Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nem az MNB értékeli le a forintot, hanem a nagybefektetők, spekukánsok nyomják a Mo. -ot forintgyengüléssel, hogy emeljünk kamatot, nagyobb legyen a hasznuk, nulla melóval. Ezért shortolják a forintot.
Valami büdös a FED háza táján:
https://www.portfolio.hu/uzlet/2020...r-elofordulo-piaci-esemeny-volt-tavaly-415085
Tavaly szeptemberben olyan dolog történt a repopiacon, amire még nem volt példa és aminek statisztikai szempontból 3 milliárd évente egyszer kellene csak előfordulnia: a kamatlábak hirtelen a többszrösére ugrottak. Ez teljesen meglepte a Fedet és nem is tudott megfelelő magyarázattal szolgálni az eseményre...
Mi történt?
Az általában esemény nélküli repopiacon, tavaly szeptember 16-án a kamatlábak hirtelen megugrottak és elérték a 8%-ot (8% BGCR repo/ SOFR repo 9%! volt), ami a megszokott 2-2.25%-os szint többszöröse. Ez a különbség nyolc standard eltérésnyi. Statisztikai szempontból egy ilyen eseménynek három milliárd évente egyszer kell előfordulnia.
Az egynapos repóhitel-kamatlábak hirtelen emelkedése teljesen meglepte a Fedet, és nem volt megfelelő magyarázata a zavarra. Azóta a meglepetésem aggodalomra és gyanúra fordult. A két fő érv, amit a Fed, a bankok és a média felhoztak a helyzet megmagyarázására, szerintem nagyon gyenge lábakon áll.
A magyarázat:
"Valószínűleg olyan váratlan készpénzszükséglet állt elő, amely a bankokat alulfinanszírozott helyzetbe hozta. Potenciális okként említették a társasági adó esedékességi dátumát és egy nagy államkötvény lejáratot, ami egybeesett ezzel az eseménnyel."
A fentiek közül egyik érv sem meggyőző, pusztán azért, mert ezekről a dátumokról előre lehetett tudni és fel kellett volna a bankoknak készülni. Tehát ha a likviditási hiány ennyire kiszámítható volt, és egyszeri készpénzigény okozta, akkor a problémát könnyen meg kellett volna oldani. A Fed egyszerűen fel kellett volna töltse a várható készpénzhiányt nyílt piaci műveletekkel (OMO), ahogy azt a 2008-as pénzügyi válság előtt rutinszerűen tette. Ehelyett a Fed úgy döntött, hogy szeptember közepe óta a mérlegét több mint 320 milliárd dollárral növeli. Szeptember 16-án 53 milliárd, következő nap 75 milliárd dollárnyi likviditást tolt be a repopiacra, azóta pedig napi szinten tartott egynapos repo aukciók meghirdetése mellett bevezették a heteken át tartó repofinanszírozást, majd hirtelen újraindították a mennyiségi lazítási programot is (QE). Képzelje el, hogy a mennyezetén lévő folt alapján kihívja a vízvezeték-szerelőt, aki a probléma láttán azonnal hívja további öt vízvezeték-szerelő társát és egy buldózert, hogy kijavítsa azt, amiről Önnek azt mondták, hogy csak egy kis szivárgás.
Az állítólagos készpénzhiány-kifogás alapján az volt feltételezhető, hogy a Fed mérlegének növekedése könnyen megoldja a készpénzigényt, és a piac stabilizálódik. Likviditási lyuk betömve, a probléma megoldva. Amint ezt a Fed mérlegének folyamatos növekedése jól mutatja, a lyuk tovább növekszik. A Fed, azt mondja, hogy ez „nem egy újabb QE”, csak átmeneti szükségmegoldás a rövidtávú finanszírozási piac stabilizálása érdekében. Ezzel együtt elkötelezte magát amellett, hogy 2020 márciusáig havi 60 milliárd dollárral növeli a mérlegét a „nem QE-n” keresztül.
Más szavakkal, a folt a növekvő festékmennyiség ellenére újra és újra megjelenik és egyre nagyobb lesz.
Mi lehetett a pánik valódi oka?
Ezt egészen biztosan nem tudom, sőt lehet, hogy egészen pontosan még a Fed sem tudja és ezért húzza az időt és pumpálja be a casht a rendszerbe.
A médiában megjelent kézenfekvő, de gyenge magyarázatok mellett a teljesség igénye nélkül a lenti dolgok jöhetnek még szóba:
Nem tudom, hogy mi az igazság, de az biztos, nem az amit Jay Powell nemrég mondott, miszerint:
- A bankok és a Fed szeretnék csökkenteni a velük szemben az elmúlt években előírt szabályozási korlátozásokat. A zavarok, amelyek bizonyítják, hogy a 2008-as válság óta életbeléptetett szigorú tőkemegfelelési rendeletek nemcsak gátolják a hitelezést, hanem finanszírozási válságot is okozhatnak, lehetővé teszik számukra, hogy komoly lobbizási erőfeszítéseket tegyenek a szabályozások csökkentése érdekében.
