A pénz világa
- Téma indítója elimgarak
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Igen, nyilvánvaló... Amikor több éves QC tapasztalattal a bértárgyaláson megkérdezik, hogy én tényleg ennyi pénzt kérek, és a kért összeg még a 400 nettót se éri el, akkor erős kétségeim vannak...
A Balkánra szerintem érdemes lessz koncentrálni az egyértelműen a mi üzleti lehetőségünk nagy mértékben. Jók a gazdasági kapcsolatok a balkánon. még sereggel is ottvagyunk. Nem baj az ha van alternatívánk az unió helyett vagy akár melett. a V4 ek is hasonló alapot szolgáltathatott és szolgáltathtat még a jövőbe. A balkán gazdaság jelentős mértékének uralásával és annak ezáltal történő fejlesztésével (hasonlóan ahogy velünk csinálták csak tanulva.) új gazdasági térséget csak a horvátokkal közösen tudnánk elérni.) Persze bizonyos területeken nagyobb horvát befolyással. Igazából nem lennénk kiszolgáltatva az EU n kívül sem. mert politizálni politizál de serege az nincs. csak gazdasági tényező. (de akkor mit nagypolitizál?)
Lehetünk a balkán "skandináviája" vagy lehetünk az eu utolsói? akárhogy teljesítünk hátulra sorolnak.
így simán beleférne egy önálló életképes Erdélyi fejedelemség. úgy ahogy van.
Lehetünk a balkán "skandináviája" vagy lehetünk az eu utolsói? akárhogy teljesítünk hátulra sorolnak.
így simán beleférne egy önálló életképes Erdélyi fejedelemség. úgy ahogy van.
Most egyedi sztorija mindenkinek van pozitív és negatív is. Attól még most mindig kedvezőbb a trend.
Ezt aláírom, de a felkarolt középréteg alatt nem csak a cigányok vannak, illetve köztük is vannak dolgos, törekvő emberek!
Több millió ember van a középréteg alatt, persze nem a KSH szerint, akik továbbra is lecsúszóban vannak, önhibájukon kívül, méltatlanul! Ennyi ember nem tud jobban fizető állást találni!
Nehéz ezt a határt meghúzni és biztos vannak, akik kiesnek a rostán. Azért én rut nem t{bb millióra tenném. Jóval kevesebb. Kben nem lett volna most 2/3-ad.
W
Wilson
Guest
@Flamand
Négy tényező kedvez a dollár központi pozíciójának a nemzetközi pénzügyi piacokon, a kereskedelmi számlákban és fizetésekben, valamint az állami és magán devizatartalékokban – nevezzük „hálózati hatásoknak”. A többi valuta relatív bővülése attól függ, hogy milyen sikeresen tudják ellensúlyozni ezeket a tényezőket.
Először is, a dollárban denominált tranzakciók kiterjedtebb telepített bázisa kedvez a valutának. A likviditás növekedése és a tranzakciós költségek csökkenése a „nem hagyományos” devizapiacokon – beleértve a platformok technológiai fejlesztéseit – hozzájárult ennek a hátránynak a csökkentéséhez.
Ezenkívül egyetlen más monetáris rendszer sem kínál olyan mennyiségű „befektetési minősítésű” államkötvényt, mint az Egyesült Államok. Ez a mennyiség lehetővé teszi a központi bankok számára, hogy tartalékokat halmozzanak fel, a magánbefektetők pedig „menedékként” használják azokat, amit a globális pénzügyi válság óta tartó „mennyiségi lazítás” is megerősít. Ezzel kapcsolatban az Európai Központi Bank akkori elnökének, Draghi Máriónak a 2012-es euróválságban tett bejelentése, miszerint a 2012-ben kibocsátott euróban denominált eszközök likviditásának végső biztosítójaként „bármit megtesz”. az eurózóna – fontos volt. Ezenkívül tavaly létrehozták az Európai Helyreállítási Alapot. A jegybanki tartalékként felhasználható likvid és biztonságos eszközök globális kínálata az euró javára bővült.
