A II. világháború (1939 - 1945)

[dudi]

Elkepzelhető még valamilyen nagykaliberű repeszgránát okozta talalat is.A másik fronton az ISU-152 repeszgránatja törte így szét a német harckocsik páncélját.

Inkább az amerikai és szovjet tesztekben is leírt '43 utáni rideg pancélzat miatti törés.
Bekapott jópár találatot, megadta magát az anyag.

Tekintve,hogy a képen vagy A vagy D van ennek minimális az esélye.

 

[jani22]

Azért nagy fegyelem kellett a pusztában csak úgy szembenézni a másikkal. Szerintem valahol része ez a csata a II. VH-nak.

https://twitter.com/i/web/status/1287061311713615872

 

[jani22]

"A csendes-óceáni hadjárat, egy csendes-óceáni szigeten, 1943-ban. A Navajo rádióüzenetük gyakorlatilag megbonthatatlan volt a japánok számára. Tud valaki, hogy milyen fegyvert hordoz a jobb oldalon?"

A feltett kérdésre a hozzászólások között van válasz. Érdekes a markolata.

https://twitter.com/i/web/status/1287519726667739152

 

[jani22]

https://twitter.com/i/web/status/1287816062948515840

 

[antigonosz]

https://twitter.com/i/web/status/1287811136109400064

 

[aquarell]

Fortepan-on vannak felvételek, név szerint ismert áldozatokról, köztük kèt kisdiâkról Auschwitzben, alig 2 órâval a gâzkamrâba menet elött. Megrâzó képek. Mintha itt is lett volna belinkelve regebben.

 

[aquarell]

"A csendes-óceáni hadjárat, egy csendes-óceáni szigeten, 1943-ban. A Navajo rádióüzenetük gyakorlatilag megbonthatatlan volt a japánok számára. Tud valaki, hogy milyen fegyvert hordoz a jobb oldalon?"

A feltett kérdésre a hozzászólások között van válasz. Érdekes a markolata.

Az egy Thompson géppisztoly ( Tommy gun) aminek módositva lett a markolata, hogy a fegyver rövidebb legyen.

https://twitter.com/i/web/status/1287519726667739152

 

[Kurfürst]

A Stukák már az angliai csata idején is a legrosszabb esélyekkel indultak a Csatorna fölé, 1944-re esélyük sem maradt a nyugati légtérben. És akkor még nem is beszéltünk a hajókra telepített légvédelem nyomasztó tűzerejéről.

1944/45-ben amúgy meglepő, de nagyon aktívak voltak esténként, éjszakai bombázó szerepkörben.

 

[Kurfürst]

Igen, jól emlékszel, a Luftwaffe 44 jún. 6.-án mindössze egy géppárral (2 géppel!!) tudta magát képviseltetni Normandia légterében!!.

Ez egy ilyen régi hülyeség a Leghosszabb nap könyvből. Ha jól emlékszem aznap valami 130-150 bevetést repültek, persze nagyságrendekkel kevesebbet, mint a szövik, de azért nem csak 2 gép volt.

 

[antigonosz]

Ez egy ilyen régi hülyeség a Leghosszabb nap könyvből. Ha jól emlékszem aznap valami 130-150 bevetést repültek, persze nagyságrendekkel kevesebbet, mint a szövik, de azért nem csak 2 gép volt.

Biztos csak azt a ket gepet lattak a szovik.

 

[molnibalage]

Ez egy ilyen régi hülyeség a Leghosszabb nap könyvből. Ha jól emlékszem aznap valami 130-150 bevetést repültek, persze nagyságrendekkel kevesebbet, mint a szövik, de azért nem csak 2 gép volt.

Mert egy félreértésből adódik. A part közelébe az a két gép jutott el, meg később asszem naplemente felé (?), valami 6-8 bombázó. A többi gép felszállt, ahogy írod, de nem jutottak part közelébe. Viszont emlékeim szerint még légigyőzelmet is ért el a LW.

Maga a könyv is megjegyezi a bombázó támadást, de a többit nem.

 

[Kurfürst]

Mert egy félreértésből adódik. A part közelébe az a két gép jutott el, meg később asszem naplemente felé (?), valami 6-8 bombázó. A többi gép felszállt, ahogy írod, de nem jutottak part közelébe. Viszont emlékeim szerint még légigyőzelmet is ért el a LW.

Maga a könyv is megjegyezi a bombázó támadást, de a többit nem.

