Még egy off: érdemes elolvasni régi újságírók kesergését arról, hogy szerintük hogyan ment félre a szakma az idők során. Abból pontosan kijön, hogy mennyire a gyorsaság számít csak és nem a hír maga. Nem kell érteni semmihez, csak villámgyorsan egy úgy-ahogy magyarított fordítást kell leadni időre.
Namost kritikai érzék hiányában arra sincs érkezésük, hogy gyanút keltsen bennük már a külföldi forrásanyag hitelessége, ha netán logikátlanságok, önellentmondások merülnek fel.
Nem az olvasó hülye, hanem a gigantikus információdömping nem más, mint üres fecsegés, de a csúcsra járatva.
Ehhez az ég egyadta világon semmi köze az olvasónak, hiszen nincs visszacsatolás, így akár lehetne mindenki 180IQ-val rendelkező mindenhez (is) értő polihisztor és a vaslogika kornázatlan királya. Vagy ellenkezőleg, lehetne zöldszemes ostoros is, a lényeg, hogy clickbait!
Az egyik oldalon öntik két vödörrel a szennyet, a másik oldalon meg bámulják a vibráló képernyőt.
A rendszer magától érthetődően úgy van felépítve, hogy ebbe mindenféle kétségeesett Don Quxiote-nak nincs beleszólésuk. Ha van is komment rész, vagy email elérhetőség, totál mindegy, hogy ki, hogyan csatol vissza a szerzőenk, a cikk elmerül a hírfolyamban, az emberek továbbkattintanak, az egésznek semmi jelentősége.
Hacsak az nem, hogy az ember email-jét is letiltják, mondván "okostojás" írogasson csak a spam foldernek.
Jól látható, hogy ez már kezd túlnőni a klasszikus "szar az Index" témán, Most már van olyan "szakértő" blog is, ahol totál korlátlanul megy a tudatlanságból és igénytelen dilettantizmusból eredő, lényegében fiktív valóság tálalása, ezek kommenteléséhez pedig a HTKA-n ilyen-olyan okokból megsértett áldozatok toborzása és általuk az öntömjénezés. Az ostobaság diadala. Működik.