"Az E.ON Hungária Csoport Budapest, Pest vármegye és a Dunántúl területén idén is a tavalyi, mintegy 160 milliárd forintos összeget fordítja hálózatfejlesztésére – írta a cég közleményében."
Lehetséges, hogy amint a mondás tartja, a szekér megelőzte a lovat?
Vagyis a Bezöldülés előtt kellett volna nekiugrani a hálózatfejlesztésnek , nem utána?
Úgy tűnik
a nem kívánt , negatív nagyker árú napenergia visszaszorításának egyik eszköze szolgáltatói oldalról - a szándékosan magas trafóoldali kisfesz, hogy arra a napelemesek a csúcs idején sorozatosan "essenek" el 255 V-nál?
A hálózaton az induló feszültségek szabályozásának két eszköze van :
1. A fix , feszültség alatt nem szabályozható közép / kisfesz trafók 0, + - 3%, vagy 5% -os feszültségű tekercs csapolásba állításával.
2. A 132 / 20 kV-os transzformátor alállomásokon a trafók +- 15 % -ban széles sávban autómatikusan szabályozhatóak +- 9, vagy +- 13 fokozat a középálláson kívül.
Éveken keresztül foglalkoztam a feszültségszabályzók terhelésfüggő menetrendjének meghatározásával , és beállításával transzformátor alállomásokon. Tapasztalataim alapján:
A lakossági napelemeseken úgy lehetne segíteni (ha egyáltalán ez szolgáltatói akarat lenne) hogy a terhelés függésen kívül - be lenne vezetve egy harmadik változó is, az éppen hálózatra áramló napenergia nagysága is.
Az EU EN 50160 szabványa
széles tartományt enged meg a fogyasztónál mérhető feszültség esetébenl:
Az európai közszolgáltatói hálózatoknál a 230 V névleges fázis–nulla feszültségre az EN 50160 szabvány az alábbi tűrési határokat írja elő (mérés: 10 perces RMS-értékek, vizsgálati idő: 1 hét):
95 % időtartamra (normál üzemi feltételek):
± 10 % → 207 V … 253 V
100 % időtartamra (abnormál, de még megengedett tartomány):
– 15 % … + 10 % → 195 V … 253 V
Röviden tehát a definíció szerint a fogyasztói csatlakozási ponton a névleges 230 V feszültség 95 %-ban 207 és 253 V között kell maradjon, és
soha nem szabad az 195 V alá vagy a 253 V fölé kerülnie (ezért esik ki a sok napelemes háztartás, rendszeresen).
Tételezzük fel, hogy a napelem mentes időszakban , hajdanán 22,8 kV-volt az trafó alállomási gyűjtősin feszültség, a kisfesz trafón ekkor lehetett mérni 240 V induló feszültséget, a szokásos terhelés mellett , délben.
A napelemek termelésének beindulásával, a visszatáplálás miatt ez sokszor a szabvány 253 V fölé megy -a napelem inverterek sorra esnek ki, ujra szinkronizálnak ujra leesnek.. míg a nap is csökkenti a sugárzását.
Ezért célszerű lenne a 132 / középfesz trafó alállomásokon
a feszülségszabályozásnál a harmadik paramétert, a zöldenergia termelést például 7 % körüli feszültségcsökkentő paraméterként beállítani -hiszen ekkor a 255 V-os napelemes körzetek induló feszültsége is a 240 V induló helyett 223 V ra csökken le , amire rájön a napelemek betápja miatti feszültség emelkedés, de a körzetben így sem érné el a 250 V-ot a fogyasztóknál (szabvány tartása visszatáplálás mellett).
Ez a harmadik papamétert pedig az időjárásnak megfelelően , állandóan aktualizálva kell a 132 / középfesz állomásokra küldeni, azért
ügyelve arra , hogy a trafók feszültségszabályzó fokozatkapcsolói nem legyenek lényegesen többször Zöldenergia miatt "ugráltatva".
Ezt egy egyszerű központi vezérlőprogrammal lehet
trafóllomásokra lebontva , optimálisan vezérelni a körzetek időjárása szerint.
Tehát összefoglalva ez megoldaná a napelemesek gondjait viszont kérdéses hogy mi a szolgáltatói szándék, egyáltalán akarják e, képesek e ezt az energiát napközben fogadni hiszen a spot ár sokszor 0, vagy épp negatív, ami költségvetés romboló hatású.