- Lehet, hogy egy bank vagy egy nagy pénzügyi intézmény bajban van? Annak érdekében, hogy ilyen spekuláció ne kerüljön be a hírekbe, a Fed közvetett módon likviditást szolgáltat az intézmény(ek)nek. Ez megmagyarázná, miért volt a szeptemberi repo esemény olyan hirtelen és váratlan. Az egyes európai bankoknál felmerülő problémákkal kapcsolatos pletykák hónapok óta keringnek a piacon.
- A Fed és a bankok nagyon alábecsülték azt, hogy az USA államkincstár adósság-kibocsátásának mekkora részét kell majd megvásárolniuk. 2019 utolsó negyedévben a kincstár közel 1 trillió dolláros adósságot bocsátott ki. Ugyanakkor az Egyesült Államok kincstári adósságának külföldi tulajdonhányada rohamosan csökken. Noha ez kiszámítható, a kincstárjegyek és kötvények vásárlásához szükséges nagy mennyiségű készpénz hiányt okozhat. Hogyha valóban ez a helyzet, akkor a Fed az asztal alatt finanszírozza az államkincstárt QE-n keresztül.
- A 2019 év eleji nagy pálfordulás után, az év második felében július és november között a Fed gazdasági indok nélkül 0,75% -kal csökkentette alapkamatát. A Fed azt állítja, hogy a csökkentések kvázi biztosítást jelentettek ahhoz, hogy a globális növekedés lassulása és a kereskedelmi háborúk ne állítsák meg a már régóta fennálló gazdasági növekedést. A valósághoz hozzátartozik az is, hogy még egy kamatvágás sok befektető szemében egy közelgő válság beismerése lett volna a FED részéről. A QE, amelyet állítólag az egynapos finanszírozási kérdések leküzdésére hoztak létre, nagylelkűen támogatja a pénzügyi piacokat. Talán egy finanszírozási álválság biztosítja a Fed fedősztoriját az új QE-hez, úgy, hogy a kamatlábak még közel nincsenek nulla szint körül? 2008 óta a Fed többször hangoztatta azon meglátását, hogy a (részvény) piaci bizalom támogatja a fogyasztói bizalmat is. Ezt láttuk megvalósulni 2019 eleje óta a Trump és a Fed put-on keresztül a részvénypiacokon. Lehetséges, hogy az eszközárinfláció következő szakasza ilyen trükkök révén lesz megvalósítva? Nem csökkentünk az alapkamaton, mert akkor mindenki egyből válságra gondol, de találunk egy ürügyet arra, hogy a repo piacon keresztül indítsunk egy új QE-et akkor, amikor a kamatok még 1.5%-1.75% állnak.
"egy teljes évtizede működünk ebben a struktúrában. Kifejezetten úgy terveztük a rendszert, hogy várhatóan ne kelljen gyakori nyílt piaci műveleteket végezzünk, ahhoz, hogy a alapkamatlábakat a céltartományban tartsuk."
Érdekes olvasmány:
https://makronom.mandiner.hu/cikk/20200220_lemondott_a_kozgazdasz
"...
Az Economist birtokába jutott tanulmány eredménye szintén a globalizáció és az egyenlőtlenségek kapcsolatát elemzi, kiemelve, hogy érdekes módon épp akkor növekednek meg az új betételhelyezések a támogatott országok irányából egyes nemzetközi offshore adóparadicsomokban, miután a Világbank kiutalja a nemzetközi segélyeket a fejlődő országoknak.
..."
Plusz egy kis só az ellenzéki sebbe:
"...
Az IMF igazgatója végül azt a meglepő kijelentést tette lapunknak, hogy bár egykor az IMF-en belülről sokan személyes kudarcuk miatt kritizálták Magyarországot, ma gyakorlatilag a 2010 utáni magyar „unortodox” gazdaságpolitika az új főáram, lényegében ez az, amit a nemzetközi szervezet is javasol az országoknak.
..."
Valójában csak a vicces savazás miatt tettem be a cikket. A szakmai részéhez nem értek.Örömmel olvasnám az IMF igazgatójának ezt a véleményét a Mandiner mellett külföldi lapokban is.
Örömmel olvasnám az IMF igazgatójának ezt a véleményét a Mandiner mellett külföldi lapokban is.
Csak közbevetve:Valójában csak a vicces savazás miatt tettem be a cikket. A szakmai részéhez nem értek.
Mitol lett 4.9% a novekedésunk?
Orulok neki, csak mí okozta, nem szaroztatok otthon?
Pár soros hir volt egyes nyugati lapokban is. De aztán jött a virus, Thüringia, US vâlasztâs kezdete stb. Senkinek nem érdeke ezen vâltoztatni.Örömmel olvasnám az IMF igazgatójának ezt a véleményét a Mandiner mellett külföldi lapokban is.
Az államadósság független a gazdasági teljesítménytől, ha ballib vagy pupet kormányod van.
