Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[misinator]

Na de ilyet...

Budakeszi egy részén már nem bírja a napelemek termelését az elektromos hálózat | 24.hu

Az E.ON a lapnak megerősítette, hogy a feszültségingadozást a háztáji napelemek okozzák.

24.hu

 

[ravenlord]

Na de ilyet...

Budakeszi egy részén már nem bírja a napelemek termelését az elektromos hálózat | 24.hu

Az E.ON a lapnak megerősítette, hogy a feszültségingadozást a háztáji napelemek okozzák.

24.hu

"Az E.ON Hungária Csoport Budapest, Pest vármegye és a Dunántúl területén idén is a tavalyi, mintegy 160 milliárd forintos összeget fordítja hálózatfejlesztésére – írta a cég közleményében."

 

[Sunlight56]

"Az E.ON Hungária Csoport Budapest, Pest vármegye és a Dunántúl területén idén is a tavalyi, mintegy 160 milliárd forintos összeget fordítja hálózatfejlesztésére – írta a cég közleményében."

Lehetséges, hogy amint a mondás tartja, a szekér megelőzte a lovat?
Vagyis a Bezöldülés előtt kellett volna nekiugrani a hálózatfejlesztésnek , nem utána?

Úgy tűnik a nem kívánt , negatív nagyker árú napenergia visszaszorításának egyik eszköze szolgáltatói oldalról - a szándékosan magas trafóoldali kisfesz, hogy arra a napelemesek a csúcs idején sorozatosan "essenek" el 255 V-nál?

A hálózaton az induló feszültségek szabályozásának két eszköze van :

1. A fix , feszültség alatt nem szabályozható közép / kisfesz trafók 0, + - 3%, vagy 5% -os feszültségű tekercs csapolásba állításával.

2. A 132 / 20 kV-os transzformátor alállomásokon a trafók +- 15 % -ban széles sávban autómatikusan szabályozhatóak +- 9, vagy +- 13 fokozat a középálláson kívül.

Éveken keresztül foglalkoztam a feszültségszabályzók terhelésfüggő menetrendjének meghatározásával , és beállításával transzformátor alállomásokon. Tapasztalataim alapján:

A lakossági napelemeseken úgy lehetne segíteni (ha egyáltalán ez szolgáltatói akarat lenne) hogy a terhelés függésen kívül - be lenne vezetve egy harmadik változó is, az éppen hálózatra áramló napenergia nagysága is.

Az EU EN 50160 szabványa széles tartományt enged meg a fogyasztónál mérhető feszültség esetébenl:

Az európai közszolgáltatói hálózatoknál a 230 V névleges fázis–nulla feszültségre az EN 50160 szabvány az alábbi tűrési határokat írja elő (mérés: 10 perces RMS-értékek, vizsgálati idő: 1 hét):

95 % időtartamra (normál üzemi feltételek):
± 10 % → 207 V … 253 V

100 % időtartamra (abnormál, de még megengedett tartomány):
– 15 % … + 10 % → 195 V … 253 V

Röviden tehát a definíció szerint a fogyasztói csatlakozási ponton a névleges 230 V feszültség 95 %-ban 207 és 253 V között kell maradjon, és soha nem szabad az 195 V alá vagy a 253 V fölé kerülnie (ezért esik ki a sok napelemes háztartás, rendszeresen).

Tételezzük fel, hogy a napelem mentes időszakban , hajdanán 22,8 kV-volt az trafó alállomási gyűjtősin feszültség, a kisfesz trafón ekkor lehetett mérni 240 V induló feszültséget, a szokásos terhelés mellett , délben.

A napelemek termelésének beindulásával, a visszatáplálás miatt ez sokszor a szabvány 253 V fölé megy -a napelem inverterek sorra esnek ki, ujra szinkronizálnak ujra leesnek.. míg a nap is csökkenti a sugárzását.

Ezért célszerű lenne a 132 / középfesz trafó alállomásokon a feszülségszabályozásnál a harmadik paramétert, a zöldenergia termelést például 7 % körüli feszültségcsökkentő paraméterként beállítani -hiszen ekkor a 255 V-os napelemes körzetek induló feszültsége is a 240 V induló helyett 223 V ra csökken le , amire rájön a napelemek betápja miatti feszültség emelkedés, de a körzetben így sem érné el a 250 V-ot a fogyasztóknál (szabvány tartása visszatáplálás mellett).

Ez a harmadik papamétert pedig az időjárásnak megfelelően , állandóan aktualizálva kell a 132 / középfesz állomásokra küldeni, azért ügyelve arra , hogy a trafók feszültségszabályzó fokozatkapcsolói nem legyenek lényegesen többször Zöldenergia miatt "ugráltatva".

Ezt egy egyszerű központi vezérlőprogrammal lehet trafóllomásokra lebontva , optimálisan vezérelni a körzetek időjárása szerint.

Tehát összefoglalva ez megoldaná a napelemesek gondjait viszont kérdéses hogy mi a szolgáltatói szándék, egyáltalán akarják e, képesek e ezt az energiát napközben fogadni hiszen a spot ár sokszor 0, vagy épp negatív, ami költségvetés romboló hatású.

 

[rm40]

Vótmá?

Nagyon titkolják, de az Orbán-kormány Bősről és Nagymarosról egyezkedik a szlovákokkal

Nem tanul a Fidesz a történelemből: még a választás előtt meg akar állapodni – komoly kompromisszumok árán – északi szomszédunkkal a vízlépcsőről, ami a Horn-kormánynak sem jött be.

nepszava.hu

 

[Sunlight56]

Vótmá?

