A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
- Címkék
- haderőkép 2031
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Tulelesi eselyekrol meg annyit hogy melyikbe nagyobb a tuleles eselye. Egy apc be vagy 4 72 esbe... /mert ha egy megsemmisito talalatnak az eselyet 50% nak vesszuk atgm eseten egy jarmu ellen. Akkor az apc 50% os mig a 72 87.5% os? De lehet hogy rosszul szamoltam.
Gepagyuloszerreel szembe meg le hajjaj mennyivel nagyobb a tulelesi esely a 4 72 be mint 1 apcbe.
Gepagyuloszerreel szembe meg le hajjaj mennyivel nagyobb a tulelesi esely a 4 72 be mint 1 apcbe.
Német úton megy előre a magyar haderőfejlesztés
— Katonai vonalon Magyarország a legjobb barátja Németországnak — véli Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. Az elemző szerint a magyar haderőfejlesztési terv, a Zrínyi 2026 kidolgozása is a német féllel egyeztetve történhetett, katonai beszerzéseink 30-40 évre kötik össze a két országot. Csiki Varga Tamást a Bundeswehr fejlesztéséről is kérdeztük.
– Nemrég jelent meg átfogó tanulmányuk Németország biztonság- és védelempolitikájáról. Ebben talán a legszembetűnőbb elem a 2032-es fejlesztési program: a német haderőt egyebek mellett hadihajókkal, tengeralattjárókkal és vadászbombázókkal is felszerelnék. Milyen geopolitikai célok állnak emögött, és mennyire reálisak e nagyra törő tervek?
– Németországnak jelenleg is vannak ilyen fegyverei. Igaz ugyanakkor, hogy nem mindegyik hadra fogható, ezért újakat is be kell szerezniük, és szükség van technológiai modernizációra is. Ami az ambíciókat illeti, azok hátterében elsősorban gazdasági megfontolás áll. A német gazdaság fejlődése nagyrészt annak köszönhető, hogy biztosított a kereskedelem a nemzetközi hajózási útvonalakon. Ennek hosszú távú megőrzése az a magyarázat, amelyet Berlin nyíltan kommunikál. A másik, mögöttes érv az orosz fenyegetés visszaszorítása. Ha konfliktus lenne Európában, az egyetlen meghatározó európai hatalom a Balti-tengeren továbbra is Németország.
– Mennyire felkészült a német gazdaság a haderőfejlesztés végrehajtásához?
– A 2021-es német védelmi költségvetés a jelenlegi, 2019-eshez képest csökkenést jelez. Ugyanis az a NATO-tagokkal szemben megfogalmazott elvárás, miszerint a védelmi költségvetés GDP-arányosan meg kell hogy haladja az éves büdzsé két százalékát, Németországban jelenleg elképzelhetetlen. Politikai akadályt jelentenek a nagykoalíció adta szűk keretek, de nem adott a társadalom támogatása sem. A másik probléma, hogyha a németek a védelmi költségvetésüket a kétszázalékos küszöbig tágítanák, akkor a ráfordított összeg a mostani 43,2 milliárdról 67 milliárd euróra emelkedne. Ez bőven meghaladja a franciák vagy a britek büdzséjét. Adódik tehát a kérdés: vajon az európai szövetségesek a történelmi tapasztalatok alapján mennyire örülnének annak, ha Németország évente ilyen összegeket költene fegyverkezésre?
– A korábbi védelmi miniszter, Ursula von der Leyen – a kijelölt európai bizottsági elnök – idején voltak problémák a költségvetés tervezésével, a pénzek elköltésével. Ez német sajátosság lenne?
