Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
444.hu
Surányi hazai mezben a hazai kapura játszik!Milyen veszélyeket rejt a magas államháztartási hiány?
A novemberi egyhavi, ezer milliárdos rekord a valaha volt legmagasabb államháztartási hiány. Hat hónap alatt a parlament által a költségvetési törvényben elfogadottak felett még további 5000 milliárdot öntenek a magyar gazdaságba. Ez valószínűleg példa nélküli költekezés a magyar gazdaság történetében. Nemcsak az a probléma vele, hogy mennyiségileg teljesen elrugaszkodik a realitásoktól, hanem rettenetes a szerkezete is. Rettenetes? Ezek az összegek egyetlen társadalmi vagy strukturális feszültséget sem mérsékelnek tartósan. A rendvédelmi dolgozóknak 2023 januárjától ugyanúgy alacsony lesz a bére a hat havi prémium kifizetése után is. A pedagógusok arcátlanul alacsony bérét nem érintik az intézkedések, mint ahogy a nem orvos egészségügyi dolgozókét sem. Az osztogatás nem szól a szociális szférában vagy az önkormányzatoknál dolgozók bérének rendezésről. Nem hoz előrelépést a környezetvédelemben, a digitalizációban, az oktatásban, az egészségügyben, az innovációban. E problémákat nyilvánvalóan egyszerre nem lehet megoldani, de három-négy év alatt, előrelátó programmal - az egyensúlyt is szem előtt tartva -, és megállapodásokkal jelentősen lehetne rajtuk javítani. A pénzkiöntés ráadásul kétszeresen fedezetlen. Nincs mögötte érdemi belföldi megtakarítás, illetve adóbevétel, ezért törvényszerűen inflációt okoz. Jó részét az uniós támogatások megelőlegezéséből költi a kormány. Így ez olyan pénz, amely még be sem jött, nem is tudjuk mikor fog megérkezni. Az így kialakuló túlkereslet és nyomában az infláció, valamint a tovább romló külső egyensúlyhiány devizaoldalról is fedezetlen, azaz a külső adósságot is növelheti. Már annyit emelkedett az állampapírok hozama is, hogy évi 300 milliárd forintos többletkiadással jár.
A forintgyengülése a válság eredménye, vagy az infláció egyik oka?
A jegybank - a kormány támogatásával - az elmúlt években tudatosan gyengítette a forintot. Nem egyszerűen nominálisan, hanem reálértelemben is leértékelődött a forint: egy euró 2010-ben 267 forint volt, most 367. A felzárkózás folyamatában épp a reálárfolyam felértékelődése a versenyképesség, illetve a termelékenységi lemaradás felszámolódásának egyik indikátora. Ha tehát a cél a felzárkózás, akkor a forintnak jóval kevésbé kellene leértékelődnie, mint amekkora az inflációs különbség Magyarország és a környezete között. Nálunk pont a fordítottja történik. Ennek 2019-ig kevésbé volt látható a negatív hatása, mert a világból deflációt importáltunk. A külső hatások ezért akkor még ellensúlyozták a belső inflációt okozó költségvetési, jövedelmi és monetáris politika árfelhajtó hatásait. Most fordult a kocka, a világban is felerősödött az infláció. A mai 7,4 százalékos inflációból 2-2,5 százalék a nemzetközi hatások következménye. Abban, hogy a nemzetközi hatások még jobban emelik az árakat, kitüntetett szerepe van a forint teljesen indokolatlan leértékelődésének. Ez tükrözi az Magyar Nemzeti Bank elhibázott monetáris politikáját is. A jegybank a felszínen látszólag szigorít, emeli az irányadó nominális kamatot. De a negatív reálkamat szintje (infláció mínusz nominális kamat=reálkamat) az egy évvel ezelőtti mínusz 2 százalékról mínusz 3-5 százalékra süllyedt, miközben az MNB is tovább önti a pénzt a gazdaságba, vagyis tovább lazít. Ennek következtében a forint sem tud megerősödni, folyamatos inflációs impulzust kap a magyar gazdaság. Ha a forint reális szinten mozogna, azaz 330-340 forint lenne az euró, akkor az összes import olcsóbb lenne. A benzin például 50 forinttal lehetne olcsóbb, ami számos más termék és szolgáltatás árára kihat. Mi kellene tennie a jegybanknak? Az MNB éveket késett a valódi szigorítással. Ez azzal járt, hogy döntéseivel maga is az inflációt fűti a mai napig. Amikor júniusban felébredtek, már késő volt. De nem csak későn érzékelték a bajt, rendkívül gyámoltalanul is reagáltak rá. Még szúnyogcsípésnek is kevés egy ilyen inflációs hullámban 15-30 bázispontokkal emelni a kamatot. Tétovázva, remegő lábakkal nem lehet gólt rúgni. A jegybanknak már nyáron vissza kellett volna vonnia előre bejelentett pályán az állampapír-vásárlásait. Azonnal ki kellett volna vonulnia a növekedési kötvényprogramból, nem szabadott volna így bevezetnie a zöld lakáshitel programot. Ezek érdemi monetáris szigorítások lettek volna. Bár nagyon helyes a zöld lakáshitel célja, ehhez nem kellett volna plusz likviditást adnia, mert az egész bankrendszer úszik a pénzben. Ezt kamattámogatással is lehetne serkenteni. Miközben