Olvastam én is több helyen de azt , hogy ez általános lett volna azt erősen kétlem ! De először is tisztázni kéne miről is beszélünk ? Az amfetamin származékok ugye sok dolognak/gyógyszernek az alapja ezért drognak nevezni erős túlzás . Míg amiről Dzsúlia ír az metamfetamin és az már kőkemény drog aminek vannak előnyösnek nevezhető tulajdonságai ha katonai szemmel nézzük . De sokkal több rossz/káros tulajdonsága van ami nem lehet vállalni mert minden drogos egy idő után instabil lesz és ilyen katonákra nem lehet hosszú távon alapozni . Azt eltudom képzelni , hogy alkalomadtán szűkebb csoportok kaphattak de ez nem lehetett széles körű és folyamatos . A cikked is pont ezt magyarázza ! De ezt az elméletet nem csak én vitatom hanem sok tőlem jártasabb ember a történelemben illetve itt a fórumon is !
Régi igazság nem az a lényeg mit mondanak hanem , hogy KI mondja és hát ezen elméletek hirdetői nem a legélesebb kések voltak a történészek fiókjában .
Akkor egy kis adalék.
Azért lehet igazság abban, amit írsz:"Magát a szintetikus metamfetamint Nagai Nagajosi japán tudós állította elő 1893-ban, kezdetben gyógyszerként használták, a légúti megbetegedések, nátha, szénanátha, allergia, asztma leküzdésére. Az élénkítő hatására igazából csak a húszas évek végén figyeltek fel, majd 1938-ban egy berlini gyógyszercég kimondottan ilyen célra a metamfetamin alapú pervitin nevű termékét.
Ez egy tabletta volt, ami 3 milligramm metamfetamint tartalmazott, és a Wermacht is fedezte fel magának, mint csodaszert. Feljegyzések szerint 1940-ben, a második világháború második évében már több tízmillió pirulát használtak a német csapatok, elsősorban a páncélosok és a légierő. A cél világos volt: a katonák ne pihenjenek, hanem öljenek.
A katonák mindenféle felügyelet nélkül használták a szert, egyszerre akár többet is bekaptak, ami után kiderült, hogy a pervitinnek, illetve az alapját jelentő metamfetaminnak éppen a fegyveres erőknél nem kívánt, súlyos mellékhatásai vannak. Az élénkítő hatás elmúltával a katonák fáradtak, depressziósak lettek, illetve a tartósan szedett nagyon nagy adagoktól idegessé, megbízhatatlanná váltak, akár pánikrohamok is rájuk törhettek. Ha valaki leállt a szerrel, akkor pedig nagyon heves megvonási tünetek jelentkeztek. Emiatt 1941/42-ben már igen szigorúan szabályozták a szer kiadását, illetve próbálták leszoktatni róla a katonákat."