Nagyon titkolják, de az Orbán-kormány Bősről és Nagymarosról egyezkedik a szlovákokkal

Nem tanul a Fidesz a történelemből: még a választás előtt meg akar állapodni – komoly kompromisszumok árán – északi szomszédunkkal a vízlépcsőről, ami a Horn-kormánynak sem jött be.

nepszava.hu

Itt irtunk arról hogy a médiából értesültünk arról még az év elején - hogy egyezkedések indulnak Bős Nagymaros ügyében, tehát semmi titkolódzás nincs benne, csak a média fujja fel, és sajnos ferdíti is a tényeket. A szlovákok egy megnyert perrel a hátuk mögött - kikezdhetetlen pozicióban vannak. Ha nem így lenne , tovább folyt volna a pereskedés, az igazunkat keresve (ha egyáltalán ebben az ügyben létezik ilyen).

Hiszen a környezetvédelmi álláspontunk sem állta meg a helyét a bizonyítási eljárás során, az Öreg Dunát ösi környezetvédelmi megvédendő területnek feltüntetve- amikor az már Mária Terézia által kezdeményezett kézzel ásott hajózó csatorna, max pár 100 éves.

Viszont mivel a szlovákok is "sarasak" egy kicsit, a bíróság itéletében megegyezésre utasította mindkét felet.

A másik idézett cikk állítást idézem:

"a csúcsra járatás, vagyis a Duna váltakozó felduzzasztása és leengedése az áramtermelés optimalizálása érdekében olyan ökológiai károkkal járna, amelyeket semmilyen gazdasági haszon nem tudna ellensúlyozni. "

Ez a csúcsrajáratási kárindok miatt lépett vissza állítólag a magyar kormány az eredeti terv végrehajtásától , annak idején. Kiderült hogy ezt az indokot igen sok tudományos (főleg külföldi) kutatás már rég megdöntötte, valamin az ifjonc Öreg Dunában amúgy is művészet lenne "ősi" környezetvédelmi károkat generálni.. Csak indok kellet a kilépésért de nem tudjuk ez kinek, kiknek az aknamunkája volt , az MTA meg alászakértett (?) .

Nézzük eddig mitől estünk el:

A rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján:

• Kumulatív termelés 1992 októbere és 2023 vége között:
  A Vodohospodárska výstavba éves jelentése szerint a Gabčíkovo vízerőmű (VDG) teljes, „svorkai” (bruttó) termelése a 1992-es üzembe helyezéstől 2023. december 31-ig 69 618 147 MWh
• 2024-es év termelése (becsült):
  A VDG-re vonatkozó frappáns, de átlagolt összeg a Vodohospodárska výstavba 2024 januári sajtóközleménye szerint 2 247 GWh (azaz 2 247 000 MWh) átlagosan évente .Mivel a 2024-es teljes éves adat még nem jelent meg hivatalosan, ezt az értéket használva becsülhető.
• Összesített termelés 2024. december 31-ig (becslés):
  69 618 147 MWh + 2 247 000 MWh ≈ 71 865 147 MWh.

Megjegyzés: a 2024-es év pontos, hivatalos éves termelési adata a Vodohospodárska výstavba legfrissebb beszámolójában lesz elérhető.

Eredetileg 50% járt volna ha csont nélkül lefut a beruházás. Most a módosított szerkezet miatt csak 33%. Ennek alapján Nekünk 23 712 528 MWh járt volna. (csúcsidejű járatás is van, emiatt az ár is csúcs..)

Az ott elfolyt, Magyarországot megillető jövedelemből minimum 1 Paks II-őt lehetett volna tokkal vonóval felépíteni.

Itt egy véleményem szerintem jó elemzés a 2013-ban fennálló helyzetről. Ebben látszik hogy az EU a hajózási útvonal biztosítása érdekében is vízlépcsőzni - fog, akár tetszik akár nem.

Most jól jött volna Bős-Nagymaros

Nagyobb védelmet adott volna, állítja a BME oktatója. Szerinte nem kizárt, hogy majd környezetvédők kérjék a vízlépcső építését. Kell?

index.hu

Viszont továbbra is látom a vízlépcső ellenes aknamunkákat a mai médiában, ahol szakmai indokok, érvek helyett megint politizálnak..

 

[Sunlight56]

Viszont továbbra is látom a vízlépcső ellenes aknamunkákat a mai médiában, ahol szakmai indokok, érvek helyett megint politizálnak..

Úgy látom, valamilyen külső érdek által erősen támogatott vizlépcső-tározó ellenes szél fúj, keresztbe(tesz) folyamatosan évtizedek óta itt Magyarországon, mellyel szemben még Don Quiote is csak egy gyermek a homokozóban..
Nézzük a "kevésbé" publikált, vizes, gátas tényeket:

- A jelenleg is üzemelő tározó és vizierőmű a gyakorlatban is folyamatosan cáfolja a környezetvédők állításait : környezeti katasztrófát okoz a szennyes iszap, kiszárad a Szigetköz stb
-Teljesen mellőzve van a 2000. évi CXIV.Törvény - A Duna hajózás rendjének szabályozása!
E törvényt a 1139/2004 (XII.11.)kormány rendelet alkotmánysértően felülírta,amikor megtiltotta a Dunán a (nagymarosi) gátépítést.

-Megszűnne a Duna kis vízhozamainál egyre veszélyesebbé váló medermélyülés (országos talalyviz csökkenés egy része). A duzzasztás az egyik lépcsőtől másikig tart és aszályos időkben is állandó, az árvízszinthez közeli víztömeg marad a mederben. A Duna 47 vízlépcsőjéből a DunaBizottság által kijelölt 23.- 47. közül a magyar szakaszon három hiányzik és jelenleg ez képezi a víziút legszűkebb részét.A magyar az egyetlen a dunamenti országok kormányai között , amely 1990 óta politikai okból, (érdekeltség?) elvileg ellenzi a vízlépcsőzés folytatását!
- Nemzetközi hajózás forgalma megsokszorozódhatna az Északi és a Fekete tenger közötti víziúton.