önti a bankrendszerbe a pénzt az MNB, a helyzethez képest roppant lassan emelte a nominális kamatokat. Az irányadó kamat 3,3 százalékos szintje messze elmarad a szükségestől. Az elvesztett antiinflációs hitelesség visszaállítása határozott, bátor, egy lépésben végrehajtott 150-200 bázispontos emelést igényelne. Ezt követően kellene megnézni, erre reagál-e végre a piac. A piac ugyanis most nem hiszi el, hogy az MNB tényleg fellép az inflációval szemben, mert az MNB maga is az infláció forrása. Mikor jöhet a fordulat? A belső inflációs motorjaink csak akkor fognak lehűlni, ha a gazdaságpolitika megváltozik. Az államháztartás hiányát fokozatosan le kell vinni a jelenlegi 7-9 százalékról 3 százalék körülire. Csökkenteni kellene a nominális bérkiáramlást. Hiába nőnek 12-13 százalékkal a bérek, ha ennek felét-kétharmadát az infláció megeszi. Ehhez kellene egy valódi működő érdekegyeztetés, ahol a munkáltatók, munkavállalók és a kormány is tisztában van azzal, hogy nem lehetséges az egyensúlyi követelményeket kihajítva béreket emelni, mert azzal az inflációt fűtjük. A pénzromlás pedig úgyis visszaveszi a látszólag mutatós nominális béremelés kedvezőnek vélt hatását. Ez minden bizonnyal már csak a választások után következhet be, akár változik a kormány, akár nem. A választások után kikerülhetetlenül irányváltásra kerül sor, mert nincs kormány, amely az egyensúlytalanságoknak ezt a szintjét hosszú időn keresztül büntetlenül fenntarthatja.
Surányi György: Benzinnel oltják a tüzet
A piac nem hiszi el, hogy az MNB tényleg fellép az inflációval szemben, mert a jegybank maga is a pénzromlás forrása - véli Surányi György, az MNB korábbi elnöke. A közgazdász szerint szúnyogcsípésnek is kevés ilyen inflációs hullámban 15-30 bázispontokkal emelni a kamatot.www.nepszava.hu
Mit vársz egy ilyen embertől? Eladta a teljes aranykészletet a haveroknak. Felemelte az alapkamatot és magasan tartotta, hogy a kinti haverok itteni bankjai úgy nyerészkedjenek, hogy a pénzt a Magyar államnál tartják. Ti. magasabb volt a kamatból nyert bevétel, mint bármilyen ás banki ügyletből szerezhető nyereség.
Az tény,hogy nem voltak puszipajtások a Fidesszel, de attól még a gazdaságot és a jelenlegi gazdasági folyamatokat szerintem jól látja.....
Kitalálják mindjárt majd egyesek, hogy a KSH számai rosszak, hazudnak stb és a kampány ábra a jó...
Szerinted az jól látás, hogy a bankokat kitömik pénzzel (megemelet kamatból, nulla munkával aratnak) és közben az adók emelésével a különböző juttatások csökkentésével a népet nyúzzák.
Te tévedésben vagy, én nem azt mondtam, hogy az általa képviselt gazdaság politika az jó, hanem azt mondtam, hogy a fentebb leírt a jelenlegi magyar gazdaságpolitikáról illetve gazdasági folyamatokról írt elemzésében szerintem jól látja a dolgokat...
Igazából a 2020 adatokból a lockdown hatást nem lehet kiszűrni, gondolok itt arra -maradva a szlovák vs. Magyar példánál, h eltérő jellegű és időtartamú volt a két országban a lezárás…tehát úgy tetszik van benne szezonális torzítás…
Nem lesz trendszerű különbség a magyar és szlovák inflációs adatban. A miénk valóban a forint miatt erőteljesebb, de ezt részben kompenzálja a novemberi benzinárbefagyasztás és az államilag fixált rezsiköltségek, amik szintén durván elszálltak Európában az energiaárak miatt.
444.hu
Óvatosabb lennék arra nézve, h mi várható, mi hogyan jelenik majd meg, s az állami beavatkozás illetve állami transzferek mennyit érnek majd. Kiderül céljukat mennyiben érik el és milyen piac torzítás okoznak. Politikailag jól található az biztos, pláne egy választási évben.Nem lesz trendszerű különbség a magyar és szlovák inflációs adatban. A miénk valóban a forint miatt erőteljesebb, de ezt részben kompenzálja a novemberi benzinárbefagyasztás és az államilag fixált rezsiköltségek, amik szintén durván elszálltak Európában az energiaárak miatt.
A forint gyengülése 2020ig semmiben nem befolyásolta a reálbérnövekedést és az inflációt. A 2010es években rekordalacsony volt, ha az elmúlt 30 év inflációs adatait nézzük.
Ha megnézed a német inflációs adat is durva, 93 óta a legmagasabb.
Írta: Lucas Leiroz , a Rio de Janeiro-i Vidéki Szövetségi Egyetem társadalomtudományi kutatója; geopolitikai tanácsadó.
southfront.org
Ballibbant megszorítás = adóemelés, támogatások eltörlése, privatizálás = összetartó10 éve nem látott megszorítás lett az orbáni válságkezelés vége
Az Orbán-kormány eddig arra volt büszke, hogy míg a baloldal megszorításokra alapozott a 2008-as válság idején, addig most semmiféle megszorításra nincs szükség. Aztán jött a 350 milliárd forintos csomag.
A jövővel kapcsolatban megosztottak a vélemények.
