A pénz világa

[Kim Philby]

Ez igy nem igaz.Ma árúfedezetű pénz van.Ha beindul a bankóprés,akkor az infláció korrigálja a dolgot.A pénz értékcsökkenése hozza egyensúlyba a pénzkinálatot az árúkinálattal.
De ez a jelenség az aranypénz idején is megvolt.Mikor nőtt az arany/ezüst pénz kinálat,de az árú/szolgáltatásbővülés nélküli piacon,infláció lépett fel,csökkent a pénz vásárlóértéke-hiába volt aranybol.

Sajnos nem így van. Az arany hígitása volt az infláció... A mai pénz mögött nincs teljesítmény, csak hitel. A kereskedelmi bankok hozzák létre, a hitel felvételekor keletkezik, nincs konkrétan bankjegy háttere, csak számlapénz, egy bankszámlának nevezett digitális rublikában szereplő számsor.

Szabó Gergely: Már az IMF szerint is a semmiből teremtik a pénzt a bankok - Mandiner

A bankok nem megtakarításokat, betéteket gyűjtenek és helyeznek ki hitelfelvevőknek, hanem a semmiből teremtenek pénzt, amikor hitelt nyújtanak.

mandiner.hu

 

[Negan]

Sajnos nem így van. Az arany hígitása volt az infláció... A mai pénz mögött nincs teljesítmény, csak hitel. A kereskedelmi bankok hozzák létre, a hitel felvételekor keletkezik, nincs konkrétan bankjegy háttere, csak számlapénz, egy bankszámlának nevezett digitális rublikában szereplő számsor.

Szabó Gergely: Már az IMF szerint is a semmiből teremtik a pénzt a bankok - Mandiner

A bankok nem megtakarításokat, betéteket gyűjtenek és helyeznek ki hitelfelvevőknek, hanem a semmiből teremtenek pénzt, amikor hitelt nyújtanak.

mandiner.hu

Ez igy nem igaz.A pénzrontás csak az adott rontott érme értékét csökkentette.Az amerikai arany (de méginkább az ezüst) viszont a pénz értékét általánosan csökkentette-a pénzkinálat meghaladta a z árukinálatot.
A bankok nem pénzt teremtenek,hanem forrást a hitelezéssel.A betétesektöl kapott pénzt,mint tőkét adják ki hitelbe-azt viszont többszörösen.Itt valójában nem teremtődik pénz,csak pénz követelés.A lufi rendre ott szokott kidurranni,hogy valaki egyszercsak nem követelési jogot,hanem ténylegesen pénzt kér.Mert ilyenkor kiderül,hogy a követelés nem pénz.

 

[Kim Philby]

Ez igy nem igaz.A pénzrontás csak az adott rontott érme értékét csökkentette.Az amerikai arany (de méginkább az ezüst) viszont a pénz értékét általánosan csökkentette-a pénzkinálat meghaladta a z árukinálatot.
A bankok nem pénzt teremtenek,hanem forrást a hitelezéssel.A betétesektöl kapott pénzt,mint tőkét adják ki hitelbe-azt viszont többszörösen.Itt valójában nem teremtődik pénz,csak pénz követelés.A lufi rendre ott szokott kidurranni,hogy valaki egyszercsak nem követelési jogot,hanem ténylegesen pénzt kér.Mert ilyenkor kiderül,hogy a követelés nem pénz.

Mindegy... a lényeg, hogy a hitelből lesz a számlapénz, amit ha visszafizetés, akkor kioltják egymást, csak a kamatok maradnak fedezet nélkül... A semmit a szemünk előtt váltják valamire, valódi értékre. Nekik ez semmibe sem kerül, rajtunk viszont behajtják. A maradék tulajdonunkat most osztja újra az 0.1%a a bolygó lakosságának.

