Ami a szerbeket illeti: ha ők (illetve boszniai proxijaik) nem kezdenek háborúba akkor nem lesz háború ott...
[BIZTPOL] Balkán-félsziget
- Téma indítója balkáni
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ha csak nem lesz egy NATO-Oroszo direkt háború (sztem nem lesz), akkor ezt várhatják. Csak egy ilyen méretű konfliktus vonná el eléggé az erőforrásokat hogy ne jusson a Balkánra...
Konkrétan nyugati békefenntartókra kellene rálőni hogy ezeket a helyeket elfoglalják, amire nem reagálna megértően Európa. Szerbia szétbombázás meg nem kihívás az amúgy is fegyverkező nagyobb nyugati országoknak. Szóval ez nem túl valószínű, hogy lesz erre lehetőségük.
Azért a (koszovói) albánok tudnak parazsat izzítani...
Szerintem Ők egy előre elkészitett kanóc "Európa seggében", amit a gazdi majd a kellő pillanatban megpróbál majd meggyújtani...
De ha lesz egy lehetőség, akkor arra készen fognak állni.
Ellentétben khm, másokkal
Hát a szerbek egyedül vannak katonai szövetséges nélkül a térségben. Ez már a 90es években sem jött be. Nem véletlen dörgölőznek hozzánk és velünk szeretnének szorosabb katonai szövetséget.
Nem mondom, hogy a világ legjobb terve, de bármi lehet és igyekeznek felkészülni.
Lehet, de nagyobb bomba arrafelé az irániak, szaúdiak és egyebek (fundamentalisták) jelenléte és befolyása a bosnyákokra. Ott lehet óriási haddelhad, ha menni akarnak a szerbek az államszövetségből.....Szerintem Ők egy előre elkészitett kanóc "Európa seggében", amit a gazdi majd a kellő pillanatban megpróbál majd meggyújtani...
Fokozódik a feszültség, egyre instabilabb Bosznia-Hercegovina ...
Lemondott a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke Radovan Viskovic, egy nappal korábban a másik közjogi méltóságot, Milorad Dodikot fosztották meg hivatalosan is a mandátumától. 90 napon belül ki kellene írni a választásokat, Dodik azonban ehelyett népszavazással akarja megerősíteni posztját, és referendumot tervez a szerb entitás kiválásáról. Sőt, nem ismeri el a több mint három évig tartó boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződést sem.
Varga Szilveszterrel, a térség szakértőjével, a BALK.hu főszerkesztőjével Péli Nagy Kata beszélgetett.
Lemondott a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke Radovan Viskovic, egy nappal korábban a másik közjogi méltóságot, Milorad Dodikot fosztották meg hivatalosan is a mandátumától. 90 napon belül ki kellene írni a választásokat, Dodik azonban ehelyett népszavazással akarja megerősíteni posztját, és referendumot tervez a szerb entitás kiválásáról. Sőt, nem ismeri el a több mint három évig tartó boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződést sem.
Varga Szilveszterrel, a térség szakértőjével, a BALK.hu főszerkesztőjével Péli Nagy Kata beszélgetett.
Választáson nem tudták megbuktatni, így az Uniós helytartó egy általa kreált szabállyal mondatta ki Dodikra, hogy bűnös.
Erre a szerbek vérig sértődve felrúgják a xarosvödröt. Ez volt a cél? Vagy vki elszámolta magát Brüsszelben. Qrvára kell ez nekünk...
Vagy ez a Lopare projekt tényleg ennyire fontos?
Boszniában adott a nyersanyagkészlet (a Lopare-projekt neked biztos ismerősen cseng) és a politikailag vállalható katonai feladat is.
Úgy látszik, hogy Dodik valamiért mindenek ellenében szilárdan hisz abban, hogy majd Trump segít
„Amikor manapság velük [Donald Trump elnökhöz közel álló amerikai tisztviselőkkel] beszélgetünk, azt mondják: »Várjanak még egy kicsit, ne adják fel a küzdelmet. Ami 30 éven át történt, az helytelen volt, és Amerikának kötelessége megváltoztatni a hozzáállását«” – mondta Milorad Dodik a Boszniai Szerb Köztársaság közszolgálati műsorszolgáltatójának adott vasárnapi interjújában. Hozzátette: „Erre várunk, és azért mondom ki nyilvánosan, mert ilyen jellegű egyértelmű ígéreteket kaptam.”