Harmadszor azt is érdemes megjegyezni, hogy a „nem hagyományos valutákat” a tartalékkezelésben a hozamok részleges keresése kedvelte. jegybanki mérlegek –fejlett és feltörekvő gazdaságok– óriási méreteket öltöttek az utóbbi időben. Most ezek közül néhány különválasztja, hogy mi lenne a megfelelő részlet a „likviditáskezeléshez” (az oka annak, hogy a likvid és alacsony kockázatú eszközökben tartalékok vannak, stabilizációs céllal), egy másik „befektetési részlettől” (lehetőleg allokálható). kevésbé likvid, de jövedelmezőbb eszközökben). A diverzifikáció keresése a „nem hagyományos” tartalékokat segítette.
A negyedszer a dollár javára a likviditást és az eszközök rendelkezésre állását korlátozó szabályozás hiánya lenne, beleértve a tőkeszabályozást is. Az olyan esetekben, mint Irán, Venezuela és Oroszország, már alkalmazott szankciók ellenére a kínai kötvények nehézséget jelentenek a dollárban és a másik három fő valutában kibocsátott kötvényekhez képest.
A globális pénzügyi válság óta Kína arra törekszik, hogy kiterjessze a renminbi használatát a nemzetközi kereskedelemben és más központi bankok tartalékeszközeként. Ezt követte a más országokkal kötött devizaswap-vonalak elszaporodása.
A központi bankok és más globális nyilvános befektetők kereskedelmi tranzakciói és tartalékai megerősíthetik a renminbi pozícióját a dollár, az euró, a jen és a font sterling alternatív fizetőeszközeként, a kínai valuta, mint tartalékvaluta nemzetközivé tétele felé tett minőségi ugrás csak akkor fordulhat elő, ha a konvertibilitásába vetett bizalom elegendő ahhoz, hogy meggyőzze a nem hivatalos (magán) befektetőket a benne denominált tartalékok tartásáról. Nem véletlen, hogy a Kínával kötött devizaswap-sorokat kevesen használják, míg az országokéta Federal Reserve-velakkor aktiválódtak, amikor szükség volt az áramlások stabilizálására.
A tartalék kibocsátónak el kell fogadnia, hogy devizája nagy mennyiségben kering a világban, és ezért a külföldi befektetőknek némi súlyuk van a hazai hosszú távú kamatlábak és az árfolyam meghatározásában. Minden jel szerint a kínai pénzügyi hatóságok a jelek szerint nem tekintik prioritásként az ellenőrzések feladását a közeljövőben. Valószínűleg arra törekednek majd, hogy a renminbi használatát olyan mértékben kiterjesszék, hogy ez az ellenőrzések feladása nélkül megtehető, és ezért ne legyen törekvés arra, hogy valamilyen párhuzamos rendszert építsenek ki, vagy a meglévőt helyettesítsék
Négy tényező kedvez a dollár központi pozíciójának a nemzetközi pénzügyi piacokon, a kereskedelmi számlákban és fizetésekben, valamint az állami és magán devizatartalékokban – nevezzük „hálózati hatásoknak”. A többi valuta relatív bővülése attól függ, hogy milyen sikeresen tudják ellensúlyozni ezeket a tényezőket.
Először is, a dollárban denominált tranzakciók kiterjedtebb telepített bázisa kedvez a valutának. A likviditás növekedése és a tranzakciós költségek csökkenése a „nem hagyományos” devizapiacokon – beleértve a platformok technológiai fejlesztéseit – hozzájárult ennek a hátránynak a csökkentéséhez.
Ezenkívül egyetlen más monetáris rendszer sem kínál olyan mennyiségű „befektetési minősítésű” államkötvényt, mint az Egyesült Államok. Ez a mennyiség lehetővé teszi a központi bankok számára, hogy tartalékokat halmozzanak fel, a magánbefektetők pedig „menedékként” használják azokat, amit a globális pénzügyi válság óta tartó „mennyiségi lazítás” is megerősít. Ezzel kapcsolatban az Európai Központi Bank akkori elnökének, Draghi Máriónak a 2012-es euróválságban tett bejelentése, miszerint a 2012-ben kibocsátott euróban denominált eszközök likviditásának végső biztosítójaként „bármit megtesz”. az eurózóna – fontos volt. Ezenkívül tavaly létrehozták az Európai Helyreállítási Alapot. A jegybanki tartalékként felhasználható likvid és biztonságos eszközök globális kínálata az euró javára bővült.