– A védelmi tervezésnél mindig két kényszertényező okozza a legnagyobb kihívást. Először is a munkaerőpiac elszívóhatása. Ha a Bundeswehrnél nem növelik folyamatosan a fizetéseket, a katonák elmennek máshova dolgozni. Magyarországon is jellemző, hogy a fegyveres szervek egymás elől szipkázzák el a képzett munkaerőt. Mivel ebben a szakmában a kiképzés igen nagy költséggel jár, az a legnagyobb baj, ha a frissen szolgálatba állt katonák korán leszerelnek. Ezért sem véletlen, hogy a németek korábban kilátásba helyezték, megnyitják a Bundeswehrt az uniós tagállamok állampolgárai előtt is. Meglátjuk, hogy a magyar hadsereg Leopard 2 harckocsira kiképzett katonáit sikerül-e megtartani. A másik kényszertényező a modernizációval járó magas fenntartási költség. Egy új fegyver, a modern technológia megvásárlása hosszú távon, jelentősen terheli a büdzsét, amivel számolni kell. Mindenekelőtt azonban el kell tudni költeni ezeket a pénzeket, márpedig Németországban a 2017-es költségvetésből nagyjából 600 millió euró, a 2014–15-ös években pedig egymilliárd euró maradt meg. Utóbbi a teljes magyar védelmi költségvetésnek felel meg: ekkora összeg került vissza az államkasszába. Ezzel a problémával a Bundeswehr 2013 óta küzd. Először menesztették a vezetőséget, majd rájöttek, hogy a baj strukturális természetű, ezért kiszervezték a feladatot magáncégeknek. Ez azonban újabb botrányokhoz vezetett.
– Hosszú távon viszont megtérülhetnek az erőfeszítéseik, hiszen Németország egyre meghatározóbb fegyverexportőr.
– A fegyverkereskedelmet illetően a német politikában 2014-re ment végbe a hangsúlyváltás. Azt megelőzően íratlan szabály volt, hogy válságövezetekbe nem exportálnak úgynevezett nehéz haditechnikát. Ezt követően azonban Szaúd-Arábiának, Indonéziának is nagy mennyiségben adtak el például Leopard 2 harckocsikat, amiből belpolitikai vita is kerekedett. A német hadiipar exportbevétele fokozatosan emelkedik, különösen ami a nagy eszközöket illeti. A másik nagy projekt a többnemzeti fegyverkezési programok, mint a német–francia harckocsi, a Frankentank, de van közös vadászgépfejlesztésük is. Ahhoz azonban, hogy ezek létre is jöjjenek, nagyon komoly kompromisszumokat kell megkötni minden oldalon.
– Hol helyezkedik el a magyar hadsereg a német haderőfejlesztési programban?
– Több ponton is kapcsolódunk a német elképzeléshez. A 2032-es program kulcseleme a többnemzetiség, mivel az európai nemzetek gazdasági, illetve társadalmi okokból nem képesek ütőképes hadseregeket fenntartani. Az ezredforduló óta ez nem is volt általános cél, de a 2014-es orosz–ukrán konfliktussal megváltozott a helyzet. A haderőfejlesztés 10-15 éves folyamat, a kelet-közép-európai térségben pedig bármi megtörténhet a következő húsz évben. A németeknél az ez irányú gondolkodás az úgynevezett keretnemzet-koncepciót szülte, ami a 2032-es haderőfejlesztés alapja. Lényeg, hogy az adott ország fenntartja a teljes spektrumú haderejét, a kisebb országok pedig különböző képességekkel tagozódnak be. A német haderőstruktúrához jelenleg holland és cseh egységek kapcsolódnak, illetve – rajtunk kívül – szó volt lengyel és román képességek integrálásáról. Idén politikai döntés született egy közép-európai hadosztály-parancsnokság létrehozásáról. A magyarok ezen keresztül fognak csatlakozni a német haderőhöz.
– Hazánkban is komoly haderőfejlesztés zajlik, nagy mennyiségben vásároltunk német technikát. Ez már a keretrendszer-koncepción belüli folyamat?
– A magyar haderőfejlesztési program, a Zrínyi 2026 tervezése vélhetően már a németekkel egyeztetve történt. Márpedig a haditechnikai beszerzés 30-40 éves elköteleződést jelent, vagyis döntésével Magyarország a következő évtizedekben Németország „legjobb barátja” lesz – katonai vonalon mindenképpen. Erre utal, hogy látványosan javulni kezdett a korábban meglehetősen fagyos viszony. A következő nagy fegyverrendszer a páncélozott szállítójárművek beszerzése, ebben a kérdésben is logikus választás lenne a német Pumák vásárlása. Szempont lehet ugyanakkor az Egyesült Államokkal fenntartott – egyébként védelempolitikai téren igen jó – kapcsolat is.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/nemet-uton-megy-elore-a-magyar-haderofejlesztes-7396160/
— Katonai vonalon Magyarország a legjobb barátja Németországnak — véli Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. Az elemző szerint a magyar haderőfejlesztési terv, a Zrínyi 2026 kidolgozása is a német féllel egyeztetve történhetett, katonai beszerzéseink 30-40 évre kötik össze a két országot. Csiki Varga Tamást a Bundeswehr fejlesztéséről is kérdeztük.
