Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ami az uralkodó, a tábornoki és tiszti kar, a magyar parlament stb, stb.
Ezért nem valid, hogy bezzeg erre volt fegyver, lőszer.
A magyar vörös hadsereg legalább megpróbálta megvédeni az országot.
Köszönöm a kioktatást. További okulásom céljából kérdem, hogy akkor az államok miért tartanak fönt hadseregeket, ha nem háború esetére, és miért fizetnek katonákat? Talán fórumozásra?
Mikor?
Ezt meséld el Pontisse, Embourg, Liers, Fléron meg a többi erőd védőinek is.
Bagatellizálhatod, ahogyan akarod, de a 30,5-ös egy baromi jó konstrukció volt, a világháború egyik legjobb nehézlövege, amit hébe-hóba még a második világháborúban is használtak.
Akkor mi történt itt? Az előbb megtudtam, hogy a hadseregek nem háborúznak, szóval nem lennék meglepve, ha mostanra bebizonyítanátok, hogy háború sem volt.
Az olasz fronton igen. Az orosz fronton, annak méretei miatt már nem feltétlenül, a Balkánon pedig nem egy esetben komoly tüzérségi előkészítés nélkül is rendesen sikerült elkennie a száját az ellenségnek.
Igen.
Sajnos nem nagyon okulsz...Köszönöm a kioktatást. További okulásom céljából kérdem, hogy akkor az államok miért tartanak fönt hadseregeket, ha nem háború esetére, és miért fizetnek katonákat? Talán fórumozásra?
Igen, azok is!
Milyen párhuzam? Amíg nem bomlott föl az állam, addig a hadsereg állta a sarat. Esélyes, hogy bedobta volna a törölközőt néhány hét vagy hónap múlva, de nem tette. Miután megszűnt mögötte az állam, a hadsereg is gyorsan széthullott. De ez már nem a világháború története.
Éppen a Vörös Hadsereg sikerei mutatják, hogy milyen lehetőséget engedett ki a kezéből a Károlyi-banda 1918 őszén.
nemtom
Jó volt. De amikor több ezres ágyúparkokról van szó, 20-30db elég... nevetséges.
kérem?Akkor mi történt itt? Az előbb megtudtam, hogy a hadseregek nem háborúznak, szóval nem lennék meglepve, ha mostanra bebizonyítanátok, hogy háború sem volt.
Az olasz lett volna a lényeg. Oroszoknál meg valóban, a Bruszilovnál anélkül kenték el az omm taknyát, ez igaz.
Azt mondtad, hogy fasság, hogy nem volt pl lőszer, mert bezzeg utána is ment a háborúzás.
mozgásterük már túl kevés volt bármihez is
A téma úgy jött fel, hogy a Monarchia korszerű, színvonalas haditechnikai eszközei között megemlítettem ezt a mozsarat, mint csúcstechnológiás fegyvert - utalva arra, hogy (a többi említett fegyverrel együtt) a Monarchiának nem csak elavult eszközei voltak.
Az olasz fronton szvsz. elég lett volna védekezni és hagyni, hogy az olaszok halomra gyilkoltassák magukat az állások előtt. Az olasz hadszíntéren tökéletesen védhető volt a terep, egy támadás viszont, még ha sikeres is, milyen eredményt érhet el...?
A román hadsereg részt vett a balkáni háborúkban, tehát némi hadi tapasztalat már volt. Bő két éven át kimaradt a világháborúból, folyamatosan kokettálva, üzletelve minden hadviselővel, és akkor lépett csak be pihent, feltöltött, jó 400 ezres hadseregével, amikor a Bruszilov-gőzhenger már durván ráfeküdt a Monarchia eleve elég vérszegény vonalaira.
Az oroszok olyan túlerőt vonultattak föl, amely ellen sikeresen még védekezni is nehéz volt, nemhogy támadni.
Egy ideje keverednek a vitában a világháború vonatkozásai meg a háborút követő kisháborús események.
Éppen az általad linkelt cikk írja, hogy az 1,3 millió hazatérő katonából 328 ezren tisztjeik vezetésével, fegyelmezetten, zárt rendben tértek haza. Ha csak 200 ezret egyben tartanak közülük, már nincs Trianon. Mozgástér pedig volt még akkor Nyitrától Brassóig, Munkácstól Sopronig.
menő holmiA téma úgy jött fel, hogy a Monarchia korszerű, színvonalas haditechnikai eszközei között megemlítettem ezt a mozsarat, mint csúcstechnológiás fegyvert - utalva arra, hogy (a többi említett fegyverrel együtt) a Monarchiának nem csak elavult eszközei voltak.
Még nevetségesebb a 42 cm-es mozsár esete, abból csak 7 db. készült - de ahová azzal bekopogtattak, ott nem nevetett többé senki. A németek még a második világháborúban is használták.
Az olaszok ellen meg a német nyomás miatt tartották annyira fontosnak kivéreztetni a hadsereget...