Harmadszor azt is érdemes megjegyezni, hogy a „nem hagyományos valutákat” a tartalékkezelésben a hozamok részleges keresése kedvelte. jegybanki mérlegek –fejlett és feltörekvő gazdaságok– óriási méreteket öltöttek az utóbbi időben. Most ezek közül néhány különválasztja, hogy mi lenne a megfelelő részlet a „likviditáskezeléshez” (az oka annak, hogy a likvid és alacsony kockázatú eszközökben tartalékok vannak, stabilizációs céllal), egy másik „befektetési részlettől” (lehetőleg allokálható). kevésbé likvid, de jövedelmezőbb eszközökben). A diverzifikáció keresése a „nem hagyományos” tartalékokat segítette.
A negyedszer a dollár javára a likviditást és az eszközök rendelkezésre állását korlátozó szabályozás hiánya lenne, beleértve a tőkeszabályozást is. Az olyan esetekben, mint Irán, Venezuela és Oroszország, már alkalmazott szankciók ellenére a kínai kötvények nehézséget jelentenek a dollárban és a másik három fő valutában kibocsátott kötvényekhez képest.
A globális pénzügyi válság óta Kína arra törekszik, hogy kiterjessze a renminbi használatát a nemzetközi kereskedelemben és más központi bankok tartalékeszközeként. Ezt követte a más országokkal kötött devizaswap-vonalak elszaporodása.
A központi bankok és más globális nyilvános befektetők kereskedelmi tranzakciói és tartalékai megerősíthetik a renminbi pozícióját a dollár, az euró, a jen és a font sterling alternatív fizetőeszközeként, a kínai valuta, mint tartalékvaluta nemzetközivé tétele felé tett minőségi ugrás csak akkor fordulhat elő, ha a konvertibilitásába vetett bizalom elegendő ahhoz, hogy meggyőzze a nem hivatalos (magán) befektetőket a benne denominált tartalékok tartásáról. Nem véletlen, hogy a Kínával kötött devizaswap-sorokat kevesen használják, míg az országokéta Federal Reserve-velakkor aktiválódtak, amikor szükség volt az áramlások stabilizálására.
A tartalék kibocsátónak el kell fogadnia, hogy devizája nagy mennyiségben kering a világban, és ezért a külföldi befektetőknek némi súlyuk van a hazai hosszú távú kamatlábak és az árfolyam meghatározásában. Minden jel szerint a kínai pénzügyi hatóságok a jelek szerint nem tekintik prioritásként az ellenőrzések feladását a közeljövőben. Valószínűleg arra törekednek majd, hogy a renminbi használatát olyan mértékben kiterjesszék, hogy ez az ellenőrzések feladása nélkül megtehető, és ezért ne legyen törekvés arra, hogy valamilyen párhuzamos rendszert építsenek ki, vagy a meglévőt helyettesítsék
Most átszoktok más topikokba google-translate copy-pastelésre, miután megszólták az ukrán topic spammelését? Az eredeti forrást szokás szerint "elfelejtetted" linkelni.
W
Wilson
Guest
Nem felejtettem el csak az Egyesült Államok szónál nem működik a linkelés, mivel ez egy korábbi hozzászólásom lementett másolata.
És azért raktam ide mert az ukrán topikban úgyis törlésre kerül, mivel nem tartozik a témához.
Amúgy pedig ha nem tetszik a dolog gorgess tovább úgy sem neked címeztem....
Az nem tetszik, hogy nincs forrás, amit amikor felhoztak, akkor kikértétekd magatoknak nagy hangon, hogy olyan nálatok elő nem fordul. Ha nem tetszik a kritika, görgessetek tovább.
W
Wilson
Guest
Na ne már elmondtam a dolgot mit nem lehet ezen megérteni, és a görgessetek tovább nem a forrásra hanem a hozzászólásod többi részére vonatkozott.
SAJTÓKÖZLEMÉNY: A vállalkozások mozgásterét szűkíti az extraprofit adó
Az Országos Kereskedelmi Szövetség 2022. május 27-i közgyűlésén áttekintette a kormány részéről egy nappal korábban bejelentett extraprofit adó bevezetésének vá...
