Hát a "mass production" meg a "surpasses" kifejezéseket azért meggondoltabban kéne alkalmazni.
(nem a te hibád)
A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei
- Téma indítója Terminator
- Indítva
(nem a te hibád)
A többi német szövetségeshez képest a magyar hk ès harcjárműgyártàs csúcs volt. Műszaki színvonalban simán hoztuk az olaszt, ha mennyiségben nem is. Bár csak mais igaz lenne ez!
Annyiban kijavítanám magam, hogy a darabszámot összekevertem a Zrínyi II-vel.
Így már nem rossz ez a 135 db a németekhez képest sem.
Nyomjad oket !!!!
Amugy a 43 as aprilisi Hitleri meghivasnak is az volt a fo targya hogy Hitler sarokba allitotta Horthyt a hintazas miatt. O meg elmondhatta hogy a kormany reszerol ilyen nem tortent mert a targyalasokat nem a kormany hanem civil szervezet kepviseloi folytattak. Ettol prsze Hitler nem nyugodott meg es egy ev mulva amikor ujra meghivta Horthyt mar a megszallas volt napirenden. A magyar katonai es politikai vezetesnek legkesobb ekkor mar vilagosan latnia kelett volna hogy a nemetek nem a barataink. (Az oroszok sem azok sem akkor sem most )
Kikeresem a Hitler - Horthy találkozók jegyzőkönyveit ....
Az info szivarogtatas nem volt szandekos. Legalabbis nem a kormany es a kormanyzo szemszogebol. A magyar katonai es polgari sot egyhazi vezetesben hemzsegtek a naci/nemet szimpatizansok es bbuzgon jelentettek . Sokaknak a naci/nemet erdekek fontosabbak voltak mint a magyar.
Ez hülyeség! Nem a németet tartották előbbre mint a magyart, hanem a kommunistákat (Szovjetunió) gyűlölték mindennél jobban.
Egyreszt igazad van masreszt meg eleg sokan istenitettek a nemeteket es azt vartak hogy majd ok megoldjak a gondjaikat vagy eppen kiszolgaljak a nyomorult gyuloletuket lasd Baky/Endre.
Amugy ez a fajta inkabb a nemet mint az orosz mentalitas onmagaban keves a nemet elkotelezettseg igazolasara mert maga Horthy is igencsak anti komcsi/SZU beallitottsagu volt. A hintapolitika a kilepesi kezdemenyezes meg arrol szolt hogy a Britek fele kozeledjunk nem az oroszok fele. Ez is elfogadhatatlan volt a nemetbarat retegnek es ott szabotalt ahol tudott.
A németek adták vissza az elvett területeket (ezért nem tarthattuk neg őket) nem mások, ezt ne felejtsd el.
Hadtörténelmi Délutánok – A téli hadviselés elemei a m. kir. 2. hadseregnél, 1942-1943
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) „Hadtörténelmi Délutánok” sorozatában Illésfalvi Péter hadtörténész, a HM HIM munkatársa a m. kir. 2. honvéd hadsereg téli harcászatra való felkészítéséről, kiképzéséről, a sícsapatok szervezéséről és azok harcairól tartott január 24-én előadást a Bálna Honvédelmi Központban.
Egy érdekességet találtam :
Weizsacker külügyi államtitkár feljegyzése Ribbentrop külügyminiszternek
Berlin, 1939 március 25.
A magyar nagykövet, miután átadta nekem a kormányzó Führerhez intézet levelét ( Szlovákia és Kárpát-Ukrajna közötti új határvonal-megvonás szükségességéről ) , azt mondat nekem, még egy nagyon diszkrét kérdést szeretne feltenni : a kormányzó azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a Führernek egy magyar ezredet adományoz, ami olyan kitüntetés, melyben eddig csak Hindenburg birodalmi elnök és az olasz király ( III. Viktor Emanuel ) részesültek. Az adományozás - amennyiben a gondolat a Führernek egyáltalán kedvére van - a Führer születésnapja ( 50. születésnap , április 20. ) alkamlmából történne . A kormányzó szándékát Magyarországon szigorúan titkosan kezelik.
Sztójay úrnak mindössze azt feleltem, hogy a Führer köztudomás szerint külföldi dekorációkat és kitüntetéseket eddig senkitől sem fogadott el. Egyébként minden állásfoglalástól tartózkodnom kell, de gondoskodom róla, hogy Sztójay választ kapjon.
( A válasz minden bizonnyal az ajánlat elhárítása volt .... az ezredadományozásra nem került sor )
Weizsacker külügyi államtitkár feljegyzése Ribbentrop külügyminiszternek
Berlin, 1939 március 25.