• Az energetika kb.4 milliárd kWh megújuló energiatöbblet nyerhetne évente és mind az atom, mind a hagyományos, dunamenti hőerőművek gazdaságos friss-vízhűtéssel működhetnének.
• A vízlépcsők keresztgátjai három új, közúti hidat is képeznének a Dunán.

- Vízgazdálkodás eredménye jelentősen javulhatna. A Duna állandó vízszintje mind az ivóvíz, mind a mezőgazdasági öntözés bázisát növelné, a zárvízvédelem erősödne a gondozott oldalgátak révén,Megelőzhető lenne a Duna-Tisza közi homokhátság kiszáradása, Segítené a Duna-Tisza csatorna építését,stb.

Magyarország súlyponti kérdésévé vált - a kiszáradás. Mosonyi Emil akadémikus, világhírű, vízépítő tudós tanulmánya mutat rá arra, hogy a dunai vízlépcsők nélkül a Duna-Tisza homokhátság kiszárad. Most ennek a realizálódása folyik.

A duzzasztás tenné lehetővé, hogy a talajvízszint ne süllyedjen a kritikus színt alá és a Duna - Tisza csatorna gravitációs úton jutasson vizet a Tiszavölgybe.

Ezzel viszont az lenne a gond h nem lehetne egy jót pénzköltve projectelni mint most, a Vízmegtartás címén.. Nem tudom h ennek eddig mi a mérhető sikere egyáltalán.. Tudom h a Vízmegtartás fontos dolog főleg nyugdíjas korban nem elhanyagolható szempont.
- Megerősödhetne a partmenti és vízi turizmus egyaránt, ha elmarad a Duna évi többszöri 8 méteres vízszint ingadozása.

- A magyar fél számára is kihasználhatóvá válna a műcsatornás Bősi Vízerőmű 720 MW csúcsüzemi teljesítőképessége, ami több, mint kétszerese a főmederben, változatként telepíteni tervezett kétfolyami vízerőműnek.

- A Nagymarosi Vízlépcső a magyar Duna-szakaszon lévő visegrádi sziklás szűkületben hasonlófontosságú, mint a Kazán szorosban a Vaskapu Vízerőmű. Bős után ezzel kezdődik a Duna egész évi hajózhatóvá tétele, ami Budapest alatt az adonyi és fajszi vízlépcsőkkel folytatódik

Fontos tudni, hogy a Duna Bizottság szigorúan szabványosította hajók, uszályok méreteit, a 2,5 méter merülési mélységét.Félrevezető naivitás tehát a magyar Dunán kis merülésű bárkákat javasolni bárki által, hiszen a hajózást a Rajna-Majna-Duna csatornán az Északi tengertől a Fekete tengerig kell ezen előírásoknak megfelelően biztosítani az Európai országok 150 éve kialakult hatalmas értékű hajóflottái számára.

Most épp Magyarország a dugó ezen az útvonalon. Ezt a régi tervet és erre megkötött nemzetközi szerződéseket az EU úgy is kitapossa belőlünk, akár tetszik akár nem. Most már csak az a kérdés, ha muszály - minél többet profitáljunk belőle.

Mivel régebben a FIDESZ is ellenezte a vízlépcsőket - törvényileg beakasztott a rendezésnek is - most meg megy tárgyalni ami évtizedekig elmaradt - felmerül hogy ez sem a saját ötlete.

Nem véletlen tehát, hogy az Európa Unió különleges fontosságot tulajdonít az VII.Közlekedési útvonal megvalósításának, ami egyszersmind a Duna Stratégia szerves részévé is válik.
Az EU VII. közlekedési útlétesítésében való részvétel lehet a járható megoldás, amihez az EU feltehetően anyagi támogatást is ad. A román-bolgár új dunai vízerőművek beruházása jó példa számunkra is.

Ennek az anyagnak az összeállításában Kerényi A. Ödön Állami-díjas, vasdiplomás gépészmérnök Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettes e tárgyú anyagát vettem alapul, ami nézetem szerint nem igazán köztudott - valamely okoknál fogva.
Köszönöm Neki ez úton is.

 

[alali77]

Vótmá?

Nagyon titkolják, de az Orbán-kormány Bősről és Nagymarosról egyezkedik a szlovákokkal

Nem tanul a Fidesz a történelemből: még a választás előtt meg akar állapodni – komoly kompromisszumok árán – északi szomszédunkkal a vízlépcsőről, ami a Horn-kormánynak sem jött be.

nepszava.hu

Hát, még ha a megosztásról és az energia termélsről meg is állapodnak, remélem csúcserőművet nem építünk sem a Dunakanyarba a hegytetőre, sem a Dunára.
Egy dunai csúcsra járatott erőmű a folyó élővilágát teljesen kinyírná, nem kell.
(én támogatom a Dunán az erűművek építését, de nem csúcsűzemre építve)

 

[Botsáska]

Ha jól tudom ma is lehetséges sőt tárolunk is Bátaapátinál fűtőelemeket. Ennek a tárolónal a bővítése zajlott/zajlik. És a Mecsekbe is volt tervezve egy.

Alapvetően ezen fűtőlemeknek jelen technológia szerint az 5-10%-a lett felhasználva, tehát 90%-nyi potenciál ott van bennük. Ebben az irányban jól haladnak a fejlesztések, hogy újra legyenek az atomerőművekben hasznosítva. Úgyhogy ha nem szallitják el nem biztos hogy hosszú távon rosszul járunk.