"A vállalkozások mozgásterét szűkíti az extraprofit adó" címmel adott ki közleményt az Országos Kereskedelmi Szövetség, amely 2022. május 27-i közgyűlésén áttekintette a kormány részéről egy nappal korábban bejelentett extraprofit adó bevezetésének várható következményeit a kereskedelemben“
Válság van, válság lolÚj gépek árÁt nézegettem,és halálközeli élményem volt/van,mitől 392 az euró?
Akarom mondani honvédelmi szükséghelyzet 
Döntsétek már, hogy az önálló forint örömszerzési forrás, vagy a csalánnal verés esete. Lakossági szempontból szerintem utóbbi, csak nemzetgazdasági szinten van pozitív hozománya, de meg lehetne ezt oldani máshogy is... finomabban. A másik vicces, hogy a beruházások Csak abban reménykedem, hogy a Déli-Nyugati vasúti alagút nem kerül bele a körbe, mert a Lőrinc építené.... tényleg nagyon szorítok ööö a Lőrincnek
Egyben nagyon várom már a listát az átütemezett beruházásokról ... biztos mindenki ezen fog csámcsogni ha végre kijön.
A jó öreg szocializmusnak milyen nagyra becsülték ha valakinek a bevétele devizában volt... újra eljön ez a fincsi idő...
Új gépek árÁt nézegettem,és halálközeli élményem volt/van,mitől 392 az euró?
Holnap lehet nagyobb mozgás, annak függvényében MNB mit lép és azt hogyan tálalja, illetve piac hogyan fogadja.
+ hónap vége.
Magyarország előre megy nem hátra!Új gépek árÁt nézegettem,és halálközeli élményem volt/van,mitől 392 az euró?
Kormányváltáskor a fideszesek meg szokták shortolni a forintot. Ilyenkor keresnek pár miliárdot, mi meg a százszorosát elbukjuk inflációban.
Szemlézett verzió a sajtájból, ezért az időzőjel.
“Még akkor is 393-as euróval számoljunk idén, ha lesz megállapodás az uniós forrásokról. Ám akár 420 és 450 forint is lehet az euró, ha nem tudunk egyezségre jutni a helyreállítási alapról, és nem lép közbe az MNB - derül ki az Equilor legfrissebb elemzéséből.
Számos kockázat miatt jelentős nyomás nehezedik a forintra, ezért idén 393-as euró-forint árfolyammal kalkulálhatunk, de csak akkor, ha sikerül az Európai Unió helyreállítási alapjáról megegyezni az Európai Bizottsággal.
A forintot gyengítő tényező
az uniós források lehívása körüli bizonytalanság,
az orosz invázió elhúzódása,
a nagy jegybankok monetáris szigorítása, illetve
a kormány nem konvencionális adópolitikai lépései.
Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank folyamatos kamatemelése segít a forintnak. Ha azonban nem sikerül dűlőre jutni az uniós helyreállítási pénzekről, akkor 400 forint feletti forint-euró árfolyam is elképzelhető, sőt, ha nem avatkozik közbe a jegybank, akkor 420-450-es árfolyam sem lenne kizárható – hangzott el az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzését ismertető sajtótájékoztatón.
Benzinár, olajembargó
A 480 forintos üzemanyagár legfeljebb addig tartható, amíg érkezik az Ural típusú olaj Oroszországból. A friss benzinár szabályozás akár újabb konfliktust szülhet az EU-val, ráadásul megnehezíti a hazai kutak dolgát - mondta Török Lajos, az Equilor vezető elemzője.
Szerencsére Magyarország jól járhat az olajembargóról szóló uniós megállapodással, mert csővezetéken érkezhet majd olaj Oroszországból,
az olaj nemzetközi ára azonban magas marad. Kérdéses az is, hogy meddig maradhat fenn az embargó ezen formája, vagyis a csővezetékes szállítás engedélyezése, illetve annak is fennáll a veszélye, hogy az ukránok esetleg elzárják az olajvezetéket.
Az orosz olajtól jelenleg leginkább Szlovákia, Magyarország, Csehország, és Bulgária függ.
