elmozdulását számolni.

Nem muszáj doktori szinten levezetni, de egy HTKA cikkre talán elég lesz.


* hadtudományi lexikonból:

 

[ghostrider]

Ezt nem értem.
Ha végig max. AoA volt és süllyedés is volt az emelkedések között, akkor az irányváltás hogyan volt lehetséges?
Mert ahhoz akkor AoA növelés kéne.
Vagy akkor a csökkenő magasságnál kisebb AoA volt.


WUT?
Egyesek itt mágikus mindent elkerülő BM-ekről és HSGV-kről fantáziálnak.
Mi meg azt magyarázzuk bakker már hárman több napja, hogy ez nettó hülyeség.
Egy Patriot osztály és PAC-3 indító közelében ezek a jelzők, hogy "manőverező" értelmezhetetlen bullshit jelzők.



Nagy szavak...
Köszönjük, mi is arról beszélünk, hogy képtelenség mindent 3000 m/s-os BM ellen védeni.
Te tényleg azt hiszed, hogy ennyire buta @Hpasp @Cifu vagy én?
Az eszem megáll...

De igenis lehetséges egyes célokat olyan erősen védeni, ami által értelmetlen próbálkozássá teszi a támadásukat, mert vagy nem jut más célra vagy eszementen sok rakéta kell egy célhoz. Pl. ha a jenki úgy döntene, hogy egy repterét bevédi 48-64 db PAC-3 rakétával, ahol betonbunker is van, akkor te milyen reményben indítanál ellene több tucat Iszkandert? Hogy miféle komolyt kárt okozna?


Én itt rizsázást látok, semmi mást.
Egyesek itt lelőhetetten támadófegyverről fantáziálnak semmiféle modellel, erre te meg jössz itt mindenféle rendszerben gondoskodásról, amikor bakker pont azt csinálom. És értjük mire jó a Kiknzsál és mire és hol lehet jó a manőverezés.

Tudod ez a videó is a rendszerben gondolkodással készül...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Erre meg jön egy sablon rizsa, de igazából tartalma, na az semmi.

Bocs, de kezd elfogyni a türelmem,

Nekem is elfogyott, hogy a hülyeséget szajkózod. HPASP is leírta, nincs területvédelem. Vitatkozzál vele!!!

 

[Törölt tag]

Alapavetoen a manoverezesnek mar a ballisztikus raketaknal hiperszonikus fegyvereknel a fo celja az hogy kevesebb idot adjon a felderitesre es minnel tovabb "titkolja" a tenyleges elpontot. Ettol fuggetlenul minden hiperszonikus fegyvernek ha elakarja talalni a celpontjat "ODA KELL REPULNIE A CELPONTHOZ" nem lehet Okinawat vagy egy repgephordozot ugy eltalalni hogy nem repul oda. Marpedig igy vagy ugy ez egy terminal vegfazist jelent MINDEGYIKNEL kozel azonos repulesi profillal.

A glidereknel alapvetoen a hullammozgas nem a radarok megzavarasarol szol hanem szimplan a hatotavolsag elereserol. Ennek gyokerei a PERSHING II hoz mennek vissza amelyik eloszor alkalmazta komplex rendszerben az osszes korabban itt ott feltunt dolgokat mint pl RTV- PULL UP stb. Itt is a raketa RTV je kozel fuggolegesen erkezik a legkorbe majd kihasznalva a mozgasi energiajat a fuggoleges zuhanast egy vizszintes kozel vizszintes repulesre valtja at (PULL UP) hogy a kello hatotavot elerje. A glider erre ratesz egy lapattal mivel az aerodinamikai felepitese reven ezt a fajta manovert sokkal hatekonyebban tudja vegrehajtani. Azonban ahogy mondtam ez nem az ellnitezkedesnek szol hanem a hatotavnak, csak tul van hypolva.

Hasonlo a szitu a TU-95 Bear bombazonal is ahol a ellenforgo legcsavarok megtudjak zavarni (gyenge szinten) bizonyos radarok mukodeset de alapvetoen az ellenforgo legcsarat nem emiatt raktak ra a gepre.

A PERSHING II hoz egy szosszenetnyit visszaterve azt hiszem adoznunk kell a tervezoknek egy nagy nagy tisztelettel mert a 80 as evekben hoztak ossze egy olyan hiperszonikus fegyvert ami 20-25 meteres pontossaggal rendelkezett. Majd 40evvel ezeleott!!!