Bevan öntve betonba az egész amikor megtelik egy kamra. Azt sértetlenül kiszedni szerintem költséges annyira hogy értelmetlen

 

[SilvioD]

Bevan öntve betonba az egész amikor megtelik egy kamra. Azt sértetlenül kiszedni szerintem költséges annyira hogy értelmetlen

Ez tuti??
Mert most olvastam, hogy a bővítést úgy oldották meg, hogy közelebb pakolták egymáshoz a fűtőelemeket. Ami régebb óta ott van, kihűlt, mellé kerülnek az újak.

És nekem mindig az jött át, ez ideiglenes tároló, bár évtizedes hosszúságú, Vagy ezt félreértettem.

 

[Botsáska]

Ez tuti??
Mert most olvastam, hogy a bővítést úgy oldották meg, hogy közelebb pakolták egymáshoz a fűtőelemeket. Ami régebb óta ott van, kihűlt, mellé kerülnek az újak.

És nekem mindig az jött át, ez ideiglenes tároló, bár évtizedes hosszúságú, Vagy ezt félreértettem.

Elég tuti mert videó is van róla. A bővítést meg úgy oldják meg hogy marnak plusz kamrát. Amíg nem telik meg addig tudják pakolgatni ide oda de felesleges mert nem sok hely van köztük, rakják egymásra és bentről kifelé haladnak. De ha megtelik megy rá a beton. Azt hiszem Gyertván Csaba forgatott ott rá keresel hamar megtalálod.

 

[Sunlight56]

Hát, még ha a megosztásról és az energia termélsről meg is állapodnak, remélem csúcserőművet nem építünk sem a Dunakanyarba a hegytetőre, sem a Dunára.
Egy dunai csúcsra járatott erőmű a folyó élővilágát teljesen kinyírná, nem kell.
(én támogatom a Dunán az erűművek építését, de nem csúcsűzemre építve)

A tanulmány anyagában , a Bősi erőművel kapcsolatosa amiből idézetem pont ez van benne, hogy nem csúcsra járatás - hanem folyamatos termelés lesz a fő cél. Az is fontos szempont, hogy ha valamelyik nagyobb fő termelő egység kiesik itt magyarban, azonnal lehet indítani max 300 MW-al egy kisegítés, viszonylag rövid időre, mig más egységek irányok felállnak. Egyébként a csúcsra járatásról is született sok külföldi tanulmány is, mely azt írja le hogy a számítások szerint kb 70 80 cm-es napi vízszint változásnak még semmi káros hatása sincs (part szűrésű kutakra sem). A parti szűrésű kutak sem a parton vannak nevüktől eltérően és olyan távolságokban a talajvíz ingadozás szintje már miliméter skálán mérhető csak.

Ilyen alapon a Duna is károsítja saját magát, mert évente 1 - 2 szer is is, áradáskor , akár 2 métert is meghaladja a vízemelkedés - naponta.
70 cm-es napi ingadozás most kb 20 - 30 szor van egy évben, ez 1950 től folyamatosan emelkedő méretet ölt (éghajlat változás a szélsőségek irányában) mintegy 2 szeres gyakorisággal.

Most térjünk ki a Dunakanyarban tervezett, pumpás tározós vizierőműre :

A Dunakanyari, kb. 700 MW-es tározós pumpás rendszer nem fogja „kiirtani” a folyó élővilágát, ha a modern, környezeti szempontokra optimalizált megoldásokat alkalmazzák. Több nemzetközi szakirodalmi forrás is alátámasztja ezt:

1. Zárt rendszerű („closed-loop”) kialakítás
   A legtöbb új PSH-projekt – köztük a Dunakanyari tervezett beruházás – off-river, azaz zárt, folyótól elkülönített tározókkal készül.
   • A zárt PSH-rendszerek nem állandóan kapcsolódnak a természetes vízi ökoszisztémához, így a folyamatos vízmozgásból eredő biológiai és fizikai hatások (lásd pl. halak becsatornázása, fenékszűrés, üledék- és hőháztartási változások) nagy része elkerülhető
   • Miután egyszer – a kezdeti töltésnél – beállnak a vízszintek, a tározók egymás közt körforgó rendszerben üzemelnek, tehát „újabb” vízmozgást nem generálnak a Duna medrében

2. Minimális folyamatos hatás az élővilágra
– A zárt rendszerek legfőbb környezeti kockázata a kezdeti vízfölvétel; utána nincs folyamatos vízforgalom, ami a folyó ökoszisztémáját terhelné
– Ezzel ellentétben a hagyományos, „open-loop” (folyammal átfolyó) turbinarendszereknél folyamatos üzemkor jelentős sediment-, hő- és élőhely-változás, továbbá halveszteség is felléphet

3. Hatékony halvédelmi és élőhely-megőrző intézkedések
Az elmúlt években kidolgozott műszaki megoldásokkal a halak és más vízi szervezetek védelme jól megoldható:

• Halvezérlő és kizáró berendezések (képerősítők, buborékfüggönyök, fény- és hangjelzők) segítségével a halakat már a beömlőknél eltérítik, így meg sem közelítik a turbinákat
• Irányított haljárók és speciális haljáró létesítmények (pl. hallépcsők, halemelők) biztosítják a biztonságos átjárást a vízszint-ingadozó töltésű tározók közt is
  – Számos zárt PSH-projekt (pl. földalatti vagy volt bányatér kialakítású rendszerek) eddig semmilyen dokumentált halpusztulást nem okozott a befogadó vizekben – épp ellenkezőleg, a folyótól független, belső körforgású megoldások minimalizálják a biológiai stresszt.