A magas energiaárak azonban jócskán visszavetik az európai versenyképességet, mert – a drága gázárakkal - pumpálják a pénzt az Egyesült Államok, Oroszország és Katar felé.
Háborús kockázatok, árstop
Elhúzódó konfliktusra számíthatunk Ukrajnában, ami nem jó a tőkepiacoknak. Egyre több jel utal arra, hogy egy proxy háború zajlik a jelentős nyugati fegyverszállítmányok és a hírszerzési információk miatt – mondta Török Lajos.
Mindez emeli az energiaárakat és az inflációt, amit az árstopok sem képesek kordában tartani.
Az árkorlátozások ritkán működnek, akkor sem mindig, erre Kornai János közgazdász már korábban is rámutatott.
Például Argentínában több mint 1400 termék árát maximalizálták, Venezuela is ezzel próbálkozik, de nem sok sikerrel csökkentették az inflációt - tette hozzá a vezető elemző.
Különadók: többet visznek, mint hoznak?
Az ezermillliárd forintos lyukat kell befoltozni a költségvetésben, de az extraprofittal sújtott ágazatok között vannak olyanok is, amelyek veszteséget halmoztak fel az elmúlt időszakban.
Összességében a különadók ismételt kivetése „a kommunizmus felé tett újabb lépés” lehet, és az üzenete negatívabb lehet, mint amennyi bevételt hoz, ráadául emelheti az inflációt - derül ki az elemzésből.
A MOL és OTP lesz a legnagyobb befizető, az olajtársaságtól 250 milliárd forintot vesznek el, ami közel azonos a leendő finomítói beruházás költségeivel.
Az OTP 80 milliárdos költséggel számolhat, a Magyar Telekomra pedig 15 milliárd forintnyi adó eshet.
A hazai élelmiszerláncok profitmarzsa amúgy is alacsony, ezért szinte borítékolható, hogy áthárítják majd az pluszadó terhét a fogyasztókra.
A fapados légitársaságok sem tudják kigazdálkodni az extra 10-15 eurós díjat.
A tranzakciós illeték kiterjesztése tovább ronthatja a pénzügyi tudatosságot és a vagyonépítési hajlandóságot, a nyugdíj előtakarékosságot – tette hozzá Török Lajos.
Tartósan magas lehet az alapkamat
A kormány által bejelentett intézkedések érintik a vállalati és állami beruházásokat, ami lassulást hoz az idei növekedésben.
Idén 3,8 százalékos növekedéssel lehet kalkulálni, amennyiben sikerül megállapodni az EU-val a helyreállítási alap felhasználásáról
– mondta Varga Zoltán elemző.
Az inflációval kapcslatban kiemelte: 21 éve nem látott mértékben nem látott mértékben emelkednek idén az árak,
idén 9 százalék körüli infláció várható éves szinten.
A jegybanknak tartósan magas alapkamat szintet kell fenntartania, emellett idén jelentős, 5,5 százalékos hiány várható, és ezt is nehéz lesz tartani.
Ha ugyanis nem sikerül megállapodni az EU-val, akkor újabb kiigazításoka lesz szükség.
A jegybank várhatóan lassítani fog a kamatemelések ütemén, és az előzetes alelnöki jelzés szerint az 50 bázispontos ütemre vált, míg az egyhetes betéti kamatnál 30 bázispontos emelést tarthatnak.
Így 7,9 százalékon érhet össze a két kamatszint.
Leminősítésre alapesetben nem számíthatunk, a Fitch július 22-én értékeli az országadósságot. Ha azonban nem sikerül megegyezni az uniós pénzekről, akkor leminősítés várható az Equilor értékelése szerint, továbbá devizakötvény kibocsátásra is sor kerülhet.
Az előrejelzés szerint 2024-re 73 százalékos államadósság/GDP arány várható
a jelenlegi helyzet alapján.
A nemzetközi környezetben újabb kamatemelések várhatóak, mert 40 éves csúcson van az áremelkedés üteme. Az eurózónában lassabb lesz a növekedés, miközben felgyorsult az infláció, így júliusban – 11 év után először – sor kerülhet az Európai Központi Bank várhatóan 25 bázispontos emelésére, míg az amerikai jegybank egyelőre 50 bázisponttal emelheti a kamatszintet.
