A hadiipar hosszú távon Magyarországon nem növelhető fenntarthatóan, mert nincsen fejlesztés, szabadalom vagy komoly haditechnikai kultúra, csak összeszerelés,. Összeszerelő üzemet viszont minden országnak adnak, amelyik legalább közepes méretű termékcsomagot vesz. Én nem gondolom, hogy a magyar Lynx gyár pl. a magyar igényeken kívül más országnak is fog nagy tételben gyártani a jövőben, mert a helyi gyár nyitása általában az üzleti ajánlat része. Most mindenki gyárakat nyit, mert fegyverkezési lázban van Európa, meg az egész világ, de ha ez lecseng pár éven belül, utána majd megint visszahűl az egész a vegetáció állapotába, tehát nem hosszú táv. Akkor sokkal inkább az űripar, a bionika, kvantumtechnológia, ezek érnék meg, ezek nem 3-4 éves időszakokra robbannak be, hanem sokkal hosszabb távra.
A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
- Címkék
- haderőkép 2031
Attól a profit még külföldre megy, mert itthon szerelik össze. Legfeljebb a költségek egy része kerül be a magyar gazdaságba, pl. a munkabérek meg néhány hazai beszállító díja. Meg persze az adók, ha nincsenek külön megállapodások erről.
Gyors és szakszerű ellátás, tábori körülmények között is
Súlyos sérüléseket szenvedett betegek ellátását végző sebészeknek tartott képzést az MH Egészségügyi Központ és a Semmelweis Egyetem Kísérletes Kardiológiai és Sebészeti Műtéttani Tanszék, immár második alkalommal hazánkban. A nemzetközi tanfolyamon mintegy harminc, civil és katona-egészségügyi...
honvedelem.hu
Ezt hiába magyarázod.Fórumközönség nagyrésze nem tud különbséget tenni a helyi összeszereléssel való vásárlás,és a szabadalmi jog/liszenszgyártás között.
Vagy csak te vagy teljesen eltevedve ezzel kapcsolatban is.
Ez attól függ, milyen tulajdonú a cég, illetve van-e ösztönözve a profitból további magyar befektetésre.
Illetve sikerül-e az itt letelepedett cégeknek további külföldi üzleteket elhozni, mert abból további pénzt termelnek itthonra is az adókon túl.
Pl. A CZ Hu most elsősorban külföldi megrendeléseket teljesít.
A Rheinmetall talán a 16.-ik legtöbb iparűzési adót fizeti itthon és Zalaegerszeg legnagyobb adófizetője lett. Valszeg Várpalotán is ez lesz, ahogy Gyulán az Airbus.
Szal külföldi tulajdon esetém a profit egy része külföldre megy, de marad pénz itthon is és a sok pénz, többet vonz.
Ha meg magyar a tulaj, akkor nem megy külföldre, de az meg mutyi.
Ördögi kör ez.
Altalaban ami itthon kulfoldi tuljdon a profit 50-80% kozt viszik haza.
Volt egy halk javaslak a kormanyban hogy szt maximalizaljuk x% ban nagyon hamar zuhant a forint…szoval reszben ez a vonzeronk
Nem feltetlen, aztan jovunk mi csak hat a sor kurva hosszu mi meg kevesen vagyunk baracska meg tele
Ha jól rémlik az iparűzési adó jelentős részét már vagy 4 éve nem a városok kapják...Ez attól függ, milyen tulajdonú a cég, illetve van-e ösztönözve a profitból további magyar befektetésre.
Illetve sikerül-e az itt letelepedett cégeknek további külföldi üzleteket elhozni, mert abból további pénzt termelnek itthonra is az adókon túl.
Pl. A CZ Hu most elsősorban külföldi megrendeléseket teljesít.
A Rheinmetall talán a 16.-ik legtöbb iparűzési adót fizeti itthon és Zalaegerszeg legnagyobb adófizetője lett. Valszeg Várpalotán is ez lesz, ahogy Gyulán az Airbus.