Összegzés: a zárt („off-river”) pumpás tározók pontosan azért terjednek a nagy kapacitású energiatárolásban, mert nem fragmentálják a folyó folyását, és utólagos, helyspecifikus halvédelmi intézkedésekkel a vízi ökoszisztéma teljes biztonsággal megőrizhető.

Ebben a témakörben számos nemzetközi tanulmány készült - mert máshol is ugyanazok a környezetvédelmi kérdések mint a Dunakanyar esetében.

 

[alali77]

A tanulmány anyagában , a Bősi erőművel kapcsolatosa amiből idézetem pont ez van benne, hogy nem csúcsra járatás - hanem folyamatos termelés lesz a fő cél. Az is fontos szempont, hogy ha valamelyik nagyobb fő termelő egység kiesik itt magyarban, azonnal lehet indítani max 300 MW-al egy kisegítés, viszonylag rövid időre, mig más egységek irányok felállnak. Egyébként a csúcsra járatásról is született sok külföldi tanulmány is, mely azt írja le hogy a számítások szerint kb 70 80 cm-es napi vízszint változásnak még semmi káros hatása sincs (part szűrésű kutakra sem). A parti szűrésű kutak sem a parton vannak nevüktől eltérően és olyan távolságokban a talajvíz ingadozás szintje már miliméter skálán mérhető csak.

Ilyen alapon a Duna is károsítja saját magát, mert évente 1 - 2 szer is is, áradáskor , akár 2 métert is meghaladja a vízemelkedés - naponta.
70 cm-es napi ingadozás most kb 20 - 30 szor van egy évben, ez 1950 től folyamatosan emelkedő méretet ölt (éghajlat változás a szélsőségek irányában) mintegy 2 szeres gyakorisággal.

Most térjünk ki a Dunakanyarban tervezett, pumpás tározós vizierőműre :

A Dunakanyari, kb. 700 MW-es tározós pumpás rendszer nem fogja „kiirtani” a folyó élővilágát, ha a modern, környezeti szempontokra optimalizált megoldásokat alkalmazzák. Több nemzetközi szakirodalmi forrás is alátámasztja ezt:

1. Zárt rendszerű („closed-loop”) kialakítás
   A legtöbb új PSH-projekt – köztük a Dunakanyari tervezett beruházás – off-river, azaz zárt, folyótól elkülönített tározókkal készül.
   • A zárt PSH-rendszerek nem állandóan kapcsolódnak a természetes vízi ökoszisztémához, így a folyamatos vízmozgásból eredő biológiai és fizikai hatások (lásd pl. halak becsatornázása, fenékszűrés, üledék- és hőháztartási változások) nagy része elkerülhető
   • Miután egyszer – a kezdeti töltésnél – beállnak a vízszintek, a tározók egymás közt körforgó rendszerben üzemelnek, tehát „újabb” vízmozgást nem generálnak a Duna medrében

2. Minimális folyamatos hatás az élővilágra
– A zárt rendszerek legfőbb környezeti kockázata a kezdeti vízfölvétel; utána nincs folyamatos vízforgalom, ami a folyó ökoszisztémáját terhelné
– Ezzel ellentétben a hagyományos, „open-loop” (folyammal átfolyó) turbinarendszereknél folyamatos üzemkor jelentős sediment-, hő- és élőhely-változás, továbbá halveszteség is felléphet

3. Hatékony halvédelmi és élőhely-megőrző intézkedések
Az elmúlt években kidolgozott műszaki megoldásokkal a halak és más vízi szervezetek védelme jól megoldható:

• Halvezérlő és kizáró berendezések (képerősítők, buborékfüggönyök, fény- és hangjelzők) segítségével a halakat már a beömlőknél eltérítik, így meg sem közelítik a turbinákat
• Irányított haljárók és speciális haljáró létesítmények (pl. hallépcsők, halemelők) biztosítják a biztonságos átjárást a vízszint-ingadozó töltésű tározók közt is
  – Számos zárt PSH-projekt (pl. földalatti vagy volt bányatér kialakítású rendszerek) eddig semmilyen dokumentált halpusztulást nem okozott a befogadó vizekben – épp ellenkezőleg, a folyótól független, belső körforgású megoldások minimalizálják a biológiai stresszt.

Összegzés: a zárt („off-river”) pumpás tározók pontosan azért terjednek a nagy kapacitású energiatárolásban, mert nem fragmentálják a folyó folyását, és utólagos, helyspecifikus halvédelmi intézkedésekkel a vízi ökoszisztéma teljes biztonsággal megőrizhető.

Ebben a témakörben számos nemzetközi tanulmány készült - mert máshol is ugyanazok a környezetvédelmi kérdések mint a Dunakanyar esetében.

jól van, felmondtad az energetikai leckét, simi-simi
A napi többszöri, egész évben tartott vizszint ingadozás a parti köveket szaprodásukhoz használó halak, gerincesek vizibogarak nagy ellensége. Igen, a természetes vizszint változás is ritkitja őket, de az jellemzően lassabb. Igen, a természtes szaporulatot a hajók, motorcsonakok keltette kereszthullámok is kicsinálják. És, egy nagymarosi erőmű fokozná a folyó berágodását az alatta lévő szakaszon, amin a budapesti vizművek vannak. Lehet építeni, csak akkor kell építeni vagy mélyebb kutakat, vagy újabb erőművet Budapest alá. Igen, az az erőmű majd kolmatálja (https://www.gwpszotar.hu/kifejezes/4929?kulcsszo=kolmatáció) a meglévő kutakat, azoknak csökken a vízhozam valamennyire. Szóval ne csináljunk úgy, mintha egy új erőmű csak pozitiv hatással járna. Ja igen, a dunai élővilága, ami a folyóvizet szereti tovább szorulna vissza. Szerintem nem lehet megúszni a Duna gátak építését, csak ezt nagyon-nagyon végig kell gondolni, és nem titkos tárgyalásokon és egyezményekben, szakma bevonása nélkül. (vízépítő mérnökök, energetikusok, és ökologusok)

A pumpás tározó meg nem az élővilágot fogja csak károsítani, hanem a látványt is, a Dunakanyarban. Le lehet ezt hazudni, csak felesleges, egy irgalmatlan tájseb lesz. Ha levágod egy hegy tetejét, kiirtva az ottani élővilágot, ne kezd már el magyarázni hogy az nem természet károsítás. Azt kell megkeresni, hova leht ilyen szart építeni, ahol már részben most is szét van verve a környezet.