 

[Negan]

Mindegy... a lényeg, hogy a hitelből lesz a számlapénz, amit ha visszafizetés, akkor kioltják egymást, csak a kamatok maradnak fedezet nélkül... A semmit a szemünk előtt váltják valamire, valódi értékre. Nekik ez semmibe sem kerül, rajtunk viszont behajtják. A maradék tulajdonunkat most osztja újra az 0.1%a a bolygó lakosságának.

Nem.Ez sima bolsevik propiduma.
Ami tény,hogy a mai pénzügyi eszközök egy részéért 100 éve még kötelet adtak volna csalásért.De ilyenkor sem a semmiből csinálnak pénzt,hanem a betétesek pénzét csalják el.

 

[misinator]

csak a kamatok maradnak fedezet nélkül...

Szerintem van fedezete a kamatnak: A hitelfelvevő munkájával (annak igéretével, de ha az nem jön be, majd a túlélő hitelfelvevők megteremtik) megtermelt közvetlen vagy közvetett értékteremtés.
Hogy azt az értékteremtést nem te éled fel, hanem végül a hitelt adó, hát...ez az ára annak, hogy időben előre hozol valamilyen számodra fontos dolog megszerzését, netán átélését.

 

[Szittya]

a hitel egy igérvény a jövőre de még nemlétező értékre.
Az a kikölcsönzött pénz kamata még nem létezik/nem teremtődött meg. akkor vállik valóssá amikor a itel felvevő elkezdi a kamatot törleszteni.
addig nem létezik...
tehát igen a bank pénzt teremt azzal hogy kölcsön ad... (hogy az a pénz hogy kerül ahhoz aki megkeresi és hitetörlesztésbe befizeti bezony a bankóprés feladata. de mint látszik ez egy hosszú ideig működő rendszer de ha nem tud rendesen terjeszkedni és nem tud több hitelt kihelyezni mint amennyit beszed külső segítségre van szüksége vagy vcsőd... kihullik a csontváz a szekrényből... bárki menti meg a bankot 2 választás lehet vagy a piacokkról von ki pénzt vagy a nyomda kifizeti...
a lényeg hogy a bankokba bele van kódólva a bukás mert még nem létező értékeket követel és ha ez elér egy szzintet és nemtud kellő növeedést produkálni kerül bajba...

A hitel rendszernek a jövőben szerintem vége ahogy a szabad tőzsdének is csökkeni fog az értéke... ezek usa privilégiumok (mégha önállóan müködtet is egy ország tőzsdét az tulnyomó részben amerikai tipusú tőzsde...
ezek összefügnek ahogy a tözsdei forgalom és a ft árfolyamba is erősen belejátszik.

A monopoliumok a harácsolás és a hitel miatt a középkorba rengeteget lázadtak. a lázadások tulnyomó többségének okozója vólt...
A hitel és a monopoliummajdnem minden esetben összefügg összekapcsolódik...

A pénznyomda bár ezen segít de a pénzgyorsabb mozgása miatt ezz éddeskevés....

 

[Kim Philby]

Egy szájbarágós videó.

 

[Negan]

Egy szájbarágós videó.

Ez nem szájbarágós,hanem primitiv.

 

[enzo]

 

[phaidros]

a hitel egy igérvény a jövőre de még nemlétező értékre.
Az a kikölcsönzött pénz kamata még nem létezik/nem teremtődött meg. akkor vállik valóssá amikor a itel felvevő elkezdi a kamatot törleszteni.
addig nem létezik...
tehát igen a bank pénzt teremt azzal hogy kölcsön ad... (hogy az a pénz hogy kerül ahhoz aki megkeresi és hitetörlesztésbe befizeti bezony a bankóprés feladata. de mint látszik ez egy hosszú ideig működő rendszer de ha nem tud rendesen terjeszkedni és nem tud több hitelt kihelyezni mint amennyit beszed külső segítségre van szüksége vagy vcsőd... kihullik a csontváz a szekrényből... bárki menti meg a bankot 2 választás lehet vagy a piacokkról von ki pénzt vagy a nyomda kifizeti...
a lényeg hogy a bankokba bele van kódólva a bukás mert még nem létező értékeket követel és ha ez elér egy szzintet és nemtud kellő növeedést produkálni kerül bajba...