Szal külföldi tulajdon esetém a profit egy része külföldre megy, de marad pénz itthon is és a sok pénz, többet vonz.
Ha meg magyar a tulaj, akkor nem megy külföldre, de az meg mutyi.
Ördögi kör ez.
Hogy mennyit visz ki, az a tulajdonosi aránytól is függ. Mivel a hadiipari cégek vegyesvállalatok, 50% külföldi aránnyal, annál többet nehezen tud, annyit is ha kimaxolja. Az meg ritka.Altalaban ami itthon kulfoldi tuljdon a profit 50-80% kozt viszik haza.
Volt egy halk javaslak a kormanyban hogy szt maximalizaljuk x% ban nagyon hamar zuhant a forint…szoval reszben ez a vonzeronk
Nem feltetlen, aztan jovunk mi csak hat a sor kurva hosszu mi meg kevesen vagyunk baracska meg tele
Eddig nem is vittek ki, hanem eddig beletettek sokat és az idei év is a korábbi évek veszteségeinek (technológia transzfer, gépek vétele, gyártás beindítása) leírásáról szól.
De persze vinni fogják ki a profitot nem kérdés. A lényeg hozzanak is, generáljanak is a tevékenységükkel pénzt, ne csak vigyenek. A gyártóüzemek meg általában ilyen. Ha meg bővítésre, fejlesztésre, új tevékenységekre is rávehetőek, mint most az RM, az a sansz a fejlődésre.
Ha a szolidaritási hozzájárulásra gondolsz, amit a gazdagabb önkoriktól vonnak, az már vagy 10 éve van. De sztem ZEG-et ez annyira nem érinti, bőven felturbózta őket ez a többtizmolliárdos beruházás. A többinél is max. a többletbevétel üteme csökken.
Egyetertek vigyek csak azert forgassak itt vissza amennyit lehet, nekik is erdekuk ez.
Slágertéma
Itt-ott szivarognak az infok a magyar SAFE-ról.
Kiwi és málnanültetés közben hallgatom a youtubon Lázárt. Nála is landol ezekböl a pénzekből.
Szal ebből a 6.500 mrd-ból nemcsak hadiipar és fegyver lesz, hanem vasúti katonai logisztika, példaként Szabolcsban is. Valszeg Záhonyig, Ukrajnáig. Ezt a részét gondolom nagy örömmel nyugtázzák Brüsszelben is.
Itt-ott szivarognak az infok a magyar SAFE-ról.
Kiwi és málnanültetés közben hallgatom a youtubon Lázárt. Nála is landol ezekböl a pénzekből.
Szal ebből a 6.500 mrd-ból nemcsak hadiipar és fegyver lesz, hanem vasúti katonai logisztika, példaként Szabolcsban is. Valszeg Záhonyig, Ukrajnáig. Ezt a részét gondolom nagy örömmel nyugtázzák Brüsszelben is.
Irtam is hogy hogy ebbol megy infrara uj es regi vasuti atrakodo pontok stb, nem nagy ujdonsag csak az hogy egyre nyiltabban beszelnek rola
Ha van valami linked, vagy csak szimplán osszefoglanad a pletykákat, azt megköszönném.
Elbasznak minden pénz! Épitkezésekre meg utakra abból lehet igazán lopni! 4-5 mrd 1 km út és hopp el is tűnt a cimbiknél a lóvé!! Sejtettem, hogy ez lesz!
Csak nem mindegy az arány! Tudod ez a baj! Lopni fognak ahol tudnak!
A magyar részről eddig kábé ennyi, ami sztem nyilvánosan elhangzott.
Katonai vasúti logisztika.
Ami sztem nagyon sanszos és van rá keretszerződésünk.
Mistral
Aminek csak a fejlesztésére van szerződésünk, de sanszos.
Skyranger LYNX alapon.
Amit be szeretnének nyomni a svédek és a portugálok a programba és minket is érinthet.
KC-390
Tudom ez nem felel meg elvileg a követelményeknek, mégis igyekeznek belobbizni.