 

[Kim Philby]

https://www.portfolio.hu/global/202...-ujabb-fordulat-a-bos-nagymaros-ugyben-770319
"Újra a politika és a nyilvánosság fókuszába került a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer kérdése, miután a szlovák ellenzéki Demokraták párt nyilvánosságra hozott olyan dokumentumokat, amelyek szerint a magyar és szlovák kormány titkos tárgyalásokat folytat a több mint három évtizedes ügy lezárásáról."

Ez a tárgyalási kiegyezési szándék itt a fórumon szóba került még az éve elején, tehát nem hiszem hogy ezt titkolták volna - csak elhúzódik ...
A szlovákok nyerték meg a vizierőmű csörtét - nekünk több okból is sántított a beadványunk (szerződés felrugás) valamint a beadott környezetvédelmi tanulmány sem tartalmazott meggyőző igaz érvet. Pld az Öreg - Dunára úgy hivatkoztunk mint megvédendő ősi természetvédelmi terület - pedig ez egy mesterségesen kiásott - hajózó csatorna, amely kiásását még Mária Terézia adta ki rendeletbe, mert ott sok kis ágra szakadt a Duna, kereskedelmileg használható méretben addig nem volt használható.

Meglehet nézni az ultolsó osztrák vizierőművet a Dunán, ráadásul nem egy öreg 100 éves létesítmény -pár évtizede rakták be az ottani környezetvédelem árgus figyelme alatt a Natura 2000 területre. Ott senki sem ágált ellene ... érdekes ez a környezetvédelem, minden országban más szemüvegen szűrőn keresztül látják az eseményeket..

A Bírósági végzés alapján, ha fejre állunk akkor is - a szlovákok élvezhetik a vizierőmű energia termelését.
Ennek megfelelően Nekünk az elmúl időszakban a termelt villany 30%-a járt volna -ha nem rúgjuk fel az eredeti szerződést.
A villanyár elvileg járandó összege sokkal több már mint a teljes Paks II beruházás.. - persze a szlovák sem fogja ezt visszamenőleg odaadni mert normálisabban gondolkodik.. Amiről véleményem szerint lehet tárgyalni - végleges kiegyezés, ennek fejében a jövőben jár majd valami (remélem nem a szánk..)

Vótmá?

Nagyon titkolják, de az Orbán-kormány Bősről és Nagymarosról egyezkedik a szlovákokkal

Nem tanul a Fidesz a történelemből: még a választás előtt meg akar állapodni – komoly kompromisszumok árán – északi szomszédunkkal a vízlépcsőről, ami a Horn-kormánynak sem jött be.

nepszava.hu

Nem biztos, hogy Magyarország annyira jól járna a Bős–Nagymaros vita lezárásával, ahogy a szlovák ellenzék állítja

Rendszerkritikus magyarországi mozgalmak és véleményformálók körében is nagy visszhangot keltett a formálódó szlovák-magyar megegyezés a bősi vízerőmű ügyében. Míg azonban a szlovák ellenzék Robert Fico (Smer) miniszterelnököt és főleg a tárgyalásokat vezető környezetvédelmi minisztert, Tomáš...

ujszo.com

 

[vata]

Kioldották a féket: felpörögnek az események a Paks II. épÃtkezésénél - Világgazdaság

A Világgazdaság megbÃzható, naprakész, objektÃv információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.

www.vg.hu

 

[Sunlight56]

jól van, felmondtad az energetikai leckét, simi-simi
A napi többszöri, egész évben tartott vizszint ingadozás a parti köveket szaprodásukhoz használó halak, gerincesek vizibogarak nagy ellensége. Igen, a természetes vizszint változás is ritkitja őket, de az jellemzően lassabb. Igen, a természtes szaporulatot a hajók, motorcsonakok keltette kereszthullámok is kicsinálják. És, egy nagymarosi erőmű fokozná a folyó berágodását az alatta lévő szakaszon, amin a budapesti vizművek vannak. Lehet építeni, csak akkor kell építeni vagy mélyebb kutakat, vagy újabb erőművet Budapest alá. Igen, az az erőmű majd kolmatálja (https://www.gwpszotar.hu/kifejezes/4929?kulcsszo=kolmatáció) a meglévő kutakat, azoknak csökken a vízhozam valamennyire. Szóval ne csináljunk úgy, mintha egy új erőmű csak pozitiv hatással járna. Ja igen, a dunai élővilága, ami a folyóvizet szereti tovább szorulna vissza. Szerintem nem lehet megúszni a Duna gátak építését, csak ezt nagyon-nagyon végig kell gondolni, és nem titkos tárgyalásokon és egyezményekben, szakma bevonása nélkül. (vízépítő mérnökök, energetikusok, és ökologusok)

A pumpás tározó meg nem az élővilágot fogja csak károsítani, hanem a látványt is, a Dunakanyarban. Le lehet ezt hazudni, csak felesleges, egy irgalmatlan tájseb lesz. Ha levágod egy hegy tetejét, kiirtva az ottani élővilágot, ne kezd már el magyarázni hogy az nem természet károsítás. Azt kell megkeresni, hova leht ilyen szart építeni, ahol már részben most is szét van verve a környezet.

