A II. világháború repülőgéphordozói

Cèltalan pazarlás...
Ebböl a pénzböl több tucat ( száz?) tengót lehetett volna épiteni, amik hasznosabbak lettek volna. Szerintem.
A tengeralattjáróháború és egyáltalán: a kereskedelmi flották elleni háború egy zsákutca volt. A németeknek repülőgép-anyahajókat kellett volna építeniük. A legkomolyabb felszíni egységeik max nehézcirkálók kellett volna legyenek, de azok is csak azért, hogy egy-egy német anyahajó ne járjon úgy, mint a Glorious. Éspedig azért, mert a tengeri háborút a flották főerejeinek a döntő ütközetei döntik el és ezek a csaták döntenek arról is, hogy ki hajózhat szabadon a nemzetközi vizeken. Amíg a brit flotta uralta az Atlanti-óceánt, addig nem volt kétséges: Nagy-Britannia tengeri ellátása nincs veszélyben. A német tengeralattjáró háború egy pillanatra nem tudta megingatni Nagy Britannia háborús erőfreszítéseit, ellenben harmincezernyi német tengerészt pazarolt el teljesen értelmetlenül és mérhetetlen mennyiségű acélt és üzemanyagot, amiből harckocsit és repülőt is lehetett volna építeni!

Soha a történelemben a zsákmányhadviselés nem vezetett eredményre, akár angolok, hollandok, franciák és németek űzték! Ráadásul a németek pont azután hitették el magukkal, hogy ezzel sikert érhetnek el, hogy ott volt előttük az igazi nagymesterek: a franciák több évszázados kozárkodásának kudarca, mint jelképe annak, hogy miért a Hochseeflotte az egyetlen lényeges haditengerészeti erő! A németek nem ismerték fel, hogy a nagy felszíni egységek összecsapása a tengeri hatalom alapja továbbra is és azt sem, hogy ezek a nagy egységek a repülőgép-hordozók. Még annyira sem, mint a potenciális ellenségeik, akik legalább foglalkoztak a kérdéssel! A második világháború előestélyén egyedül a japánok és az amerikaiak álltak készen a tengeri háborúra. Volt megfelelő típusú, kialakítású és felszereltségű (tengerészeti repülés!) hajóegységük és doktrínájuk ahhoz.
 
A tengeralattjáróháború és egyáltalán: a kereskedelmi flották elleni háború egy zsákutca volt. A németeknek repülőgép-anyahajókat kellett volna építeniük. A legkomolyabb felszíni egységeik max nehézcirkálók kellett volna legyenek, de azok is csak azért, hogy egy-egy német anyahajó ne járjon úgy, mint a Glorious. Éspedig azért, mert a tengeri háborút a flották főerejeinek a döntő ütközetei döntik el és ezek a csaták döntenek arról is, hogy ki hajózhat szabadon a nemzetközi vizeken. Amíg a brit flotta uralta az Atlanti-óceánt, addig nem volt kétséges: Nagy-Britannia tengeri ellátása nincs veszélyben. A német tengeralattjáró háború egy pillanatra nem tudta megingatni Nagy Britannia háborús erőfreszítéseit, ellenben harmincezernyi német tengerészt pazarolt el teljesen értelmetlenül és mérhetetlen mennyiségű acélt és üzemanyagot, amiből harckocsit és repülőt is lehetett volna építeni!

Soha a történelemben a zsákmányhadviselés nem vezetett eredményre, akár angolok, hollandok, franciák és németek űzték! Ráadásul a németek pont azután hitették el magukkal, hogy ezzel sikert érhetnek el, hogy ott volt előttük az igazi nagymesterek: a franciák több évszázados kozárkodásának kudarca, mint jelképe annak, hogy miért a Hochseeflotte az egyetlen lényeges haditengerészeti erő! A németek nem ismerték fel, hogy a nagy felszíni egységek összecsapása a tengeri hatalom alapja továbbra is és azt sem, hogy ezek a nagy egységek a repülőgép-hordozók. Még annyira sem, mint a potenciális ellenségeik, akik legalább foglalkoztak a kérdéssel! A második világháború előestélyén egyedül a japánok és az amerikaiak álltak készen a tengeri háborúra. Volt megfelelő típusú, kialakítású és felszereltségű (tengerészeti repülés!) hajóegységük és doktrínájuk ahhoz.
Semmi értelme, soha nem tudtak volna olyan messze a partoktól csatát kezdeményezni, hogy szföldi telepítésű repülők ne érhessék el őket.
Meg mondjuk annyi hordozót sem építeni, amennyivel fölényben lettek volna.
 