A hitel rendszernek a jövőben szerintem vége ahogy a szabad tőzsdének is csökkeni fog az értéke... ezek usa privilégiumok (mégha önállóan müködtet is egy ország tőzsdét az tulnyomó részben amerikai tipusú tőzsde...
ezek összefügnek ahogy a tözsdei forgalom és a ft árfolyamba is erősen belejátszik.

A monopoliumok a harácsolás és a hitel miatt a középkorba rengeteget lázadtak. a lázadások tulnyomó többségének okozója vólt...
A hitel és a monopoliummajdnem minden esetben összefügg összekapcsolódik...

A pénznyomda bár ezen segít de a pénzgyorsabb mozgása miatt ezz éddeskevés....

Nagyon off!
Egész megtanulsz írni. Már tök tördelten és érthetően összejön. Egy hozzászólásban.

 

[Törölt tag 523]

https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...eletet-mondtak-az-elelmiszer-arstoprol-521512

 

[Szittya]

https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...eletet-mondtak-az-elelmiszer-arstoprol-521512

riogatás az akciós termékekkel eddig is lemondtak a bevételük egy réséről. akik nem akcióztak azoknál nem vólt verseny.
a eredmény nem lesz pénzkiesés sőt más termékekbe sem kell beépíteni kieső pént simán csak pár termékre megmondta az állam hogy akcióba kell tenni.

 

[Pogány]

A várakozásokat is meghaladó rekordütemre gyorsult decemberben az éves infláció Nagy-Britanniában, az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaságban.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/238788/

 

[laiki]

No ez konkrétan nem igaz. 2011-ben törvényt hoztak hogy akinek van pénze (a totál rászorult réteg) az a felvételkori árfolyamon törlesztheti a CHF hitelét. Ennyit arról hogy nem volt döntési kompetenciánk...

No ez konkrétan nem igaz. 2012-ben vezették be az árfolyamgátat, de az nem azt jelentette, hogy a felvételkori árfolyamon lehetett törleszteni a devizahitelt és az árfolyamveszteséget lenyeli a bank, vagy az állam. Hanem CHF alapú hitelnél 180 forintos, EUR alapúnál 250 forintos, JPY alapúnál 2,60 forintos árfolyam feletti rész gyűjtőszámla hitellé alakult át, azaz csak haladékot kapott az adós a megfizetésére. Kizárólag lakóingatlan jelzáloggal biztosított hitelek esetén. Legfeljebb 60 hónapig. A gyűjtőszámlahitel tőke tartozását nem engedték el. A kamatot egy meghatározott legmagasabb árfolyamig számított tőke után a bank és állam 50-50-%-ban nyelte le, attól az adóst átmenetileg mentesítették. Azaz praktikusan a gyűltőszámlahitel az adósoknak egy sávon belül kamatmentes volt. De ez nem jelentette a devizahitelek felszámolását, az árfolyamkockázat alóli végleges mentesítést, vagy az árfolyam végleges rögzítését. Az adósok pusztán csak haladékot kaptak és az árfoylamvezstesélgből származó többlet tőke folyamatosan gyűlt.

Később, az "elszámoláskor" sem az árfolyamrögzítésen keresztül ajándékozták meg az adósokat a bankok kontójára, hanem a kamatok (illetve kezelési költség, díjak) visszamenőleges, szerződéskötéskori állapotnak megfelelő rögzítésén keresztül. Azzal, hogy az egyoldalú kamat, díj és költség emeléseket minősítették semmisnek.

Amúgy én nem azt akarom bebizonyítani hogy minden rossz volt amit csináltak, csak az a mondat hogy Matolcsy kitűnő érzékkel forintosítatta a hiteleket, no az verte ki nálam a biztosítékot.