Nem biztos, hogy Magyarország annyira jól járna a Bős–Nagymaros vita lezárásával, ahogy a szlovák ellenzék állítja

Rendszerkritikus magyarországi mozgalmak és véleményformálók körében is nagy visszhangot keltett a formálódó szlovák-magyar megegyezés a bősi vízerőmű ügyében. Míg azonban a szlovák ellenzék Robert Fico (Smer) miniszterelnököt és főleg a tárgyalásokat vezető környezetvédelmi minisztert, Tomáš...

ujszo.com

Időhiány miatt most röviden reflektálok a duzzasztók és vizierőművek létesítéséi kérdésre.

Ha helyesek, igazak lettek volna a hágai Bíróságra általunk benyújtott vizes "vádiratok" nem tartanánk most itt, igaz? Az meg ne állítsa senki hogy a hágai Bíróság "elfogult döntést hozott - mert ez nem lehet vita tárgya.. (szalonképesség...)

Hogy lehet, hogy az osztrák környezetvédelem a Natura 2000 parkba nemrég rakott , dunai folyami erőműre olyan hatástanulmányt fogadott el, mely még ennek hatását pozitívra értékelte környezetvédelem szempontjából? Ez az erőmű külalakra, paraméterekkel a rajta lévő közúttal testvére lehetett volna Bősi erőműnek..
Persze pár éves üzemeltetés után végzett vizsgálatok már nem támasztották alá ezt a osztrák kincstári kötelező környezetvédelmi optimizmust - a világon semmi sem fekete - vagy fehér.. És ami frankó az osztrák vizierőmű esetében, a 101 km távolságra lejjebb lévő Bősi, tök olyan erőműnél már környezetvédelem miatt meg nem építhető?

Furcsa - tehát valamelyik környetvédelem politikailag manipulált, ferdít.. (vagy mindkettő...)

A Északi és Fekete tenger közötti hajózó csatorna terve régi időkre nyúlnak vissza.

Magyarország nemzetközi megállapodásokat, kötelezettségvállalásokat írt írt alá az elmúlt évtizedekben, csak ez úgy látszik nem volt (eléggé?) publikus mert szembemegy az eddigi (hivatalos?) álláspontokkal. Ennek alapján most tök mindegy mit mond, állít a környezetvédelem , ezt ki fogják taposni belőlünk (EU). Eddig tartott a sz@r elkenegetése, lépni kell.

Nézzük a tényeket:

Az egységes, Északi-tenger–Fekete-tenger víziút tervét az “Európai Megállapodás a nemzetközi jelentőségű vízi utakról” (AGN) testesíti meg, amelyet Genfben, 1996. január 19-én fogadtak el és írtak alá Magyarország részéről is. Most ebben a viziútban Magyarország a kihuzandó dugó..

Az AGN-ben (illetve a TEN-T „befejezett hálózat” víziúti követelményei között is) a minimális hajózható merülési mélység 2,50 m. Ez azt jelenti, hogy a víziutak olyan járművek közlekedését biztosítják, melyeknek maximális merülése 2,50 m (CEMT IV. osztályú hajók)

Ennek alapján kötelezően meg kell építenünk 85 X 9,5 m zsilipkamrákkal:
- Bős ügyét szerződésileg rendezni kell
-Meg kell építenünk a Nagymarosi duzzasztót - (erőművet)

A magyar vízügy, (17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet alapján)szerint Budapest alatt ez csak az alábbi duzzasztókkal valósítható meg:

Dunaújvárosi duzzasztómű – folyamszelvény: 1 580,60 fkm
Dunaföldvári duzzasztómű – folyamszelvény: 1 560,60 fkm
Bajai duzzasztómű – folyamszelvény: 1 478,70 fkm
Mohácsi duzzasztómű – folyamszelvény: 1 446,90 fkm

Tehát, mivel mi vagyunk jelenleg a dugó hajózás útjában, ezt az akadályt fogja az EU elhárítani különböző eszközökkel.
Ráadásul alá is írtuk ezt már 1996-ban (tudatában annak hogy mit kell tennünk?) már le sem tagadhatjuk. Ezzel viszont megkérdőjelezzük az eddig a vizes ügyekben elkövetett környezetvédelemi , vizes építéseket akadályozó politikánkat. Az elveszett Paks II beruházási összegeken felül még mennyi a közvetlen és közvetett kár?

 

[Rferi66]

Időhiány miatt most röviden reflektálok a duzzasztók és vizierőművek létesítéséi kérdésre.

Ha helyesek, igazak lettek volna a hágai Bíróságra általunk benyújtott vizes "vádiratok" nem tartanánk most itt, igaz? Az meg ne állítsa senki hogy a hágai Bíróság "elfogult döntést hozott - mert ez nem lehet vita tárgya.. (szalonképesség...)

Hogy lehet, hogy az osztrák környezetvédelem a Natura 2000 parkba nemrég rakott , dunai folyami erőműre olyan hatástanulmányt fogadott el, mely még ennek hatását pozitívra értékelte környezetvédelem szempontjából? Ez az erőmű külalakra, paraméterekkel a rajta lévő közúttal testvére lehetett volna Bősi erőműnek..
Persze pár éves üzemeltetés után végzett vizsgálatok már nem támasztották alá ezt a osztrák kincstári kötelező környezetvédelmi optimizmust - a világon semmi sem fekete - vagy fehér.. És ami frankó az osztrák vizierőmű esetében, a 101 km távolságra lejjebb lévő Bősi, tök olyan erőműnél már környezetvédelem miatt meg nem építhető?