  • Tetszik
Reactions: aquarell
Semmi értelme, soha nem tudtak volna olyan messze a partoktól csatát kezdeményezni, hogy szföldi telepítésű repülők ne érhessék el őket.
Meg mondjuk annyi hordozót sem építeni, amennyivel fölényben lettek volna.
A brit hordozók gépparkja hulladék volt, egyetlen hordozóval is fölényben lettek volna! Egy háború eleji döntő ütközetet nem élt volna túl a brit flotta, ha a németek repülőgéphordozókkal támadnak. Gyakorlatilag a brit flotta legfölöslegesebb hajói voltak a brit repülőgéphordozók a háború első éveiben. A RN sikere a német, francia és olasz hatalmak mégroszabb tengerészeti doktrínáin dőlt el. Ott gyakorlatilag hiányoztak a bevethető -vagy egyáltalán létező- repülőgéphordozók.
 
  • Tetszik
Reactions: alali77
A brit hordozók gépparkja hulladék volt, egyetlen hordozóval is fölényben lettek volna! Egy háború eleji döntő ütközetet nem élt volna túl a brit flotta, ha a németek repülőgéphordozókkal támadnak.
És honnan húztak volna ki gyártási kapacitást, nyersanyagot, legénységet a létező felszíni hajók (nem volt túl sok,
capital ship csak a Gneisenau és Scharnhorst voltak kezdéskor) mellett?
Nem mintha rombolókkal jobban álltak volna.
 
  • Tetszik
Reactions: aquarell
Mielőtt irogat az ember repgéphordozókról:
1.nem ártana megnézni legalább a térképet. No-nak nincs kijárata az óceánokra.
2.Miért jártak volna jobban
német repgéphordozók, mint a német flotta nagy hajói,legyen az Graf Spee, Bismarck stb?
3.Még az a 30 tengó a 100-ból, ami egyszerre a fronton volt, is komoly gondot okozott az angoloknak. 100+ meg esélyesen térdre kényszerithette volna Londont. Ilyen szempontból nézve a Z terv egy marhaság volt.
 
Mielőtt irogat az ember repgéphordozókról:
1.nem ártana megnézni legalább a térképet. No-nak nincs kijárata az óceánokra.
2.Miért jártak volna jobban
német repgéphordozók, mint a német flotta nagy hajói,legyen az Graf Spee, Bismarck stb?
3.Még az a 30 tengó a 100-ból, ami egyszerre a fronton volt, is komoly gondot okozott az angoloknak. 100+ meg esélyesen térdre kényszerithette volna Londont. Ilyen szempontból nézve a Z terv egy marhaság volt.
ab-start marhaság volt azt gondolni, hogy az angolszász hatalmakkal szemben bármilyen flottaépítési
terv sikerre vezethet.
Szvsz ha a korlátlan tengó hadjáratot jobban kiszélesítik, hosszú távon az is befuccsolt volna,
max nagyobb árat fizetett volna mindkét oldal érte.
De a szerencsétlen tengeralattjárósok nagyobbat.
Nem elfelejtendő, hogy a hb második felében már olyan technikák és harceljárások álltak
a szövetségesek rendelkezésére, amivel +50, +100 uboot sem tudott volna mit kezdeni.
 
És honnan húztak volna ki gyártási kapacitást, nyersanyagot, legénységet a létező felszíni hajók (nem volt túl sok,
capital ship csak a Gneisenau és Scharnhorst voltak kezdéskor) mellett?
Nem mintha rombolókkal jobban álltak volna.
?? A német Ju-87T és Bf-109T mennyire lett volna alkalmas? Igen volt farokhorog.. és.. egyátalán nincs bizonyíték, hogy megfeleltek volna tényleges hordozófedélzeti használtra.. A brit repülőgépek közül a Sea Hurricane és Sea Spit, nem volt rossz. A Swordfish gépek kiváló torpedóhordozók voltak, és ASW-re is alkalmassak éppen az alacsony repülési sebességük miatt. A zuhanóbombázók tényleg szarok voltak a briteknél. A Fairery Fulmar vadászok tengerészeti körülmények között megállták a foldközin és az északi utvonalon is a helyüket még a német bombázók ellen is. A Fulmar furcsa vadász volt, viszonylag alacsony sebességével és fordulékonysága sem volt igazi.. Néhány napja gondoltam keresek néhány brit visszaemlékeztést a típusról.
 
USS Enterprise
Pearl, 1942. Máj., nem sokkal Midway előtt
Jól nagyítható, lehet böngészni a részleteket :)
qjc4pjyw6x7e1-webp.510640
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Baromi jó videó a USS Ranger fedélzetéről, kb 1936-ból. Gépek mozgatása a hangárban, a fedélzeten, felszállások, leszállások, balesetek. A zene zseniálisan illik hozzá.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.