– Nemrég jelent meg átfogó tanulmányuk Németország biztonság- és védelempolitikájáról. Ebben talán a legszembetűnőbb elem a 2032-es fejlesztési program: a német haderőt egyebek mellett hadihajókkal, tengeralattjárókkal és vadászbombázókkal is felszerelnék. Milyen geopolitikai célok állnak emögött, és mennyire reálisak e nagyra törő tervek?
– Németországnak jelenleg is vannak ilyen fegyverei. Igaz ugyanakkor, hogy nem mindegyik hadra fogható, ezért újakat is be kell szerezniük, és szükség van technológiai modernizációra is. Ami az ambíciókat illeti, azok hátterében elsősorban gazdasági megfontolás áll. A német gazdaság fejlődése nagyrészt annak köszönhető, hogy biztosított a kereskedelem a nemzetközi hajózási útvonalakon. Ennek hosszú távú megőrzése az a magyarázat, amelyet Berlin nyíltan kommunikál. A másik, mögöttes érv az orosz fenyegetés visszaszorítása. Ha konfliktus lenne Európában, az egyetlen meghatározó európai hatalom a Balti-tengeren továbbra is Németország.
– Mennyire felkészült a német gazdaság a haderőfejlesztés végrehajtásához?
– A 2021-es német védelmi költségvetés a jelenlegi, 2019-eshez képest csökkenést jelez. Ugyanis az a NATO-tagokkal szemben megfogalmazott elvárás, miszerint a védelmi költségvetés GDP-arányosan meg kell hogy haladja az éves büdzsé két százalékát, Németországban jelenleg elképzelhetetlen. Politikai akadályt jelentenek a nagykoalíció adta szűk keretek, de nem adott a társadalom támogatása sem. A másik probléma, hogyha a németek a védelmi költségvetésüket a kétszázalékos küszöbig tágítanák, akkor a ráfordított összeg a mostani 43,2 milliárdról 67 milliárd euróra emelkedne. Ez bőven meghaladja a franciák vagy a britek büdzséjét. Adódik tehát a kérdés: vajon az európai szövetségesek a történelmi tapasztalatok alapján mennyire örülnének annak, ha Németország évente ilyen összegeket költene fegyverkezésre?
– A korábbi védelmi miniszter, Ursula von der Leyen – a kijelölt európai bizottsági elnök – idején voltak problémák a költségvetés tervezésével, a pénzek elköltésével. Ez német sajátosság lenne?
– A védelmi tervezésnél mindig két kényszertényező okozza a legnagyobb kihívást. Először is a munkaerőpiac elszívóhatása. Ha a Bundeswehrnél nem növelik folyamatosan a fizetéseket, a katonák elmennek máshova dolgozni. Magyarországon is jellemző, hogy a fegyveres szervek egymás elől szipkázzák el a képzett munkaerőt. Mivel ebben a szakmában a kiképzés igen nagy költséggel jár, az a legnagyobb baj, ha a frissen szolgálatba állt katonák korán leszerelnek. Ezért sem véletlen, hogy a németek korábban kilátásba helyezték, megnyitják a Bundeswehrt az uniós tagállamok állampolgárai előtt is. Meglátjuk, hogy a magyar hadsereg Leopard 2 harckocsira kiképzett katonáit sikerül-e megtartani. A másik kényszertényező a modernizációval járó magas fenntartási költség. Egy új fegyver, a modern technológia megvásárlása hosszú távon, jelentősen terheli a büdzsét, amivel számolni kell. Mindenekelőtt azonban el kell tudni költeni ezeket a pénzeket, márpedig Németországban a 2017-es költségvetésből nagyjából 600 millió euró, a 2014–15-ös években pedig egymilliárd euró maradt meg. Utóbbi a teljes magyar védelmi költségvetésnek felel meg: ekkora összeg került vissza az államkasszába. Ezzel a problémával a Bundeswehr 2013 óta küzd. Először menesztették a vezetőséget, majd rájöttek, hogy a baj strukturális természetű, ezért kiszervezték a feladatot magáncégeknek. Ez azonban újabb botrányokhoz vezetett.
– Hosszú távon viszont megtérülhetnek az erőfeszítéseik, hiszen Németország egyre meghatározóbb fegyverexportőr.