Hát márpedig tényleg így történt. Matolcsy és a Kormány a forintosítással a devizahiteleket a 2014-es árfolyamon (CHF: 256,47; EUR: 308,97; JPY: 2,163 forintos árfolyam) forint hitelekké alakította épp azelőtt, hogy a CHF árfolyama durván elszállt a korábbinál is sokkal nagyobb mértékben. A forintosítást kiváló ütemérzékkel hajtották végre és azon az adósok is és a bankok is nyertek, az MNB pedig nem veszített, mert pont időben lefedezték az állományt. Az vagy egy mesteri, előrelátó húzás volt, vagy piszok nagy szerencse, de hogy jól csinálták, az biztos.

Ez volt az árfolyamprobléma végleges megoldása, de közel sem a hitelfelvételkori árfolyamon.

 

[Catles]

No ez konkrétan nem igaz. 2012-ben vezették be az árfolyamgátat, de az nem azt jelentette, hogy a felvételkori árfolyamon lehetett törleszteni a devizahitelt és az árfolyamveszteséget lenyeli a bank, vagy az állam. Hanem CHF alapú hitelnél 180 forintos, EUR alapúnál 250 forintos, JPY alapúnál 2,60 forintos árfolyam feletti rész gyűjtőszámla hitellé alakult át, azaz csak haladékot kapott az adós a megfizetésére. Kizárólag lakóingatlan jelzáloggal biztosított hitelek esetén. Legfeljebb 60 hónapig. A gyűjtőszámlahitel tőke tartozását nem engedték el. A kamatot egy meghatározott legmagasabb árfolyamig számított tőke után a bank és állam 50-50-%-ban nyelte le, attól az adóst átmenetileg mentesítették. Azaz praktikusan a gyűltőszámlahitel az adósoknak egy sávon belül kamatmentes volt. De ez nem jelentette a devizahitelek felszámolását, az árfolyamkockázat alóli végleges mentesítést, vagy az árfolyam végleges rögzítését. Az adósok pusztán csak haladékot kaptak és az árfoylamvezstesélgből származó többlet tőke folyamatosan gyűlt.

Később, az "elszámoláskor" sem az árfolyamrögzítésen keresztül ajándékozták meg az adósokat a bankok kontójára, hanem a kamatok (illetve kezelési költség, díjak) visszamenőleges, szerződéskötéskori állapotnak megfelelő rögzítésén keresztül. Azzal, hogy az egyoldalú kamat, díj és költség emeléseket minősítették semmisnek.



Hát márpedig tényleg így történt. Matolcsy és a Kormány a forintosítással a devizahiteleket a 2014-es árfolyamon (CHF: 256,47; EUR: 308,97; JPY: 2,163 forintos árfolyam) forint hitelekké alakította épp azelőtt, hogy a CHF árfolyama durván elszállt a korábbinál is sokkal nagyobb mértékben. A forintosítást kiváló ütemérzékkel hajtották végre és azon az adósok is és a bankok is nyertek, az MNB pedig nem veszített, mert pont időben lefedezték az állományt. Az vagy egy mesteri, előrelátó húzás volt, vagy piszok nagy szerencse, de hogy jól csinálták, az biztos.

Ez volt az árfolyamprobléma végleges megoldása, de közel sem a hitelfelvételkori árfolyamon.

Bocs, a 2011-es törlesztést fejből mondtam, így valószínűleg pontatlanul, ezek alapján nem a felvételkori, hanem valamiféle kedvezményes árfolyam volt. Viszont a fenti metódus nekem nem rémlik (én nem voltam érintett, de több ismerősöm igen, és ők egyben visszafizették), de valszeg akkor így volt, ha ilyen részletesen kiírtad. Viszont ez akkor is a tehetősebb rétegnek szólt, akik vagy vissza tudták fizetni a hitelt, vagy kiválthatták.

A 2. részével (előrelátó Matolcsy György) meg még mindig nem értek egyet, de hát nem is kell mindenben egyetértenünk.