A magyar nagykövet, miután átadta nekem a kormányzó Führerhez intézet levelét ( Szlovákia és Kárpát-Ukrajna közötti új határvonal-megvonás szükségességéről ) , azt mondat nekem, még egy nagyon diszkrét kérdést szeretne feltenni : a kormányzó azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a Führernek egy magyar ezredet adományoz, ami olyan kitüntetés, melyben eddig csak Hindenburg birodalmi elnök és az olasz király ( III. Viktor Emanuel ) részesültek. Az adományozás - amennyiben a gondolat a Führernek egyáltalán kedvére van - a Führer születésnapja ( 50. születésnap , április 20. ) alkamlmából történne . A kormányzó szándékát Magyarországon szigorúan titkosan kezelik.
Sztójay úrnak mindössze azt feleltem, hogy a Führer köztudomás szerint külföldi dekorációkat és kitüntetéseket eddig senkitől sem fogadott el. Egyébként minden állásfoglalástól tartózkodnom kell, de gondoskodom róla, hogy Sztójay választ kapjon.
( A válasz minden bizonnyal az ajánlat elhárítása volt .... az ezredadományozásra nem került sor )
Ez sem rosssz :
Clodius külügyminisztériumi osztályvezető-helyettes feljegyzése Ribbentrop külügyminiszternek
Berlin, 1943 május 9.
Horthy kormányzó 1943 május 9.-ei , a Führernek írt levelének gazdasági vonatkozásai
Általánosságban el kell ismerni, Magyarország arra törekedett, hogy teljesítse gazdasági kötelezettségeit Németországgal szemben. Az 1942. évben a Magyarországról származó behozatal összértéke 570 millió birodalmi márkát tett ki, amivel szemben mi csak 430 millió birodalmi márka értékben szállítottunk Magyarországra.
Összehasonlításként, Románia 397 millió márka értékben szállított Németországnak, viszont 695 millió márka értékben kapott német árut.
Németország eladósodása Magyarországgal szemben Kállay miniszterelnök kormányzása idején valójában lényegesen fokozódott, április 30.-án 735 millió birodalmi márkát tett ki, ami mára 800 millió birodalmi márkára emelkedett.
Nem lehet teljesen visszautasítani, hogy e hitelek állandó növelése veszélyezteti a pengő és a pénzügyi helyzet stabilitását Magyarországon.
Tény, hogy Magyarország mindenkor nagy készséget tanúsított ipari nyersanyagok szállításában. A kötelezettségvállalás szerint évente legalább 1 millió tonna bauxitot szállít, és ezt be is tartja. Ezzel Magyarország egymaga lényegében több bauxitot szállít, mint az összes külföldi beszállítónk együttvéve.
Az 1941 május 08.-án Magyarországgal megkötött szerződés értelmében Magyarorszság a Bácska teljes terméshozamát - tekintet nélkül saját belső szükségletére - Német- és Olaszországnak szállítja. Ez évente többszázezer tonna gabonát jelent. Így Magyarország az egyetlen európai ország, amely az utóbbi években jelentékeny mértékben járul hozzá a Német- és Olaszország gabonaellátásáshoz.
Nem jogtalan a nyersanyagszállítások elhúzódására és kiesésére irányuló magyar megállapítás. A német termelőerők egyre feszítettebb igénybevétele fegyverkezésünk céljaira szükségessé tette , hogy a hadifontosságú szállításokat Magyarország esetében a minimumra csökkentsük. Sikerült azonban azoknak a nyersanyagoknak szállítását biztosítanunk, amelyeket Magyarországon a német fegyverkezési megbízások teljesítéshez feltétlenül szükségesek.
Összeségen megállapítható, hogy gazdasági kérdésekben a magyar kormány magatartása nem ad okot arra, hogy Németország részéről komolyabb kifogások merüljenek fel.
( nah .. milyen korrekt csávó volt ez a Clodius ....
)
Clodius külügyminisztériumi osztályvezető-helyettes feljegyzése Ribbentrop külügyminiszternek
Berlin, 1943 május 9.
Horthy kormányzó 1943 május 9.-ei , a Führernek írt levelének gazdasági vonatkozásai
Általánosságban el kell ismerni, Magyarország arra törekedett, hogy teljesítse gazdasági kötelezettségeit Németországgal szemben. Az 1942. évben a Magyarországról származó behozatal összértéke 570 millió birodalmi márkát tett ki, amivel szemben mi csak 430 millió birodalmi márka értékben szállítottunk Magyarországra.
Összehasonlításként, Románia 397 millió márka értékben szállított Németországnak, viszont 695 millió márka értékben kapott német árut.
Németország eladósodása Magyarországgal szemben Kállay miniszterelnök kormányzása idején valójában lényegesen fokozódott, április 30.-án 735 millió birodalmi márkát tett ki, ami mára 800 millió birodalmi márkára emelkedett.
Nem lehet teljesen visszautasítani, hogy e hitelek állandó növelése veszélyezteti a pengő és a pénzügyi helyzet stabilitását Magyarországon.