Dodik közvetve megerősítette a Richard Grenell-lel tíz nappal ezelőtt Montenegróban tartott találkozójáról szóló pletykákat is. Azzal dicsekedett, hogy Željka Cvijanović, legközelebbi munkatársa, Montenegróba utazik, hogy további találkozókat folytasson Trump kormányzatához közel álló emberekkel.
Egyértelmű: Dodik azt a benyomást akarja kelteni, hogy nem adta fel a politikai túlélést. A stratégiája: megnyerni a Trump-kormányzatot. A problémája: bonyolult.
Dodik eddig négy irányban reagált a másodfokú ítéletre:
1 - Jogi út, nem azonnali eszkaláció.
Annak ellenére, hogy sokan mást vártak, Dodik eddig elkerülte, hogy az ítéletet eszkalációra használja fel. Ügyvédei megkapták az ítéletet, kifejezték szándékukat, hogy fellebbeznek az Alkotmánybírósághoz, és amikor eljön az ideje, az ügyet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik. Azt is kérték, hogy börtönbüntetését pénzbírsággal helyettesítsék (amit azóta befizetett). A Központi Választási Bizottság 2025. augusztus 6-i döntését követően, amellyel megfosztotta mandátumától, jogi csapata sikertelenül fellebbezett a Bírósághoz. Még Dodik hivatalos elnöki weboldala is augusztus 6. óta leállította a tevékenységeiről, interjúiról és napi protokolljairól szóló hírek közzétételét – amit korábban rendszeresen tettek (lásd alább).
2 - Késleltetett eszkalációval való fenyegetések.
Retorikailag Dodik nyitva tartotta az eszkaláció lehetőségét. Azt mondta, hogy nem hajlandó elfogadni az ítéletet, és elutasítja az előrehozott elnökválasztásokat, kijelentve, hogy készen áll erőszakot alkalmazni azok megakadályozására. Azzal fenyegetőzött, hogy módosítja a büntető törvénykönyvet, hogy büntethetővé tegye az előrehozott választásokat szervező választási bizottság támogatását. Felvetette egy új Szerb Köztársasági alkotmány ötletét, az állami szintű intézmények döntéshozatalának bojkottálását, és tegnap óta egy második népszavazás kiírását a Boszniai Szerb Köztársaság de facto függetlenségéről (az év végéig).
3 - Kísérlet a politikai hatalom megszilárdítására a Boszniai Köztársaságban.
Az ellenzék megosztása érdekében Dodik először „egységkormányba” hívta őket, majd arra kérte őket, hogy bojkottálják az előrehozott választásokat. Minden ellenzéki párt megtagadta a csatlakozást a kormányához, csak egy egyezett bele, hogy nem vesz részt az előrehozott választásokon. Dodik azt is bejelentette, hogy felkéri a polgárokat, hogy támogassák őt egy konzultatív népszavazáson az ellene hozott ítéletről. Azóta úgy tűnik, hogy a kérdés a főképviselő bonni hatásköreire szűkült (de még mindig nem világos, hogy mi lehet az). A párt és a kormánykoalíció feletti befolyásának bizonyítékaként Dodik meggyőzte az entitás miniszterelnökét, hogy ma bejelentse lemondását.
4 - Fogadás Trumpra.
Dodik minden erőfeszítését a Trump-adminisztrációval való kapcsolatfelvételre összpontosította, felhasználva washingtoni (Rod Blagojevich), de budapesti, tel-avivi és mindenekelőtt belgrádi kapcsolatait is. Eddig ő és lobbitevékenysége teljes támogatást kapott Belgrádtól, és magas szintű találkozókat sikerült lebonyolítania, többek között Trump különmegbízottjával, Grenell-lel. Abban a reményben, hogy megerősítheti álláspontját Washingtonban, Dodik frontot nyitott az EU és Brüsszel ellen is. Azzal vádolta az EU-t, hogy Bosznia-Hercegovinát „megszállt területként” kezeli, és bejelentett egy harmadik konzultatív népszavazást, amelyen a boszniai szerb állampolgárok elutasítanák az EU-tagság kilátásait. Nem riadt vissza a személyes sértésektől, Marta Kos EU bővítési biztosát „jelentéktelennek”, Luigi Sorecát pedig a szarajevói EU-nagykövetet „egy átlagos, arctalan karrieristának, puszta színlelőnek és csalónak, aki személyes méltóság nélkül képviseli az EU-t” nevezte.
De mit tehetne valójában az amerikai kormányzat Dodikért? Ez bonyolult.