– A fegyverkereskedelmet illetően a német politikában 2014-re ment végbe a hangsúlyváltás. Azt megelőzően íratlan szabály volt, hogy válságövezetekbe nem exportálnak úgynevezett nehéz haditechnikát. Ezt követően azonban Szaúd-Arábiának, Indonéziának is nagy mennyiségben adtak el például Leopard 2 harckocsikat, amiből belpolitikai vita is kerekedett. A német hadiipar exportbevétele fokozatosan emelkedik, különösen ami a nagy eszközöket illeti. A másik nagy projekt a többnemzeti fegyverkezési programok, mint a német–francia harckocsi, a Frankentank, de van közös vadászgépfejlesztésük is. Ahhoz azonban, hogy ezek létre is jöjjenek, nagyon komoly kompromisszumokat kell megkötni minden oldalon.
– Hol helyezkedik el a magyar hadsereg a német haderőfejlesztési programban?
– Több ponton is kapcsolódunk a német elképzeléshez. A 2032-es program kulcseleme a többnemzetiség, mivel az európai nemzetek gazdasági, illetve társadalmi okokból nem képesek ütőképes hadseregeket fenntartani. Az ezredforduló óta ez nem is volt általános cél, de a 2014-es orosz–ukrán konfliktussal megváltozott a helyzet. A haderőfejlesztés 10-15 éves folyamat, a kelet-közép-európai térségben pedig bármi megtörténhet a következő húsz évben. A németeknél az ez irányú gondolkodás az úgynevezett keretnemzet-koncepciót szülte, ami a 2032-es haderőfejlesztés alapja. Lényeg, hogy az adott ország fenntartja a teljes spektrumú haderejét, a kisebb országok pedig különböző képességekkel tagozódnak be. A német haderőstruktúrához jelenleg holland és cseh egységek kapcsolódnak, illetve – rajtunk kívül – szó volt lengyel és román képességek integrálásáról. Idén politikai döntés született egy közép-európai hadosztály-parancsnokság létrehozásáról. A magyarok ezen keresztül fognak csatlakozni a német haderőhöz.
– Hazánkban is komoly haderőfejlesztés zajlik, nagy mennyiségben vásároltunk német technikát. Ez már a keretrendszer-koncepción belüli folyamat?
– A magyar haderőfejlesztési program, a Zrínyi 2026 tervezése vélhetően már a németekkel egyeztetve történt. Márpedig a haditechnikai beszerzés 30-40 éves elköteleződést jelent, vagyis döntésével Magyarország a következő évtizedekben Németország „legjobb barátja” lesz – katonai vonalon mindenképpen. Erre utal, hogy látványosan javulni kezdett a korábban meglehetősen fagyos viszony. A következő nagy fegyverrendszer a páncélozott szállítójárművek beszerzése, ebben a kérdésben is logikus választás lenne a német Pumák vásárlása. Szempont lehet ugyanakkor az Egyesült Államokkal fenntartott – egyébként védelempolitikai téren igen jó – kapcsolat is.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/nemet-uton-megy-elore-a-magyar-haderofejlesztes-7396160/
Szerintem meg mar lerendeltuk a nemetektol azt a bizonyos osszeget... Ifv partjan en mindenkepp valami nemzetkozit latnek olcso uzemeltethetoseggel /alkatresz/ es szamos variacioval. Hogy ne csak mint loveszpancelos alegysegek eroi hasznaljak... /pl szentes is azt a lancos alaptechnikat hasznalja es kaposvar is reszesuljon mint a pancelos mint egyeb logisztikai jarmu valtozatbol.../ egyertelmu hogy ascod./hazai fo alkatreszgyartassal ami civil puacra is kepes termelni./ es a oolitikai kapcsolatok is szorosabbra fuzhetoek. Az eubol kilepni vagyo angliaval /brittanniaval a kissebbel.../ spanyolorszagban aki a tavolsagnak es nem eltero erdekeknek koszonhettoen biztos szallito... Ausztria meg a kisnemetorszag /meg ki is lobbiznak a nemetnel.../ 
/mu az higy kis ausztrianak nem szabad.../ gumikerekesbol meg finn lenygyel piszkalt valtozat bizonyos elemek hazai gyartasaval. /fobb kopo alkatreszek alkatreszei.../ a horvatokkal kozosen is akar egy horvatorszaggal hataros varosba...
/mu az higy kis ausztrianak nem szabad.../ gumikerekesbol meg finn lenygyel piszkalt valtozat bizonyos elemek hazai gyartasaval. /fobb kopo alkatreszek alkatreszei.../ a horvatokkal kozosen is akar egy horvatorszaggal hataros varosba...