Emelkedő terményárak
A hazai mezőgazdasági termények árával kapcsolatban elhangzott, hogy
az emelkedő termelési költségeket a gazdák részben át fogják hárítani a fogyasztókra. A régióban az ukrán búza lefelé húzza a búza árát, a tavalyi ukrán búza is itt van a régióban, a drága szállítási költségek miatt bizonytalan a tovább szállítás.
Az orosz és ukrán búza kiesése az észak-afrikai térségben óriási problémát jelent, Egyiptom például 5 éves szerződéssel rendelkezik Ukrajnával, amit Kijev nem tud teljesíteni a háború miatti orosz lezárások miatt.
Az ukrán import elmaradása az éhezés kockázatát növeli az észak-afrikai régióban, ami a migrációra is hatással van.”
novekedes.hu
“Még akkor is 393-as euróval számoljunk idén, ha lesz megállapodás az uniós forrásokról. Ám akár 420 és 450 forint is lehet az euró, ha nem tudunk egyezségre jutni a helyreállítási alapról, és nem lép közbe az MNB - derül ki az Equilor legfrissebb elemzéséből.
Számos kockázat miatt jelentős nyomás nehezedik a forintra, ezért idén 393-as euró-forint árfolyammal kalkulálhatunk, de csak akkor, ha sikerül az Európai Unió helyreállítási alapjáról megegyezni az Európai Bizottsággal.
A forintot gyengítő tényező
az uniós források lehívása körüli bizonytalanság,
az orosz invázió elhúzódása,
a nagy jegybankok monetáris szigorítása, illetve
a kormány nem konvencionális adópolitikai lépései.
Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank folyamatos kamatemelése segít a forintnak. Ha azonban nem sikerül dűlőre jutni az uniós helyreállítási pénzekről, akkor 400 forint feletti forint-euró árfolyam is elképzelhető, sőt, ha nem avatkozik közbe a jegybank, akkor 420-450-es árfolyam sem lenne kizárható – hangzott el az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzését ismertető sajtótájékoztatón.
Benzinár, olajembargó
A 480 forintos üzemanyagár legfeljebb addig tartható, amíg érkezik az Ural típusú olaj Oroszországból. A friss benzinár szabályozás akár újabb konfliktust szülhet az EU-val, ráadásul megnehezíti a hazai kutak dolgát - mondta Török Lajos, az Equilor vezető elemzője.
Szerencsére Magyarország jól járhat az olajembargóról szóló uniós megállapodással, mert csővezetéken érkezhet majd olaj Oroszországból,
az olaj nemzetközi ára azonban magas marad. Kérdéses az is, hogy meddig maradhat fenn az embargó ezen formája, vagyis a csővezetékes szállítás engedélyezése, illetve annak is fennáll a veszélye, hogy az ukránok esetleg elzárják az olajvezetéket.
Az orosz olajtól jelenleg leginkább Szlovákia, Magyarország, Csehország, és Bulgária függ.
A magas energiaárak azonban jócskán visszavetik az európai versenyképességet, mert – a drága gázárakkal - pumpálják a pénzt az Egyesült Államok, Oroszország és Katar felé.
Háborús kockázatok, árstop
Elhúzódó konfliktusra számíthatunk Ukrajnában, ami nem jó a tőkepiacoknak. Egyre több jel utal arra, hogy egy proxy háború zajlik a jelentős nyugati fegyverszállítmányok és a hírszerzési információk miatt – mondta Török Lajos.
Mindez emeli az energiaárakat és az inflációt, amit az árstopok sem képesek kordában tartani.
Az árkorlátozások ritkán működnek, akkor sem mindig, erre Kornai János közgazdász már korábban is rámutatott.
Például Argentínában több mint 1400 termék árát maximalizálták, Venezuela is ezzel próbálkozik, de nem sok sikerrel csökkentették az inflációt - tette hozzá a vezető elemző.
Különadók: többet visznek, mint hoznak?
Az ezermillliárd forintos lyukat kell befoltozni a költségvetésben, de az extraprofittal sújtott ágazatok között vannak olyanok is, amelyek veszteséget halmoztak fel az elmúlt időszakban.