Ahogy Dodik maga is megjegyezte a tegnapi interjúban, még a másodfokú ítélet közzététele előtt, a látogató amerikai külügyminisztériumi tisztviselők egyértelmű üzenettel érkeztek Szarajevóba: Washington óva intett az eszkalációtól, hangsúlyozta, hogy elismeri a Bíróság ítéletét, és elvárja annak végrehajtását.
Dodik elismerte, hogy a legjobb forgatókönyv számára az lenne, ha a USA arra kényszerítené Christian Schmidt főképviselőt, hogy semmisítse meg a büntető törvénykönyv 2023. júliusi módosításait, amelyek az ítéletének alapját képezték. De még Dodik is elismerte az interjúban, hogy ez nagyon valószínűtlen.
Szóval, mit remél Dodik egy Trump-kormányzattól?
A sorok között olvasva úgy tűnik, abban reménykedik, hogy a hivatalos amerikai politika összhangban lesz azzal, amit állítása szerint amerikai kapcsolatai mondanak neki. De mi célból? Hogy az elnöki palotában maradjon, és a Bíróság ítélete ellenére úgy tegyen, mintha ő lenne az entitás elnöke? Hogy lelassítsa vagy befagyassza az előrehozott elnökválasztás előkészületeit? Hogy feloldják az ellene irányuló amerikai szankciókat, és üzenetet küldjenek azoknak a Szerb Köztársaságban, akik komolyan kételkedni kezdtek a politikai túlélésében? Hogy ezáltal megerősítsék a párt és a kormánykoalíció feletti irányítását a jövő évi (korai vagy) rendes választások előtt?
Dodik talán még mindig a legnépszerűbb politikus a Szerb Köztársaságban, de politikai életéért is küzd. Eddigi tettei arra utalnak, hogy elfogadja a döntést, de retorikája kevés kétséget hagy afelől, hogy ha akarná, bármikor eszkalálódhatna. Dodik minden egyes lépésével újabb potenciális utakat is nyit erre.
Vegyük például Radovan Višković, az entitás miniszterelnökének mai lemondását.
Az RS alkotmánya szerint az első lépés az lenne, hogy Višković benyújtsa lemondólevelét a közgyűlés elnökének (nem világos, hogy ezt megtette-e). Az RS közgyűlésének ezután szavaznia és jóvá kell hagynia azt. Ezen a ponton az RS elnökének 10 napja lenne az új miniszterelnök jelölésére. A közgyűlésnek ezután további 40 napja lenne az új entitás kormányának megválasztására. Amikor Aleksandar Džombić miniszterelnök 2013 februárjában lemondott, ez a folyamat tizenhárom napon belül lezárult.
De ezúttal jogilag az RS-nek nincs elnöke. Az RS közgyűlésének ezért el kellene döntenie, hogy Dodik helyett ki gyakorolja ideiglenesen az elnöki hatalmat. Ez legutóbb 2007 végén történt, amikor a közgyűlés ezeket a hatalmakat a házelnökének adta. Csak ezután adhatna megbízást az új miniszterelnökre – nem Dodik, hanem a közgyűlés által felhatalmazott személy. Időközben Višković és kormánya hivatalban maradna, amíg új kormányt nem választanak. Vagy Dodik aláírja a dokumentumot, amely felhatalmazza az új miniszterelnököt? Elfogadja-e a közgyűlés?
Lényeg a lényeg: Dodik eddig óvatosan járt el – végrehajtotta a határozatot, miközben szüneteltette az eszkalációt. Az elkövetkező napokban vagy hetekben azonban ez az egyensúlyozás tarthatatlanná válik.
Azt támogatja, de nem dőlt el, ki fogja kitermelni. Jelentkezők vannak, köztük, mi is ott kaparunk morzsákért, de a boszniai szerbek nem döntöttek, hogy a lítium kitermelést, ki viszi.
Around 70 vehicles and over 350 troops from the UK’s Scots Guards arrived at Camp Bondsteel, with support from KFOR’s Joint Logistics Support Group (JLSG), completing their temporary deployment to Kosovo.
They will conduct joint training with KFOR to strengthen operational readiness, in line with KFOR’s UN mandate to ensure a safe and secure environment and freedom of movement for all communities in Kosovo.
They will conduct joint training with KFOR to strengthen operational readiness, in line with KFOR’s UN mandate to ensure a safe and secure environment and freedom of movement for all communities in Kosovo.
Népszavazást tartanak, hogy a hivatalától megfosztott Dodik maradjon-e a boszniai szerb elnök
24.hu
Népszavazást tartanak, hogy a hivatalától megfosztott Dodik maradjon-e a boszniai szerb elnök | 24.hu
A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje már a dátumot is kijelölte.
24.hu