Nem találom most a pontos lebontást, de van egy elég jó (német) összefoglaló a Luftwaffe Normandia/Franciaország feletti tevékenységéről.

https://www.history.navy.mil/resear...lphabetically/g/gaf-invasion-normandy.html#A3

Eszerint a németek 1944 júniusában kb 14 000 bevetést repültek (vö. a szövik német becslés szerint 96 000-et), a nappali vadászok 414, az éjszakai vadászok 219 míg a légvédelem 672 lelövést, azaz összesen 1305 lelövés jelentett a nyugati megszállt területek felett. Nyilván itt érdemes jóval kevesebbel számolni a téves igénylések miatt.
Ezzel szemben elvesztettek 458 vadász és vadászbombázót és felderítőt, 224 bombázót, 7 szállítógépet és további 137 gépet amelyet a földön lőttek szét (összesen 826 végleges veszteség). További 86 gépük súlyosan, 126 könyebben megrongálódott.

Június 6-án összesen 319 nappali és éjszakai bevetést repületek. Hogy ebből mennyi jutott magára a normandiai partszakaszra, azt nem találom. Viszont ahogy elnézem június közepén már alapvetően a hajókat és szárazföldön beljebb harcoló csapatokat, és nem a partszakaszt támadták, kb. 1500 légitelepítésű aknát dobtak le (többnyire éjszaka), valamint irányított siklóbombákat, torpedókat is alkalmaztak.

1. During this first month of invasion, Luftflotte 3 had succeeded in maintaining its strength despite considerable losses. From 6 June to 7 July it had received a total of 1,105 aircraft, comprising 24 reconnaissance planes, 83 bombers and 998 fighters.
2. The number of sorties flown up to 1 July, 1944, was:
   3,568 bombers carrying bombs, mines and torpedoes;
   9,151 day fighters, fighter bombers and reconnaissance aircraft;
   1,101 night fighters;
   153 supply planes.
   
   These German figures of 13,983 aircraft compare with an allied total of 96,000 planes.
   
   During the same period, units of Luftflotte 3 and of the 1st Jagdkorps (fighter Korps) shot down 414 aircraft (by day fighter), 219 aircraft (by night fighter) and 672 aircraft (by A.A. fire) over the occupied western territories. This total of 1,305 aircraft shot down compares with German losses of 458 fighters, fighter bombers and reconnaissance planes, 224 bombers, 7 supply planes and 137 destroyed on the ground, totaling 826 aircraft, added to which 86 aircraft were heavily, and 126 lightly damaged.

1. 
   

 

[Wilson]

Egy kis érdekesség zsákmányolt szovjet T-28 hackocsi
A felvételek 1942-n a budapesti nemzetközi vásáron készültek.

Szintén egy zsákmányolt szovjet T-28 harckocsi de ez a feltétel Oroszországban készült a harckocsi mögött nagyrészt takarásban egy Fiat 618-s rádióskocsi.

 

[Wilson]

Sztalingradot elsősorban a Volga folyó lezárása miatt ostromolta, másod sorban azért, mert Törökország és Japán Sztalingrád elfoglalásához kötötte hadbalépését a németek oldalán.
Végezetül pedig a kaukázusi hadseregcsoport kimenekítése miatt rendelte el a 6.hds. végsőkig kitartását.
Alig csusszantak át Rosztovnál.

Hitler nem volt hülye, bármennyire is annak akarják beállítani (ok,a vége felé már megbomlott egy kicsit).

Én ezzel nem értek egyet szerintem Hitler számára ennek a városnak az elfoglalása presztízs kérdés volt,a város stratégiai jelentőségét szerintem túl becsülik ebben a kérdésben én Antony Beevor angol történésszel értek egyet aki szerint:

"Sztálingrádnak nem volt komoly katonai jelentősége. Bár a városból ellenőrizni lehetett a Volga hajóforgalmát (ami már a csata korai szakaszában leállt), nem sokkal a csata előtt a brit és szovjet hadsereg közösen megszállta Iránt, így az ország északi részén keresztül, vasúton biztosították az összeköttetést a Kaukázus és a Szovjetunió többi része között. Emellett a város bevétele közel sem garantálta volna a kaukázusi olajmezők megszerzését, hiszen az olyan értékes területektől, mint a bakui olajmezők több száz kilométernyi, a Vörös Hadsereg által ellenőrzött hegység választotta el a németeket. „Sztálingrád elfoglalása nem hozta volna meg Hitlernek az áhított győzelmet” – mondta Beevor. „Ezért eredetileg a város elfoglalása nem is szerepelt a német haditervekben, amelyek csak a város bombázásáról szóltak. Hitler hibát követett el, amikor nem tudott ellenállni annak, hogy jelképes győzelmet arasson "Sztálin városának" bevételével.