 

[laiki]

Bocs, a 2011-es törlesztést fejből mondtam, így valószínűleg pontatlanul, ezek alapján nem a felvételkori, hanem valamiféle kedvezményes árfolyam volt. Viszont a fenti metódus nekem nem rémlik (én nem voltam érintett, de több ismerősöm igen, és ők egyben visszafizették), de valszeg akkor így volt, ha ilyen részletesen kiírtad. Viszont ez akkor is a tehetősebb rétegnek szólt, akik vagy vissza tudták fizetni a hitelt, vagy kiválthatták.

Ez sem talált. Mind az árfolyamgát, mind a forintosítás széles réteget érintett. A devizahitelesek legnyagyobb részét és egyikhez sem kellett visszafizetni a hitelt. Nem kellett hozzá gazdagnak lenni. Mármint ha az nem minősül önmagában gazdagnak, akinek van egy hitelből vásárolt lakása.

A 2. részével (előrelátó Matolcsy György) meg még mindig nem értek egyet, de hát nem is kell mindenben egyetértenünk.

A múltkor te védted Matolcsy jelenlegi politikáját és én kifogásoltam. Most fordítva van. 2021 előtt Matolcsynak volt néhány kifejezetten jó húzása:

• A forintosításhoz a fedezeti ügyletek megkötése jó árfolyamon, mielőtt az elszállt volna. Illetve magával a forintosítással a devizakockázat méregfogának kihúzása.
• A 2008-ig tartó irreális banki kockázatvállalások megismétlődése ellen a hitelek kockázati korlátozása az adósságfék szabályokkal (hitelfedezeti mutató, jövedelem jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató). Illetve az újbóli deviza eladósodás megakadályozása.
• A fix kamatozású szerződések és az utólagos kamat fixesítés támogatása, az extrém alacsony kamatkörnyezet hosszú távú kihasználása és a kamatkockázat mérséklése, kiküszöbölése érdekében.
• Az MNB vastagon nyereségessé tétele 2013-tól folyamatosan. Elég látványos a különbség a 2013 előtti időkhöz képest.
• A devizatartalék, amit felhasznált, amikor szükséges volt és ezzel gazdaságot élénkített, de most megint rekord szintre emelkedett. 2021 végén 38,3 milliárd EUR volt.
• Az aranytartalék 100 tonnára emelése.
• A bátor kamatcsökkentés, amivel komoly kamatterhet vett le a költségvetés válláról és a hitelezést, illetve a gazdaságot is élénkítette, amikor erre szükség volt.
• Az olcsó és fix NHP forrás, illetve általában a hitelezés újra indítása. A 2013-2014-ig kéziféket húzó, tetszhalott, a gazdaságot csak visszafogó, hitelezés helyett a külföldi anyáknak hatalmas tételben pénzt kitalicskázó kereskedelmi bankok rábírása az újbóli hitelezésre, a gazdaság felpörgetése érdekében. Ezt jó néhány csatornán keresztül csinálták.
• Az ütemes hitelezés közben is a bankrendszer stabilitásának megtartása szabályozással. Ez némileg fenntarthatóbb, keretek közé szorított növekedés ugye korábban nem volt jellemző. Hanem vagy lovak közé gyeplő és mintha nem lenne holnap, túltolt kihelyezések és a banki mérlegek felborulása volt jellemző, vagy esztelen kézifék húzás. most is túl van tolva a hitelezés és lesz ennek böjtje, de azért messze nem az a helyzet van mint 2008-ban. A bankrendszer viszonylag könnyedén kezelte idáig a válság és járvány megrázkódtatásait és nagyobb sokkokra is fel van készítve.
• A banki likviditás felesleg átcsatornázása állampapírba és az állampapír piac megtámasztása.

Lehetne még sorolni. Persze nem minden intézkedése volt pozitív. Múltkor én is kritizáltam, amit éppen most csinál. De szerintem azon nehéz lenne vitatkozni, hogy utcahosszal veri az összes többi magyar jegybank elnököt.

