Nem jobb, mert előre és hátra van egy szögtartomány, amerre nem lát. Emiatt repkednek az ilyen gépek párban, hogy a racetracken repülve egyiknek mindig irányba nézzen a lokátora.
A diszkoszba meg teszel 3 AESA radarat és megvan a 360 fok.
Sugárnyalább kitérítéssel kb. 120-140 fokot szoktak tudni oldalanként. Az kb. 240-280 fok.
Mivel nem a front irányába repülnek orral, hanem a mellet köröznek párhuzamosan én nem érzem ezt akkora gondnak, de sok aerodinamikai és karbantartási előnye van, szerintem.
A másik fele, meg, hogy egy gép nem gép, szóval a több gép sem gond.
Az orosznak az MC-21 bázisán kéne baromi gyorsan létrehozni valamit, amivel végre megszabadulnának a felső szárny és T vezérsík minden kínjától.
Az is egy jó választás, csak még teljesen új a gép.
Én ezért gondoltam a Superjetre.
Utasszállítónak annyira nem vált be, de erre a feladatra ideális lehetne.
De van belőle 200+ darab minden fele, lehetne ezeket a gépeket hasznosítani.
Szerintem nem a repülőgép a fő bajuk, hanem a radar, és a kellő számitástechnika a légtérellenőrzéshez. Az orosz a 90-2010 közötti időszakban dolgoztak le az elektronikai lemaradásukból, de valószinűleg kevéssé saját tudásbázisból, saját alapkutatással és gyártásból tették, mint inkább beszerezték külföldről az alkatrészeket. Mivel ez most kiesett, gondban vannak a fejlesztéseik.
Még mindig nem a mosógépből kell kiszedjék a chippet, hiába írják le nyugaton sokszor.
65nm-en járnak jelenleg az orosz gyártással:
en.wikipedia.org
A legjobb mai civil otthoni számítógépekhez képest gyenge, de a jelenlegi top fegyverek mögött sincs ennél komolyabb processzor nyugaton.
A fő baja az oroszoknak , hogy az alacsonyabb nm számú procijaikat a tajvaniak gyártották, de azok felhagytak a gyártással a szankciók miatt. Így most otthon próbálják beindítani a gyártást:
ru.wikipedia.org
ru.wikipedia.org
Szóval a "hiányzó" nyugati elektronika az amúgy saját tervezés, a gyártás meg távolkeleti.
Ahogyan a nyugat esetén is.