Pl mert a bolgárok megtámadták Dobrudzsát és a németek besegítettek nem kicsit?
Stimmt. Ezért volt eleve veszett fejsze nyele.
Elméleti lehetőség lett volna rá, más kérdés hogy miből finanszírozta volna az állam.
A németeknek ez nem volt célja, számukra az olasz hadszíntér lényegtelen volt. Conrad mániája volt, hogy bosszút kell állni a gaz árulókon, ezért az osztrák hadvezetés erőltette a támadást, néha egészen hajmeresztő körülmények között is.
Az Erdélyben harcoló csapatok szempontjából nem volt érdemi jelentősége a Duna mentén zajló hadműveleteknek. (Mire lett volna, már ki is lettek penderítve a Kárpátokon túlra.)
Bismarck még pontosan látta, hogy ha a három császár szövetsége felbomlik, akkor az oroszok és a franciák egymásra fognak találni.
Ugyanabból, amiből az összes többi állam, vagy amiből fél évvel később a Tanácsköztársaság.
„Leveleidbe van egy pár jelenet olyan mikor elolvastam örömömbe sirtam…” - Nagy Háború Blog
Egy tenyérbe való, megsárgult, fedelét vesztett, vonalas katonafüzet: olyan írt bele, aki általában csak a legszükségesebbeket jegyzi fel. Egy maréknyi levelezőlap, Przemyśl ostroma idejéből, majd orosz hadifogságból. Ennyi maradt ránk a Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyűjteményében...nagyhaboru.hu
Impérium? Még csak önállóak sem voltunk 18-ban, milyen impériumtól beszélsz te?Horváth-Lugossy Gábor
„NA, ELMONDOM, MI A TIPIKUS MAGYAR.
Amikor a nagy háborúban a hátunkba orvul betörő oláh sereget rommá vertük, 1918-ban, a bukaresti békében Romániától mindössze egy vékony határmenti sávot csatoltunk a magyar impériumhoz. Hogy a hágókon a horda ne tudjon a hátunkba törni.
Na, ez a balek tisztességesség és szerénység. Ez a tipikusan magyar!” - Pozsonyi Ádám
107 éve, 1918. május 7-én kötötték meg a központi hatalmak és Románia a bukaresti békét. Az fenti cikkrészletből és az alábbi korabeli beszámolóból is kiolvasható a magyar fél mértéktartó magatartása, szemben a Trianoni békediktátummal.
1918-BAN, A BUKAREST MELLETTI BUFTEÁBAN ALÁÍRT ELŐZETES BÉKE ÉRTELMÉBEN A MONARCHIA A KÁRPÁTOK GERINCE MENTÉN JUTOTT TERÜLETEKHEZ, MELY SZÜKSÉGES A HÁGÓK BIZTOSÍTÁSÁHOZ.
A tervezett határkiigazításnak gyakorlatilag csak geostratégiai szempontjai voltak.
A MAGYAR KORMÁNY OKULVA AZ 1916-OS ROMÁN TÁMADÁSBÓL ARRA TÖREKEDETT, HOGY AZ ERDÉLYI NAGYVÁROSOK A LEHETŐ LEGTÁVOLABB KERÜLJENEK A HATÁRTÓL.
A határkiigazítással a szorosok és hágók teljes területe magyar ellenőrzés alá került. Ugyancsak fontos szempont volt a román határhoz közel eső nagyobb bukovinai városok előterének biztosítása.
A MAGYAR KORMÁNY KIFEJEZETTEN KÉRTE, HOGY A LEHETŐ LEGKEVESEBB ROMÁN ANYANYELVŰ ÁLLAPOLGÁR KERÜLJÖN ÁT MAGYARORSZÁGRA.
Hogy Románia elszánta magát erre az egyetlen cselekedetre, a mely még megmentheti mostani szorongatott, minden oldalról körülzárt állapotából, az nagyon is érthető. Nem túlozzuk e vétkes ország nyomoruságát, ha a haditérképre tekintve azt állitjuk: a megsemmisülés közvetetlen veszedelme fenyegeti, ha az utolsó pillanatban észbe nem kap. Ránk nézve azonban végtelenül fontos és ma is nyilt kérdés marad: milyen békét nyerhet Románia? Milyen elnézésre, engedékenységre van jussa az 1916 szeptemberi betörés után?
MINŐ GARANCIÁK FOGJÁK MEGÓVNI ÉRDEKEINKET AZ ELKÖVETKEZHETŐ ROMÁN TÁMADÁSOK ELLEN, HA MÁR NAGYLELKÜN LEMONDUNK A MEGTORLÁSRÓL AZOKÉRT, A MIK MÁSFÉL ESZTENDŐVEL EZELŐTT TÖRTÉNTEK?
Mindezekre a kérdésekre a legközelebbi napok meg fogják adni a feleletet. De a középhatalmaknak a maguk összességében, Magyarországnak pedig külön már eleve megvannak az irányelvei, a melyek érvényesüléséről a Romániával való békekötésnél nem mondhatunk le.