Amit cseheknél olvastam és nekünk is érdekes lehet. Csehszlovák-horvát Tatra katonai teherautó rendelés.
Amit még a csehek szeretnének beletenni de minket sztem nem érint Leopard A8.
A románok meg a SAFE-ból lehelnének életet 21 hadiipari telphelyük nagy részébe.
Érdemes fenntartásokkal kezelni az ilyet, mert kampányidőszak van és már az eredeti 8000 milliárd forintos összeget is meghaladták az ígérgetésekkel. Azaz valami lehet hogy lesz, de nem minden amit ígérnek. Én pl. már olyat is hallottam hogy az M1 szélesítés/felújítás is ide lesz elszámolva mint fő katonai szállítási útvonal... (kb. 1000 milliárdos tétel ez is)
A vasúti részre a világ pénzét is el lehetne költeni. Az több lesz mint 1000 Mrd Ft. a kelet nyugati felújítás. A bazalt bányákat már nagyon nézik amik tudják a megfelelő minőséget adni.
Érdekes
A németek be akarják nyomni a törököket a SAFE-ba.....
Görögországra nehezedik az EU nyomása Törökország SAFE védelmi programban való részvétele miatt:
www.milletnews.com
A Kathimerini görög napilap szerint Németország külügyminisztere várhatóan arra fogja sürgetni Görögországot, hogy hagyja jóvá Ankara részvételét hétfői athéni látogatása során.
Az EU állítólag Törökországot is be akarja vonni a 150 milliárd eurós (175 milliárd dolláros) Biztonsági Akcióprogramba az Európai Unióért (SAFE), Németország pedig várhatóan nyomást fog gyakorolni Görögországra, hogy vesse el kifogásait.
Johann Wadephul német külügyminiszter várhatóan arra fogja sürgetni Görögországot, hogy hagyja jóvá Ankara részvételét hétfői athéni látogatása során – jelentette szombaton a Kathimerini görög napilap.
A látogatásra egybeesik a november 30-i határidővel, amelyen belül az országok SAFE-megközelítéseken keresztül kívánnak kölcsönt felvenni, ami nyomást gyakorol Görögországra, hogy vizsgálja felül álláspontját Törökországgal, az EU- tagság régóta jelöltjével kapcsolatban.
Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök nemrégiben találkozott Friedrich Merz német kancellárral és Mark Rutté NATO -főtitkárral az Európai Politikai Közösség (EPC) koppenhágai csúcstalálkozójának alkalmából.
A jelentések szerint a Rutte által kért találkozó célja Türkiye SAFE-ben való részvételének feloldása volt.
Mitsotakis azonban megismételte, hogy az Égei-tengeren folyamatban lévő viták, valamint Ankara és Athén közötti casus belli vita miatt nem fogja jóváhagyni Türkiye részvételét.
Az 1990-es évek közepén Görögország megpróbálta 12 tengeri mérföldre kiterjeszteni az Égei-tengeren lévő felségvizeit, de elvetette a tervet, miután Türkiye kijelentette, hogy egy ilyen lépés casus belli, azaz háborús ok lenne.
„Szinte minden EU- tagállam támogatja a Törökországgal folytatott védelmi együttműködést”
Kathimerini szerint szinte az összes többi EU- tagállam támogatja az együttműködést Törökországgal, hivatkozva az állam NATO- beli második legnagyobb hadseregként betöltött pozíciójára és virágzó védelmi iparára.
Állítólag csak Franciaország és a görög ciprusi kormányzat osztja Görögország kifogásait, míg a skandináv országok állítólag szintén támogatják Ankara részvételét.
Az EU vezetői által májusban elfogadott SAFE program célja, hogy versenyképes árú, hosszú lejáratú hiteleket nyújtson a sürgős védelmi beszerzések felgyorsítása érdekében.
Ez az Európai Bizottság ReArm Europe tervének/felkészültség 2030-nak a részét képezi , amelynek célja több mint 800 milliárd euró mozgósítása védelmi kiadásokra.