Tény, hogy Magyarország mindenkor nagy készséget tanúsított ipari nyersanyagok szállításában. A kötelezettségvállalás szerint évente legalább 1 millió tonna bauxitot szállít, és ezt be is tartja. Ezzel Magyarország egymaga lényegében több bauxitot szállít, mint az összes külföldi beszállítónk együttvéve.
Az 1941 május 08.-án Magyarországgal megkötött szerződés értelmében Magyarorszság a Bácska teljes terméshozamát - tekintet nélkül saját belső szükségletére - Német- és Olaszországnak szállítja. Ez évente többszázezer tonna gabonát jelent. Így Magyarország az egyetlen európai ország, amely az utóbbi években jelentékeny mértékben járul hozzá a Német- és Olaszország gabonaellátásáshoz.
Nem jogtalan a nyersanyagszállítások elhúzódására és kiesésére irányuló magyar megállapítás. A német termelőerők egyre feszítettebb igénybevétele fegyverkezésünk céljaira szükségessé tette , hogy a hadifontosságú szállításokat Magyarország esetében a minimumra csökkentsük. Sikerült azonban azoknak a nyersanyagoknak szállítását biztosítanunk, amelyeket Magyarországon a német fegyverkezési megbízások teljesítéshez feltétlenül szükségesek.
Összeségen megállapítható, hogy gazdasági kérdésekben a magyar kormány magatartása nem ad okot arra, hogy Németország részéről komolyabb kifogások merüljenek fel.
( nah .. milyen korrekt csávó volt ez a Clodius ....
)
Akkor a román kivitelben nincsenek benne a kőolaj +petrolkémiai cuccok?Ez sem rosssz :
Clodius külügyminisztériumi osztályvezető-helyettes feljegyzése Ribbentrop külügyminiszternek
Berlin, 1943 május 9.
Horthy kormányzó 1943 május 9.-ei , a Führernek írt levelének gazdasági vonatkozásai
Általánosságban el kell ismerni, Magyarország arra törekedett, hogy teljesítse gazdasági kötelezettségeit Németországgal szemben. Az 1942. évben a Magyarországról származó behozatal összértéke 570 millió birodalmi márkát tett ki, amivel szemben mi csak 430 millió birodalmi márka értékben szállítottunk Magyarországra.
Összehasonlításként, Románia 397 millió márka értékben szállított Németországnak, viszont 695 millió márka értékben kapott német árut.
Németország eladósodása Magyarországgal szemben Kállay miniszterelnök kormányzása idején valójában lényegesen fokozódott, április 30.-án 735 millió birodalmi márkát tett ki, ami mára 800 millió birodalmi márkára emelkedett.
Nem lehet teljesen visszautasítani, hogy e hitelek állandó növelése veszélyezteti a pengő és a pénzügyi helyzet stabilitását Magyarországon.
Tény, hogy Magyarország mindenkor nagy készséget tanúsított ipari nyersanyagok szállításában. A kötelezettségvállalás szerint évente legalább 1 millió tonna bauxitot szállít, és ezt be is tartja. Ezzel Magyarország egymaga lényegében több bauxitot szállít, mint az összes külföldi beszállítónk együttvéve.
Az 1941 május 08.-án Magyarországgal megkötött szerződés értelmében Magyarorszság a Bácska teljes terméshozamát - tekintet nélkül saját belső szükségletére - Német- és Olaszországnak szállítja. Ez évente többszázezer tonna gabonát jelent. Így Magyarország az egyetlen európai ország, amely az utóbbi években jelentékeny mértékben járul hozzá a Német- és Olaszország gabonaellátásáshoz.
Nem jogtalan a nyersanyagszállítások elhúzódására és kiesésére irányuló magyar megállapítás. A német termelőerők egyre feszítettebb igénybevétele fegyverkezésünk céljaira szükségessé tette , hogy a hadifontosságú szállításokat Magyarország esetében a minimumra csökkentsük. Sikerült azonban azoknak a nyersanyagoknak szállítását biztosítanunk, amelyeket Magyarországon a német fegyverkezési megbízások teljesítéshez feltétlenül szükségesek.
Összeségen megállapítható, hogy gazdasági kérdésekben a magyar kormány magatartása nem ad okot arra, hogy Németország részéről komolyabb kifogások merüljenek fel.
( nah .. milyen korrekt csávó volt ez a Clodius ....
Nekem azért ez fura, hogy a ploiesti meg egyéb kőolajmezők és finomítók a németeknek termeltek,
de csak ekkora összegben...
Sajnos, a feljegyzés nem részletezi az összegeket, így csak arra hagyatkozhatok, amit a német hivatalnok leírt a külügyminiszterének. Azért gondolom, téves - hiányos adatot nem kockáztatott volna, a magyarok jobb fényben történő feltüntetésének érdekében.