A szovjetek kezdetben hasonló okokból ragaszkodtak a város megtartásához, később Zsukov és Vasziljevszkij felismerték, hogy a város körül lehetőségük adódhat az ellenség bekerítésére és felmorzsolására. Ősztől egyre több katonát vezényeltek a városba, hogy minél több ellenséges katonát kössenek le, és a propaganda is egyre hangsúlyozta a város jelentőségét.” Különös módon tehát a II. világháború legvéresebb csatájára olyan város alatt került sor, amelynek birtoklására egyik fél számára sem jelentett volna komoly előnyt. Hitler és Sztálin azonban presztizskérdést csináltak „Sztálin városának” birtoklásából, majd a szovjet tábornokok felismerték a lehetőséget egy teljes német hadsereg bekerítésére és a Kaukázus elleni offenzíva visszaverésére."

 

[Schurrer]

Én ezzel nem értek egyet szerintem Hitler számára ennek a városnak az elfoglalása presztízs kérdés volt,a város stratégiai jelentőségét szerintem túl becsülik ebben a kérdésben én Antony Beevor angol történésszel értek egyet aki szerint:

"Sztálingrádnak nem volt komoly katonai jelentősége. Bár a városból ellenőrizni lehetett a Volga hajóforgalmát (ami már a csata korai szakaszában leállt), nem sokkal a csata előtt a brit és szovjet hadsereg közösen megszállta Iránt, így az ország északi részén keresztül, vasúton biztosították az összeköttetést a Kaukázus és a Szovjetunió többi része között. Emellett a város bevétele közel sem garantálta volna a kaukázusi olajmezők megszerzését, hiszen az olyan értékes területektől, mint a bakui olajmezők több száz kilométernyi, a Vörös Hadsereg által ellenőrzött hegység választotta el a németeket. „Sztálingrád elfoglalása nem hozta volna meg Hitlernek az áhított győzelmet” – mondta Beevor. „Ezért eredetileg a város elfoglalása nem is szerepelt a német haditervekben, amelyek csak a város bombázásáról szóltak. Hitler hibát követett el, amikor nem tudott ellenállni annak, hogy jelképes győzelmet arasson "Sztálin városának" bevételével.

A szovjetek kezdetben hasonló okokból ragaszkodtak a város megtartásához, később Zsukov és Vasziljevszkij felismerték, hogy a város körül lehetőségük adódhat az ellenség bekerítésére és felmorzsolására. Ősztől egyre több katonát vezényeltek a városba, hogy minél több ellenséges katonát kössenek le, és a propaganda is egyre hangsúlyozta a város jelentőségét.” Különös módon tehát a II. világháború legvéresebb csatájára olyan város alatt került sor, amelynek birtoklására egyik fél számára sem jelentett volna komoly előnyt. Hitler és Sztálin azonban presztizskérdést csináltak „Sztálin városának” birtoklásából, majd a szovjet tábornokok felismerték a lehetőséget egy teljes német hadsereg bekerítésére és a Kaukázus elleni offenzíva visszaverésére."

Amit a magyar hadsereg lehetséges fejlesztése topikban írtam ugyanerről, azt át tudod ide rakni? Nem tudom, hogy kell..Köszi!

 

[Wilson]

Az eredeti tervben Sztálingrád nem is szerepelt, mellékes volt stratégiailag, csak Hitler baromsága volt, hogy megosztotta aztán a seregeit két felé.

Ime

Igen ezt én is így gondolom mivel a német haditervekben csak Sztálingrád bombázása szerepelt,csupán.

 

[Schurrer]

Ime

Igen ezt én is így gondolom mivel a német haditervekben csak Sztálingrád bombázása szerepelt,csupán.

Köszi még egyszer. Amúgy nem csak Beevor, de mások is ezt írták a német haditervekről, Sztálingrád egyszerűen másodrangú volt eredetileg.

 

[Schurrer]

Mansteint meg elküldte közben Leningrádhoz, az se volt egy nagy húzás, mit ne mondjak.

 

[molnibalage]

Hát azért ha az amcsik nem avatkoznak be kicsit mas lett volna a végeredmény.

És melyik barom üzent neki hadat? Ja, az a kefebajszos hülye.
És még ez sem biztos...

 

[Schurrer]

És melyik barom üzent neki hadat? Ja, az a kefebajszos hülye.
És még ez sem biztos...

Nem?