A MAGYAR KÖVETELÉSEKRE NÉZVE EBBEN AZ EGYÉBKÉNT PÁRTOKRA SZAGGATOTT, SZÉJJELHUZÁSRA HAJLAMOS KÖZVÉLEMÉNYBEN TELJES AZ EGYSÉG.
Követeljük a testünk biztonságát, a területünk épségét, a védekezésünk hathatós voltát, a nyugalmat a felől, hogy kivülről rablók többé váratlan rajtaütéssel nem támadhatják meg határmenti városainkat és falvainkat. A hozzájuk vezető utakat tehát záró erősségekkel kell fölszerelnünk és ez erősségek helyeit oly területen keresnünk, a mely a háború előtt román kézen volt.
SZIGORÚAN RAGASZKODUNK A STRATÉGIAI HATÁRKIIGAZITÁSHOZ, MERT NEM AKARUNK HÓDITANI, CSAK BIZTOSSÁGBAN ÉLNI. DE SENKI FIA HÓBORTOS AKÁCFA-ELMÉLETE KEDVÉÉRT NEM MONDHATUNK LE, NEM IS AKARUNK LEMONDANI ERRŐL A LÉTFÖLTÉTELÜNKRŐL.
Végre pedig jogos magyar követelés az is, hogy a béke adjon kezességet a politikai izgatás, a magyar földön élő románok állandó és módszeres lázitása ellen.
Elég volt a bukaresti „tudományos” akadémia tudománytalan magyarfalásából, az oláh füzfapoéták lázító versikéiből, az izgatók és hivatásos népbolonditók csereforgalmából. Mi drága áron vásároltuk meg a nyugalmunkat. De most már nyugalmat is akarunk. Szerte az egész országban, és elsőül a végeken.
Ha e követeléseknek az észretért Románia eleget tesz, akkor élni fog. Talán kissé meggyöngülten – a hogy az osztó igazság és a történelem sorsát intéző örök erkölcsi hatalmak követelik – de uj fejlődésre képesen. Ha nem,– akkor öngyilkosságot követ el és maga készitheti el sirversét.
MIDŐN A ROMÁN HADAT ÜZENT, KIRÁLYUNK, FERENC JÓZSEF, KÉRÉSTEKET, HOGY ERDÉLYBE SZÁLLÍTTASSATOK, AZONNAL TELJESÍTVE MEGÍGÉRTE, HOGY ADDIG, MÍG ERDÉLY VESZÉLYBEN VAN, TI ANNAK VÉDELMÉRE OTT MARADTOK!
Pár hónappal távozástok után én is elhagytam a Doberdo rettenetes szikláit, és drága Erdélyünk sorsát bízták rám, hol először találkoztam az egész 82. gyalog ezreddel, midőn Kézdivásárhely fölött a román határon meglátogattam az ezredet, hol oly lélekemelő lelkesedéssel fogadtátok szavaimat, hogy ti és én utolsó lélekzetünkig egyek leszünk drága Erdély védelmében és ha Isten így kívánja, mind ott halunk meg érette!
ÉS ELKÖVETKEZETT EGY KORSZAK, MELYNEK MINDEN PERCE A MAGYAR TÖRTÉNELEM LEGRAGYOGÓBB ARANYLAPJÁRA GYÉMÁNT BETŰKKEL ÍRÓDOTT BE! MIDŐN A SZÖRNYŰSÉGES, NAGY KÁRPÁTI CSATÁBAN MEGTÖRÖTT VÉGLEG AZ OROSZNAK EREJE ÉS A ROMÁNT NAP-NAP UTÁN VERTE A HŐS MAGYAR,
közte a székely 82-ősök, kiket éppen a legnehezebb pontra állított a súlyos kötelesség, akkor állítotlalak benneteket hős székelyek a Casinuluira, ahogy ti neveztétek azt, a »Halálvár«-ba, melyet csudaszámba menő eréllyel megvédtetek mindvégig, akármennyi angol, francia, orosz és román tüzérséget tömörítettek ellenetek, mely hetekig rémes pergőtűzzel verte a Halálvárat s annak angyali védőit! Úgy, hogy midőn Erdélyért folytatott másfél esztendei hősi küzdelmek után a Keleten az orosz ereje végleg megtörött és a románt is térdre kényszerítettük, akkor boldogult Károly királyunk hozzám fordult és meghatottan mondotta nékem:
»A dicső székely 82-ös hősök iráni érzett csodálatomnak jeléül elrendeltem, hogy a Magura Casinului magaslata Erdélyhez csatoltassék.«
A cs. és kir. 82. székely gyalogezred története 1883-1919 / Vitéz József királyi herceg tábornagy előszavával
Ezt inkább attól kérdezt aki a szöveget írta jó 100 éve. Az egész írás régies szó fordulatot használ, fríss élményként ír a szerző mindenről.