Összességében a különadók ismételt kivetése „a kommunizmus felé tett újabb lépés” lehet, és az üzenete negatívabb lehet, mint amennyi bevételt hoz, ráadául emelheti az inflációt - derül ki az elemzésből.
A MOL és OTP lesz a legnagyobb befizető, az olajtársaságtól 250 milliárd forintot vesznek el, ami közel azonos a leendő finomítói beruházás költségeivel.
Az OTP 80 milliárdos költséggel számolhat, a Magyar Telekomra pedig 15 milliárd forintnyi adó eshet.
A hazai élelmiszerláncok profitmarzsa amúgy is alacsony, ezért szinte borítékolható, hogy áthárítják majd az pluszadó terhét a fogyasztókra.
A fapados légitársaságok sem tudják kigazdálkodni az extra 10-15 eurós díjat.
A tranzakciós illeték kiterjesztése tovább ronthatja a pénzügyi tudatosságot és a vagyonépítési hajlandóságot, a nyugdíj előtakarékosságot – tette hozzá Török Lajos.
Tartósan magas lehet az alapkamat
A kormány által bejelentett intézkedések érintik a vállalati és állami beruházásokat, ami lassulást hoz az idei növekedésben.
Idén 3,8 százalékos növekedéssel lehet kalkulálni, amennyiben sikerül megállapodni az EU-val a helyreállítási alap felhasználásáról
– mondta Varga Zoltán elemző.
Az inflációval kapcslatban kiemelte: 21 éve nem látott mértékben nem látott mértékben emelkednek idén az árak,
idén 9 százalék körüli infláció várható éves szinten.
A jegybanknak tartósan magas alapkamat szintet kell fenntartania, emellett idén jelentős, 5,5 százalékos hiány várható, és ezt is nehéz lesz tartani.
Ha ugyanis nem sikerül megállapodni az EU-val, akkor újabb kiigazításoka lesz szükség.
A jegybank várhatóan lassítani fog a kamatemelések ütemén, és az előzetes alelnöki jelzés szerint az 50 bázispontos ütemre vált, míg az egyhetes betéti kamatnál 30 bázispontos emelést tarthatnak.
Így 7,9 százalékon érhet össze a két kamatszint.
Leminősítésre alapesetben nem számíthatunk, a Fitch július 22-én értékeli az országadósságot. Ha azonban nem sikerül megegyezni az uniós pénzekről, akkor leminősítés várható az Equilor értékelése szerint, továbbá devizakötvény kibocsátásra is sor kerülhet.
Az előrejelzés szerint 2024-re 73 százalékos államadósság/GDP arány várható
a jelenlegi helyzet alapján.
A nemzetközi környezetben újabb kamatemelések várhatóak, mert 40 éves csúcson van az áremelkedés üteme. Az eurózónában lassabb lesz a növekedés, miközben felgyorsult az infláció, így júliusban – 11 év után először – sor kerülhet az Európai Központi Bank várhatóan 25 bázispontos emelésére, míg az amerikai jegybank egyelőre 50 bázisponttal emelheti a kamatszintet.
Emelkedő terményárak
A hazai mezőgazdasági termények árával kapcsolatban elhangzott, hogy
az emelkedő termelési költségeket a gazdák részben át fogják hárítani a fogyasztókra. A régióban az ukrán búza lefelé húzza a búza árát, a tavalyi ukrán búza is itt van a régióban, a drága szállítási költségek miatt bizonytalan a tovább szállítás.
Az orosz és ukrán búza kiesése az észak-afrikai térségben óriási problémát jelent, Egyiptom például 5 éves szerződéssel rendelkezik Ukrajnával, amit Kijev nem tud teljesíteni a háború miatti orosz lezárások miatt.
Az ukrán import elmaradása az éhezés kockázatát növeli az észak-afrikai régióban, ami a migrációra is hatással van.”
Készülhetünk a 400 feletti euróra, ha nem lesz megállapodás az EU-val
Még akkor is 393-as euróval számoljunk idén, ha lesz megállapodás az uniós forrásokról. Ám akár 420 és 450 forint is lehet az euró, ha nem tudunk egyezségre jutni a helyreállítási alapról, és nem lép közbe az MNB.