 

[Catles]

No ez konkrétan nem igaz. 2012-ben vezették be az árfolyamgátat, de az nem azt jelentette, hogy a felvételkori árfolyamon lehetett törleszteni a devizahitelt és az árfolyamveszteséget lenyeli a bank, vagy az állam. Hanem CHF alapú hitelnél 180 forintos, EUR alapúnál 250 forintos, JPY alapúnál 2,60 forintos árfolyam feletti rész gyűjtőszámla hitellé alakult át, azaz csak haladékot kapott az adós a megfizetésére.

Ez sem talált. Mind az árfolyamgát, mind a forintosítás széles réteget érintett. A devizahitelesek legnyagyobb részét és egyikhez sem kellett visszafizetni a hitelt. Nem kellett hozzá gazdagnak lenni. Mármint ha az nem minősül önmagában gazdagnak, akinek van egy hitelből vásárolt lakása.

No, csak utánanéztem mert rég volt már, és valami nagyon nem stimmelt nekem. Szerintem ott csúszott el köztünk a kommunikáció hogy én a 2011-es kedvezményes előtörlesztésről beszéltem, Te meg egész másról; az árfolyamgátas rendszerről (ez utóbbinál tényleg nem volt elengedés, az előbbinél viszont igen, a bankok állták, a gazdagoknak jött jól, lásd lent)

Az alábbi (MNB honlapjáról letöltött, vagyis remélem Számodra is hitelesnek tekinthető) doksi 69. oldalán benne van a lényeg, de lentebb ki is szedtem.

https://www.mnb.hu/letoltes/3-kolozsi-banai-vonnak-1.pdf

"A 2014 előtti állami programok közül egyedül a végtörlesztés járt érdemi adósságcsökkenéssel. A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező adósok számára lehetővé vált 2011 végén, hogy svájci frank hiteleknél 180 HUF/CHF, eurohitel esetén 250 HUF/EUR, míg japán jen hiteleknél 2 HUF/JPY árfolyamon végtörleszthessék (teljes előtörlesztés) adósságukat. A szabályozás a bankok számára nem írt elő kötelező forinthitel-nyújtást a programban résztvevők számára, így az adósok háromnegyede megtakarítások felhasználásával fizette vissza kedvezményes árfolyamon a hitelét."
". Éppen ezért a program elsősorban a hitelképes, illetve a nagyobb megtakarítással (vagyonnal) rendelkezők számára volt valós lehetőség. A résztvevők számára a program 20–30 százalékos adósságelengedést jelentett, a bankrendszer pedig több mint 300 milliárd forintos veszteséget szenvedett el."

Szerintem többször leírtam hogy nem azt mondom hogy minden **** volt amit Matolcsy csinált, hanem azt, hogy zavar ez a "milyen jó érzékkel forintosított", (amit 2011-ben is megtehetett volna, de nem tett, csak évekkel később, miközben a fenti machinációt csak megcsinálta), a Szent Jövőbelátó György kép.

Amúgy Matolcsyval nekem egy bajom van csupán; inkább politikus mint gazdasági szakember (az MNB-ben azért vannak/voltak nagyobb koponyák - pl. Nagy Marci - akik ezeket a programokat összerakták, de természtesen Ő vállaljja/vállalta ezt névvel, így mind a dícséretből, mind a szidásból kijár Neki ha úgy van). De ez utóbbi természetesen teljesen magánvélemény, lehet becsípődésem van a politikusokkal szemben.