Bar lehet hogy hulyeseget irok... De nekem nagyon csabitonak tunik ez a konceppcio.... Ha csak a lehetosegeket kis mertekben is sikerulne kihasznalni es szorosabbra fuzni szovetsegesi szalaink. Sokkal de jobb helyzetben lennenk.
Ugy hogy egy europaban elterjedt bevalt jarmuvsaladot rendszeresitenenk... /az angolok meg konnyutankos feltalalgatok kifejlesztenek azok majd mindent a jarmuhoz.../magyarorszagnak egyebkent anglia olcson szallit.../mindig is olcson szallitott.../az otletek meg oda vissza mentek lasd pancelauto gyartas boldog bekeevek.../ma is epp annyira fontos a briteknek magyarorszag.../ha nem fontosabb../a brexit utan szerintem 100x fontosabb.../
Gepárd M5, tavalyi hír volt, hogy rendszeresítésre kerül. Azóta nem tudom bekerült-e vagy sem.
Ja ez mar regota megtalalhato a rendszerbe... /uj rendszeresiteserol nem jott meg hir akkor.../ nszvt t mondjuk el lehetne kezdeni ujra gyartani... /ha mar van hozza minden meg dokumentacio meg engedely.../
Egyebkent a magyar pkm ek egesz pontosak. A ruszkik viszont lotyogosebb konnyebben kezelheto.../ezert is nem olyan pontos./de a tuzsuruseg kompenzaja /loszer nem tema.../
A mai vilagba en a magyar gyartasu pkm mellett tennem le a voksomat..,/mar nincs hideghaboru../ masok a viszonyok.../a magyarral barmikor lehetett eggyest loni de tenyleg barmikor az orosz erzekenyebb.../
A mai vilagba en a magyar gyartasu pkm mellett tennem le a voksomat..,/mar nincs hideghaboru../ masok a viszonyok.../a magyarral barmikor lehetett eggyest loni de tenyleg barmikor az orosz erzekenyebb.../
A ruszki pkm nagyon sokszor megszaladt mar a kezembe mig a magyarral siman lehetett veretni az eggyeseket akar 20 at 30 at egymasutan aztan semmi... /sokkal jobban szerettem.../ pedig lottem tobb pkm el is /bakonyba 2 naponta masikat kellett felvennem.../volt idom kitapasztalni a kulonbseget.../puskaloszerbol szerintem amugy is kit erdekel a nato szabvany abbol nincs hiany.., durva lenne ha puskaloszert kellene kuldeni nekunk valamelyik szovetsegesunknek... /ok meg amugy is hozzak a sajatjukat /azt akarjak loni.../puskaloszerbol ugyse a mi loszergyarunk szolgalna ki a szovetsegeseink puskasait geppuskait harcjarmuveit../a rendszeresitrett loszer miatt.../arra kaptak a kikepzest amivel othon lottek../
Isztanbullba is a motoros rendorok es motoros katonak reagaltak a leggyorsabban... A legjobb reakcio ido ep varosba.../behatolni is epp olyan konnyu veluk a meglepett varosba mint bent kozlekedni /gps kell helyismeret hilyan fobb epuletek megszallasa benzinkutak nagyobbnpeksegek bizellato rendszer elfoglalasa... /a varos maris megadja magat.../
A csaba felderito gepkocsi anno nagyon sok varost szabaditott fel... /mondjuk ott a kerekparosok es a lovassag volt amivel versenyeznie kellett.../ de ami akkor 65-70 km/h volt az ma olyan 160-180 ...valami 30 al szaguldoztak a varosba...trafi hilyan nehezen volt megallapithato...
Ha egy mai 6x6 mrap hernyotalpat kapna.. Skdfzsz /nemtudom hogy irjak./ 251 lenne /hat nem ehgyszerubb lenne a hernyotalp elsokerek kormanyzas egy mrapnel? /alacsonyabb lenne egybol... Jobb terepjarokepesseggel...es megtarthatna az aknavedelmet csak egy kicsit tobb muanyaggal...
/hat nem ehgyszerubb lenne a hernyotalp elsokerek kormanyzas egy mrapnel? /alacsonyabb lenne egybol... Jobb terepjarokepesseggel...es megtarthatna az aknavedelmet csak egy kicsit tobb muanyaggal...