Míg a kölcsönök csak az EU tagállamai számára lesznek elérhetők , Ukrajna és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és az Európai Gazdasági Térség (EGT-EFTA) országai is jogosultak lesznek részt venni a program keretében zajló közös beszerzésekben.
Törökország 1987-ben kérte az EU- tagságot, és 1999 óta tagjelölt ország.
A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek, de az utóbbi években elakadtak egyes országok által gerjesztett politikai akadályok miatt.
A németek be akarják nyomni a törököket a SAFE-ba.....
Görögországra nehezedik az EU nyomása Törökország SAFE védelmi programban való részvétele miatt:
Greece faces EU pressure over Türkiye’s participation in SAFE defense program: Report
Germany's foreign minister is expected to urge Greece to approve Ankara’s participation during his Monday visit to Athens, according to Greek daily Kathimerini.
www.milletnews.com
A Kathimerini görög napilap szerint Németország külügyminisztere várhatóan arra fogja sürgetni Görögországot, hogy hagyja jóvá Ankara részvételét hétfői athéni látogatása során.
Az EU állítólag Törökországot is be akarja vonni a 150 milliárd eurós (175 milliárd dolláros) Biztonsági Akcióprogramba az Európai Unióért (SAFE), Németország pedig várhatóan nyomást fog gyakorolni Görögországra, hogy vesse el kifogásait.
Johann Wadephul német külügyminiszter várhatóan arra fogja sürgetni Görögországot, hogy hagyja jóvá Ankara részvételét hétfői athéni látogatása során – jelentette szombaton a Kathimerini görög napilap.
A látogatásra egybeesik a november 30-i határidővel, amelyen belül az országok SAFE-megközelítéseken keresztül kívánnak kölcsönt felvenni, ami nyomást gyakorol Görögországra, hogy vizsgálja felül álláspontját Törökországgal, az EU- tagság régóta jelöltjével kapcsolatban.
Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök nemrégiben találkozott Friedrich Merz német kancellárral és Mark Rutté NATO -főtitkárral az Európai Politikai Közösség (EPC) koppenhágai csúcstalálkozójának alkalmából.
A jelentések szerint a Rutte által kért találkozó célja Türkiye SAFE-ben való részvételének feloldása volt.
Mitsotakis azonban megismételte, hogy az Égei-tengeren folyamatban lévő viták, valamint Ankara és Athén közötti casus belli vita miatt nem fogja jóváhagyni Türkiye részvételét.
Az 1990-es évek közepén Görögország megpróbálta 12 tengeri mérföldre kiterjeszteni az Égei-tengeren lévő felségvizeit, de elvetette a tervet, miután Türkiye kijelentette, hogy egy ilyen lépés casus belli, azaz háborús ok lenne.
„Szinte minden EU- tagállam támogatja a Törökországgal folytatott védelmi együttműködést”
Kathimerini szerint szinte az összes többi EU- tagállam támogatja az együttműködést Törökországgal, hivatkozva az állam NATO- beli második legnagyobb hadseregként betöltött pozíciójára és virágzó védelmi iparára.
Állítólag csak Franciaország és a görög ciprusi kormányzat osztja Görögország kifogásait, míg a skandináv országok állítólag szintén támogatják Ankara részvételét.
Az EU vezetői által májusban elfogadott SAFE program célja, hogy versenyképes árú, hosszú lejáratú hiteleket nyújtson a sürgős védelmi beszerzések felgyorsítása érdekében.
Ez az Európai Bizottság ReArm Europe tervének/felkészültség 2030-nak a részét képezi , amelynek célja több mint 800 milliárd euró mozgósítása védelmi kiadásokra.
Míg a kölcsönök csak az EU tagállamai számára lesznek elérhetők , Ukrajna és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és az Európai Gazdasági Térség (EGT-EFTA) országai is jogosultak lesznek részt venni a program keretében zajló közös beszerzésekben.
Törökország 1987-ben kérte az EU- tagságot, és 1999 óta tagjelölt ország.
A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek, de az utóbbi években elakadtak egyes országok által gerjesztett politikai akadályok miatt.