 

[laiki]

No, csak utánanéztem mert rég volt már, és valami nagyon nem stimmelt nekem. Szerintem ott csúszott el köztünk a kommunikáció hogy én a 2011-es kedvezményes előtörlesztésről beszéltem, Te meg egész másról; az árfolyamgátas rendszerről (ez utóbbinál tényleg nem volt elengedés, az előbbinél viszont igen, a bankok állták, a gazdagoknak jött jól, lásd lent)

Az alábbi (MNB honlapjáról letöltött, vagyis remélem Számodra is hitelesnek tekinthető) doksi 69. oldalán benne van a lényeg, de lentebb ki is szedtem.

https://www.mnb.hu/letoltes/3-kolozsi-banai-vonnak-1.pdf

"A 2014 előtti állami programok közül egyedül a végtörlesztés járt érdemi adósságcsökkenéssel. A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező adósok számára lehetővé vált 2011 végén, hogy svájci frank hiteleknél 180 HUF/CHF, eurohitel esetén 250 HUF/EUR, míg japán jen hiteleknél 2 HUF/JPY árfolyamon végtörleszthessék (teljes előtörlesztés) adósságukat. A szabályozás a bankok számára nem írt elő kötelező forinthitel-nyújtást a programban résztvevők számára, így az adósok háromnegyede megtakarítások felhasználásával fizette vissza kedvezményes árfolyamon a hitelét."
". Éppen ezért a program elsősorban a hitelképes, illetve a nagyobb megtakarítással (vagyonnal) rendelkezők számára volt valós lehetőség. A résztvevők számára a program 20–30 százalékos adósságelengedést jelentett, a bankrendszer pedig több mint 300 milliárd forintos veszteséget szenvedett el."

Szerintem többször leírtam hogy nem azt mondom hogy minden **** volt amit Matolcsy csinált, hanem azt, hogy zavar ez a "milyen jó érzékkel forintosított", (amit 2011-ben is megtehetett volna, de nem tett, csak évekkel később, miközben a fenti machinációt csak megcsinálta), a Szent Jövőbelátó György kép.

Amúgy Matolcsyval nekem egy bajom van csupán; inkább politikus mint gazdasági szakember (az MNB-ben azért vannak/voltak nagyobb koponyák - pl. Nagy Marci - akik ezeket a programokat összerakták, de természtesen Ő vállaljja/vállalta ezt névvel, így mind a dícséretből, mind a szidásból kijár Neki ha úgy van). De ez utóbbi természetesen teljesen magánvélemény, lehet becsípődésem van a politikusokkal szemben.

Akkor valóban másról beszéltünk. Elnézést kérek! A végtörlesztésre igaz néhány dolog, amit írsz, de kihagysz pár lényeges szempontot:

• Nem ez volt a devizahiteles probléma érdemi megoldása. A devizahitel állomány 23%-át végtörlesztették. Több, mint 3/4-e megmaradt.
• A végtörlesztéshez nem kellett gazdagnak lenni. Ez csak sajtóban terjesztett primitív szociális demagógia. Lehetett felvenni forint kiváltó hitelt hozzá (így kvázi hitel forintosítássá alakítva át a végtörlesztést). Nyilván az aktuális devizahitel kamatoknál magasabb kamaton és törlesztő részlettel, ezért az adósok nagyobb része még a kedvezményes árfolyam ellenére sem ezt választotta.
• A 370 milliárd Ft árfolyamveszteség 30%-át az állam állta, mivel azt le lehetett írni a bankadóból. A maradék 260 milliárd Ft volt a bankrendszer közvetlen vesztesége. De a tényleges veszteség ennél kisebb volt. Egyrészt a végtörlesztett hitelek nem dőltek be. Márpedig az átlag 20%-ig felfutó bedőlési ráta mellett és egy nem teljesítő hitelen nagyon optimistán csak 50% értékvesztést számolva, az 1354 milliárd Ft végtörlesztett állomány 1354 x 0,2 x 0,5 = 135 milliárd Ft veszteséget okozott volna, ha megmarad. Valójában 50%-on ezeket a jelzálogfedezetű lakossági követeléseket a biztosíték ellenére nem vette meg senki és mire a sok moratórium után, végrehajtással, vagy közös értékesítéssel kielégítést nyert jó néhány év után a bank, akkora a deviza árfolyam elszállása, a lakásárak csökkenése, az évekig halmozódó kamatok és késedelmi kamatok, valamint az eljárási költségek miatt jellemzően 50%-nál jóval alacsonyabb tényleges tőke térülést tudtak csak kihozni a biztosítékból. Szóval az előbbi számítás csak alulról közelíti a megspórolt banki kockázati költségeket. Másrészt a bankok a kiváltó hitelek folyósításával kerestek is. A bankrendszer ténylegesen minden valószínűség szerint 100 milliárd Ft alatti összegben járt csak rosszabbul, mintha nem lett volna kiváltás. Innen nézve pedig nem is volt olyan nagyon szörnyű az az intézkedés, ha a nemzetgazdaság összes szereplőjének előnyeit és hátrányait figyelembe vesszük, nem csak a bankok érdekét.
• A bankok eközben gőzerővel vitték ki a pénzt az anyabankoknak és kőkeményen visszafogták a hitelezést és ezáltal a gazdaság kilábalását, beindulását. A bankadó, illetve a devizahiteles mizéria különböző, banki veszteséget okozó megoldásai lényegében büntetés voltak a bankok számára azért, amit az ország érdekeivel szöges ellentétben csináltak. Illetve a bankok által kitalicskázott pénz egy kis részének megfogása és itthon tartása azáltal, hogy ezzel megajándékozták a lakosságot. Továbbra is hangsúlyozom, hogy nem értek egyet azzal, amit a Kormány csinált, de akkor csak rossz és rossz közül lehetett választani és a bankok bőven tettek azért, hogy kiérdemeljék ez a megkülönböztetett bánásmódot. Mellesleg 2008-ig nagyon jól kerestek az irreálisan túltolt hitelezésen és a devizahiteles időzített bomba felépítésén, pedig tudták, hogy mekkora kockázat.

Matolcsy 2011-ben még nemzetgazdasági miniszter volt. 2013-tól lett jegybank elnök. A forintosításhoz a fedezeti ügyleteket az MNB tudta megkötni (sok ezer milliárd Ft léptékben a piacon a Nemzetgazdasági Minisztérium nem tudott volna ilyeneket kötni, vagy csak irreálisan eltérített árfolyamon). Tehát nem értem hogyan lehet elvárni Matolcsytól 2011-ben a forintosítást az akkori árfolyamon. Ha ezt felrovod valakinek, akkor Simornak ródd fel. 2011-ben ő volt az MNB elnöke.

Ráadásul a végtörlesztés idején, 2011 október és 2012 február között 247,1 HUF/CHF volt a súlyozott átlagárfolyam. A 2014-es forintosítás lefedezéskor pedig 256,47 HUF/CHF-en tudtak rögzíteni. Szóval csak 3,7%-kal sem lett volna kedvezőbb a 2011-2012-es elképzelt végtörlesztés helyetti forintosítás árfolyama. Viszont bő 3 év alatt az addig magasabb kamaton, forintban ketyegő hitelek kamat többlete ezt bőven meghaladta volna. Tehát ha nem csak az árfolyamot, hanem a kamatot is figyelembe veszed, akkor összességében, a nemzetgazdaság szereplői együttesen rosszabbul jártak volna egy 2011-2012-es végtrölesztés helyetti forintosítással.

Abban pedig továbbra is maximálisan igaza van SilvioD-nek, hogy a 2014-15-ös forintosítást kiváló érzékkel, nagyon jó időpontban és árfolyamon lefedezve lépték meg. Ezen nem változtat az, hogy a 2011-es végtörlesztésről mit gondolsz.

 

[milagro]

És hogyan akarják kikényszeríteni...???
/Rezeg a léc, a központi bankok kiváltságos státusza lassan a múlt./

https://twitter.com/i/web/status/1484147842860077057

 

[milagro]

https://twitter.com/i/web/status/1471812465331691527

https://twitter.com/i/web/status/1484189845693997065