Furcsa - tehát valamelyik környetvédelem politikailag manipulált, ferdít.. (vagy mindkettő...)

A Északi és Fekete tenger közötti hajózó csatorna terve régi időkre nyúlnak vissza.

Magyarország nemzetközi megállapodásokat, kötelezettségvállalásokat írt írt alá az elmúlt évtizedekben, csak ez úgy látszik nem volt (eléggé?) publikus mert szembemegy az eddigi (hivatalos?) álláspontokkal. Ennek alapján most tök mindegy mit mond, állít a környezetvédelem , ezt ki fogják taposni belőlünk (EU). Eddig tartott a sz@r elkenegetése, lépni kell.

Nézzük a tényeket:

Az egységes, Északi-tenger–Fekete-tenger víziút tervét az “Európai Megállapodás a nemzetközi jelentőségű vízi utakról” (AGN) testesíti meg, amelyet Genfben, 1996. január 19-én fogadtak el és írtak alá Magyarország részéről is. Most ebben a viziútban Magyarország a kihuzandó dugó..

Az AGN-ben (illetve a TEN-T „befejezett hálózat” víziúti követelményei között is) a minimális hajózható merülési mélység 2,50 m. Ez azt jelenti, hogy a víziutak olyan járművek közlekedését biztosítják, melyeknek maximális merülése 2,50 m (CEMT IV. osztályú hajók)

Ennek alapján kötelezően meg kell építenünk 85 X 9,5 m zsilipkamrákkal:
- Bős ügyét szerződésileg rendezni kell
-Meg kell építenünk a Nagymarosi duzzasztót - (erőművet)

A magyar vízügy, (17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet alapján)szerint Budapest alatt ez csak az alábbi duzzasztókkal valósítható meg:

Dunaújvárosi duzzasztómű – folyamszelvény: 1 580,60 fkm
Dunaföldvári duzzasztómű – folyamszelvény: 1 560,60 fkm
Bajai duzzasztómű – folyamszelvény: 1 478,70 fkm
Mohácsi duzzasztómű – folyamszelvény: 1 446,90 fkm

Tehát, mivel mi vagyunk jelenleg a dugó hajózás útjában, ezt az akadályt fogja az EU elhárítani különböző eszközökkel.
Ráadásul alá is írtuk ezt már 1996-ban (tudatában annak hogy mit kell tennünk?) már le sem tagadhatjuk. Ezzel viszont megkérdőjelezzük az eddig a vizes ügyekben elkövetett környezetvédelemi , vizes építéseket akadályozó politikánkat. Az elveszett Paks II beruházási összegeken felül még mennyi a közvetlen és közvetett kár?

A Budapest alatti szakaszon szerintem mindenképpen meg kellene építeni a duzzasztókat. Nem annyira a hajózás, inkább a víz megtartása miatt. A másik lehetőség, hogy elfogadjuk hogy félsivatagi az éghajlatunk, és nem termelünk olyan vízigényes növényeket mint a kukorica.

 

[Rferi66]

A magyar vízügy, (17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet alapján)szerint Budapest alatt ez csak az alábbi duzzasztókkal valósítható meg:

Dunaújvárosi duzzasztómű – folyamszelvény: 1 580,60 fkm
Dunaföldvári duzzasztómű – folyamszelvény: 1 560,60 fkm
Bajai duzzasztómű – folyamszelvény: 1 478,70 fkm
Mohácsi duzzasztómű – folyamszelvény: 1 446,90 fkm

Ezt hol láttad a rendeletben? Én csak előírt víszintet láttam, duzzasztót nem.

Ahol más források konkrétan írnak duzzasztókról, ott Budapest alatt 2-vel vagy 3-al számolnak.

 

[Sunlight56]

A Budapest alatti szakaszon szerintem mindenképpen meg kellene építeni a duzzasztókat. Nem annyira a hajózás, inkább a víz megtartása miatt. A másik lehetőség, hogy elfogadjuk hogy félsivatagi az éghajlatunk, és nem termelünk olyan vízigényes növényeket mint a kukorica.

A dunai átlag vízszint csökkenés már kb 3 méter körül jár.A talajvíz csökkenés pontosan követi a folyók vízszint csökkenését is, ami egyrészt a meder kivésése a hordalék szegény (felső duzzasztók hordalék visszatartó hatása) , gyors vízzel, valamint a csapadékszegény időjárásnak tudható be. Ez a tiszai vizierőműveink alatti, alsóbb folyásán is hasonlóan érezteti hatását.

A Dunán (szerződés alapján, kötelezően) létesítendő duzzasztók jótékony hatása -a talajvíz szint helyreállítása lesz, valamint a duzzasztott vízzel gravitációsan, csatornákon keresztül sokkal egyszerűbb lesz az öntözés is.

Igy a vízmegtartás, földekre juttatás fontos feladatát jórészt ezek a tározók láthatják el, nem kell termőföldeket feláldozni víztározóknak.. Lehet hogy ismét megfelelő lesz még kukorica termesztésre is..

Az EU a hajózás miatt létrehozatja ezeket a tározókat akár akarjuk akár nem..

 

[Sunlight56]

Ezt hol láttad a rendeletben? Én csak előírt víszintet láttam, duzzasztót nem.

Ahol más források konkrétan írnak duzzasztókról, ott Budapest alatt 2-vel vagy 3-al számolnak.

Megnézem h a folyamkilométerek honnan származnak..

 

[Rferi66]

Megnézem h a folyamkilométerek honnan származnak..

A folyamkilométerek szerintem a rendeletből vannak. Csak nem duzzasztóról írnak, hanem vízszintről.